Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)
1979-06-10 / 157. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Duncint fiit napló XXXVI. évfolyam, 157. szám 1979. június 10., vasárnap Ara: 1,60 Ft Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség utazik Bulgáriába Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége június máso. dik felében hivatalos baráti látogatást tesz Bulgáriában, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának meghívására. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Köszöntjük az építőket! z alkotó munka ünnepeinek sorában június első vasárnapjainak egyike az építőiparban végzett munka ünnepe. A nap mint nap figyelemmel kísért tevékenység eredményeit ez alkalomból is összegezzük. Az építő- és építőanyagiparban dolgozó százezrek munkáját dicsérik a felépült új üzemek, munkahelyek, lakótelepek, egészségügyi, kulturális és közlekedési létesítmények. Az új épületek és építmények tükrözik társadal- •munik eredményeit, kedvezően befolyásolják életkörülményeink alakulását. Tisztelettel szólhatunk emunkáról azért is, mivel az emberi munkát kímélő technikai alapok jelentős fejlődése ellenére a nehéz fizikai erőkifejtést igénylő és az egészségre ártalmas folyamatok még mindig jócskán megtalálhatók. Az elismerés, a köszönet szavai mellett a felelősségről sem feledkezhetünk meg. Arról a felelősségről, amely egyre jobban tükröződik építményeink használati értékének növekedésében, esztétikumában, minőségében, gazdaságosságában. Társadalmunk gazdasági fejlődésének ütemére jelentős befolyással van az építő- és építőanyagipar teljesítőképessége, működésének hatékonysága. Ezért is nagy fontosságú, hogy a szükséges időszakonként áttekintsük, elemezzük e terület eredményeit, jellemzőit és meghatározzuk a feladatokat. Ezt tette a Központi Bizottság, amikor múlt év október 12-i ülésén határozott az építő, és építőanyagipar további fejlesztéséről, kijelölve fejlesztésük legfontosabb irányait. Az ágazat országos értékelését az egyes megyék helyzetének áttekintése követte. A Baranya megyei Pártbizottság ez év áprilisi ülésén értékelte a végzett munkát, s határozta meg a megyei építőipar fejlesztésének feladatait. A Megyei Pártbizottság határozatában az elmúlt évek eredményeiből indult ki. Megállapította, hogy a IV. és az V. 5 éves terv időszakában nagy számú termelő és infrastrukturális létesítmény valósult meg a megyében. Teljesítettük a 15 éves lakásfejlesztési tervet. Fejlődött az építő- és építőanyagipar műszaki bázisa. Modern, nagy teljesítményű cementgyár termel Beremenden, a Zsolnay Porcelángyár, több téglagyár és a vasbetongyártás rekonstrukciója megkezdődött, részben befejeződött, a kőbányászat termelési kapacitásai bővültek. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat panelüzemében rekonstrukciós munkákra került sor, és folyamatban van a központi telepének építése. A tanácsi és szövetkezeti építőiparban is többet tudtak gépesítésre fordítani. A dolgozók áldozatkész munkájának eredményeként nőtt a termelés, emelkedett a termelékenység. Az eredményék mellett gondok is vannak. A növekvő teljesítőiképesség ellenére a dinamikusan fejlődő igényekkel az építőipar nem tudott lépést tartani. A beruházások tervszerű megvalósítását ez mellett az is hátráltatta, hogy nem megfelelő a beruházások előkészítése, a beruházások megvalósításában közreműködő beruházó, tervező és kivitelező szervezetek között alacsony színvonalú az együttműködés. Az építőiparon belül a szak- és szerelőipari kapacitások fejlesztése elmaradt. A gépek kihasználása alig javult. Az üzem- és munkaszervezés a vállalatok többségénél a követelményektől és lehetőségektől elmaradt. A fenntartási munkák nem kaptak kellő hangsúlyt. Egyes építőanyagokból hiány van. Társadalmi-gazdasági célkitűzéseink zavartalanabb megvalósítása érdekében sokrétű feladatot 'kell megoldani. — Az építő- és építőanyagipart olyan ütemben kell fejleszteni, hogy más ágazatok — az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a kommunális ellátás stb. — építéskivitelezés igényeit za- vartalanabbul tudja kielégíteni. Az arányosságot, összehangoltságot javítani kell. Feltétlenül szükséges, hogy a termelő beruházások közül a korszerű, a versenyképes exporttermékek gyártását szolgáló fejlesztésekhez, továbbá a második 15 éves lakásfejlesztési terv megvalósításához a kivitelezői kapacitás biztosítva legyen. — Az igények és kapacitások közti összhang megteremtése során oz egyes épitő szervezetek között a legcélszerűbb munkamegosztást szükséges kialakítani A kapacitásokkal való ésszerű gazdálkodás is azt indokolja, hogy az egyes létesítmények kivitelezésére az vállalkozzon, aki a legkevesebb ráfordítással, a leghatékonyabban meg tudja azt valósítani. Ez azt is jelenti, hogy a legerőteljesebb az állami kivitelező építőipar fejlődése lesz. — A beruházási folyamat szervezettségének, a beruházások előkészítésének javítása feltételezi az építéstervező, a beruházó, a kivitelező együttműködésének továbbfejlesztését, felelősségük fokozódását, esetenként a köztük levő munkamegosztás módosítását. — A tervezői kapacitás fejlesztése során a szűk kereszt- metszetekre — városrendezés, vá rosreha bi íitáció, mélyépítés — kell nagyobb figyelmet fordítani. Szükséges a tervező szervezeték közti munkamegosztás továbbfejlesztése is. — A megye természeti kincseinek gazdagsága alapját képezi az építőanyagipar további fejlesztésének. Célunk az országos ellátásban betöltött jelentős helyünk megtartása, egyes termékeknél szerepünk növelése. — A növékvő feladatokat összességében azonos vagy kevesebb számú munkaerővel kell teljesíteni. Ez kettős feladatot ró a vállalatokra, szövetkezetékre. Részben a meglévő emberi munka szervezettebb, tervszerűbb felhasználása, amely szükségessé teszi a teljesítményhez kötött bérezés szélesebb körű bevezetését, a munkafegyelem javítását. Másrészt fokozódik a jelentősége a munkaerő megtartását szolgáló intézkedéseknek, a dolgozókról való fokozottabb gondoskodásnak a munkakörülmények, a munkahelyi légikör javításának. bben a munkában élenjáró szerepe van az üzemi pártszervezeteknek, a kommunistáknak, bátran igényeljék a tömegszervezetek, szocialista brigádok, a műszakiak és minden élenjáró dolgozó aktív közreműködését. A szocialista mun. kaverseny-mozgalom erejét sem használtuk még fel eléggé. Tartalékaink között nem elhanyagolható a kivitelező vállalatok közti együttműködés lehetőségeinek kibontakoztatásából származó előnyök. Ma úgyszólván alig van kapcsolat a vállalatok, illetve szövetkezetek között. A hatékonyság növelése, anyagi és szellemi erőforrásainkkal való ésszerűbb gazdálkodás elengedhetetlenné teszi az együttműködés különböző formáinak kialakítását, működtetését. Keresni kell a közös fejlesztések, a meglévő eszközök, gépek kihasználásának, az anyaggazdálkodásban (beszerzés, kivitelezés) való együttműködés lehetőségeit. A BÉV új telephelyének átadása kedvezőbb feltételeket fog teremteni e vonatkozásban is. z építőipar mai feladatairól szólva nem nélkülözhető a hosszabb távú előretekintés. Néhány területen már ma dolgozni kell a távlati feladatok előkészítésén. A területi, a vállalati középtávú tervezési munka mór beindult. A tervező munka színvonalát — a tapasztalatokat értékelve, a növekvő követelményeket szem előtt tartva — jelentősen kell emelni. A következő hónapok feladata a VI. 5 éves terv lakásfejlesztési, fenntartási és korszerűsítési feladatainak egyeztetése és ezzel összefüggésben a kivitelező építőipar, a tervező, a beruházást lebonyolító szervezetek teendőinek konkrétabb meghatározása. A lakótelepi kapcsolódó és járulékos létesítményeknél az elmaradások pótlása, a későbbiekben a lakások átadásával egyidőben történő megvalósítása igényli, hogy a megyei kivitelező építőipar — a létesítményeknek ebben a körében is — felkészüljön az iparosítottabb kivitelezési mód alkalmazására. Az előttünk álló időszak feladatainak teljesítését, a men, kavégzés körülményeit jelentősen befolyásolja az az állami, az ágazati irányítási munkában várható változás, amely a Központi Bizottság múlt évi határozata alapján beindult, és amelynek első eredményei már most, illetve az 1980. évben, döntően azonban a VI. 5 éves terv időszakáiban érezhetők lesznek. Az ágazat feladatai, lehetőségei természetesen nem szakíthatok el népgazdaságunk helyzetétől. A népgazdasági érdeknek alárendelve, azt szolgálva alakíthatók ki csak helyes ágazati célkitűzések. Megyei célkitűzéseink teljesítéséhez az alapvető feltételekkel rendelkezünk. A műszaki bázisok szükséges bővítésében bízhatunk. Az ágazatban dolgozók olyan szellemi tőkét, olyan jelentős erőt képviselnek, amely biztosítékot jelent a további sikerekhez. E gondolatok jegyében köszöntjük az építőket, kollektíváit, minden dolgozóját. Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottság titkára Összekapcsolódott az űrállomással a Szojuz-34. Sikeresen összekapcsolódott a Szaljut 6. űrállomással a Szojuz—34 pilóta nélküli űrhajó. A műveletet a terveknek megfelelően péntek éjjel hajtották végre: az összekapcsolásra éjjel 11 óra után két perccel került sor moszkvai idő szerint. Mint ismeretes, a pilóta nélküli űrhajó; azért bocsátották fel, hogy kipróbálják a módosított közelítő-hajtóművet, amely az előző kísérletnél, a Szojuz—33 űrhajónál nem működött megfelelően, s emiatt a szovjet—bolgár közös űrkísérletet félbe kellett szakítani. A pilóta nélküli űrhajó két nap alatt jutott el céljához, útközben földi irányításra ‘több pályamódosítást hajtottak végre. A Szojuz—34 az űrállomás hátsó bejáratánál kötött ki, innen pénteken reggel lekapcsolták a Progressz teherűrhajót. A Szaljut állandó expedíciójának két tagja, Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin folyamatosan ellenőrizte a megközelítés és az összekapcsolás műveleteit. Az űrhajó közelítő-pálya módosító hajtóműve mindvégig kifogástalanul működött. Bár a Szalj úthoz érkezett űrhajó pilóta nélkül jött, nem érkezett üresen: mintegy 150 kilo- grammnyi postát, ajándékot, friss gyümölcsöt, zöldséget, valamint néhány műszert és felszerelési tárgyat vitt az űrállomásra. (Folytatás a 13. oldalon) Nemeskéri László ünnepi beszédét mondja Erb János felvétele mm Ünnepségsorozat az építők napján Jubileumi rendezvények a BÁÉV-nál Ma és tegnap az ország az építőket ünnepli, az építők napja alkalmából. * A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat munkás- szállójának vadonatúj, a kel- burkolattól még friss fa illatú kultúrtermének tulajdonképpen a tegnapi ünnepség volt az avatója. Itt tartották az építők napja programjainak ünnepélyes megnyitóját, melyen többek között megjelent Czégény József, az MSZMP Baranya megyei .Végrehajtó Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság titkára, Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára, Neubauer József, a Szákszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára, dr. Németh Lajos, a Pécs városi Tanács elnökhelyettese, dr. Tiszai István, az ÉVM főosztályvezetője és Podina Sebő, az Építőipari Dolgozók Szakszervezetének vezető titkára. Ez az év tulajdonképpen jubileumi év a BÁÉV részére. 30 év telt el azóta, hogy 1949- ben Pécsett megalakították a mai vállalat elődjét, a Pécsi Magasépítési Nemzeti Vállalatot. Most, az építők napján emlékeznek az alapítókra és az eltelt 30 év munkájára. Ahogy Nemeskéri László, a vállalat igazgatója ünnepi beszédében mondta: — csate hosszú számsorokkal lehet az elmúlt 30 év munkáját jellemezni. Elsőnek az országban mi iparosítottuk a lakásépítést, gépesítettük a nehéz munkát és újra váltottuk a régi technikát és technológiát. Ebben az időszakban több mint 14 milliárdnyi építőmun(Folytatás a 2. oldalon) Siklósi panoráma a várból Fotó: Erb János
