Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)

1979-06-08 / 155. szám

1979. június 8., péntek Dunántúli napló Partizán­találkozó Pécsett Hattucatnyian élnek még megyénkben, több­ségük a Petöfi-brigádban, vagy a budai önkéntes ezred soraiban harcolt, de van hetvenhármuk között olyan, aki Spanyolország­ban, Csehszlovákiában, Szovjetunióban fogott fegyvert. • Évente egyszer a Bara­nya megyei Pártbizottság szervezésében találkoz­nak a partizánok, hogy feleleveníthessék élmé­nyeiket, hogy tájékozódja­nak a Magyar Partizán Szövetség tevékenységé­ről, hogy ápolják a ba­rátságot. Tegnap a pécsi Kossuth filmszínház klub­mozijában adtak egy­másnak találkát vagy félszázan közülük, hogy meghallgassák Nagy Sán­dor, a szövetség országos bizottsága tagjának be­számolóját a Magyar Par­tizán Szövetség 1978. évi munkájáról. Szalai József, a társadalmi bizottság ve­zetője tájékoztatójában a megyénkben élő partizá­nok szociális helyzetéről, az élménybeszámolókról — tavaly 27 alkalommal 1800—2000 hallgató fi­gyelte érdeklődéssel a múltat idéző elbeszélése­ket, legtöbbjük 'az úttörő- csapatoknál és MHSZ- klubokban —, a beteglá­togatásokról adott szá­mot. Egyperces néma fel­állással adóztak a leg­utóbbi találkozójuk óta elhunyt Kónya Istvánné emlékének. Sokmindenről szó esett, többek között a megvalósulás előtt álló csányoszrói Petőfi-brigád emlékszobáról, a szociális, egészségügyi helyzetük­ről, tennivalóikról. Sokan tisztes életkorral a hátuk mögött sem bírják a tét­lenséget: párttitkárok, pártvezetőségi tagok, ta­nácstagok, HNF-aktivák. Djr. Kása Ferenc, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályve­zetője rövid áttekintést adott megyénk gazdasá­gi, politikai és társadalmi helyzetéről, majd a hiva­talos rész a II. világhábo­rú eseményeit felelevenítő filmvetítéssel zárult. A tegnapi partizánta­lálkozó a Hadkiegészítési és Területvédelmi Pa­rancsnokságon kötetlen beszélgetéssel ért véget. Az eseményen részt vett Krasznai Antal, a HNF Baranya megyei titkára, Orbán István r. vezérőr­nagy, a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság ve­zetője, Mórocz János al­ezredes, az MHSZ Bara­nya megyei titkárhelyette­se. Új folyóirat a História Hézagpótlóként jelent meg és vehető kézbe negyedéven­ként a Magyar Történelmi Társulat új folyóirata, a His­tória. Akit érdekel a történe­lem, az már az első számban is megtalálja a kedvére való izgalmas, érdekes, olvasmá­nyos témákat, cikkeket. Az első - már kapható - szám tartalmából: Az újkori diplomácia hajnalán, a Pú- rizs környéki békék, 1919- 1920, A Ludovika ostroma. Gondolatok 1918/19 két forra­dalmáról. A Figyelő rovat a Széchenyi-napló kulisszatitkait taglalja. Az Onedin család hajói című cikk a korabeli ha­jókról számol be, mig a lap kerekasztal-beszélgetésben A Kárpát-medence népei a hon­foglalás előtt témakörében Győrffy Györgyöt, Honák Pé­tert, Makkai Lászlót és Mócsy Andrást szólaltatja meg. Megalakul a fiatal Kétmillió forint értékű árukészlet művészek munkaközössége A megyei KISZ-bizottság ülése A Kilián-körök feladatával a KISZ-tagságra való felkészítés­sel, szervezeti, szervezettségi és módszertani kérdéseivel foglal­kozott tegnap délelőtti ülésén a KISZ Baranya megyei Bizottsá­ga Bóna Ernőné első titkár el­nökletével. Az ülésen részt vett Bódis Irén, a megyei pártbizott­ság tagja, a Pécsi Nemzeti Színház művésze, Kutasi Géza, az MSZMP Mohács városi Bi­zottságának munkatársa, Brandstőtter György, a Baranya megyei Tanács művelődési osz­tályának osztályvezető-helyette­se és Bogárdi János, a KISZ-is- kola igazgatója. A KISZ Baranya megyei Bi­zottsága a mohácsi tapasztala­tok alapján foglalkozott a ta­nulói és dolgozói Kilián-körök munkájával, összevetve azokat az egész megyére jellemző ten­denciákkal. Megállapította, hogy a Kilián-körök a KlSZ-tag- felvétel előkészítésének fontos formái, de ez idáig csak részben töltötték be a KISZ KB 1974-es határozatában megfogalmazott funkcióikat. Ezért a Kilián-kö­rök indításának és működtetésé­nek folyamatosságára, a mód­szerek és a propagandisták képzésének javítására a jövő­ben nagyobb figyelmet kell for­dítani. Egy másik napirendi pontként a megyei KISZ-bizottság a fia­tal Baranya megyei művészek helyzetéről készült jelentést vi­tatta meg. A megyénkben élő fiatal művészek többsége nem tagja az ifjúsági szövetségnek. Művészeti áganként általában alacsony a számuk ahhoz, hogy önálló szervezetet alkossanak. Közösségi aktivitásuk, a KISZ- programjai iránt való érdeklő­désük és ezeknek a programok­nak a támogatása az utóbbi években jelentős mértékben nö­vekedett, de a KISZ-bizottságok és a fiatal művészek között nem folyamatos az együttműködés, nem valósult még meg a lehe­tőségek széles körén alapuló közös munka. Nincs szervezett kapcsolat a különböző művé­szeti ágak fiatal alkotói között sem. A baranyai művészeti élet di­namikus fejlődése, jövője érde­kében a megyei KISZ-bizottság fokozottabban kíván foglalkozni a fiatal művészek helyzetével és szerepével. Ennek gyakorlati megvalósítását elősegítendő megalakítják valamennyi művé­gét és a Pécsi Ifjúsági Házban a fiatal művészek klubját. A megyei KISZ-bizottság a mecé­nás szerepére is vállalkozik: az 1980/81-es mozgalmi évben KISZ-ösztöndíjat alapít a fiatal írók és képzőművészek részére és kezdeményezi hazánk felszc- badulásának 35. évfordulója al­kalmából fiatal baranyai írók, költők műveit bemutató antoló­gia kiadását. D. I. Mezőgazdasági szaküzlet nyílt tegnap Siklóson Jó hír a siklósi és környékbe­li kistermelőknek, kiskerttulaj­donosoknak: mezőgazdasági szakboltot avattak tegnap Ba­ranya legfiatalabb városában, a Harkányi úton. A siklósi ÁFÉSZ és az AGRO- KER közös üzemeltetésű üzleté­ben egyebek között vetőmago­kat. takarmánykiegészítő és nö­vényvédőszereket, kéziszerszá­mokat, valamint kisgépeket áru­sítanak. Az áruellátást ma még — és remélhetően sokáig - nem érheti panasz, mert kétmil­liós árukészlet árja a vásárló­kat, s a polcok folyamatos fel- töltése is bizt sítottnak látszik. A nyolc hónáé alatt közel 3 mil­lió forintcs költséggel épült szakbolt a raktárral együtt 600 négyzetméter alapterületű, az önkiszolgáló rendszerű eladótér­ben mindenki kedvére válogat­hat a pultokon sorakozó mező- gazdasági cikkek között. A megnyitó ünnepségen tar­tott rövid beszédében Szegedi Ernő, a MÉSZÖV elnökhelyette­se elmondotta, hogy a siklósi járás első mezőgazdasági szak­üzletét a kisgazdaságok, háztá­ji gazdaságok termelésének elő­segítésére, felszereltségük javí­tására, a gazdálkodáshoz szük­séges anyagok és eszközök biz­tosítására hozták létre. Meg­nyitásának jelentőségét fokoz­za az a tény, hogy a körzet te­rületén 1246 tagot tömörítő 26 mezőgazdasági szakcsoport működik, és ezek ellátása ed­dig nehézségekbe ütközött. Mini KRESZ-parkot avatlak Pécsett, a Fúrj utcai óvodában A kooperációban készülő csizmák, cipők Legújabb .divat a XIV. Lajos-sarok Ezernyolcszáz modell közül választották ki azt az ötszázöt­ven pár cipőt, amit tegnap mu­tattak be a Dunántúli Cipőke­reskedelmi Vállalatnál. Ez, a már lekötött áru jelenti az idei őszi és téli cipőválasztékot. Ha mennyiségileg akarjuk meghatározni, a következő ada­tokat mondhatjuk: 3 millió 304 ezer pár cipőt rendeltek a du­nántúli üzletek számára; ebből egymillió-ötvenhétezer pár kerül a két megyét, Baranyát és To1- nát ellátó pécsi raktárházba. import helyettesítésére kooperá­ció született a Pécsi Bőrgyár és több hazai ktsz között, s ennek a megállapodásnak az eredmé­nyét már láthattuk a tegnapi bemutatón. A kooperáció kere­tében készült cipők és csizmák szépek és jó minőségűek. Néhány szó az alapanyagok­ról és a cipődivatról. A model­lek hetven százaléka valódi bőrből készült, ezek jó részénél továbbra is dominál a nyers Roller- és kerékpárversennyel avatták fel tegnap az ajándék­ba kapott mini közlekedési par­kot a pécsi Fürj utcai óvoda ki­csinyei. A tizenkétszer tizennégy méter alapterületű pálya beto­nozását, a kicsinyített KRESZ- táblákat, valamint az útburko­lati jelek felfestését a pécsi Hő­erőmű, az Aknamélyítő Vállalat, valamint a KPM pécsi Közúti Igazgatóság fiataljai készítették társadalmi munkában. A tegnapi pályaavató zjúron részt vettek a patronáló szocia­lista brigádok képviselői, köztük a Hőerőmű ,,Veres Péter", „Ve­ress Pálné”, „Kállai Éva”, „Me­ző Imre" „Május 1.", és „Sport” brigádjának tagjai, akik már több éve segítik a Hőerőmű kö­zelében lévő óvodát ajándékok­kal és a kisebb karbantartási munkák elvégzésével. A DDGÁZ mellett ők biztosították az óvi- sok járműparkját, amely már ti­zennégy rollerből és három, va­lamint kétkerekű kerékpárból áll. A Magyar Lajos utcaival együtt ezzel már két pécsi óvo­da rendelkezik mini KRESZ- parkkol, ahol szeptembertől a környékbeli kisgyerekek is elsa­játíthatják majd az alapvető KRESZ-ismereteket a bemutató foglalkozásokon. Ülést tartott az országgyűlés kulturális bizottsága szeti ág képviselőiből a megyei KISZ-bizottság mellett működő fiatal művészek munkaközössé ­Hetven tanú meghallgatása és a bizonyítási eljárás után teg­nap hirdetett ítéletet a Pécsi Városi Bíróságon dr. Fülöpp Ká­roly tanácsa a csúszópénzzel dolgozó AFIT-osok ügyében. Pet­ri Péter elsőrendű vádlottat ti­zenkilenc, Marton László má­sodrendű vádlottat huszonkilenc és Pattantyús Mátyás harmad­rendű vádlottat hétrendbeli vesztegetésben találták bűnös­nek. A vádlottak az AFIT-ot föl­kereső ügyfelektől a kocsik gyors és jó megjavításáért még a munka elvégzése előtt csúszó­pénzt fogadtak el; az elsőrendű vádlott összesen 28 750, a má­sodrendű 18 500, míg a har­madrendű vádlott 3600 forintot. A bíróság az ítélethozatalkor figyelembe vette a jelenség .tár­sadalmi veszélyességét, de ugyanakkor tekintettel volt a A cipők legnagyobb része ha­zai gyártmány. S itt egy újdon­ságról adhatunk hírt: a tőkés vádlottak büntetlen előéletére is. Dr. Fülöpp Károly tanácsa a következő ítéletet hozta: Petri Pétert egy év börtönben eltöl­tendő szabadságvesztésre és mellékbüntetésként ötezer forint pénzbüntetésre; Marton Lászlót nyolc hónapi börtönben eltöl­tendő szabadságvesztésre és négyezer forint pénzbüntetésre, Pattantyús Mátyást ötezer forint pénzbüntetésre ítélte. A büntet­len előéletre való tekintettel a börtönbüntetést aj. elsőrendű vádlottnál négy, a másodrendű vádlottnál három év próbaidő­re fölfüggesztették. Ezen kívül az elsőrendű vádlottat ötezer, a másodrendű vádlottat három­ezer, a harmadrendű vádlottat ezer forint vagyonelkobzásra kö­telezték. Az ítélet nem jogerős, a vád és a védelem egyaránt háromnapi gondolkodási időt kért. szín. Mind a bőr, mind a mű­bőr alapanyagok puhák, finom kidolgozásúak. Újdonságokkal is találkozhatunk majd az üzle­tekben: ilyen a Minőségi Cipő­gyár nemezcsizmája, a Pécsi Bőrgyár nappabőrből és sport- boxból készült női cipői. Divat a kissé keskenyedő, kényelmes, maximum 4—6 centiméter ma­gasságú, úgynevezett XIV. La­jos-sarok, a férficipőknél pedig a tizenéveseknek a magasított sarok, az idősebbeknek a la­possarkú, szögletesebb orrú modellek. A gyerekcipőknél is fölfedezhető egy új törekvés: megjelentek az úgynevezett „kis felnőtt” modellek. Ez any- nyit jelent, hogy a lányka és fiú cipők egy része azonos karak­terű, mint a férfi és női cipők. A közeli napokban az áruvá­lasztékot Baranya és Tolna me­gye vidéki központjaiban is be­mutatják, az üzletekbe pedig folyamatosan szállítják majd a második félévben, a kiskereske­delem megrendelései alapján. D. Cs. A kulturális ágazat növekvő feladatainak megvalósításához 1978-ban az anyagi eszközök rendelkezésre állnak — állapí­totta meg csütörtökön az or­szággyűlés kulturális bizottsága. A Géczi János elnökletével megtartott ülésen — amelyen részt vett Raffai Sarolta, az or­szággyűlés alelnöke is — az ágazat múlt évi költségvetésé­nek végrehajtását tekintették át. Az írásos előterjesztéshez Ga- ramvölgyi Károly oktatási mi­niszterhelyettes és Keresztúri Sándor, a kulturális miniszté­rium főosztályvezetője fűzött szó­beli kiegészítést. A képviselők megállapították, hogy a közoktatás — a meglé­vő gondok ellenére is — kielé­gíti a társadalmi igényeket. Erő­síteni kell azonban az iskolák szocialista vonásait, még többet kell tenni többek között az ered­ményesebb nevelés, a gondol­kodókészség, a harmonikus sze­mélyiségfejlesztés érdekében, örvendetes, hogy tavaly az elő­ző évinél 40 ezerrel több —ösz- szesen 422 ezer — gyermek járt óvodába és számottevően csök­kent a képesítés nélküli óvónők, tanítók száma. Gond viszont, hogy rendkívül zsúfoltak az óvo­dák. Javultak az általános isko­lai nevelés-oktatás feltételei is, az előző évinél ötszázzal több osztályteremben tanulhattak a diákok, a szakrendszerű okta­tásban részesülő felsőtagozato­sok aránya pedig 99 százalék­ra emelkedett. A képviselők a vitában elis­meréssel. szóltak arról, hogy a tárcák, a főhatóságok, az in­tézmények a legfontosabb kul­turális politikai feladatok meg­valósítását nagyobb összeggel támogatták, és ezek felhaszná­lását a korábbinál nagyobb fe­gyelem, tervszerűség és mind­inkább megnyilvánuló takarékos­ság jellemezte. ítélet az AFIT-ügyben

Next

/
Thumbnails
Contents