Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)
1979-06-06 / 153. szám
1979. június 6., szerda Dunántúli napló 3 «1 kobaktól a balioilesig Nézem a daru alatt dolgozókat, s csak nagy nehezen jut az eszembe: a kobak! Hát persze, a kobak hiányzik a fejükről. Már mennék is oda hozzájuk a kérdéssel, ugyan miért nem használják, amikor felrémlik előttem: nem is oly régen olvastam az SZMT munkavédelmi osztályának egyik jelentésében, hogy Baranya megyében sem a munkaruházati cikkek gyártása, sem ezek forgalmazása nincsen megoldva. Ezek szerint fejvédő sisak sincsen? Dehogynem, van! Csak a megrendelésekkel van baj. Hogy pontos magyarázatot adjak, azzal kell kezdenem, hogy a MÜÁRT által forgalmazott munkaruhák és egyéni védőfelszerelések árusítására nincsen kijelölt bolt a megyében. Ami azt jelenti — hallottuk a munkavédelmi osztályon —, hogy eddig erről a megyei tanács kereskedelmi osztálya nem intézkedett. A Baranya Kereskedelmi Vállalat azonban forgalmaz egyéni védőeszközöket, s ezek között megtalálható a kobak is. A kijelölt bolt hiánya Munkaruhák, w J ¥¥ f •• •• I vedoeszkozok A hiányosságok két oldala Van itt egy bökkenő: a kijelölt bolt hiánya. — Jó lett volna, ha a jelentés elkészítése előtt megkeres bennünket az SZMT munkavédelmi osztálya, mert már tavaly megtörtént a kijelölés, s a megyében hálózatszerűén vannak olyan boltok, amelyek munkavédelmi eszközöket árusítanak. Hogy csak a legújabb példát mondjam: Pécsett, a Kun Béla téri új mezőgazda- sági szaküzlet — hallottuk a véleményt a kereskedelmi osztályon Nagy Bélától. Vagyis: mégis csak vannak kijelölt boltok. Talán akkor a megrendelésekkel van a hiba? Találunk erre nézve is véleményt az SZMT munkavédelmi osztályának április végén írt jelentésében. E szerint ugyanis a vállalatok az előírt határidőt igénybejelentéseikre, megrendeléseikre nem tartják be. A megyében ez alól egyetlen kivétel van, a KPM Közúti Igazgatósága. A többi vállalat ötletszerűen vásárol. így azután a kereskedelem „meg van lőve", nincsen mihez igazodnia. Ennek ellenére például az AGROKER Vállalat pécsi ki- rendeltsége 16-féle munka- és védőruházati terméket forgalmaz évente 16—17 millió forint értékben. Hogy még bonyolultabb legyen a dolog: nem elég egyszerűen forgalomba hozni az említett áruféleségeket, hanem biztosítani kell ezek minőségi ellenőrzését is. Ha a felhasználók közvetlenül a gyártóktól szerzik be ezeket, az ellenőrzés — a munkavédelmi osztály véleménye szerint — hiányos. Ilyen esetben is van azonban kivétel, s erre a Szentlőrinci ÁFÉSZ esete legyen a példa. Védőruha-üzemében kétféle alapanyagból készülnek termékeik: lángállóból és kopásállóból. Sem egyik, sem másik kereskedelmi forgalomba nem kerül, ám az alapanyagot is és a készterméket is rendszeresen ellenőrzi a Textilipari Minőségellenőrző Intézet. Baranyában még a pécsi Zengő Gyöngye Termelőszövetkezet gyárt ebbe a körbe tartozó cikket: munkavédelmi kesztyűket készítenek, évente 90 ezer párat. A szén- és az ércbányászok használják. Elkelne azonban gyártó más cikkekből is, de legalább jó lenne gondoskodnia a kereskedelemnek az állandóan hiánycikknek számító áruféleségek beszerzéséről. Mert ritkán lehet hozzájutni saválló munkaruhához, hiányzik az orvosi nadrág, ápolónőruha, a különböző méretű bakancsok, cipők, gumicsizmák. Tehát az ellátottsággal kapcsolatban azt lehet megállapítani, hogy — különösen a méretválasztékot illetően — messze elmaradunk a 100 százaléktól. Vásári” 9» csatornákon összefoglalva, ebből nagyon könnyen az derülhet ki, hogy a megyében a dolgozók nincsenek megfelelően ellátva munkaruhával, egyéni védőeszközökkel. Csakhogy — a fentieken túl — ez nem ilyen egyoldalú dolog. — Két hónappal ezelőtt — mondta Tarrá József, a Bizományi Áruház Vállalat pécsi boltigazgatója — rendelettel tiltották meg, hogy magánszeifízivezetek a Duna alatt Több egyeztető tárgyalás után a napokiban eldőlt, hogy a regionális vízműrendszer vezetékét Mohács-Bár közigazgatási határánál hozzák át a Duna alatt a Mohácsi-szigetről, az épülő tisztítóműhöz. A víz így kerülő úttal ju el a városi oldalon a Farostlemezgyár, az 56-os út és a Csele- patak utca által határolt 23 héktáros területre —, itt épül ugyanis a tisztítómű. A me- derfeneket feltáró munkák során megállapították, hogy a Duna medre e térségben homokos, s a csőfektetést itt 350 millió forintos költséggel el tudják végezni. Az OVIBER megbízása alapján a MÉLYÉPTERV-nél készült a tanulmányterv. Az olcsóbb vízátvezetési megoldáshoz kapcsolódva meghatározták a vízvezetéknek a tisztítóműhöz vezető útját is. A tervek alapján az 56-os országút Mohács, Szőlőhegy felöli oldalán nem egészen egy kilométer hosszan jut el a tisztítóműhöz a vezeték. Ez azt jelenti, hogy e területen az út tengelyétől számítva ötven méter szélességben — ahol szükséges — kivágják a gyümölcsfákat, szőlőket és az egyéb növényeket. Itt a csőfektetést várhatóan késő ősszel kezdik és a jövő évben fejezik be. Az ingatlan- tulajdonosok részére úgynevezett zöldkárt és eszmei kárt is térítenek. Házingatlant a csőfektetés miatt nem kell bontani, s a munkálaták folyamán azok rongálódásával sem kell számolni. Az érintett tulajdonosok megnyugtatására elmondták a városi tanácson, hogy a vezetékfektetéssel együtt nem jár kisajátítás, tehát a munkálatok befejezése után tetszés szerint ismét helyreállíthatják a korábban igénybe vett területeket. B. M. mélyektől munkaruházati cikkeket vásároljunk. Ennek oka azt hiszem egyértelmű ... Az lett az eredménye, hogy a „bizományi csatorna" bedugult. Másikat kerestek a nem becsületes dolgozók, és találtak is. Ma már 80—90 forintért adnak egy pár bakancsot a közvetítőknek. Kérem, én voltam legutóbb a pécsi vásárban. Tessék csak körbenézni a standokon! Mészáros Attila Gyártókat keres az OFOTÉRT Mintegy 50—60 fajto fotó- és optikai dilik,' 80— 90 féle voltozatát mutatja be az OFOTÉRT Asibóth utcai mintatermében kedden nyílt 'kiállításán, amelyet ezúttal nem a nagy- közönségnek, hanem üzemeknek, vállalatoknak nyitottak, annak reményében, hogy sikerül gyártót találni a hiányzó termékekre. 90 ezer diavetítő, 30 ezer elektromos villanó, 40 ezer távcső, 300 ezer hőmérő egyebek között az OFOTÉRT éves igénye. A számításba jöhető vállalatoknak, szövetkezeteknek azokat a termékeket mutatják be, amelyeket jelenleg itthon nem készítenek s nem szerezhetők be baráti országokból sem. A por mindent beborít Lakossági ivóvízzel üzemel a kőbánya Mikor porta tanítanak a nagy harsány i Hegy utcában ? Nem a kőbánya, hanem annak a pora keserít el 25 családot Nagyharsányban, a Hegy utcában. Itt szállítják el a Déldunántúli Kőbánya Vállalat üzeméből a követ az ország különböző részébe: van olyan nap, hogy egy délelőttön négyszáz teherautót is megszámolnak. Szinte mindről potyog a kő, az apró zúzalék, beborítja a keskeny, nagyon megviselt úttestet és vastagon rakódik le a lisztnél is finomabb por a házakra, a kertekre. Eredményeként épp két éve ebben az utcában nem nyitnak ablakot, csak ünnepnap, a padlásra vagy a falubéli rokonhoz teregetnek ruhát, és láttam kisgyerekeket, idős embereket szájuk elé erősített zsebkendővel. Több fiatal sofőr fity- tyet hány a figyelmeztetésre és nagy sebességgel robog a hegyi úton, ahol az előírás értelmében negyven kilométerrel szabad csak haladni, de rég ki- döntötték a figyelmezetető táblát. Egy másik előírás szerint a bánya köteles a mindössze 500 méter hosszú utcát locsolni, akár többször is, ahogy a por veszélyes méretekben beborít mindent. A lakók mondták, hogy tavaly óta egyszer sem locsoltak az utcában. Nagyharsányban a községi törpe vízmű még a lakossági igények kielégítésére készült, a szűkös vízkészletből a kőbánya igénye naponta 50 köbméter. Szűkös a készlet, mert nyaranta az aszályban épp hogy csordogál a csapokból, és a bányába is legfeljebb 10—15 köbméter jut egy nap. Ez épp elég az üzemeléshez, a mosakodáshoz, az út portalanítására régóta nem futja. A bánya nem fúrhat a hegyen saját kutat, mert ott az egész környéket értékes karsztvízzel ellátó vizadókat veszélyeztetné. Most végre, a volt malom melletti régi vasúti kocsimosó kútját kapták meg, de ennek a vizét még fel kell vezetni a hegyre. A Baranya megyei Vízmű Vállalat ígérte, hogy ez év augusztus végére üzembe állítják, igaz, hogy a kivitelezés még nem kezdődött el. Az új kút hozama naponta 40—50 köbméter, de emellett marad a községi vízrendszerből kapott mennyiség is, tehát száz köbméterből bőven kerülhet a portalanításra. Biztosnak, szépnek tűnő ígéret. A Dél-dunántúli Kőbánya Vállalat komlói központja egy modern locsoló-kocsival látja el az üzemet. Amennyiben ősztől valóban elgendő a víz, akkor az autók rakományát is lelocsolhatják. Egy másik probléma, hogy mikor lesz ismét kátyúmentes az út? Amit nem csupán a"bánya használ, de egy ÉPFU-kiren- deltség, egy KPM-keverőtelep, a tsz, af állami gazdaság szőlészete is. Még tart a huzavona, hogy ki. vagy kik is tartsák karban. Mindenesetre csak közösen lehet felújítani és főként gyakrabban, nem pedig háromnégy évenként. Ha jó az út, akkor a helytelenül megrakott autóról kevesebb kő pottyan le. A probléma két év alatt fajult annyira, hogy a lakók kénytelen voltak levelet írni szerkesztőségünkbe. Átmeneti megoldás azért akadna: például a Kis- tapolcai-tóról, mely mindössze 3 kilométerre van, miért nem lehet locsolnivaló vizet hordani és nem épp jóminőségű ivóvizet használni erre a célra. Amiből már annyira nincs az utóbbi hetekben, hogy megbüntetik azt, aki az utcai csapról mégis saját elszántából lőcsölni meri a poros Hegy utcát. Csuti J. Környezetvédelmi világnap A föld védelme társadalmi érdek Az emberi környezet védelméről szóló törvény a föld védelmét a talajra, az alapkőzetre és az ásványi anyagokra vonatkoztatja. E komplex, összetett feladat a meglévő állapot konzerválására, a károsodások megszüntetésére és helyreállítására (melioráció, rekultiváció, rehabilitáció), valamint az új károk kialakulásának megakadályozására terjed ki. Az eddig megtett jelentős erőfeszítések ellenére a védelem ma még nem tart lépést a talajromlás mértékével. Károsító tényezők A termőtalajok mennyiségének és minőségének csökkenése világjelenség. Elgondolkodtató, hogy csupán Baranya megyében 1935 óta közel 30 ezer ha termőterületet vontak ki a művelés alól. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a megye meglévő földterületének 37%-a az erózió károsító hatásának kitett hegy- és dombvidéken (Mecsek, Zselici dombság), 17%-a pedig mélyfekvésű, elvizesedéssel veszélyeztetett területen (Baranya-csatorna és a Feketevíz vízgyűjtője, Dráva melléke) helyezkedik el. A lehulló csapadék a lejtős területeken jelentős — átlagosan évi 40 to/ha — talajpusztulást, míg a mélyfekvésű területeken belvízkárokat okoz. A termőtalaj mennyiségének és minőségének megóvása céljából 1964 évtől a Baranya-csatorna — és 1968 évtől a Fekete-víz vízgyűjtőjének térségében komplex meliorációs (vízrendezési, talaj- védelmi, talajjavítási) tevékenység indult meg 450 millió forint összértékben. A komplex rendezési tervek alapján elvégzett sokirányú talajvédelmi munkák eredményeként az itt termesztett növények termésátlaga dinamikusabban emelkedett, mint a megye többi gazdaságában. A mezőgazdasági nagyüzemek a víz kártétele által talajpusztulásnak kitett területeken elsősorban a helyes művelési ágak megválasztásával, különböző védő növények (gyepek, pillangós növények, cserjesávok, erdők stb.) telepítésével, az erózió megakadályozását célzó talajművelési módszerekkel és a vízmosások megkötésével védekeznek. Számos veszélyt rejt magában a műtrágyák és a növényvédőszerek helytelen, okszerűtlen felhasználása. Jelenlétük megváltoztathatja a talaj kémiai, biológiai viszonyát, megfertőzheti a levegőt, a vizeket, a kultúrnövényeket, megmérgezheti az élővilágot, így magát az embert is. Emiatt jogszabály írja elő, hogy a nagyüzemek kizárólag növényvédő szakemberek irányításával és felügyeletével használhatnak fel növényvédőszereket. Ezen túlmenően a talajvédelem, a takarékos és hatékony talajerőgazdálkodás érdekében a gazdálkodó szervezetek kötelesek a használatukban lévő mezőgazda- sági rendeltetésű földek tápanyagvizsgálatát legalább 3 évenként elvégeztetni. A koncentrált állattartással jelentős mennyiségű szennyvíz, hígtrágya keletkezik. Megyénkben a hígtrágya szakszerű kezelése és felhasználása a mezőgazdasági nagyüzemek többségében nem megoldott. Az öntözéses gazdálkodással járó káros hatások megelőzhetők, ill. kiküszöbölhetők a helyes technológiai módszerek megválasztásával. A talaj nagymértékben ki van téve a művi környezet különböző hatásainak. A legnagyobb veszélyt a levegőbe került szennyező anyagok jelentik, melyek leülepedve mechanikusan és kémiai úton is károsítják a talajt. A Baranya megyei KÖJÁL több éves vizsgálatai igazolják, hogy a lehulló csapadékok kémhatása savas irányba tolódott el és ez károsan befolyásolja a megye talajszerkezetének alakulását, a talaj tápanyagszolgáltató képességét, valamint a növények anyagcseréjét. A háztartási és ipari hulladékok a talaj szennyezésével, területfoglalásukkal okoznak jelentős károkat, A bányászati tevékenység, anyagnyerés, földtöltések építése nyomán roncsolt és esztétikailag is kedvezőtlen területe* maradnak vissza. Földhasznosítás Az új földvédelmi jogszo- bályok valamennyi földhasználó számára kötelezően előírják a mezőgazdasági termeléssel hasznosítható földek megművelését. A hasznosítási kötelezettség teljesítését a földhivatalok és a tanácsi szakigazgatási szervek — a minisztériumi rendelkezések szerint — határszemléken ellenőrzik. Az időközben végrehajtott művelési ágváltozósok, befejezett meliorációs munkák, területcserék, tartós használatba adások stb. által az utóbbi évben mintegy 70 %-kal csökkent Baranya megyében a parlag terület. Kedvezőtlen tapasztalat, hogy a felhagyott bányák, a megszűnt útszakaszok és vasútvonalak, valamint az építés után felszabaduló anyagnyerő és tárolóhelyek újrahasznosítása (rekultivációja) vontatottan halad. A mezőgazdasági nagyüzemek tábláiban lévő elhagyott területek (tanyahelyek, agyaggödrök, nem használt mezei utak stb.) gyakran megműveletlenül maradnak. Ugyanakkor a hasznosítás szép példája a Pécs területén lévő „zagykazetták" fásítása, amely a város zöldövezetének szerves részét képezi. Tennivalók A föld, mint környezeti elem megóvása, takarékos felhasználása és rendeltetésének megfelelő hasznosítása társadalmi érdek. A mezőgazdasági rendeltetésű földek védeimére vonatkozó új rendelkezések végrehajtásáért fokozott felelősséggel tartoznak mind a kezelőszervek, mind az intézkedésre jogosult földhivatalok. A művelési kötelezettség rendszeres és hatékony ellenőrzése, a jogszabályban meghatározott szankciók szigorú alkalmazása mellett indokolt, hogy a földhivatalok és a mezőgazdasági szakigazgatási szervek — a jogszabályok keretei kö zött — kezdeményezzék, szorgalmazzák az üzemek közötti ésszerű földcseréket, földrendezéseket, területátadásokat. A környezetvédelemért felelős állami szervek és az azok munkáját segítő párt- és társadalmi szervek elsőrendű törekvése, hogy az ember környezetvédelmét közüggyé tegyék. Most már a konkrét intézkedéseknek és tetteknek van a legnagyobb jelentősége, mert csak így lesz remény- teljes a jövő emberi környezetének megjavítása. Polgár Antal megyei környezet- és természetvédelmi titkár
