Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)

1979-06-06 / 153. szám

A magyar kormány állásfoglalása Tollal, mikrofonnal címmel tegnap a Pécsi Rádióban találkoztak Hallgatóikkal és olvasóikkal azon riporterek, akik könyvalakban is megjelentették legérdekesebb munkájukat. (Tudósítás a 2. ol­dalon). Fotó: Kálmándy Pap Ferenc Száz nap a világűrben Az űrhajózás történeté­ben másodszor lépték át a világűrben a száznapos tartózkodás határát: Vlagyi­mir Ljahov és Valerij Rju- min, a Szaljut—6 űrállomás harmadik állandó személy­zetének két tagja kedden érte el a 100 napot. Ná­luk hosszabb időt csak az előző expedíció két tagja, Kovaljonok és Ivancsenkov töltött egyhuzamban a vi­lágűrben. (Az első személy­zet fedélzeti mérnöke Geor- gij Grecsko két űrutazása során együttvéve több mint 120 napon át tartózkodott űrhajón és űrállomáson.) A Földről nagy szeretet­tel köszöntötték a nem min­dennapos jubileum alkal­mából Ljahovot és Rjumint: elsőnek az irányító központ­ból éppen a „csúcstartók": Vlagyimir Kovaljonok és Alekszandr Ivancsenkov gra­tuláltak a jelenlegi sze­mélyzet tagjainak, üdvözöl­ték őket a repülésvezetők és az űrhajótársak is.• A két szovjet űrhajós egészségi állapota az or­vosok szerint kitűnő. Szer­vezetük a hosszabb idő alatt teljesen alkalmazko­dott a tartós súlytalanság­hoz, mozgásuk hozzáidomult a megváltozott körülmé­nyekhez, munkaképességük rendkívül jó'. Ljahov és Rjumin termé­szetesen ezen a napon sem csak az üdvözletek fogadá­sával töltötte idejét: rend­szeres munkáját végezte, a Föld megfigyelésével fog­lalkozott, a kutatóintézetek kéréseinek megfelelően, és természetesen az előírások­nak megfelelő testgyakor­lás sem maradt el. Ljahov és Rjumin nem­csak fizikailag van igen jól, kedélyállapotuk is messze­menően kielégíti a pszicho­lógusokat. Bár az űrkettős ezúttal sem kapott látoga­tókat, nagy segítséget jelent számukra a rendszeres két­oldalú televíziós kapcsolat, amely számukra vált első íz­ben lehetségessé. Németh Károly a Pécsi Faipari Szövetkezet egyik faragott remek, müvét tekinti meg. Fotó: Cseri László Németh Károly Baranyában ■■■Hl Látogatás a Pécsi Faipari Szövetkezetben Három évtized alatt meghódították a világot Baranya — Pécs méltókép­pen mutatkozott be tegnap este a megyébe látogató Németh Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának. A Pécsi Faipari Szövetkezet­ben tett látogatást megelőzően az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának székházában dr. Nagy József, az MSZMP KB tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára, Bocz József, Czégény Jó­zsef, a megyei pártbizottság tit­kárai, Lukács János, a Pécs váro­si Pártbizottság első titkára, a megyei párt-vb tagjai, Dérfalvi István, az MSZMP KB munka­társa fogadta a Központi Bizott­ság titkárát. Ezt követően Németh Károly a Pécsi Faipari Szövetkezetben tett látogatást az ipari szövet­kezetek ágazati pártbizottságá­nak meghívására. Maletics Mik­lós, a pártbizottság titkára, Haász József, a Baranya megyei KISZÖV elnöke, Deák János, a Pécsi Faipari Szövetkezet párt­vezetőségének titkára és Kle- ment László, a szövetkezet elnö­ke fogadta a szövetkezetbe lá­togató Németh Károlyt, dr. Nagy Józsefet, Lukács Jánost és Dér- falvi Istvánt. Klement László bemutatta a három évtizedes szövetkezet eredményeit, az egykor 15 asz­talossegédből alakult közösség ma mintegy 70 millió forint ér­tékben kiváló minőségű, re­mekbeszabott bútorokat szállít a világ számos országába. A vendégek megtekintették a szövetkezet új pécsi üze­mét, a legszebb termékekből összeállított kiállítást, ahol az apáról-fiúra szálló szakma re­mekműveivel ismerkedhettek meg. A Pécsi Faipari Szövet­kezet korszerű eszközökkel, technológiával a szakma leg- szeob hagyományos termékeit is képes előállítani. A legrangosabbnak számító párizsi, utrechti és amerikai ki­állításokon az elmúlt esztendő­ben a szövetkezet annyi elis­merést, megrendelést kapott, amely az elkövetkezendő esz­tendőkben a szövetkezet jövő­jét, fejlődését biztosítja, termé­szetesen feltételezve, hogy a szövetkezet 540 dolgozója a mostanihoz hasonlóan, kiemel­kedő munkát végez. L. J. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXVI. évfolyam, 153. szám 1979. június 6., szerda Ara: 1,20 Ft egy alfogo leszerelesi programra uonatkozóan A Magyar Népköztársaság kormánya az ENSZ főtitkárá­nak a tagállamókhoz intézett felikérésére részletesen össze­foglalta egy hosszabb távra szóló átfogó leszerelési prog­rammal kapcsolatos vélemé­nyét és javaslatait. Az állás- foglalás elsőként megállapít­ja, hogy az átfogó leszerelési programnak az államok lehe­tő legszélesebb körű egyetér­tésére kell épülnie. Fontos'kö­vetelmény, hogy a program pontosan tükrözze az adott időszakban a megoldásra leg­inkább érett és ezért elsőbb­séget élvező konkrét felada­tokat. Az állásfoglalás bevezető része a leszerelési tárgyalások célját és általános alapelveit rögzíti. Hangsúlyozza egye­bek közt, hogy az államok erőfeszítései nék végcélja az általános és teljes leszerelés. Ezt a célt fokozatosan, az in­tézkedések széles körére irá­nyuló párhuzamos tárgyalások útján lehet és kell megköze­líteni. Kiemeli azt a szoros kölcsönhatást, amely egyfelől a nemzetközi feszültség eny­hülése és az államok közötti bizalom erősödése, másfelől a fegyverzet korlátozására és a tényleges leszerelésre törekvő erőfeszítések eredményessé­ge között vitathatatlanul fenn­áll. ,,A fegyverzetkorlátozás, a’ leszerelés egyik fő célja a nemzetköri biztonság megszi­lárdítása, ezen belül minden egyes állam biztonságérzeté­nek növelése. Éppen ezért az átfogó program megvalósítása során, a leszerelési folyamat egymást követő szakaszaiban egyetlen állam biztonsága sem károsodhat, s egyetlen állam sem juthat egyoldalú előnyökhöz más államok vagy államcsoportok rovására.” Az ENSZ főtitkárához eljut­tatott okmány a konkrét intéz­kedések ismertetésekor - a szocialista országök eddigi közös állásfoglalásaival össz­hangban — abból indul ki, hogy a nemzetközi biztonság­ra, az emberiség fennmaradá­sára a legsúlyosabb veszélyt a nukleáris és más tömeg- pusztító fegyverek jelentik. ,,A legsürgősebb és legfontosabb feladat tehát e fegyverfajták további tökéletesítésének és felhalmozásának beszünteté­se, elterjedésük megakadályo­zása, elhelyezésük területi kor­látozása, a meglévő készletek fokozatos csökkentése a teljes megsemmisítésükig, valamint a tömegpusztító fegyverék új tí­pusainak betiltása.” A hadászati fegyverzet kor­látozásáról folyó tárgyalások következő szakaszát illetően a magyar kormány fontos előre­lépésnek tekintené a tárgya­lások körének kibővítését egy­részt újabb fegyverfajtákra, másrészt további nukleáris ha­talmokra. A nukleáris leszerelésre irá­nyuló erőfeszítésék azonban csák akkor lehetnek eredmé­nyesek — hangsúlyozza az ál­lásfoglalás — ha velük párhu­zamosan politikai, nemzetközi jogi és a bizalmat erősítő egyéb intézkedések is történ­nek. Ha például az államok lemondanak államközi kapcso­lataikban az erőszak alkalma­zásáról vagy az erőszakkal va­ló fenyegetésről. ,,Az európai térségben elősegítené a béke és a biztonság megszilárdítá­sát, valamint a katonai szem­benállás csökkentését, ha a helsinki záróokmányt aláíró államok szerződéses kötelezett­séget vállalnának, hogy egy­más ellen elsőként nem alkal­maznak sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert.” Mivel a világ katonai kiadá­sainak nagyobbik részét ha­Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió kül­ügyminisztere, hétfőn fogadta a Kínai Népköztársaság ideigle­nes ügyvivőjét, és emlékiratot nyújtott át neki. A dokumentumban a Szovjet­unió Külügyminisztériuma meg. erősítette a Kínai Népköztársa­ság Külügyminisztériuma' 1979. május 5-i emlékiratának átvé­telét, amely válasz volt a Szov­jetunió 1979. április 17-i jegy­zékére, majd hangsúlyozta: a Szovjetunió változatlanul sík- raszállt és most is síkraszáll amellett, hogy a felek folytas­sanak tárgyalásokat a Szovjet­unió és a Kínai Népköztársa­ság közötti feszültség enyhítése és a két ország közötti jószom­szédi kapcsolatok létrehozása céljából. A memorandum emlé­keztetett rá: a szovjet fél több­ízben kifejezte készségét arra, hogy a két ország képviselői — magas szinten is — találkozza­nak egymással. A Szovjetunió konkrét javas­latokat terjesztett elő az eset­leges tárgyalások céljairól és azok napirendjéről: 1969-ben és 1970-ben javasolta például, hogy a felek különleges állam­közi szerződésben vállaljanak kötelezettséget: nem indítanak egymás ellen fegyveres táma­dást — beleértve a nukleáris támadást is. 1971-ben indítvá­nyozta, hogy írjanak alá szer­ződést az erő alkalmazásáról való lemondásról, 1973-ban ja­vaslatot tett arra, hogy a két ország kössön meg nem táma­dási szerződést, 1978-ban pedig javasolta, hogy dolgozzanak ki közös dokumentumot a két or­szág közötti kapcsolatok alap­elveiről. Ebből az elvi álláspontjából kiindulva a Szovjetunió most gyományos fegyverzettel fel­szerelt fegyveres erőik fenntar­tására fordítják, határozott erőfeszítéseket kell tenni' a fegyveres erők és a hagyo­mányos fegyverzet korlátozá­sára és csökkentésére is. A kormány állásfoglalása végül rámutat arra, hogy szoros kapcsolat van a leszerelés és fejlesztés között. Ezért fontos feladatnak tartja, hogy „az összes állam, de mindenek­előtt a Biztonsági Tanács ál­landó tagjai és más katonai­lag jelentős államok állapod­janak meg a katonai kiadá­saik fokozatos csökkentéséről, valamint az így megtakarított erőforrások egy része fejlesz­tési célokra történő eljuttatá­sának módozatairól”. megerősítette, hogy kész tárgya­lásokat kezdeni a Kínai Népköz- társasággal. A memorandum rá­mutatott: szükséges, hogy a tár­gyalások célja és feladata a Szovjetunió és a Kínai Népköz- társaság közötti kapcsolatok normalizálása és megjavítása legyen, a békés egymás mellett élés elvei, az egyenjogúság, az egymás szuverenitásának és te­rületi integritásának kölcsönös tiszteletben tartása, n belügyek- be való be nem avatkozás és az erő alkalmazásáról való le­mondás alapján. A továbbiakban az emlékirat hangsúlyozta: a Szovjetunió ál­landóan és következetesen sík­raszáll a hegemonizmus politi­kája ellen és az ellen, hogy kü­lönböző országok között aláren­deltségi viszony jöjjön létre. Ép­pen ezért fontosnak tartja, hogy a felek, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság, egyezzenek meg: nem ismerik el senki igényét előjogokra vagy hege­móniára a nemzetközi kapcso­latokban, és hogy a kétoldalú kapcsolatokat a békés egymás mellett élés elvei alapján építik. Az említett kérdésekben való megállapodást — ha létrejön — dokumentumban kellene rög­zíteni, amelyet a felek kidolgoz­tak és elfogadtak. A szovjet fél javasolja, hogy július—augusztusban folytassa, nak tárgyalásokat Moszkvában. Célszerűnek tartja, hogy ezekre a tárgyalásokra külügyminiszter­helyettesi szinten vagy a két ország erre a célra megbízott kormányképviselőinek szintjén kerüljön sor. A találkozó során a Kínai Népköztársaság ideiglenes ügy­vivője kijelentette, hogy a me­morandumot haladéktalanul to­vábbítja kormányának. Szovjet emlékirat A kapcsolatok normalizálása érdekében a Szovjetunió kész tárgyalásokat kezdeni Kínával Válasz az ENSZ főtitkárának

Next

/
Thumbnails
Contents