Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)

1979-06-05 / 152. szám

e Dunántúli napló 1979. június 5., kedd Ismerjük meg jogszabályainkat! A bedolgozók foglalkoztatásáról Kik élvezhetnek előnyt a munkaviszony létesítésénél? Az utóbbi időben megszapo­rodtak a bedolgozói munkavi­szonnyal kapcsolatos kérdések. Ezért az alábbiakban a legfon­tosabb rendelkezéseket ismer­tetjük. A 17/1978. (XII. 23.) MüM sz. rendelet 1. paragrafusa szerint bedolgozóként foglalkoztatható minden állampolgár, aki a munkajogi szabályok sze­rint munkaviszonyt léte­síthet. A vállalat az azonos fel­tételek esetében részesítse előnyben azokat a személyeket, akik egyéni adottságaik, egészségi állapotuk, külö­nös méltánylást érdemlő csalá­di vagy szociális helyzetük folytán az üzemi körülményeket, a kötött munkavégzést nem tud­ják vállalni. A vállalat a máshol vagy a vele munkaviszonyban álló dol­gozóval csak a Munka Törvény- könyve végrehajtási rendeleté­nek 36. paragrafusának, vala­mint az 1/1976. (I. 31.) MüM számú rendelet munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vo­natkozó rendelkezéseinek be­tartásával létesíthet bedolgozói munkaviszonyt. A bedolgozói foglalkoztatás­ról szóló megállapodást írás­ba kell foglalni I A bedolgozót a termelő (fi­zikai) munkán túlmenően olyan mechanikus jellegű adminiszt­rációs, műszaki stb. szellemi munkával is lehet foglalkoztat­ni, amelynél a teljesítmény m ér h e t ő . A hatályos rendelkezések ér­telmében a munka teljesí­tésének helye a bedolgo­zó személyi igazolványába be­jegyzett lakása. A felek ettől el­térően is megállapodhatnak. A megállapodás azonban nem irányulhat olyan vállalati mun­kahely meghatározására, ahol munkaviszonyban állók rend­szeresen munkát végeznek. A vállalat a munka teljesíté­sének helyén ellenőrzést gya­korolhat, és a kiadott vállalati anyag, termelési eszköz tárolá­sára, kezelésére előírásokat ad­hat. A 17/1978. (XII. 23.) MüM sz. rendelet 2. paragrafusa (2) be­kezdése értelmében a bedolgo­zónak kiadható munka meny- nyiségét a kollektív szer­ződés függelékében kell meghatározni. Ez azonban havonta nem haladhatja meg a teljesítménykövetelmény szerint kétszázötven óra alatt elvégezhető munka mértékét. A már hivatkozott jogszabá­lyi előírás szerint a bedolgozó díjazásának meghatározásánál a vállalatnál munkaviszonyban álló dolgozókra, illetőleg az el­végzendő munkára irányadó bértételeket kell alkalmazni. A vállalat a bedolgozókat pré­miumban és jutalomban része­sítheti. A bedolgozót keresete és a bedolgozói munkaviszony­ban töltött ideje alapján év vé­gi részesedés illeti meg a kollektív szerződés függeléké­ben meghatározott szabályok szerint. A munka kiadásával egyidő­ben meg kell határozni és a munkalapon rögzíteni kell a munka elvégzéséért járó mun­kabért. A fentebb ismertetetteken fe lül egyéb címen a bedolgozó­nak díjazás nem fizethető. Nem jár díjazás a munka átvételé­vel és átadásával eltöltött idő­re sem. Ha azonban emiatt a vállalatnál várakozással eltöl­tött idő a két órát meghaladja, úgy erre az időre átlagkerese­tet kell a bedolgozónak fizetni, kivéve, ha ez a dolgozó hibájá­ból állt elő. A munkabér kifizetésére és a munkabérből való levonásokra a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A munkaügyi miniszteri ren­delet előírása szerint a bedol­gozó, ha az előző naptári év­ben elért teljesítménye alapján számított keresete havi átlag­ban az ötszáz forintot eléri, évi tizenkét munkanap alap- szabadságra jogosult. Ezt, va­lamint a pótszabadságot a kö­vetkező naptári évben kell kiad­ni, illetőleg a bedolgozói mun­kaviszony megszűnése esetén pénzben kell megváltani. A sza­badság idejére a bedolgozót az előző naptári évben elért ke­resetének figyelembevételével számított átlagkereset illeti meg. A 17/1978. (XII. 23.) MüM sz. rendelet 23. paragrafusa értelmében a biztosított bedol­gozói munkaviszonyban, továb­bá az azt megelőzően munka- viszonyban töltött minden két év után egy, de naptári éven­ként legfeljebb tizehkét munka­nap pótszabadság jár. Ugyan­ilyen mértékű pótszabadság il­leti meg a nem biztosított be­dolgozókat is, amennyiben tel­jesítményük alapján számított keresetük évi összege eléri a hatezer forintot. A pótszabadságnál említést tettünk a „biztosított bedolgo­zói munkaviszonyról”. Ezért itt ismertetjük a jogszabályi elő­írás ide vonatkozó rendelkezé­sét. Eszerint ha a munkával való ellátottság folyamatos és a termelés érdeke azt szüksé­gessé teszi, a vállalat és a be­dolgozó írásban megálla­podhatnak abban, hogy a vál­lalat bizonyos munkamennyi­séggel a bedolgozót rend­szeresen ellátja, az pedig kötelezi magát arra, hogy az igényelt mértékben és előírá­soknak megfelelően rend­szeresen munkát végez (biztosított bedolgozó). A megállapodást legalább olyan mennyiségű munkára nézve kell megkötni, amelynek teljesítése esetén a bedolgozó munkabére eléri a havi ötszáz, illetve az évi hatezer forintot. Abban az esetben, ha a vál­lalat a most ismertetett munka- mennyiség biztosítását elmu­lasztja, a bedolgozót a megál­lapodásban meghatározott ösz- szegű munkabér illeti meg. Ez azonban nem lehet kevesebb, mint a szerződésben kikötött, elmaradt munkamennyiség dí­jának a fele. SZÜLETTEK: Bosnyák Attila, Kuszter József, Hü- ber Anita, Mester Zsuzsanna, Szép Andrea, Dinnyés Ágnes, Pest Péter, Kelemen Csilla, Ragoncsa Andrea, Valér Barbara, Hídvégi Eszter, Csá­szár Gábor, Káptalan Gyula, Feleki Gábor, Kohajda Annamária, Kiss Já­nos, Szörényi Edina, Rácz Ibolya/ Szöllős Lívia, Anczmann Bernadett, Sükösd Péter, Sükösd Sára, Varga Krisztián, Lakatos Gabriella, Nagy Zsuzsanna, Váradi Szilvia, Prozlik Tímea, Angyal Gábor, Schum Melin­da, Biszak Sándor, Grünhut Éva, Kresz Balázs, Németh Szabolcs. Ré­vész Viktor, Boda Zsolt, Engler Ivett, Engler Anett, Réger Viktor, Sipos Já­nos, Bányai Barnabás, Grasse Tamás, Szilasi Szabolcs, Molnár Krisztián, Darabos Brigitta, Tóth Ildikó, Ritter Norbert, Nagy András, Baczur Anikó, Kovács Krisztián, Rózsahegyi Attila, Drozgyik Péter, Csonka Sándor, Korcz Anita, Korcz Brigitta, Lendvai Nor­bert, Kóródy Krisztina. Szabó Nán­dor, Regényi Tas, Ferenc Zoltán, Arató Diána, Tóth Ivett, Farkas Ad­rienn, Fodor Attila, Berta Zoltán, Berta Tünde, Török Orsolya, Kovács Edina, Papp József, Gazdag Zoltán, Kőcs Krisztina, Vastag Eszter, Bar- lai Ferenc, Deák Virág, Kovács Gab­riella, Michielutti József, Szandtner László, Bottka István, Kistóth Judit, Paksi Piroska, Czibere Csaba, Varga Veronika, Major Krisztina, Binder Péter, Kaiser Angéla, Studi Attila, Horváth Viktória, Zakor Róbert, Bu­dán Zsuzsanna, Penes Róbert, Szeg­let Zsolt, Potáncz József, Darabos Tibor, Szekeres György, Timkó And­rás, Kata Tímea, Schaffer Beáta, Szabadi Ilona, Kocsis László, Kaiser Gábor, Makay Zsolt, Józsa Ferenc, Ilié'. Zoltán, Hang József, Réder Ádám, Andrási Dóra, Vastyán Da- niella, Kiss Györgyi, Vódó Hajnalka, Szabó Szilvia, Hegedűs Krisztán, Nagy Brigitta, Pintér Brigitta, Hóbos Attila, Asztalos Gábor, Sors Angé­la, Szőts Balázs, Réz Gábor, Futó Gábor, Krommer Kinga, Schmidt Gyula, Kovács Ildikó, Ott Norbert, Koczka Szilvia, Kislaki Judit, Hor­váth Tamás, Hegedűs Diána, Hor­váth Rita. Egyre nagyobb piaca van Lengyelországban a „Torpan” terepjáró gépkocsiknak. A képen: a kocsiátvételi telep-------------------*-------------------­A Mnőttek felelőssége Gyermekbalesetek Pécs­baranyai utakon A baranyai utrfkon június 5- től június 12-ig az alábbi út­szakaszokon végeznek építési munkálatokat. A 6-os sz. budapest—pécs— barcsi főközlekedési út pécsi át­kelési szakaszán az abaligeti út és a Páfrány utca csatlakozásá­nál az útkorszerűsítés során új közúti csomópontot alakítanak ki, ezért itt a forgalom terelő- úton bonyolódik. A 66-os sz. pécs—kaposvári főközlekedési úton Komló, Mán- fa és Magyarszék között az au­tóbusz-megállóhelyek öblösíté- sét végzik, emiatt a jelzett út­szakaszon útszűkülettel és se­bességkorlátozással kell számol­ni. Az 57-es sz. mohács—pécsi főközlekedési úton Szajk és Lánycsók között is az autóbusz- leálló-öblöket alakítják ki. A munkálatok ideje alatt itt se­bességkorlátozás van érvény­ben. Az 58-as sz. pécs—harkány— drávaszabolcsi főközlekedés! úton a csarnótai elágazás és a máriagyűdi torkolat közötti szakaszon az útkorszerűsítés so­rán kapaszkodósávot hoznak létre. A hird—mázaszászvári össze­kötő út hosszúhetényi átkelési szakaszán hídkorszerűsítés zaj­lik, ezért a hídépítés idején a forgalmat terelőúton sebesség- korlátozással vezetik le. A szűr— szebényi összekötő úton, a szá- gyi és hegyszentmártoni bekö­tő úton útburkolat-szélesítési munkálatok folynak. A munkák ideje alatt forgalomlassulás várható. A megye úthálózatán folyta­tódik a hosszirányú útburkolati jelek festése és felújítása. Terepjáró Moszkvics A Zsiguli terepjáró változata, a gyorsan népszerűvé vált Nyiva után rövidesen megjelenik a szovjet utakon a Moszkvics ha­sonló példánya. A Lenini Kom- szomolról elnevezett moszkvai autógyárban megkezdték az el. sősorban a falusi lakosság ér­deklődésére számító Moszk­vics—21406 gyártását. Nagy fi­gyelmet fordítottak a szakembe. rek a főként mezőgazdasági te­lepülésekre szánt személygépko­csi fékrendszerének tökéletesíté. sére. A terepjáró Moszkvics mo­torja 76-os oktánszámú benzin, nel is üzemeltethető, ez azon­ban 145 helyett 130 kilométe­res végsebességet ad, s a gép­kocsi városi változatánál kisebb a gyorsulása: 26 másodperc alatt éri el a 100 kilométeres sebességet. A közlekedési balesetet szenvedett személyek között sok az iskolás gyermek, illet­ve óvodás. Az ilyen jellegű baleseteket illetően nem lehet mentsége a gépkocsivezetőnek az, hogy a gyermekeik túlzot­tan fegyelmezetlenek, önál­lóak, vagyis túl magabiztosan közlekednek megítélésük sze­rint a közúton. Ma már ter­mészetesnek vesszük azt, hogy egy 3—4 éves csöppség hi­bátlanul ismeri fel a közleke­dő járműveket, az alsó tago­zatos lányok és fiúk kitűnően szerepelnek a részükre rende­zett KRESZ-vetélkedőkön. Azonban azt is tudomásul kell vennünk, hogy gyermekeink többsége, különösen a 10 év alattiak még nem ilyen köz­lekedésérett. A gyermekbalesetek nagy része a járművezetők hibájá­ból következik be. Okként fel­sorolhatjuk az elsőbbség meg nem adását, az előzés szabá­lyainak be nem tartását, a gyorshajtást, illetve az oldal­távolság hiányával történő közlekedést. A gyakorlat art bizonyítja, hogy a járműveze­tők zöme vezetés kőiben nem veszi figyelembe azokat a bio­lógiai és pszichikai tényező­ket, melyek a gyermekek köz­lekedésében fokozottabb bal­eseti veszélyt jelentenek. A gyermekek nem képesek a sa­ját biztonságukra kellő mér­tékben vigyázni, mert a játék­ra, mozgásra történő koncent­rálás közben nem észlelik a közlekedő járművet, vagy ha észlelik, gyakran nem azt a magatartást tanúsítják, amit a gépkocsivezető elvár vagy feltételez. Nyilvánvaló, hogy a felnőttekre — akik koruknál fogva megalapozottabban döntenek — hárul a nagyobb felelősség. Minden közlekedési baleset tragikus következményekkel jár, de a gyermekibalesetek külö­nösen szomorúak. Ezért a gyermekbolesetek megelőzé­sére, a gyermekek által te­remtett veszélyhelyzet kivédé­sére a gépjárművezetőknek fo­kozottabban kell felkészülniük. A közúti közlekedésben külö­nös figyelemmel kell kísérni a gépkocsivezetőnek a gyermek viselkedését. Az emberi cse­lekvéshez a célkitűzés, a meg­valósítás melletti mérlegelés és elhatározás nyitja meg az utat. A gyermek legtöbbször a cselekvés megindításának ezt az útját megrövidíti és egy-egy mozzanat, illetve ér­deklődést felkeltő esemény hatására mérlegelés nélkül cselekedni kezd. Emiatt ve­szélyes az úttestre gurult lab­da, amelyért a gyermek a bal­eseti veszélyek mérlegelése nélkül fut ki az úttestre. Köz­lekedésünk alkalmával mindig gondoljunk - ha az úttest szé­lén álló gyermeket látunk — a gyermeki cselekvésnek erre a hiányosságára. A gyermekbalesetek leg­többje lakott területen belül következik be, ahol pedig maximált a sebesség. A vi­szonylagos gyorshajtás — mely párosul a gyermeki felelőtlen­séggel — okozója a balesetek zömének. Gyermekeinknek a közúti közlekedési szabályok megtanulásán túl el kell sajá­títaniuk a közlekedő partne­rekkel, vagyis a gépjárműve­zetőkkel történő információs adás és vétel tudományát. Ez viszont már közlekdéspedagó- gia feladat. Zárai Tibor STOP Tizenöt személyi sérüléses köz* lekedési baleset történt az el­múlt héten megyénkben. A Ba­ranya megyei Rendőr-főkapitány­ság közlekedési osztályának tájé­koztatása szerint ebből 6 súlyos, 9 pedig könnyű kimenetelű volt. * A közlekedésbiztonsági hetek keretén belül jól sikerült vetél­kedőt rendezett Pécs város Taná­csának KISZ-szervezete a városi KBT közreműködésével. A részt­vevők feladatlapot töltöttek ki közlekedési ismeretekből, majd egyénenkénti reflexvizsgálat dön­tötte el a helyezési sorrendet. A legeredményesebb versenyző Lukáts Endre, az építési és köz­lekedési osztály dolgozója volt. * Pécs városi Rendőr-főkapitány­ság közlekedési alosztályának KISZ-szervezete szocialista szer­ződést kötött a városi közleke­dési parkkal, melynek keretén belül rendszeresen segítik, ellen­őrzik az általános iskolai tanu­lók közlekedésre nevelését, segí­tenek kialakítani az iskoláskorú gyermekek helyes közlekedési magatartását. * Az újmecsekaljai gyermekfesz­tivál egyik helyszíne a pécsi köz­lekedési park volt, ahol óvodá­sok és általános iskolások mér­ték össze tudásukat gyakorlati közlekedési ismeretekből. A rollerversenyen Winger János, míg a kerékpárosok közül Katies Angéla bizonyult a legjobbnak. Fényszóró-beállítás, KRESZ-konznltáció Igen gazdag programot ál­lított össze az MKBT Gépjármű- vezetők Nevelési Szakbizottsága a közlekedésbiztonsági hetek alkalmából. Ma délután 17—19 óra kö­zött filmvetítéssel egybekötött KRESZ-konzultációt tartanak Pécsett, a 12-es Volán piactéri oktatóbázisán. A rerdezvény nyilvános, azon bárki díjmente, sen részt vehet. Június 10-én 9—11 óráig a pécsi ATI-székházban és június 13-án a Szigeti úti AFIT-üzem- ben ugyancsak díjmentes, nyil­vános tanácsadást rendeznek, amelyen műszaki, illetve bizton­sági kérdésekről tájékoztatják az érdeklődőket. Bizonyára sokan látják majd hasznát annak az akciónak, amelyek során ingyenesen állít, ják be a gépjárművek fényszó­róit. Erre június 5-én 18—20 óráig a Shell benzinkútnál; 6- án 18—20 óra között a mű­szergyár előtt, 7-én 18-tól 20 óráig az újmecsekaljai SZTK mögött, 12-én, 15—22 óráig a Mecseki Szénbányáknál (Bu- zsáki I. u. 22.) A Szigeti úti AFIT-szervizben csak személy- gépkocsik, a többi helyen sze­mélyautók és motorkerékpárok fényszóróinak beállítását vállal, ják. Bárki kipróbálhatja tudását azon a vezetéstechnikai gyakor­lati konzultáción, amelyet június 7- én 16—18 óráig az ATI bodai rutinpályáján és másnap ugyan­ebben az időpontban az MHSZ Rükker-aknai rutinpályáján ren­deznek. úr autózik O Kovács úr olvasta valahol, hogy a motorban a hidegin­dítás olyan kopásokat okoz, ami egyébként vagy 20 km-es használat közben jön létre. Azt is tapasztalta, hogy az autósok egy része hosszadal. más melegítés után indul út­nak reggelente, mások viszont alig néhány másodperc múl­tán. Az első csoportba tartozó­kat nem nagyon kedvelte. Leginkább azért, mert mindig akadt valaki, aki ezt a zajos és nem kevésbé bűzős műve­letet lakásuk ablaka alatt kö­vette el. Különösen a maszek zöldségesre haragudott, aki hónapok óta autózott törött kipufogóval. Ráadásul élve­zettel túráztatta recsegő han­gú masináját akár indul, akár érkezett. Kovács úr ennek okán egyértelműnek találta, hogy a motorok melegítése nem előnyös. Legalábbis társadalmi vonatkozásban. Abban azonban nem volt bi­zonyos, Hogy ez a motorokra is érvényes. Elhatározta te­hát, hogy ennek utánanéz ... „Melegíteni csak a kétüte­műeket nem kell, mert ott a keverék rögtön olajoz" — mondta az egyik szakértő. „A négyüteműeknél viszont meg kell várni, hogy a motor el­indulás előtt felmelegedjen. Különben 50 ezer után eldob­hatja a motorját.. .” — Engem nem érdekel, hogy kopik vagy nem kopik. Én kérem nem érek rá. Kihú­zom a szivatót, aztán ami be­lefér, megyek... — így a másik. A fölöttük lakó mérnök a következőket mondta: — A korszerű olajok a hi­deg motor kenését is biztosít­ják. Nem is a mechanikus ko­pás jelenti a veszélyt, hanem a korrózió. Egy liter benzin elégetésekor egy kg vízgőz is keletkezik. Ez a benzinben, olajban lévő kénnel, kénessa. vat alkot. Ennek maróhatása pedig mindaddig érvényesül, amíg a motor el nem éri az üzemi hőmérsékletét. Lénye, ges tehát, hogy a motor hi­degen futása minél rövidebb ideig tartson. Ez pedig akkor következik be, ha a motor ter­helve van . . . Hidegben az ember is gyorsabban meleg­szik fel, ha fut, mint amikor helyben topog. Tehát — amint csak lehet — visszatolni a szi­vatót és közepes fordulattal haladni 2—3 km-t. Az egyes fokozatokat tanácsos valami­vel hosszabb ideig használni, mint a meleg motor eseté­ben. így elkerülhető a túlter­helés és a motor mégis vi­szonylag gyorsan eléri a meg. felelő hőmérsékletet. Aztán meg kevesebb benzin is fogy... Kovács úr még másokat is meghallgatott. Ismeretei szé. pen gyarapodtak ugyan, de határozottsága kevésbé .. . — Csak legalább ütemre csinálná — mondta egyik es­te Gizi, amikor megérkezett a zöldséges, és az ablaküveg fel­hangjai cintányérozni kezdtek a kipufogó trombitálásához. A tétovázó Kovács úr ebben a pillanatban döntött: nem csat­lakozik a melegítők táborá­hoz. És az idő igazolta, hogy nem cselekedett helytelenül. Búsbarna László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents