Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)
1979-06-05 / 152. szám
1979. június 5., kedd Dunántúlt napló 3 » Seperni kell gyfolytában riadóz- tat a gazdasági szaksajtó, 'készlethegyek halmozódtak fel egész népgazdaságunkban. Feje tetejére állított helyzet, mert miközben telve a raktárak, üres a zsebe a vállalatoknak, sokan fizetési gondokkal küszködnek. A készletek felhalmozódását számos okkal magyarázzák, a beruházások fellendülésével, taktikai vásárlásokkal, a túlzott biztonságra való törekvéssel, értékesítési gondokkal. A Figyelő cikkírója a mélyebb összefüggéséket elemezve rámutat, a vállalatoknál az idők folyamán megnőtt a saját rendelkezésű források aránya, azaz megerősödött önfinanszírozó képességük, s így a készletemelkedés nem okozott sok fejtörést, viszonylag köny- nyűszerrel, említésre méltó pénzügyi zavarok, sorban állás nélkül, szinte „észrevétlenül” ment végbe. Hogy a hosszabb távon felhalmozódó pénzek készletté válására döntően 1978-ban, s nem előtte vagy utána került sor, nem véletlen. Az időzítés nyilván nem független a már bekövetkezett, valamint az idei esztendőre előirányzott szabályzó- és egyéb módosításoktól. Indokolt az a feltételezés, hogy a szabad pénzeszközök áruba fektetésében, áru formáját öltő tartalékolásában e változásokkal szembeni reagálás ugyancsak szerepet játszott. Az egyébként is meglévő túl- ■költekezési hajlandóság a szigorítások előestéjén egyfajta taktikázással társult. Mindezt nem akarjuk tovább ragozni, a mélyebb összefüggések elemzése a szaklapokra tartozik. Nem mehetünk el azonban szó nélkül a kérdés mellett, annál is inkább, mivel egyes iparágakban, mint például a könnyűiparban, az élelmiszeriparban Baranyában is magasak a készletek, amint erről a bankban értesülést szereztünk, s mintha ezzel még tüntetni is akarnánk, olyan paradoxonok is előfordulnak, meleg kézszorítás mellett „kiváló" címet kap a vállalat, miközben nyakig ül a gondban, hogy eladja portékáját. S ok tehát a készlet: anyagban, félkész- termékben, alkatrészben, késztermékben. De vajon mennyi az az elfekvőség, ami a továbbfelhasználás minden reménye nélkül vesztegel a vállalatok raktáraiban?! Legalább ezeket kellene kiseperni. Kiselejtezni vagy megvételre felajánlani más vállalatoknak, ahol esetleg éppen híjában vannak ennek vagy annak az anyagnak, félkészterméknek, alkatrésznek. Érdemes lenne szétnézni a raktárakban, alkalmasint erről vagy arról kiderülne, már négy-öt éve is ott porosodik, aligha lesz már szükség rá. Még ha fél- áron adnak is túl rajta, akkor is megéri, enyhül a vállalat készletezési gondja, javul pénzügyi helyzete. A „tisztogatással” meg lehetne bízni a vállalati belső ellenőrzést, akár külön is ösztönözve őket, hogy alapos munkát végezzenek. Elvégre a magyar gazdaságnak most éppen szárnyakra van szüksége, mintsem hogy vállalatai elfektessék elfekvő készleteikkel. Miklósvári Zoltán Ipari szövetkezeteink a Pécsi Ipari Vásáron Ki milyen újdonsággal szerepel? Bőrtalpú bébicipő, „pihenő”-síkesztyu, stílbútorok Bőrtalpú bébicipőkkel, a nö- vényvédős repülőgépek tartályába betöltendő folyékony növényvédőszerek felhabzását meggát- ló szerrel, „pihenő” síkesztyűvel és más újdonságokkal kívánnak bemutatkozni a baranyai ipari szövetkezetek a július 13-án kaput nyitó VII. Pécsi Ipari Vásáron. A kiállításra való felkészülésről esett szó azon a megbeszélésen, melyet a KlSZÖV-szék- házban Maletics Miklós, az ipari szövetkezetek ágazati pártbizottságának titkára hívott egybe. A szövetkezetek látványosan, hatásosan szeretnék bemutatni árutermelésüket és szolgáltatásaikat Pécs és Baranya lakosságának, s erre az igyekezetre utal, hogy bár minden eddiginél több kiállító jelentkezett a vásárra, tehát helyszűke van, a szövetkezetek a két évvel eza bőrtalpú bébicipőket harangozhatjuk be, s a Pécsi Bőrgyárral vállalt közös akciójukat a nemzetközi gyermekév alkalmából: a gyár által adott kísérleti bőrökből készítenek gyermekcipőket. A Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet a korábbinál kétszer akkora területen vonul fel, a kesztyű mellett megmutatva alkalmi és divattáskáinak széles választékát. A nyugati vevők kifinomult ízlését követő új termékük a már említett „pihenő” síkesztyű — amikor befejezted a síelést, ezt vedd fel, hogy ne fázzon a kezed . . . mesterséggel készülő stílbútorait, modern szekrényfalait. A sellyei Agrokémia már említett újdonsága a habzásgátló szer, s a licenc alapján gyártott, a kórházi folyosók, éttermi konyhák falburkolására használatos higiénikus, hosszú élettartamú burkolat — üvegszövet és lemosható festék kombinálásával. A baranyai építőipari szövetkezetek tablókon demonstrálják működésüket; a szolgáltató szövetkezetek pedig a Köztársaság téren felállítandó csarnokban mutatkoznak be. — mz — A Baranya megyei Népművészeti Szövetkezet kerámiái előttinél másfélszer nagyobb — 500 négyzetméternyi — területet igényeltek és kaptak. Ki milyen újdonsággal szerepel? — előzetes híradásként. A Pécsi Cipőipari Szövetkezet a tőkés — NSZK és amerikai bérmunka megrendelésre készülő cipőit, komfort cipőcsaládjait állítja ki a vásáron, köztük 40 új modellt az 1980-ra szánt mintakollekcióból. Ezekből a későbbiekben árusít is majd mintaboltjaiban, köztük a nemrég nyitott, pécsi, Bajcsy-Zsilinszky úti szép üzletben. A tegnapi megbeszélésen kitűnő ötletként vetődött fel: az egyelőre csak női cipők árusítására berendezkedett mintabolt választékát gazdagítsák a többi szövetkezetben készült ruházati cikkekkel, első. sorban is férficipőkkel, kesztyűkkel, táskákkal. A Baranya megyei Cipőipari Szövetkezet újdonságai közül többek között A Baranya megyei Népművészeti Szövetkezet által kínált választékból kiemelendők a gyermekruhák — a kicsiktől a 16 évesig; több más mellett sakkasztallal rukkolnak elő, a figurák kézzel faragottak. A Háziipari Szövetkezet a háziipar együttes kiállításán parádézik, helyszűkében — sajnos — a hazai háziipari szövetkezetek csak a felét tudják megmutatni annak, ami hagyományőrző műhelyeikben és a bedolgozói hálózatban készül. A Pécsi Minőségi Ruházati Szövetkezet kiállítói standját elsősorban a nyugati bérmunka megrendelésre készülő női felsőruházati cikkek uralják. A Pécsi Faipari Szövetkezet a korábbinál kétszer akkora területen vonultatja fel a tőle megszokott, magas színvonalon és „Ehető és mérges gombák" ■ smét megjelent, immár ® negyedszer és átdolgozva az Ehető és mérges gombák című könyv a Natura gondozásában, 60 ezer példányban. Pécsett már alig lelni üzletben a nagyszerű tanácsadó és egyben, ismeretterjesztő munkára, melynek alkotója dr. Kalmár Zoltán főiskolai tanár és dr. Makara György főorvos. A fényképeket heten készítették, köztük a legközismertebb, hazánk tán legjobb gombafotográfusa, dr. Nagy Jenő. A felvételek eredeti környezetiben, természetes színekben örökítik meg a gombákat, szakemberek szerint a hazai gombafotózás legsikerültebb alkotásai. Praktikus, könnyen áttekinthető csoportosításban 114 nagy-gombát ismertetnek alapos részletességgel Magyarország legkiválóbb gombaszakértői, de közük a termesztett gombákra vonatkozó legfrissebb ismeretanyagot is. A 315 oldalas kollektív alkotás egyben a felsőfokú gombaismereti tanfolyam tananyagát is magában foglalja, tehát tankönyv is. Mindezek ellenére ennél több és főleg gyakorlati ismeretre van szükség. A piaci gombaszakértők tanácsairól emellett sem mondhatunk le. — Cs. J. — | Üj magyar fofla ||J| Autoszex tyúkos galamb A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán tesztelik A galambtenyésztő telepek állandó gondja a galambok párbaállítása. Ezért kedvelik és tartják mind többen azokat az ún. autoszex fajtákat, amelyek nagy előnye, hogy már a tojásból való kibúvástól kezdődően megállapítható, melyik a hím és melyik a tojó. Ilyenek az ismert Autoszex King és Autoszex Texán galambfajták. De mivel ezek külföldiek, tenyész- anyag beszerzésük bizony nem kévés valutájába kerül az országnak. Ezért érdemel különös figyelmet az első hazai kinemesítésű autoszex galambfajta — illetve egyelőre fajtajelölt — amelyet tíz évi kitartó tenyésztői munkával Forgács József, gyomai galambtenyésztő állított elő. Fajtáját, amelyet több országos és nemzetközi galambkiállításon is bemutatott már, Autoszex tyúkos galambnak nevezte el, utalva ezzel a fajta méreteire és kiváló hústermelő képességére. Forgács József húsgalama- ját a Gyomai ÁFÉSZ körzetében ma már tömegesen tartják a szakcsoport tagok. Most felfigyeltek rá az illetékesek is, s az Országos Mezőgazdasági Fajta kísérleti Intézet hivatalosan is önálló fajtává kívánja nyilvánítani. Ezt azonban teljesítményvizsgálatnak kell megelőznie. Az OMFI a közelmúltban 30 pár Forgács féle Autoszex tyúkos galambot adott át tesztelésre a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskolának, ahol megkezdték velük a fajtaminősítő kísérleteket. A tenyésztők nagy várakozással tekintenek az új, korszerű, magyar galambfajta elé, amely szaporasógban, yágó- súlyban, hús és csont arányban felveszi a versenyt az azonos típusú külföldi fajtákkal. A fajtajelölt értékes tulajdonsága még a nyújtott tojásrakási ciklus, ami azt jelenti, hogy a tojásrakási rotációja kicsit hosz- szabb, így a szülőpárnak elég ideje marad a fiókák felnevelésére. — Rné — Környezetvédelmi világnap A KÖJÁL „Contiflo” automata elemző készülékével vizsgálják a begyűjtött levegőminták összetevőit, tisztaságát Fotó: Erb János Á tiszta levegőjű kék égboltért... Csupán a véletlenek egybe- játszása: 22 évvel ezelőtt, 1957. június 4-én — a környezetvédelmi világnap előtti napon — kezdődtek el Pécsett, majd később a megye valamennyi számottevő településén, s a legutóbbi időben a szomszéd megyékre is kiterjedő rendszeres, a légtisztaságot ellenőrző méréseink. A munkánkra csak akkor figyeltek fel, amikor 1958-ban az első mérési év eredményeit összegezve jelenthettük, hogy Pécsett évente átlagosan 847 tonna por szennyezi a várost négyzetkilométerenként. Ez a hatalmas pormennyiség megdöbbentette és cselekvésre késztette a várost. A légtisztaságért folyó küzdelem három síkon mozgott: a méréseket a KÖJÁL munkatársai végezték terven felül, társadalmi alapon. A műszaki intézkedéseket, terveket a tanácsi és az MTESZ szakemberei készítették és irányították, a sajtó és a rádió pedig a népnevelő feladatkört töltötte be. És megszülettek az eredmények. Évről évre, ha lassan is, de csökkent a füstölgő kémények, a légszennyező források száma, valamint az általuk kibocsátott szennyezőanyagok mennyisége. Szűrők kerültek az erőmű kéményeire. Fodor György bőrgyári főmérnök kezdeményezése nyomán megteremtődött az erőművi távhő- és gőzenergia-vezeték- rendszer. A pécsi lakások ezreit kapcsolták be a távhő- ellátásba és számos üzemünk (Zsolnay gyár, Dohánygyár, Bőrgyár stb.) ipari távgőzellátásra állt át. A Kertészeti Vállalattól Kalla Gábor kertészmérnök és a Tanárképző Főiskoláról Vörös L. Zsigmond szenvedélyesen harcoltak a légtisztító zöld felületék növeléséért, kutatási munkákat folytattak a meddőhányók újrahasznosíthatóságáért. Az erőmű mérnökei kidolgozták a gyárvárosi salak- és meddőhányó-dombok szétmosatási terveit és azt meg is valósították. A szívós társadalmi összefogás eredményeként mindnyájunk egészségét védve nagymértékben javult a város légszennyezettségi helyzete. Kevesebb lett a légúti betegségben szenvedők száma, kevesebb gyógyszert kell fogyasztani, s ma már a színesre festett épületeink hosszú ideig eredeti színükben pompázhatnak. Az eredmények alapján büszkék lehetünk arra, hogy Pécsett hazánkban szinte egyedülállóan, minden ipari fejlődés ellenére sikerült a légszennyezés növekedését megállítani és a lassú, de folyamatos csökkentését elérni. * Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a pécsi törekvések és o tapasztalatok kisugárzó hatása érvényesül a komlói, mohácsi, Beremend környéki mé- rővizsgá'latökná! is. Úgy tudjuk, hogy az idejekorán elkezdett és folyamatosan végzett légszennyeződési vizsgálatok, az eredményék elemzése alapján tett intézkedésék gyümölcse az egész megye területén beérik. Az élet igazolta, hogy a BCM, a Farostlemez Művek, a szén- és a kőbányák - kellő odafigyelés és tenniakarás mellett — egyaránt szolgálhatják anyagi jólétünket és a környezetünk megvédését is. Ma már biztos alapot jelent, hogy tevékenységünket támogatja a levegőtisztaság védelméről szóló kormányrendelet és a környezetvédelmi törvény. A jogi szabályozás mellett megteremtődtek a vizsgálatok és intézkedések műszer- és anyagi alapjai is. Büszkén mondhatjuk el, hogy a világ legkorszerűbb műszereivel az egész dél-dunántúli régióban 162 településen folyamatosan ellenőrizhetjük a légtisztaság helyzetét. Dr. Szabó Lajos osztályvezető főorvos Leállítható a „hibás” építőipari munka Azonnal leállíttathatja, felfüggesztheti ideiglenesen a minőségi előírásoknak nem megfelelő, hibás építőipari munkát az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet, vagy más tárca - KPM, OVH, NIM - hasonló minőségellenőrzési szervezetének szakembere, ha a kifogásolt munka az építmény stabilitását, vagy az élet-, vagyon, és közbiztonságot veszélyezteti. Erről intézkedett az építésügyi és városfejlesztési miniszter — más tárcák vezetőivel egyetértésben kiadott — új rendelkezésében, amellyel a korábban megjelent építésfelügyeleti rendelet végrehajtásának jogszabályát egészítette ki. A módosítással a minőségi ellenőr helyszíni intézkedésre, azonnali beavatkozásra kapott felhatalmazást.
