Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)

1979-06-29 / 176. szám

2 Dmicmtult napló 1979. június 29., péntek Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa csütörtökön ülést tartott Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke beszámolt az Osztrák Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. Az El­nöki Tanács megállapította, hogy a látogatás jól szolgálta a kétoldalú kapcsolatok to­vábbfejlesztését, és a különbö­ző társadalmi rendszerű, két szomszédos állam eredményes együttműködését. A beszámo. iát az Elnöki Tanács jóváha­gyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács módosítot­ta a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény néhány rendel­kezését. Az elfogadott változta­tások tovább növelik a bírói munka hatékonyságát. A mó­dosítások szerint a munkaügyi bíróság felett ezentúl a me­gyei bíróság elnöke gyakorol közvetlen felügyeletet, továbbá a megyei bírósági kollégiumok­ba — tanácskozási joggal — gyakorlati és elméleti szakem­bereket is meghívhatnak. Az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott meg, valamint egyéni kegyelmi ügy­ben döntött, s végül folyamat­ban lévő ügyekben határozott. Kistermelői sikerek Növeli a termelési kedvet az értékesítési biztonság Szakosodik a háztáji árutermelés A háztáji é* a kisegítő gaz­daságok termelése a terveknek, célkitűzéseknek megfelelően alakult — állapította meg a Mi­nisztertanács elé terjesztett je­lentés —, mindenekelőtt azért, mert a kistermelés támogatá­sára az elmúlt időszakban ho­zott felsőszintű intézkedéseket, rendeleteket a vállalatok és a gazdaságok általában ponto­san és időben hajtják végre. A háztáji gazdák termelési kedve jó; a mezőgazdaság összes ter­meléséből való részesedésük meghaladja a 33 százalékot. A háztáji és kisegítő gaz­daságok termelésében minde­nekelőtt az állattenyésztés sze­repe vált hangsúlyosabbá: az ország állattenyésztési értéké­nek 45 százalékát adja. A szarvasmarha, sertés és a nyúl- • hús jelentős hányada a kister­melőktől származik. Figyelemre méltó, hogy például az elmúlt évi magas sertésállomány — a jó termelési kedv nyomán — idén az első negyedévben to­vább szaporodott és meghalad­ta a 4,5 milliót. Bővült a kis­gazdaságokban a zöldségter­melés is, annak ellenére, hogy ez a tevékenység jelentős anya­gi befektetést igényel. Az intézkedések nyomán a kistermelés szakosodik, illetőleg nő az árutermelést folytatók száma. Mindehhez hozzájárult a kielégítő értékesítési bizton­ság, valamint a termelés javu­ló biológiai, anyagi-műszaki feltételei. Az elmúlt időszakban jó volt a vetőmag-, és a takar­mányellátás és az esetenkénti választékbeli gondok ellenére összességében elegendő mű­trágyát és növényvédőszert vá­sárolhattak a kistermelők. Ter­melésük fejlesztéséhez, korsze­rűsítéséhez hozzájárult a ked­vező hitelnyújtási feltételrend­szer és a megfelelő adózási jogszabály. A korábbi kormányhatároza­tok megjelölték a háztáji és kistermelés irányításának útját; ennek nyomán a termelési te­vékenység integrálásával a fel­vásárló vállalatokat, illetőleg a mezőgazdasági nagyüzemeket bízták meg. Jelenleg a mező- gazdasági nagyüzemek irányí­tásával működő háztáji és ki­segítő gazdaságok száma meg­közelíti a félmilliót. A kisüzemi termelést, annalc szervezését, kiszolgálását, adásvételi szer­ződéskötéseit közel 2900 szak­ember irányítja, jelentős fel­adatot vállalva a szaporító­anyag, a takarmány és a te­nyészállatok biztosításában, a fejlett termelési módszerek el­terjesztésében. Bebizonyosodott, hogy a kis­termelés további fejlesztéséhez több és gazdagabb választékú kisgépre és szerárura van szük­ség. Az igényeket a hazai ipar és a külkereskedelem egyelőre még nem tudja teljesen kielé­gíteni, bár az elmúlt időszak­ban a gyártás szakosításával, továbbá a kisgép- és az esz­közkölcsönzés néhány helyen való bevezetésével némileg ja­vult a helyzet. Szükségesnek látszik az is, hogy a kisterme­lés szervezéséért egyre többet vállaló nagyüzemek közvetlen anyagi érdekeltsége is növe­kedjen. Tovább kell szélesíte­ni a szerződéses termelést is, ami a partnerek számára egy­úttal értékesítési, illetve alap­anyag-beszerzési biztonságot jelent. A termelőszövetkezetek ház­táji üzemága mellett az áfészek keretében működő szakcsopor­tok olyan szervezeti egységnek tekinthetők, amelyekben a kor­szerűsítés, a termelés és mű­szaki fejlesztés, a szervezettség célszerűen kibontakoztatható. Á munkásművelődés eredményei Komlón Ülést tartott a Komló városi Tanács ,,Politikai-ideológiai, gazda­sági technikai érdekek egy­aránt sürgetik a munkásmű­velődés következetes fejleszté­sét" — jelölte meg a célt az MSZMP KB határozata 1974- ben. A munkásművelődés szé­lesítése és hatékonyságának növelése érdekében 1977-ben Komló város Tanácsa a város valamennyi közművelődési in­tézményét közös fenntartás­ba, tanácsi irányítás alá he­lyezte az erők egyesítése cél­jából. A közművelődés bázisa a városi művelődési központ lett, amelynek az eltelt idő­szak eredményeiről, a mun­kásművelődés formáiról és módszereiről szóló beszámoló­ját tegnap vitatta meg a vá­rosi tanács ülése. Komlón az utóbbi egy-két évben jelentős előrelépés ta­pasztalható az üzemekben, vállalatoknál a művelődés te­rületén. A munkósművelődés továbbfejlesztése legjobb esz­közének a szocialista bri­gádmozgalom bizonyult. A szo­cialista brigádok számára szer­vezett „Munka és művelődés” mozgalom tartalmában magá­ban hordozza a szakmai és általános műveltségi szint emelésének minden lehetősé­gét. A brigádmozgalom tovább­fejlődésének és az össztársa­dalmi érdekek megvalósulásá­nak alapvető kritériuma, hogy a brigádok tagjai a munka­helyi szükségletnek megfelelő szakmai képzettséget megsze­rezzék, illetve növeljék. Ezért a Munka és művelődés moz­galom kiemelkedő szerepet szán a továbbtanulásnak, illet­ve az alapfokú ismereteket nyújtó iskolák elvégzésének. Komlón jelenleg több mint kétszázan tanulnak a dolgozók általános iskolájában. Ez a szám ennél is több lehetne, ha egyes üzemek, vállalatok az eddiginél is érdekeltebbé tennék a dolgozókat legalább az alapfokú iskolai végzettség megszerzésében, hiszen enél- kül a szakmai továbbképzés eredményességéről aligha le­het beszélni. Pedig ezen a területen számos nagyon jó példa akadt az utóbbi idő­ben: több helyen tanfolyamo­kat szerveztek a szakmunkások továbbképzése érdekében (Vá­rosgazdálkodási Vállalatnál, Carbon Könnyűipari Vállalat­nál stb.), előadássorozatokat, egyedi előadásokat biztosítottak a TIT segítségét felhasználva. Az előbb említett tanfolyamo­kat például 150 órában bo­nyolították le, s ezen belül 50 órát az általános műveltség, 100 órát pedig az új szakmai ismeretek elsajátításának szen­teltek. A szocialista brigádok köz- művelődési akciója alapjában véve megtalálta az összhan­got a szocialista brigádok igé­nyeivel és törekvéseivel. 1978- ban még 13 üzem, illetve vál­lalat 72 szocialista brigádja 1200 fővel vett részt a „Mun­ka és művelődés” mozgalom­ban; idén húsz üzem 107 brigádja 1800 fővel képvisel­teti magát. A művelődés iránti növekvő igény alapjává válhat annak, hogy a szerve­zett művelődés önművelődés­ben folytatódjon és így a köz- művelődés az önképzés moti­vációs bázisává alakul át. D. I. Csatás és üzérkedés Bírósági ítélet a Merkur-ügybe Vesztegetésben találták bűnösnek az autókereskedőket Bűnösnek találta a Kapos­vári Járásbíróság Tihanyvári Lászlót, a pécsi Merkur-telep volt vezetőjét és társait. Az ügyben — amely elfogultsági bejelentések miatt került a szomszéd megye bírósága elé — csütörtökön délelőtt hirdetett ítéletet a dr. Ifkovics István ve­zette büntetőtanács. A bíróság megállapította, hogy a pécsi használtautó­telepen virágzott a korrupció. VálasKtékbővftő újdonságok Bolgár hét a Konzumban Játékok, népművészeti cikkek és rózsaolaj A lengyel áruházi hét már lezajlott, s tegnap megnyílt a második ilyen rendezvény o Konzern Áruházban. Ezúttal Pécs bolgár testvérvárosából, Szlivenből érkezett a válasz­tékbővítő áru, 120 ezer rubel (hárommillió forint) érték­ben. A száznyolcvanféle áru most is — akárcsak máskor — el- oszlik az áruház különböző osztályain. Érdemes kiemelni a gyermekeknek rendelt cikke­A nyári filmbemutatók jó néhány izgalmas, érdekes órát rejtegetnek. Az évszak­nak megfelelően jobbára a könnyed kalandfilmek do­minálnak, ám a filmművé­szet kedvelői is találhatnak kedvükre való alkotásokat. Ezekből kezdve a felso­rolást: július közepétől játsz- szák a mozik a világhírű olasz filmrendező, Luchino Visconti utolsó filmjét, Az ártatlant. A film D'Annun­zio 1892-ben megjelent re­génye nyomán készült. Bemutatóján is viták kí­sérték Roman Polanski Ame­rikában készült Macbeth cí­mű filmjét. A MOKÉP most felújította a játszási jogot, s újból látható lesz a Shakespeare-dráma hatásos feldolgozása. A júliusi bemutatók sorát a Lángoló sivatag című, ro­mán-olasz ‘ koprodukciós film vezeti. Aktualitása: egy arab állam olajmezőit az amerikai olajtársaság fel- gyújtatja... A tv-ből jól is­mert Peter Falk a főhőse a Griffin és Phoenix című amerikai filmnek, amely két, halálosan beteg ember kap­csolatát meséli el. A máso­A nyár filmbemutatói Kalandok Szibériától a vadnyugatig dik világháborúba vezet vissza a Zelengora csúcsai című jugoszláv alkotás, melynek hősei partizánok. Bizonyára sok nézőt vonz majd A vadnyugat hőskora című kétrészes amerikai film, amely az 1839-89-ig terjedő időszak történelmét eleveníti fel egy pionírcsa­lád három generációjának sorsán keresztül. Júliusban is gondoltak a gyerekekre a forgalmazók, á hónap második felében játsszák a mozik a Papucs és rózsa című kétrészesen, goi filmet, amely Hamupi­pőke jól ismert történetét dolgozza fel. A Transzszibé- riai expressz című szovjet film bizonyítéka annak, hogy a történelmi-forradalmi té­ma kimeríthetetlen forrás. Az augusztus első be­mutatója magyar film: Szomjas György rendező a somogyi betyárokról készített western-jellegű történetet — hiteles, eredeti dokumentu­mok felhasználásával. A hét másik filmjét, a Csúfak és gonoszak című olasz alko­tást a pécsi nézők már is­merhetik a májusi közmű­velődési filmhétről. A hó második hetén játsz- szák Az utolsó valcer című amerikai filmet. A cím ne tévesszen meg senkit; nem tangó ez az utolsó, viszont az amerikai rock-zene kivá­lóságai lépnek fel benne. Felújítják a Veréb is ma­dár című magyar filmet is, Kabos Lászlóval a főszerep­ben. Ritkán látható nálunk koreai film, augusztus kínál egyet megtekintésre Avas­utas fia címűt. Ismét izgal­mat okozhat a Dráma a tengerparton című olasz- francia krimi, A vasprefektus című olasz történet és A leprás nő című lengyel al­kotás. A vadnyugat augusz­tusban sem hiányozhat, te­hát láthatjuk majd a Buffaló Bilit és az indiánokat. A nyár utolsó bemutatói között lesz egy magyar film, a Me­se habbal, két mesesorozat gyerekeknek, s egy francia film, melyet a filmbarátok régóta várnak. Bunuel mű­vészetét csak néhány film képviselte eddig hazánk­ban, annak jó része is csak a filmklubokban volt meg­tekinthető. Ezt pótlandó az idős spanyol mester három filmjét is bemutatják az idén, az elsőt, A vágy ti­tokzatos tárgya címűt au­gusztus 30-án. Az FBK-há- lózatban is érdekes filmek szerepelnek: az AHonsanfan című olasz, a Térmetszés cí­mű magyar és a Halld a kakast című bolgár alkotá­sok. két, amikből a tavalyi nemze­ti héthez képest jóval több érkezett, ezzel is kifejezve, hogy a kereskedelemben sem feledkeztek meg a gyermekek nemzetközi évéről. A gyerekholmik között tp- lán legtöbb a játék, a külön­böző méretű plüss állatfigura. Van itt kutya, nyúl, majom. S biztosan sokan keresik majd a nálunk mostanában nemigen kapható fölhúzós já­tékokat is. A „Balkan" kem­pingkerékpár mellett megta­lálhatjuk a legkisebbek szá­mára készült háromkerekű bi­ciklit is, sőt, a „Mir” elnevezé­sű kisautót, amibe szívesen ülnek bele talán még a négy­évesek is. A ruházati- és ci­pőosztályon pedig trikókat, ci­pőket és papucsokat lehet vá­sárolni a legifjabb korosztály számára. Persze nemcsak a gyerekek­re gondoltak, így hát érde­mes körülnézni egy kicsit a lakástextil, vagy akár a mű­szaki osztályon is. Metszőolló, szőlőfürtöző olló, véső, fúró­szárak, s egyéb szerszámok között válogathatnak a ker­tészkedni, barkácsolni szere­tők. S aki esetleg háztartá­sát akarja kiegészíteni, az is talál magának választékot: a különféle készletek, edények mellett a legnagyobb érdek­lődést feltehetőleg az ezüst, de különösen a fanyelű, rozs­damentes evőeszköz-garnitú­rák váltják ki. S több fajta, különböző méretű és alakú sütőforma érkezett az áru­házba; ez ugyancsak ritkán kapható nálunk. A műbőr diplomatatáskák mellett nem hiányozhatnak a nemzeti hétről a jellegzetes bolgár áruk sem: a népmű­vészeti cikkek, térítők, tarisz­nyák, no és a rózsaolaj. Egyes használt kocsitípusok a hiánycikkek kategóriájába tar­toztak; a baranyai autókereske­dők a kereslet és a kínálat egyensúlyának hiányát használ­ták ki bűnös üzelmeiknél. Tihanyvári és beosztottjai értékelték fel az eladásra kí­nált gépkocsikat. A telepen szinte gyakorlattá vált, hogy a tényleges érték alatti vétel­árat kínáltak a merkurosok. A gépkocsi-tulajdonosok ezt több­nyire kevesellték. A kereske­dők nem bizonyultak hajthatat­lannak és szívesen tettek ked­vezőbb ajánlatot, ha a plusz­pénzt az eladó hajlandó volt megosztani velük. Az esetek egy részében az ügyfelek ön­ként kínálták fel a csúszópénzt, a többi alkalommal pedig a merkurosok ráutaló magatartá. sa, illetve konkrét követelése után történt a vesztegetés. Kötelességük teljesítéséért, illetve megszegéséért egy­aránt fogadtak el ilyen pénze­ket a kereskedők. A veszte­getések jelentős része a kere­sett márkák Merkur által tör­tént értékesítésénél történt Ál­talában többen pályáztak a közületek által leadott mikro­buszok, Polski Fiatok, Zsigulik megvásárlására. Ilyen esetek­ben — az előírások szerint — sorsolás útján kellett a vevőt ki­választani, illetve korábban azé volt az elővásárlási jog, aki a kaputól való futás után először tette rá kezét a gép­kocsira. A merkurosok azonban ..megbundázták” a sorsolást is, és mindig azé lett az autó, aki megvesztegette Tihanyvárit és alkalmazottait. A bíróság hosszas és ala­pos bizonyítási eljárást folyta­tott a bűnperben. A 12 tárgya­lási napon több mint másfél­száz tanút hallgattak ki. A ta­núvallomások és a tárgyi bizo­nyítékok alapján állapították meg a vádlottak bűnösségét. Az ítélet indoklásában a tanács­vezető bíró rámutatott arra, hogy az utóbbi időben rendkí­vül elszaporodtak az ilyen és ehhez hasonló korrupciós és vesztegetési bűncselekmények. Fontos társadalmi érdek fűző­dik tehát e nem kívánatos tár­sadalmi jelenség felszámolásá­hoz. Kifejtette, hogy a merku­rosok bűncselekményének tár­sadalmi veszélyességét növelte az a tény is, hogy gyakorlati­lag bűnszövetségben, egymás tevékenységéről tudva, és azt segítve folytatták üzelmeiket a vádlottak. A bíróság Tihanyvári Lászlót 75 rendbeli vesztegetés bűntet­tében és 28 rendbeli vesztege­tés vétségében találta bűnös­nek. Ezért 3 évi szabadság- vesztésre ítélte. Gregor Sándort, a vesztegetés mellett csalás és üzérkedés elkövetésében ma­rasztalták el. Büntetése: 3 évi szabadságvesztés. A szintén vesztegetésben bűnös Csepeli Józsefet 2 évi és 8 hónapi; Gu­lyás Imrét 8 hónapi; Szabó Győzőt 10 hónapi börtönbünte­tésre ítélték. Az öt vádlottat a bíróság egyetemlegesen köte­lezte 169 695 forint elkobzás alá eső érték, valamint 6554 forint bűnügyi költség megfize­tésére. A bíróság további három vádlottat — akik nem voltak a telep dolgozói — hosszabb-rö- videbb időtartamra felfüggesz­tett szabadságvesztésre ítélt. A döntés kihirdetése után vala­mennyi vádlott és védője fel­lebbezést jelentett be. A vád­hatóság képviselője három nap gondolkodási időt tartott fenn. A pécsi merkurosok bűn­ügyében tehát a Kaposvári Me­gyei Bíróság hirdethet majd jogerős ítéletet. E. A.

Next

/
Thumbnails
Contents