Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)

1979-06-28 / 175. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja XXXVI. évfolyam, 175. szám 1979. június 28., csütörtök Ara: 1,20 Ft Folytatta munkáját a KG XXXIII. Ülésszaka Lázár György miniszterelnök vezeti a KGST jubileumi ülésszakán részt vevő magyar küldöttséget. A képen (balról jobbra) Huszár István, Lázár György, Havasi Ferenc, Pullai Árpád és Rácz Pál a tanácskozáson. Elkészüli az ország legnagyobb vasúti alagútrendszere Harkány határában, a siklósi termelőszövetkezet 141 hektáros területéről aratják a vetőmagnak való borsót. Helyébe a szóródott magokra napraforgót vetnek silónak. Erb János felvétele Lázár György felszólalása ■ Rövidebb a hegyi pálya, nincs kaptató ■ fiz év alatt három alagút negyedmillióidért K ét új hosszútávú együttműködési célprogram tervezetét terjesztette szerdán délelőtt a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának ülése elé a tervezési-együttműködé­si bizottság elnöke, Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnöke. A két program egyaránt az együttműködés továbbfejlesztését, a szocialista integráció elmélyítését szolgálja. Az első program arra irányul, hogy kielégítsék a tagállamok ésszerű szükségleteit az ipari fo­gyasztási cikkek termelésében, a második a közlekedési kap­csolatok fejlesztését irányozza elő. Előterjesztette Nyikolaj Bajbakov azoknak az intézkedéseknek a tervezetét is, ame­lyek biztosítják a két célprogram megvalósításához szüksé­ges gépeket és berendezéseket. A délelőtti ülés második re­ferátumát Tadeusz Wrzaszczyk, a lengyel Minisztertanács el­nökhelyettese tartotta, aki a tervezési-együttműködési bizott­ság nevében számolt be az ülésszaknak arról, milyen in­tézkedéseket dolgoztak ki és valósítottak meg a hosszútávú célprogramokban meghatáro­zott feladatok teljesítésére. Ismertette azt is, hogyan ha­lad a KGST tagállamok 1981 — 1985. évekre szóló népgazda­sági terveinek egyeztetése. A délelőtti ülésen Konsztan- tyin Katusev, a Szovjetunió ál­landó KGST-képviselője, mi­niszterelnök-helyettes számolt be a végrehajtó bizottság elnö­keként arról, hogyan valósít­ják meg a gyakorlatban azo­kat a határozatokat, amelyeket a tanács megelőző ülésszaka fogadott el a KGST-tagállamok együttműködése szervezetének és a tanács működésének to­vábbi korszerűsítéséről. A KGST különböző szervei mun­katerveinek központjában azok a feladatok állnak, amelyek a hosszútávú együttműködési cél­programok megvalósításával, a szocialista gazdasági integ­ráció komplex programja tel­jesítésével, az anyagi terme­lés, a tudomány és a technika területén az együttműködés fej­lesztésével függenek össze. A három beszámoló után megkezdődött a napirenden szereplő kérdések megvitatá­sa. A tanácskozásokon felszó­lalt Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Lázár György átadta az ülés­szakon részt vevő küldöttségek vezetőinek a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa üd­vözletét és jókívánságait, majd bevezetőül hangsúlyozta: — Jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a legutóbbi üléssza­kunk óta eltelt időben is töret­len lendülettel folytatódott or­szágainkban a szocialista épí­tőmunka, nagy lépésekkel ju­tottunk előre a szocialista in­tegráció megvalósítása útján és közös erőfeszítéssel olyan hatalmas alkotásokat helyez­tünk üzembe, mint a Szövetség gázvezeték, valamint a 750 kilo­voltos villamosenergia-táweze- ték. Mostani ülésszakunk napi­rendjén ismét olyan kiemelke­dően fontos kérdések szerepel­nek, amelyek eredményes meg­oldása újabb hozzájárulás lesz jövő népgazdasági terveink megalapozásához, gyümölcsö­ző együttműködésünk további elmélyítéséhez. Támogatjuk az ülésszak elé terjesztett anyagok, valamint a határozat-tervezet jóváhagyá­sát. A magunk részéről is elis­meréssel adózunk annak a jól szervezett és hatalmas munká­nak, amely elvezetett a hosszú távú együttműködési célprog­ramok kidolgozásához, és kü­lön is nagyra értékeljük azt a rendkívül fontos szerepet, ame­lyet a célprogramok kezdemé­nyezésében, kidolgozásában, a problémák konstruktív megol­dásában a Szovjetunió magára vállalt. A célprogramok jelentőségét aligha lehet túlbecsülni, hiszen azok együttműködésünk legfon­tosabb feladatait ölelik fel, tervszerű megvalósításuk pedig fontos feltétele annak, hogy a KGST tagállamok továbbra is biztosítani tudják folyamatos gazdasági fejlődésüket, gaz­daságpolitikai céljaik elérését. Lázár György ezután kiemel­te, hogy az egyes ipari fo­gyasztási cikkek termelésének fejlesztésére kidolgozott hosszú távú együttműködési célprog­ram megvalósítása több fontos fogyasztási cikk esetében Hasz­nos hozzájárulást jelent majd a KGST tagállamok szükségle­(Folytatás az 5. oldalon) Újabb vasúti alagút készült el a Mecsekben, a pécs—buda­pesti vonalon, Bükkösd és Aba- liget között. Átadták a 106 mé­ter hosszú létesítményt az ak­namélyítők a vasútépítőknek, hogy augusztus 20-tól vonatok is járhassanak benne. Ez a harmadik mecseki vasúti alag­út, amit az elmúlt tíz év alatt alakítottak ki. Ezzel létrejött hazánk legnagyobb vasúti alagútrendszere 1200 méter hosszúságban egy tíz kilomé­teres, teljesen új pályaszaka­szon. Legfontosabb előny, hogy lerövidült a hegyi pálya a hatalmas kanyarok levágá­sával és felszámolták a késé­seket okozó kaptátokat. Egy tízéves alagútépítési program fejeződött be ezen a vonalon a Bányászati Akna­mélyítő Vállalat mecseki körzet­vezetőségének a kivitelezésé­ben. Az Ikotics József vezette, csaknem ötven fős speciális brigád, így a kőművesek, vá­járok és robbanták 1969-ben fogtak a munkába. Az egy év­tized alatt alig változott az aranykoszorús szocialista bri­gád összetétele, a munkások zöme a hetvehelyi, az abaligeti bázisra főleg Pécsről, Duna- szekcsőről, Kovácsszénájáról, Hetvehelyről járt be. 1973-ban átadták Abaliget és Godisa között a leghosszabb, 670 mé­teres alagutat, az volt az első alagútépítési feladatuk és a legnehezebb munka is, hiszen ívben haladtak és fogásonként új irányt jelöltek ki. 1978-ban a Bükkösd és Aba­liget közötti 406 méteres alag­út következett. A három léte­sítmény helyén kitermeltek 65—70 ezer köbméter földet, sziklát, követ, beépítettek 10 000 köbméter betont és 300—350 darab idomkövet, 1200 méter hosszúságban. A ráfordított költség értéke meghaladja a negyedmilliárd forintot Mind­egyikben már ott a villamos űrszelvény, jelezve, hogy maj­dan villamosításra kerül sor. Az ezredfordulóig pedig mind­egyik mellé egy újabbat is épí­tenek, mert kétvágányos lesz a vasútpálya. Az aknamélyítők már köl­töznek és egy időre elhagyják a MÁV baranyai területét, ha­marosan Piliscsabán, egy régi vasúti alagutat bővítenék, fa­laznak át. Szépen kibetonozva, kikövez­ve áll, persze még üresen az új alagút, Pestről jövet ez egyébként a. második. Míg az első a leghosszabb, vagyis a 670 méteres. Délről és észak­ról töltést építenek hozzá, majd befektetik a síneket és rákö­tik az új nyomvonalra. Hetve- helynél egy aluljárót, míg a 406 méteres alagút közelében egy óriási bevágást hoznak lét­re egy sziklás részen. Ezekkel novemberre végeznek. Év végé­re teljesen kész lesz a tíz kilo­méteres pálya, melyen a három hegyi alagút található. — Csuti J. — Losonczi Pál fogadta a burmai külügy­minisztert Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán hi­vatalában fogadta a hiva­talos látogatáson hazánk­ban tartózkodó U Myint Maungot, a Burmai Unió Szocialista Köztársaság kül­ügyminiszterét. A szívélyes légkörű esz­mecserén részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. Jelen volt U Maung Maung, Burma Budapestre akkreditált nagykövete. A harmadik alagút dél-nyugati „kapuja"

Next

/
Thumbnails
Contents