Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)

1979-06-27 / 174. szám

e Dunántúli napló 1979. június 27., szerda m Árnyékba mit telepíthetünk? Vörössom, fagyai, hóbogyó Sok növénytelepítés kudarc­col végződik, ha nem fordí­tunk kellő gondot arra, hogy mit is ültethetünk az árnyék­ba. Évek múltán a fák, bok­rok alól kiveszik a fű, később a fák alatt a bokrok is, és a kihasználatlan terület egyre növekszik a kertben. Az ár­nyék, mint ökológiai tényező nagy lehetőséget kihói, csak alkalmazni kell a növényeket. Különböző árnyékféleségek vannak: árnyékot vet a ház, a bokor, a fa, árnyékvetése van a kőnek, árnyékot vet egy domb északi oldala délután, estefelé. Az árnyék lehet mély- árnyék, pl.: tömör lombú fák alatt, félárnyék: amikor a nap egy részében azért kap fényt a növény, vagy laza lombú fa csak részben árnyékol, pl.: a nyírfa. Az alábbi árnyéktűrő cser­jék ajánlhatók: Vörösgyűrűs som (Cornus sanquinea): Száraz körülmé­nyeket kiválóan elviseli, ősz­szel levelei pirosra színeződ- nek. Mogyoró (Corylus avellana): 2—3 m magasra is felnövek­szik, térhatárolásra kitűnően alkalmas. Nagy lombtömege, igénytelensége, valamint szép formája, érdekes levélalakja miatt ajánlható. Gyöngyvirágcserje (Deut- zia): Alacsony termetű (50— 70 cm), hófehér virágai deko­ratívak. Csíkos kecskerágó (Euony- mus europaeus): Papsapka­ként is ismert. Termése sötét- rózsaszín, melyből narancssár­ga magvak kandikálnak ki. Le­velei ősszel liláspirosra színe- ződnek. Széleslevelű fagyai (Ligust- rum ovalifolium): Levelei fé­nyes sötétzöldek, enyhe tele­ken nem hullanak le. Sárgás­fehér virágai illatosak, termé­se fekete bogyó, mely egész télen a vesszőkön marad. Jól elviseli a metszést, ezért a legjobb sövény létesíthető be­lőle. Közönséges lagyal (Ligust- rum vulgare): Levelei hosszú­kásak, mattzöldek. Kitűnően bírja a mélyárnyékot. Szép sö­vény alakítható ki belőle. Hóbogyó (Symphoricarpus albus var. laevigatus): Tolaj- jal, klímával nem igényes, ár­nyékot jól tűri, belőle szép sö­vény nevelhető. Ősszel fehér bogyói dekoratív megjelenésű- ek. Lehetőleg a cserjéket úgy helyezzük el, hogy a nap vala­melyik részén fényt kapjanak. ültetési idő: lombhullástól rügypattanásig fagymentes időben. Árnyékban gyeppel ne is kí­sérletezzünk, mert úgyis ki­pusztul. Vannak azonban kitű­nő árnyéki gyeppótlók. Ilyen pl.: a borostyán (Hedera he­lix). A legmélyebb árnyékban is megél. A talajt egyenlete­sen beborítja örökzöld levélze- te. Fára, esetleg északi falra is felfuttatható. Erdőben is található, de dugványozással is szaporítható. Szaporításra legalkalmasabb idő az aug.— szept. hónap. Telepítés utón 2—3 év múlva már gyomlálni sem kell, mert maga körül ki­irtja a gyomokot. Talajjal szemben igénytelen. Jó árnyéki növény a téli zöld meténg (Vinca minor). Szép örökzöld levélzete, az ibolya után nyíló kék virága mutatós. Gyeppótlónak érdemes telepí­teni. Tőosztással jól szaporít­ható, az erdőkben is helyen­ként összefüggő területet al­kot. Talajjal igénytelen, vizet meghálálja. Nagyobb terjedelmű az árnyliliom (Hosta plataginea): 40—60 cm magas levelei te­nyérnyi, vagy kissé nagyob­bak, fényeszöldek. Fehér, nagy illatos virágai vannak. Csak ár­nyékba ültethető. Egyedül (so- literként), vagy csoportosan telepíthetjük. Tűző napon égé­si foltok keletkeznek levelén. Öntözést, tápanyagot meghá­lálja. 10—15 évenként kell át­ültetni. Jól sarjadzik. Szeptem­ber hónapban kell átültetni. Éles késsel 4—5 rügyes ré­szekre osztjuk. Másodéves ko­rukban bőven virágoznak. 2— 3 évenként komposzttrágyóval javítsuk a talajt, évenként pe­dig vegyes műtrágyából ősszel tövenként 5—8 dkg-ot adjunk. Tavasszal 2—4 dkg N-t adha­tunk a vegetatív fejlődés elő­segítése érdekében. Kalla Gábor A természetes körülmények között élő fácántörzsállomány csibéi a kedvező időjárás alatt már kikeltek. Ezek felnevelése az iparszerű mezőgazdaság által meghatározott ökológiai viszonyok között folyik a sza­badon élő fácán tyúkállomány védelme alatt. Ezzel szemben a mesterséges tenyésztésből szár­mazó elő. és középnevelésben tartott íácóncsibe-állomány e hó közepétől kerül kihelyezés­re szabadtérben, ahol az utó­nevelést is emberi beavatko­zással végezzük­Az utónevelés technológiá­ja a korábbi években hat he­tes korban kezdődött, még a múlt év gyakorlata alapján megyénkben bebizonyosodott, hogy az utónevelést jobb öt­hetes korban megkezdeni, amennyiben ezt az időjárás té­nyezői lehetővé teszik. Ez bizto­sítja a korábbi természetes élet­térben való mozgás lehetősé­gét nagyobb mennyiségű, ter­mészetes rovar táplálék felvéte­lét, amely magas biológiai ér Facan«ssibek utöneuelese téknél fogva fokozza a mada­rak fejlődését, erőlétét. A ter­mészetes biotópban való moz­gás csökkenti a domesztikóci- ós hatást és ezért az állomány hamarabb válik jó repülő fá­cánná és menekülési készsége is hamarabb kialakul. Gazda­ságossági szempontból az sem közömbös, hogy jelentős takar­mány-megtakarítást érünk el. Az utónevelés, vagyis a kibo- csájtó hely megválosztása már fél évvel korábban meg kell, hogy történjen. Ezek azok a területek, ahol a fácán egyéb­ként is szívesen tartózkodott, összefüggő erdők elszívó hatá­sa ne érvényesüljön, és a la­kott területtől megfelelően tá­vol legyen. Legalkalmasabb az olyan terület, ahol árnyékot adó facsoportok, vagy erdő­foltok vannak és ezeket mező- gazdasági terület veszi körül. Jó, ha a mezőgazdasági terű* letben a vadföldek is beékelőd­nek, amelyek a vadgazda el­képzelése szerint többféle célt szolgálhatnak. (Takarmány, vadbúvóhely biztosítása stb.). A fácán részére telepített vadföldnek kellő táplálékot kell nyújtani az apróvad számára, időszakos védősűrűként szolgál, fokozza a vadászati eredménye­ket, valamint a terület termé­szetes vadeltartó-képességét. Erre mór alkalmasak az egy­két hektáros táblanagyságok is, vagy ennél nagyobbak. Itt ki­váló takarmány a köles, kuko­rica és a cirok. Ehhez nagyon fontos a ter­mészetes ivóvíz biztosítása, me. lyet az utónevelés időszakában 5-től 10 hetes korig a kihelye­zett mesterséges ivóberendezé­sekkel biztosítunk, mivel a mesterségesen tenyésztett fácán csak az utónevelés befejezése után veszi igénybe a természe­tes ivóvizet. Az utónevelő terek készül­hetnek fix, vagy mozgatható elemekből, melyeknek kerítését a nevelés időszakának előre­haladtával bővíteni tudunk, az itató és etető berendezések megfelelő számú alkalmazásá­val. A kihelyezés időpontját nagy. ban befolyásolják az alábbi tényezők. Időjárás alakuláso, a szállítási időpont helyes megválasztása, és a szállítás módja. A kibocsájtó helyen 10 hetes korig állandó felügyeletet kell szervezni. A ragadozók távol­tartását biztosítani, kell. Az utónevelés befejező időszakára a mesterséges etetőláncot szé­lesíteni kell és amikor a mada­rak fokozatosan széthúzódtak, a takarmányozást már a vadász- területen kell folytatni. Az utónevelés rendszerét és technológiáját csak a fácánt szerető és az előírásokat ma­radéktalanul végrehajtó gon­dozóra kell bízni. Ehhez vadász- társaságaink területén a hiva­tásos vadászok száma kevés, így az utónevelés időszakára a sportvadászokat is igénybe kell venni. Az utónevelés eredmé­nyének biztosítása nagyban meghatározza téli vadászati eredményeinket, és a jövő évi törzsállomány növelését. Farkas János A MOHOSZ Baranya me­gyei Intéző Bizottsága ezidén július hó 18-31. közötti időben rendezi meg a megye ifjúsági táborát. A tábor vezetősége igen változatos programot ké­szített elő. A táborban részt­vevő 32 ifi horgász részt vesz egy tihanyi kiránduláson, be­iktatnak a programba egy hon­védelmi napot, melynek kereté­ben légpuskás céllövészet mel­lett, számháború, egésznapos szórakoztató foglalkozás sze­repel. A tábort az idén is Ba­latonszepezden tartják meg. * — A nemzetközi gyermekév hazai dús programjából a hor­gászok sem maradnak ki, 1979. július hó 1-én az Orfűi tavon 9—11 óra közötti időben 14 éves korig terjedően lányok, fiúk, — szülői felügyelettel — halfogó versenyen vehetnek részt. A felszerelés: 1 darab úszás készség. Minden hal fogható. A résztvenni akarók­nak semmiféle horgószigazol- vánnyal, horgászengedéllyel nem kell rendelkezniök. Nevez­ni a versenyre a helyszínen le­het, 8 óráig. Nevezési díj nincs. Azok, akik halat fognak, húz­hatnak a kitett csomagocská­ból, melyben különféle jutalom, tárgyak vannak, a cukorkától a kisebb különféle horgászcikke­kig. Senki sem fogja tudni, hogy milyen jutalom lesz a hú­zott borítékban, tehát amolyan „Zsákba-macska" verseny is ez a halfogás mellett. Reméljük, hogy ezen a komolyan tréfás versenyen minél több, a horgá­szat iránt érdeklődő gyermek fog résztvenni. A részvétel le­hetőségéhez ismételten meg- említjük, hogy a szülői kíséret és felügyelet feltétlenül szük­séges. Jó szórakozást a szabad­ban, a vízparton! + Az országos halfogó csapat- bajnokságot június 30-án, és Versenyek július 1-én a Komárom melletti Nagyigmándi-víztórozón rende­zi meg a MOHOSZ. Baranya megyét az IB-t az „A” verseny­csapat képviseli. + A MOHOSZ Baranya me­gyei Intéző bizottsága a Mattyi. tavon rendezte meg a megyei halfogó versenyét, amelyen húsz egyesület vett részt. A ver­senyen résztvevő csapatok közül kilenc csapat, női versenyzőt is szerepeltetett az öt fős csapat­ban. A nők eredményét külön kategóriában számolták el. A verseny rendezésének lebonyo­lítását a siklósi HE példásan végezte el, az eredmények el- fogodhatóak voltak. Az ered­ményesség a sok törpeharcsá­nak volt köszönhető, az ügye­sebb horgászok 60-70 db tör­pét is tudtak fogni. Versenyen kívül egy 9,6 kg-os amur is szákba került, melynek fárasz- tása 40 percig tartott. ♦ A megyei intézőbizottság jú­nius 5-i ülésén úgy határozott, hogy a Pécsi-tavon augusztus 20-ig bezárólag engedélyezi szombati napokon az éjszakai harcsafogást. Eddig a tavon — nem éjszakai horgászattal — 7 darab 10 kg-on felüli harcsát fogtak az idén. A legnagyobb kifogott harcsa 46,8 kg-os volt. + A Baranya megyei Intéző­bizottság egy — az országo­san egységes fegyelmi elbírá­lást biztosító büntető szabályo­kat magában foglaló könyv ki­adását és egy, az etikai sza­bályokat magában foglaló ki­adványt is kért és javasolt, me­lyeket, legkésőbb az 1980. év­ben minden horgászhoz el kell juttatni. A javaslatot a MO­HOSZ magáévá tette és a jú­nius 30-i országos vezetőségi ülésen előterjeszti és elfogadá­sát fogja kérni. Reméljük, hogy e javaslatot megvalósítják. A Pécsi-tó Szokolai felv. MOR}< / /SK.MóV!) MAGYAR POSTA E hó 29-én kerül forgalomba az Évfordulók-események 1979 elnevezésű bélyegsorozaton be­lül Móricz Zsigmond születésé­nek 100. évfordulóját köszöntő 1 Ft-os bélyeg, amely Rippl-Ró- nai József az íróról készített pasztelljét ábrázolja eredeti színeiben. A keretrajz Kass Já­nos grafikusművész munkája. A bélyeg 5 108 300 fogazott és 5900 fogazatlan példányban készült. Évfordulók a Dürer-sor színes levelezőlap­jai az év harmadik negyedé­ben (júliustól) mint carte-maxi- mumok a köröknél jegyezhetők elő. * Hasznos és értékes kiadvány jelent meg az Akadémiai Ki­adó gondozásában. Surányi László „A Magyarországi Ta­nácsköztársaság bélyegkiadá­sainak és a Vörös Hadsereg tábori postájának története” c. munkájában voltaképpen két egymással csak lazán összefüg­gő témát dolgozott fel egy kö­tetben. A szerző, mint bélyeg- gyűjtő szakember vállalkozott arra, hogy a világ etső „kom­munista postabélyegeinek" tör­ténetét tudományos alapon dolgozza fel, amivel valóban úttörő munkát végzett. * Berze Nagy János kiváló néprajztudós és népmesekuta­tó emlékére augusztus hóban, Bemutatjuk a tegnap megje­lent és a KGST megalakulásá­nak 30. évfordulójáról megem­lékező 1, 2, és 3 Ft-os bélye­gekből álló sorozatot, mely 386 300 fogazott és 7900 foga­zatlan példányban készült Du­dás László grafikusművész terve alapján. A sorozatból a posta- hivataloknál mindenki csak egy sort vásárolhatott. Innen-onnan A Magyar Immunológiai Tár­saság X. kongresszusa alkalmá­ból július 5-én a Pécs I. posta- hivatal, július 16—25. között pedig a természetbarátok nem­zetközi találkozójára az aboli- geti postahivatal használ al­kalmi bélyegzőt. A Képzőművészeti Alap Ki­adóvállalatától nyert értesülés szerint a Sakk-bélyeghez elké­szült a fekete-fehér képeslap, mely az Olimpiai serleget (Ha- milton-Rusel) mutatja be. A Móricz Zsigmondot ábrázoló és születésének 100. évfordulójára, 60 fillér benyomott értékű pos­tai levelezőlap jelenik meg. Ugyancsak levelezőlap köszönti a Szigeti József U. nemzetközi hegedűversenyt Érdekes cikket olvashatnak a filatelisták az Élet és Tudomány május 25-i számában Pákozdi László tollából, melyben a vi­lág legkisebb bélyegeiről ad ismertetést. * A június havi Filatéliai Szem­le „A gyilkos vásárló" címmel közli annak történetét, hogyan ölték meg és rabolták ki Jakóts Gézát, a híres nagyszebeni gyűjtőt, a Hohe Rinne-bélyegek tervezőjét. * Az idén a legtöbb posta bé­lyegkiadással is megemlékezik Rowland Hill halálának (1879. augusztus 27.) századik évfor­dulójáról. A Magyar Posta idei bélyegnapi kiadványán ábrá­zolja majd a feltaláló arcképét.

Next

/
Thumbnails
Contents