Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)

1979-06-27 / 174. szám

1979. június 27., szerda Dunánt últ napló 3 Összhangban a társadalmi változásokkal Az új Büntető Törvénykönyv Július elsején hatályba lép az 1978. évi IV. törvény, az új Büntető Törvénykönyv, a néhány éve tartó szocialista kodifikáci- ós folyamat egyik legjelentő­sebb alkotása. A fejlett szocializmus építé­sének időszakában összhangot kellett teremteni hazánk gaz­dasági, szociális és tudati vi­szonyaiban bekövetkezett vál­tozások és a büntetőjogi szabá­lyozás között. A törvénynek jobban ki kell fejeznie bünte­tőjogi elveinket, eredménye­sebben kell szolgálnia büntető­politikai céljainkat. Az eddigi­nél hatásosabb, korszerűbb eszközrendszer szükséges a bű. nözés elleni küzdelemhez Veszélyes jelenségek Kiemelt helyen az emberi élet védelme Az új Btk négyéves előkészí­tő munkája során elemezték és értékelték a fejlett szocializ­mus további építésének követel­ményeit, a bűnüldöző és igaz­ságügyi szervek gyakorlatában felhalmozódott tapasztalatokat, és a tudomány által feltárt, a korszerűséget kifejező eszmé­ket, eredményeket. Alapos, a demokratizmus igényeit kifejező társadalmi és szakmai viták után született, meg az új törvény, amely meg­felel társadalmunk jelenlegi fej­lettségi szintjének, de a követ­kező évtizedekben várható fej­lődésnek is. Melyek az új Btk főbb jel­lemzői? A hazai és nemzetközi bűnö­zés elemzése és összehasonlítá­sa kimutatta, hogy kialakultak olyan új, a társadalomra veszé­lyes jelenségek, amelyek ellen szükséges a büntetőjogi fel­lépés. Ilyenek pl.: a terror- cselekmények, a muzeális ér­tékek fosztogatása, rongálása, az országból jogellenes kivite­le, a kábítószerrel kapcsola­tos cselekmények, az emberi és társadalmi környezet károsítása, a technikai fejlődés szülte új veszélyhelyzetek stb. Ugyanakkor láthatóvá vált az is, hogy egyes, eddig bűncse­lekményként kezelt magatar­tástípusok társadalomra veszé­lyessége mór nem teszi szük­ségessé a büntetőjogi fenye­getettséget, illetve üldözést. Célszerűbb a büntetőjogi fe­lelősség körének szűkítése, egyéb jogi felelősségi formák igénybevétele: a szabálysérté­si, a polgári, államigazgatási, munkajogi úton való felelősség- revonás. Pl.: egyes közlekedé­si, gazdasági, vagyon elleni bűncselekmények, továbbá a becsületsértés, magánlaksértés stb. enyhébb formáinak sza­bálysértésként való szabályo­zása. Az oltalmazandó értékek he­lyes rendjének megfelelően kellett a bűncselekmények sú­lyának megfelelő bűntetti és vétségi felosztást újra szabá­lyozni. így: valamennyi gon­datlanságból elkövetett bűncse. lekmény vétség lesz és a szán­dékos bűncselekmények közül csak azok bűntettek, amelyek büntetési tétele a 2 évi sza­badságvesztésnél súlyosabb. Kiemelt helyre került az alap­vető érték, az emberi élet vé­delme, amely büntető politi­kánk egyik sarkalatos elve. Az eltúlzott vagyonvédelmi szem­lélet helyett az anyagi értékek védelmét az eddigieknél reáli- sabbban fejezi ki az új törvény. Vajon enyhébb vagy szigo­rúbb megítélést fog eredmé­nyezni az új Btk? A kérdés megválaszolása előtt főbb vo­násaiban át kell tekinteni az új törvény büntetési és büntető­jogi intézkedési rendszerét. A törvényalkotó célja a korsze­rűség és a hatásosság volt. A büntetőjogi felelősség alap­ja változatlan: az olyan tár­sadalomra veszélyes magatartás szándékosság vagy gondatlan­ság formájában megnyilvánuló bűnös elkövetése, amit a tör­vény bűncselekménynek nyil­vánít és büntetni rendel. Reálisan határozza meg a törvény a büntetés célját, amely nem lehet más, mint az, hogy a bűncselekmény elkövetőjét, de másokat is tartson vissza bűncselekmények elkövetésé­től. Büntetési rendszerünkben fokozatosan a nevelés, a meg­győzés eszközeinek kell felvál­tania az eddig szinte egyed­uralkodó szabadságvesztést. Érvényesül az a korszerű gon­dolat, hogy a bűncselekményt elkövető személyiségének, egyéniségének megfelelő, az adott személy újabb bűnelkö­vetését megelőző intézkedések rendszerét kell létrehozni úgy, hogy az ne gyengítse a társa­dalom védelmét. Ezért előtérbe kerültek az új törvényben a szabadságelvonással nem járó egyéb büntetések és intézke­dések­A hagyományos büntetések közül a szabadságvesztés eddi­gi 30 napos alsó határát az új törvény 3 hónapban állapítja meg. Szélesedett azoknak a bűncselekményeknek a köre, amelyeknél szabadságvesztés mellett vagylagosan javító-ne­velő munka, illetve pénzbün­tetés kiszabására is lehetőség van. A büntetési tételek is reálisabbak, jobban igazodnak a cselekménytípus valóságos társadalomra-veszélyességéhez. Számos új rendelkezés teszi le­hetővé, hogy végrehajtható szabadságvesztésre csak jog- politikailag indokolt esetekben kerüljön sor. A pénzbüntetés kiszabása jobban fog igazodni egyrészt az elkövetett cselek­mény tárgyi súlyához, másrészt az elkövető kereseti, jövedelmi viszonyaihoz. A szabadságvesz­tés helyettesítését célozza egyes mellékbüntetések, pl.: a foglal­kozástól vagy járművezetéstől való eltiltás önállóan, főbünte­tés kiszabása nélküli alkalma­zásának lehetősége. Lényeges változás A hagyományos és közismert büntetések kiegészülnek védő, nevelő és egészségügyi intéz­kedésekkel, továbbá a bűn- cselekmények elkövetőinek tár­sadalmi beilleszkedését, reszo- cializólását elősegítő utógon­dozási rendszerrel. A büntetőjogi intézkedések körében lényeges az a válto­zás, hogy a felnőttkorúakkal szemben is alkalmazható meg­rovás, és próbárabocsátás. Az alkoholisták kényszergyógyítá­sa részben önállóan, részben büntetés mellett is alkalmaz­ható. Új intézmény, hogy azok­kal szemben, akiknél a bűn- cselekmény elkövetése alko­holista életmódjukkal függ ősze, a 6 hónapi szabadság- vesztésnél enyhébb mértékű büntetés helyett munkaterápiás intézeti kezelésre lehet őket kötelezni. A beszámíthatatlan, kóros elmeállapotú egyénekkel szemben büntetés helyett to­vábbra is elrendelhető az ed­dig is ismert kényszergyógy­kezelés. A szabadságvesztéssel nem járó, ún. „nevelő jellegű” büntetések és intézkedések mellett a bíróságok elrendelik, vagy elrendelhetik a pártfogó felügyeletet, az utógondozásnak ezt a most kialakuló, korszerű, hivatásos és társadalmi párt­fogók útján működő intézmé­nyét. Láthatjuk, hogy az új büntetési és intézkedési rend­szer, továbbá az új büntetési tételek alkalmasak az eddigi­nél árnyaltabb, differenciál­tabb, célravezetőbb felelősség- revonási gyakorlat kialakításá­ra. Az új Btk szigorúbb védel­mi rendszert teremt a vissza­esőkkel, az alkoholista elköve­tőkkel és némely kirívóan sú­lyos bűncselekmény elkövetői, vei szemben. E kategóriákban szükséges a fokozott szigor. A különös és többszörös vissza­esőknél a törvény nemcsak egyes, hanem minden szándé­kos bűncselekménynél a bünte­tési tétel alsó és felső határá­nak felemelésével súlyosabb büntetés kiszabását teszi lehe­tővé. A legveszélyesebb vissza­eső bűnözők körére leszűkítve, a törvény továbbra is előírja a szabadságvesztés letöltését kö­vetően a szigorított őrizet al­kalmazását. A bírák felelőssége Az új büntetési és intézke­dési rendszer a szélesebb ská­la megnyitásával növeli a jog- alkalmazók, mindenekelőtt a bírák felelősségét önmagukkal és a társadalommal szemben. Az új törvény felelősségi, bün­tetési és intézkedési rendszere a jövőben részben enyhébb, részben szigorúbb elbírálásra ad lehetőséget. Szó sincs azon­ban megengedhetetlen libera­lizmusról. A törvény ötvözi a szükséges szigort és a messze­menő humánumot. Ez felel meg büntetőpolitikánk elveinek, kö­vetelményeinek. Hazánkban a társadalom tagjainak többsége törvénytisz­telő. A lakosság egy szőkébb rétege azonban tudatilag el­maradott, és morálisan is fej­letlen. Életmódjuk eltér a kö­vetelményektől, nem tartják be az együttélési szabályokat, megsértik, veszélyeztetik a tár­sadalom törvényes rendjét. Fel kell számolnunk azt a téves hi­tet, illúziót, hogy a bűnözés a szocialista rendszerben auto­matikusan megszűnik. A mi tár­sadalmunkban is léteznek azok a sajátos ellentmondások, amelyek hatással vannak a bű. nözés alakulására. A jog — s ezen belül a büntetőjog — nem elsődleges eszköze a tár­sadalom vezetésének, nem lép­het a politikai irányítás helyé­be. Azt, hogy társadalmunk­ban a büntetőjogi kényszert milyen mértékben kell alkal­mazni, függ a társadalmi vi­szonyok mindenkori fejlettségi szintjétől, a társadalmi tudati és morális helyzettől, és a bűnözés alakulásától. Meggyőződésünk, hogy az új Büntető Törvénykönyv és annak jogpolitikailag helyes gyakorla­ti alkalmazása jó eszköz lesz — egyéb állami és társadalmi intézkedésekkel együtt — a bűnözés megelőzésére, vissza, szorításó ra. Dr. Tamásfy József, a Pécsi Megyei Bíróság elnöke A nagyhatású növényvédőszer-előállitás egyik hazai bázisa a Sellye! Agrokémiai Szövetkezet A Nehézipari Minisztérium által kitüntetett „Kiváló Szövetkezet" az idén több mint 700 ezer fla­kon folyékony növényvédőszert szállít a mezőgazdaság részére. Fotó: Maletics László Menetrendszerűen érkezik az utánpótlás A „patron ügy Expresszjáratok az üzletekhez öntsünk tiszta vizet — vagy inkább szódavizet — a po­hárba. Patronügyben. Nem tu­dom, valóban ügy-e ez, de az utóbbi időben mindenesetre azzá kerekedett. S amikor na­gyon sokan panaszkodtak, hogy nem lehet patront kapni, a FDSZÉRT-nél azt nyilatkoz­ták, hogy van. Hát most van patron vagy nincs patron? En­nek a földerítésére vállalkoz­tunk tegnap. Elsőként dr. Lex Lajost, a FŰSZERT igazgatóját kerestem föl. — Mljndenekelőtt arra sze­retnék választ kérni, vajon eb­ben az évben kevesebbet ren­deltek Répcelakról, vagy pe­dig rendeltek elegendőt, csak éppen nem szállított a gyártó? — Mindegyik kérdésre nem­mel kell válaszolnom. Idén jó­val — 168 százalékkal — töb­bet kaptunk, mint az előző évben. Ha most csak a júniusi adatokat nézzük, tavaly ugyan­ekkor 300 000, idén 505 000 darabot kaptunk, s ennyit szál­lítottunk Baranya üzleteibe. — Mégis, volt egy időszak, május vége, vagy inkább júni­us eleje, amikor csakugyan egy-két hétig úgyszólván se­hol sem lehetett hozzájutni, éppen a legnagyobb meleg­ben. Ha ennyivel többet kap­tak, miért volt mégis olyan üz­let, ahol már a pénztárgépre is kitették a táblát: patron nincs? — Valóban volt egy ilyen periódus, ennek az a magya­rázata, hogy többet fogyasz­tottunk. S az ipari kapacitás is véges, mi hiába rendelünk többet, ha nem tudják szál­lítani. Csúcsidőben nem győzik teljesíteni az igényeket, pedig Répcelakon három műszakban dolgoznak. De akármennyit is fogyasztunk, a töltőkapacitás határozza meg, mennyit ren­delhetünk. Ezért van az, hogy csúcsidőben is csak kontingen­tált mennyiséget kapunk. — Jelenleg van készletük? — Igen, van még a készlet­ből, de már csak kevés. Ma várjuk az újabb szállítmányt. Tiztonnás kamionnal érkezik a patron, ezen a héten például három járatot is várunk. S itt mondanám el azt, hogy ami­kor az üzletekben hiány volt a patron, akkor mi is kevesebbet kaptunk. Ez május utolsó he­tén történt, a megrendelt há­rom szállítmány helyett csak kettő érkezett be. így talán érthető, hogy mi sem tudtunk annyi túrajáratot indítani akkor az üzletekbe. — Utoljára mikor vittek az önök járatai patront a pécsi boltokba? — A menetrendszerű kiszál­lítást 22-én, pénteken bonyolí­tottuk le, de előző napon öt helyre is küldtünk úgynevezett expressz szállítmányt, öt üzlet­be: a Csemegébe, bár ide csak keveset, a Konzumba, a Ivov-kertvárosi ABC-be, a Su­per marketbe és a Szliven ABC-be. Ezekbe mór nagyobb mennyiséget. S másnap, a me­netrendszerű szállításkor a kertvárosi ABC-be még egy­szer vittünk. — Milyen gyakran szállíta­nak a boltokba? — Hetente egyszer minden­képpen, de az expressz jára­tok bizonyítják, hogy ha van a raktárunkban, gyakorlatilag akkor tudunk vinni, amikor a boltok kérik. Vidékre pedig a szokásos havi háromszori túra­járatunkkal szállítunk. Elkértem azoknak az üzle­teknek a listáját, ahová csü­törtökön és pénteken patront vittek, és egy üres patronos dobozzal elindultam, kapok-e valahol patront? Kaptam. Nemcsak a listán szereplő üzletekbe tértem be, hanem ha útba esett, máshová is. Jár­tam a makári és a Szliven ABC-ben, ott is van, jól látha­tó helyre kitéve. Az üzletveze­tő-helyettes elmondta, hogy a csütörtöki expressz járat után — amikor 1500 darabot kap­tak —, most szerdán várják a következő szállítmányt. S ez a mennyiség általában egy hét­re elég is. Abban a bizonyos kritikus időszakban azonban volt olyan eset, hogy amikor a patron érkezett, a vásárlók fél nap alatt elkapkodták. A Super-marketben, a Ko­lozsvár utcai üzletben ugyan­csak elegendő van. Ez utóbbi helyen 1200 darabot kértek, de csak hatszázat kaptak. A húsz., üres kartont ki akarták cserélni, de a FŰSZERT csak tíz tele kartonnal tudott szállí­tani. S miután ez cserealapon megy, természetesen a húszból csak tíz üres kartont vittek el. Hát ezért van, hogy sokszor üres kartonok állnak a raktá­rakban, s nem azért, mert a boltvezetők visszatartják. Mi­nek tartanák vissza az üreset? (Arra nem tudtak semmiféle magyarázatot adni, hogy o kért húsz helyett miért csak tíz kartonnal kaptak. Egy kar­tonban 60 doboz van.) A Ivov-kertvárosi ABC-ben rengeteg van, nem is csoda, hogy oda viszik a legnagyobb mennyiséget, hiszen annak a környéknek ez a legnagyobb üzlete. Ezernyolcszáz darabot kaptak csütörtökön, háromez­ret pénteken. S ez már kitart a héten, a következő járatig. Mindössze két helyen nem volt kapható patron, a Mecsek Áru­házban és a Csemegében, de úgy láttam, hogy a negatív válasz, a „nincs”, már nem jellemző. Úgy látszik, hogy vége a „patronügynek”. Dücső Csilla Nem okoz prebléniát az elhelyezkedés Ezekben a napokban a leen­dő szakmunkások már a vizs­gákra készülnek, vagy éppen izgulnak valamelyik írásbelin, szóbelin, vagy szakmai gyakor­lati vizsgán. Most még diákok, pár napig, egy-két hétig, ám a sikeresen végzők mihelyt kéz­be veszik a szakmunkásbizonyít­ványt megszűnnek tanulóknak lenni, életbe lép a munkavi­szony, amit előzetesen már le­kötöttek, megbeszéltek az egyes vállalatokkal. Baranya megyében összesen 1842 szakmunkástanuló végez, 69 féle szakmában. A lányok létszáma ebből 581, egyrészt mert kevesebb az úgynevezett lányszakma, másrészt a lá­nyok nagyobb számban választ­ják továbbtanulásként valame­lyik érettségi bizonyítványt adó középiskolát. Az 1842 létszám igen egyenlőtlenül oszlik az egyes szakmák között. Vannak divatos szakmák, ahová több a jelentkező, mint az igény, van­Vizsgáznak a leendő szakmankásnk Divatos és „hiány”-szakmák nak divatos, de zárolt szakmák, ahol lenne jelentkező, azonban egyelőre nincs rá igény, s van­nak úgynevezett hiányszakmák, ahol évek óta gond a kellő lét­számú beiskolázás. Legtöbben a következő szak­mákban végeznek az idén: autószerelő 139, géplakatos 106, villanyszerelő 81, karosszé­rialakatos 87, férfi- és női sza­bó 204. A kötött szakmákban, pl. kozmetikus, fényképész, fog- technikus csak 5, illetve 4 ta­nuló végez összesen a megyé­ben. Fényképész osztály a kö­vetkező évben nem is indul. A kőműves szakma ugyan nem számít hiányszakmának, pl. az idei évben 102 új kőmű­ves szakemberrel gyarapszik a megye építőipara, mégis jóval többet igényelnének a vállala­tok. Nagy a probléma az egyéb építőipari szakmák ellátásában. Az ács-állványozó, valamint épületburkoló szakmát összesen 10—10 tanuló választotta ma­gának és sajátította el a 3 év alatt a szakmai fogásokat, vas­betonszerelőként, tetőfedőként azonban egy tanuló sem végez az idén. A mezőgazdasági szakmák közül mezőgazdasági gépé­szekből 42-en végeznek, az ál­lattenyésztésben azonban az idén csak öt sertéstenyésztő és 11 szarvasmarha-tenyésztő kap­ja meg a szakmunkásbizonyít­ványt. (Talán ha az egyes ter­melőszövetkezetek jobban él­nének a társadalmi ösztöndíj lehetőségével, jobban megol­dódhatna a problémájuk.) A végző tanulók elhelyezke­dése nem jelent problémát. Va­lamennyien már évközben le­szerződnek, rendszerint abban az üzemben, ahol az utolsó év gyakorlati munkáját végzik. Ez alól a mezőgazdasági szak­mák tanulói kivételek, akik nem az iskolát kiszolgáló tan­gazdaságban, hanem a megye különböző tsz-eiben helyez­kedhetnek el. S. Zs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents