Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)

1979-06-26 / 173. szám

1979. június 26., kedd Dunántúli napló 5 SALT—II és időszerű nemzetközi kérdések (Folytatás az 1. oldalról) hogy nem csupán mennyiségi, hanem minőségi téren is kor­látozza a hadászati támadó fegyvereket. A Szovjetunió népe, az SZKP, a párt- és az állam ve­zető testületéi ingadozás nél­kül amellett foglalnak állást, hogy ne álljunk meg az elért eredményeknél, haladjunk to­vább, érjük el a rakéta-nukleá- lis fegyverek további korláto­zását. A jelenlegi szerződés elő­készítése során a Szovjetunió álláspontja az volt — s van ala­punk annak feltételezésére, hogy ezt a nézetet az Egye­sült Államok is elfogadja — hogy minden fajta megállapo­dásnak az egyenlőségre, ' az egyenlő biztonság elvére kell alapozódnia. Gromiko hangsúlyozta: bár a SALT—II: megkötése fékezi a fegyverkezési versenyt, ez a verseny folytatódik. — így például a hagyományos fegy­verek terén. Előbb-utóbb azon. ban az emberiségnek meg kell oldania azt a létfontosságú kérdést, hogy véget vessen a fegyverkezési versenynek, mind a nukleáris, mind a hagyomá­nyos fegyverek terén. Ennek állnak útjában azok, akik az egyes országokban irá­nyítják a külpolitikát, saját ér­deküket népük, a béke érdekei elé helyezik A Szovjetunió ba­rátaival és szövetségeseivel együtt továbbra is folytatja a harcot a fegyverkezési verseny megszüntetéséért, a leszerelé­sért, nem sajnálja erejét, hogy tovább küzdjön ezért a cé­lért. „Van türelmünk, határozott, ságunk és képességünk arra, hogy elérjük: vessenek véget a fegyverkezési versenynek, a nuk­leáris energiát csak békés cé­lokra, az emberiség javára használják" — mondotta, rá­mutatva : a bécsi tárgyalások után ezt a harcot az eddigiek­nél jobb kiindulópontról lehet folytatni. A szovjet külügymi­niszter hangsúlyozta: Leonyid Brezsnyev és Jimmy Carter egyetérteu abban, hogy a SALT—II. tárgyalásoknak ösz­tönzően kell hatniuk az egyéb leszerelési tárgyalásokra is. Ezzel kapcsolatban részben kérdésekre válaszolva, áttekin­tést adott ezekről a tárgyalá­sokról. Az MTI tudósítójának válaszolva kifejtette: a bécsi haderőcsökkentési tárgyaláso­kon a haladás legfőbb akadá­lya most az a nyugati állítás, hogy a szocialista országok fegyveres erőinek létszáma Kö- zép-Európában 180 ezer fővel több, mint amennyit közöltek. „Ilyen létszám azonban nincs — mondotta a szovjet külügy­miniszter —, s ha megkérdezzük, honnan vették ezt az adatot, a válasz hallgatás. A Szovjet­unió nem titkolja el fegyveres erőinek létszámát, ez a mai kö­rülmények között nem is le­hetséges. A megoldás érdeké­ben azt is javasoltuk, hogy az Egyesült Államokkal állapod­junk meg a fegyveres erők lét­számának egyelőre a javasolt­nál kisebb mértékű, kétoldalú csökkentésében. Erre épp úgy, mint az általunk javasolt meg­oldásokra, nemmel válaszoltak. Ezekután őszintén csak azt mondhatjuk, hogy a nyugati fél egyelőre úgy látszik, nem akar megállapodást Bécsben. Sze­retnénk remélni, hogy a jövő­ben józanabb álláspontra jut­nak”. Az egyéb tárgyalásokról szól­va kijelentette: a nukleáris kí­sérletek teljes eltiltásáról folyó eszmecserén a felek túljutot­tak a tárgyalás nehezén, bár van bizonyos elmaradás. A legígéretesebbnek látszik a kö. zös álláspont kidolgozása a ra­diológiai fegyverekről. Ugyan­akkor a vegyifegyverek eltiltá­sáról szóló tárgyalások nehe­zen haladnak. A szovjet külügyminiszter foglalkozott azokkal az állítá­sokkal, amelyek szerint a Szov­jetunió magatartása a „katonai fenyegetést" jelent és nagy nyomatékkai, éles szavakkal utasította el ezeket a rágalma­kat, rámutatva, egyesek ily mó­don próbálják megakadályozni a SALT—II szerződés ratifikálá­sát. Mások az ellenőrzés állító­lagos nehézségeire hivatkoz­nak, holott a két fél egyetért óbban, hogy az a két fél nem­zeti eszközeivel biztosítható. Ez­zel kapcsolatban kiemelte: a Szovjetunió nem hajlandó el­fogadni módosításokat a már aláírt szerződésben, nem haj­landó újabb tárgyalásokra a SALT—ll-ről. ha annak ratifiká­lását a szenátus elutasítaná. Gromiko sajtókonferenciá­ján kitért azokra a nemzetközi kérdésekre is, amelyekben a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok véleménye a bécsi tárgya­lások tapasztalata szerint is je­lentős mértékben eltér egymás­tól. A Közel-Keletről szólva ki­jelentette: Brezsnyev Bécsben ki­fejtette a Szovjetunió elvi állás­pontját, megállapította, nem lehet szó arról, hogy a Szovjet­unió támogassa az arabelle­nes izraeli-egyiptomi külön- megállapodást, nem járulhat hozzá ahhoz, hogy az ENSZ-et felhasználják a szerződés tá­mogatására. Szólt a külügyminiszter a két­oldalú kapcsolatok alakulásá­ról, ezzel kapcsolatban aláhúz­ta: a szovjet—amerikai tárgya­lásokról kiadott közleményben a felek egyetértettek abban, hogy nem törekszenek erőfö­lény megszerzésére a másikkal szemben. A Szovjetunió külpo­litikájának mindig is ez volt az irányvonala, mert az ilyen tö­rekvés értelmetlen lenne, külö­nösen, ha a világ két legjelen­tősebb, katonailag is legerő­sebb országáról van szó — hi­szen csak a fegyverkezési ver­senyt növelné. „Szeretnénk re­mélni, hogy teljesítik ezt a kö­zösen elfogadott, mondkét fél által a legmagasabb szinten aláírt kötelezettségvállalást. Ez nagy dolog lenne és jelentősen megkönnyítene minden továb­bi tárgyalást” — mondotta. A közvetlen szovjet—amerikai kapcsolatokat értékelve GromU ko azt mondotta, hogy bár egyes területeken vannak ked­vező jelenségek, más területe­ken stagnálás, sőt visszafejlő­dés jelentkezett. Leonyid Brezs­nyev erről is kifejtette Bécsben álláspontját. Az eszmecsere er­ről azzal ért véget, hogy a fe­leknek erőfeszítéseket kell ten­niük a helyzet megjavítása ér­dekében, s ahol az különösen nem kielégítő, így mindenek­előtt a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok terén, ott az ame­rikai fél átgondolja, mit tud ten­ni, felméri lehetőségeit, annál is inkább, mert egyelőre nincs átgondolt elképzelése erről. „Nem kis erőfeszítésekre van szükség. Mi készen állunk ar­ra, hogy a magunk részéről megtegyük a szükséges utat, mert meggyőződésünk, hogy a gazdasági-kereskedelmi kap­csolatok fejlesztése általában magával vonja a kapcsolatok, így a politikai kapcsolatok fej­lődését, jobb, szilárdabb ala­pokat teremt azokhoz” — mon­dotta. A szovjet külügyminiszter foglalkozott azzal, hogyan fog­lalt állást a kínai vezetés a bé­csi tárgyalásokkal, a SALT—II megkötésével kapcsolatban. Hangsúlyozta: Peking elutasító magatartását könnyű megma­gyarázni: a kínai vezetés szűk­látókörűén úgy véli, hogy a szovjet—amerikai viszonyban számára a nézeteltérések nö­vekedése, vagy a nyílt szemben­állás a hasznos. Pekingnek az sem tetszik, hogy a kapcso­latok javulása az egész nem­zetközi légkör javulását ered­ményezi. Ezzel kapcsolatban Gromiko megállapította: a bé­csi tárgyalásokon érintették a két ország viszonyát Kínával. Szovjet részről kifejtették: amennyiben a Szovjetunió el­len, a Szovjetunió biztonsága ellen akarják a kínai—amerikai kapcsolatok fejlesztését kihasz­nálni, akkor ezt megengedhe­tetlennek tartják. Mindkét rész­ről hangsúlyozták, hogy a fe­leknek nem szabad egymás el­len felhasználni ilyen jellegű kapcsolataikat. Gromiko egyéb­ként közölte: a szovjet-kínai tárgyalások jelenleg olyan elő­készítő szakaszban vannak, amikor különböző dokumentu­mok cseréje folyik, s a tárgya­lások tartalmáról nincs megál­lapodás. Befejezésül Gromiko kijelen­tette: a bécsi csúcstalálkozó után a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak a most már kitaposott úton kell tovább haladnia az új megállapodások felé. ORA A NAGYVILAGBAN Somoza nem hajlandó a távozásra A sandinisták folytatják az ország felszabadítását Carter elégedett az llSZ határozatával Budapestre érkezett a burmai külügyminiszter Somoza nicaraguai diktátor vasárnapi rádióbeszédében „az ország belügyeibe való beavat­kozásnak" minősítette az ame­rikai államok szervezetének a nicaraguai rendezésre vonat­kozó, Washingtonban hozott határozatát. Bejelentette: nem hajlandó lemondani, és a har­cot tovább folytatják. Somoza beszédével szinte egyidőben a nicaraguai légi­erő ismét bombázta Managua nagy kiterjedésű nyomornegye­deit, a nemzeti gárdisták pán­célozott járművekkel és nehéz­tüzérséggel támadták a sandi­nisták managuai állásait. A Vö­röskereszt jelentése szerint a bombázás súlyos veszteségeket okozott a polgári lakosság kö­rében, s a főváros lakosai tö­megesen menekülnek a nyílt harctérré vált lakóhelyükről. A sandinisták vasárnap ki­adott közleménye szerint „a fő­város keleti és északkeleti része továbbra is a hazafias erők el­lenőrzése alatt áll. A sandinis­ták visszaverték a kormány­csapatok ismételt támadásait, és jelentős veszteséget okoztak az ellenségnek”. Sandinista si­kerről számolt be vasárnap a Rádió Sandino is: a hazafiak elfoglalták a fővárostól 25 kilo­méterre délre fekvő Masaya városát, s elűzték a városi hely­őrség nemzeti gárdistáit. ♦ + TASKENT: A Ferganai- medencében Üzbegisztánban másfél kilométer mélység­ből a földalatti hő által fel­olvasztott természetes aszfalt tört fel. Ez a természetes asz­falt a melegben és a hideg­ben egyaránt megőrzi szilárd­ságát és rugalmasságát. + SZÓFIA: A hétvégén Bul­gária több vidékén, különösen azonban az ország északi ré­szén hatalmas viharok és fel­hőszakadások söpörtek végig. A pusztító erejű elemi csapás a legsúlyosabb károkat a Du­na menti Szilisztra megyében okozta. Itt néhány óra leforgá­sa alatt egy négyzetméter te­rületre 122 liter csapadék zú­dult le, s o megyeszékhelyen (Szilisztra városában) és kör­nyékén 12 ház összedőlt, to­vábbi száz lakhatatlanná vált, a víz összesen 600 lakást ön­tött el. A viz alá került több gyermekintézmény, iparvállalat és raktárhelyiség, valamint több száz hektár termőföld is. Panamai diplomáciai forrá­sok szerint Aristides Royo San­ches, panamai köztársasági el­nök meghívta a múlt héten alakult nicaraguai ideiglenes kormány tagjait, hogy tartsa­nak szerdán Panamavárosban találkozót. * James Carter, az Egyesült Ál­lamok elnöke vasárnap beje­lentette: elégedett az AASZ ha­tározatával, amely Somoza le­mondását követeli. Carter elnök — aki útban Tokió felé, repülő­gépen adott nyilatkozatot — annak ellenére nyilatkozott így, hogy az AÁSZ nem fogadta el a Vance külügyminiszter által előterjesztett rendezési tervet. Energiaválság és katonai egységek Az energiaválság jelentős biz­tonsági problémákat hozhat a Nyugatnak, ezért is állítanak fel különleges katonai egységeket - jelentette ki Harold Brown amerikai hadügyminiszter. Brown vasárnap az ABC tv-nek adott nyilatkozatában megerősítette: az Egyesült Államok sok ezer fő­nyi katonai erőt szervez, amely „adott esetben” bevethető a Kö­zel-Keleten csakúgy, mint Dél- kelet-Azsiában, a Távol-Keleten vagy a világ más, Európán kívü­li térségeiben. A hadügyminiszter szükséges­nek tartotta bejelenteni: a kül­földi beavatkozást célzó egysé­gek egy része már harcra-kész ál- lapoban van. Egyesek néhány nap, mások néhány heti előké­szület u'tán vethetők be a világ bármely pontján. Figyelemremél­tó, hogy Rogers tábornok, majd a hadügyminiszter kijelentései közvetlenül megelőzték az olaj- exportáló országok jövő heti gen­fi tanácskozását, illetve a hét vezető tőkés ország ugyancsak a napokban összeülő tokiói csúcs- találkozóját. ♦ TEHERÁN: Az iráni kor­mány hétfőn államosította az országban működő összes biz­tosítótársaságot — jelentette a teheráni rádió. A titkos forra­dalmi tanács által hozott ren­delet állami ellenőrzés alá he­lyezi a biztositó társaságokat, és utasítja a kormányt, hogy a nemzet érdekeinek megfele­lően és „az iszlám elvei alap­ján" irányítsa azokat — közöl­te a rádió. Az adás nem em­líti, hogy az államosított tár­saságok volt tulajdonosai kap­nak-e kártérítést, és hogy mi történik a külföldi tőkéjű biz­tosító társaságokkal. Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Budapestre érkezett U Myint Maung, a Burmai Unió Szocialista Köztársaság külügyminisztere. A vendéget a Ferihegyi re­Üduözlö táviratok Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üd­vözölte Samora Machelt, a Fre- limo-párt és a Mozambiki Népi Közíársaság elnökét Mozambik nemzeti ünnepe, a független­ség kikiáltásának évfordulója alkalmából. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke a Madagaszkár! Demokratikus Köztársaság nem, zeti ünnepe alkalmából távirat­ban üdvözölte Didier Ratsiraka elnököt. ♦ ♦ DAMASZKUSZ: Az alep- pói állambiztonsógi bíróság a múlt héten ítéletet hozott a vá­ros katonai akadémiáján jú­nius 16-án történt vérengzés ügyében. A „Muzulmán test­vérek” elnevezésű szélsőséges szervezet terroristái behatol­lak az akadémiára és - hiva­talos tájékoztatás szerint - 32 tisztnövendéket gyilkoltak meg. Hivatalosan meg nem erősí­tett értesülések szerint a bíró­ság tizennégy személyt - eb­ből tizenkettőt távollétében — halálra ítélt. A szökésben lé­vő vádlottak kézrekeritésére nagy erőkkel folytatódik a nyo­mozás. pülőtéren Púja Frigyes fogadta, jelen volt U Maung Maung, Burma budapesti nagykövete. A délutáni órákban a Kül­ügyminisztériumban megkez­dődtek a magyar—burmai hiva­talos tárgyalások. + MILÁNÓ: Ezer métert zu­hant és mégis életben maradt a 25 éves olasz Fulvio Fossati. A fiatalember a Milánó mel­letti Sesto San Giovanniban ugrott ki egy repülőgépből ejtőernyővel, azonban sem az, sem a póternyő nem nyílt ki. A sportoló páratlan sze­rencsével mégis túlélte a ha­talmas zuhanást; a helyi re­pülőteret övező bozótosba zu­hanva, mindössze többszöri csonttörést szenvedett. + RÓMA: Olaszország kor­mányzó polgári ereje, a Ke­reszténydemokrata Párt (DC) vasárnop este véget ért két­napos országos tanácsülésén elhatározta, hogy az ideigle­nes Andreotti-kormány helyé­be megpróbál olyan széles koalíciót állítani, amely a szo­cialistáktól egészen a liberá­lisokig terjed, tehát nem fog­lalná magában a kommunis­tákat. A DC országos tanács­üléséről kiadott hivatalos köz­lemény szerint a keresztény- demokraták „tudomásul ve­szik”, hogy az OKP alternatí­vája „vagy a kormányban, vagy az ellenzékben”. A do­kumentum tartalmából kitűnik, hogy a kereszténydemokrócia a jövőben is szívesen együtt­működne a kommunistákkal egy parlamenti többség kere­tében, de nem kormányszin­ten. [ KÜLGAZDASÁG----------------------------------!----------------------------------------------------------------------------------------------------------­Ú j gazdaságirányítás a bolgár mezőgazdaságban A bolgár mezőgazdaság termelékenységben és haté­konyságban magas színvonal­ra emelkedett, híre már régen túljutott Európa határain. En­nek ellenére e gazdasági ágazat fejlődését, termelési színvonalát nem tartják kielé­gítőnek sem a mezőgazdasá­got közvetlenül irányítók, sem a párt- és állami szervek. A múlt évben országos vita volt a továbblépés módozatairól, amelynek során számos ja­vaslat született és a bolgár közgazdászok kiemelték, hogy a fejlett mezőgazdaság az alapja a népgazdaság álta­lános fejlődésének, a lakos­ság életszínvonala emelkedé­sének. Áprilisban a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizott­sága fontos határozatokat hozott a mezőgazdasági irá­nyítási rendszer megváltozta­tásáról, korszerűsítéséről. Ez lényegét tekintve új fejlődési szakaszt nyit a bolgár mező- gazdaságban, mert megszün­teti az addig volt irányítási rendszer hiányoságait, ame­lyek fékezték a fejlődést. A változás legfontosabbjai: növelik a koncentrációt -és a szakosodást a mezőgazdasá­gi üzemekben, fokozzák az együttműködést az élelmiszer- termelés és feldolgozás kö­zött; agrár-ipari tanácsokat alakítottak, amelyekben ön­kéntesen tömörülnek az álla­mi és szövetkezeti mezőgaz­dasági nagyüzemek és a me­zőgazdaság szükségleteire termelő más egységek. Nem kevésbé jelentős, mert az addig meglevő bürokratikus eljárásokat szünteti meg, hogy a mezőgazdasági üzemek szabadon létesíthetnek köz­vetlen kapcsolatokat más me­zőgazdasági termelőkkel, az élelmiszeriparral, termékeik más vásárlóival, valamint a mezőgazdasági eszközöket gyártó vállalatokkal. E kap­csolatok alapját az egységek között gazdasági jövedelme­zőségre épülő szerződések al­kotják. A termelési döntések meghozatalát a lényegében szabadon megállapított kis­kereskedelmi árak fogják be­folyásolni, amelyeket az adott termék kereslete és kínálata alakít, ugyanakkor az alapve­tő élelmiszerek árait állami­lag garantált maximális árak­ként határozzák meg. 7\ mezőgazdasági üzemek­ben a munkaszervezés a komplex brigádok rendszeré­re épül, amelyek az önálló gazdasági elszámolás alapján működnek és jelentős rész­ben ettől függ személyes jö­vedelmük is. Jelentősen csök­kentették a kötelező tervelő­írások számát és ezek már az 1978—1980-as terv irányelvei­ben is kifejeződnek. Az átszervezés lehetővé te­szi, hogy a termelés szerkeze­te, a termelés mennyisége jobban alkalmazkodjon a ha­zai és külföldi piac időszerű keresletéhez és gyorsabb vál­tásokra adjon módot. Az ön­álló döntések lehetősége ja­vítja a belföldi kínálatot, de még nagyobb fontosságú az exportnál, ahol még gyorsab­bak és esetenként váratla­nabbak az igények, amelyhez igazodni központosított terve­zéssel csak nehezen lehetett. Arra is számítanak Bulgáriá­ban, hogy a mezőgazdaság­ban megkezdődött gazdasági reformok kedvezően hatnak más gazdasági területekre is és így jó irányba befolyásol­ják az egész gazdasági fej­lődést. K. J.

Next

/
Thumbnails
Contents