Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)
1979-06-24 / 171. szám
2 Dunántúli napló 1979. június 24., vasárnap Pécsi küldöttség Lalttiban Száműzni a péklapátot Magyar kenyérgyár épül Algériában Pécsett tanulnak az arab pékek ötödször rendezték meg a finn—magyar barátsági hetet, amelynek keretében Pécsről tizenkilenc tagú delegáció utazott Laki Istvánné vezetésével Finnországba. A Hazafias Népfront szervezte látogatás első — hosszabb — állomása Lahti, a testvérváros volt, ahol a város tanácsa június 15-én, kedden fogadta a városházán a magyar küldöttséget. A továbbiakban a finn vendéglátók igen gazdag és változatos programot biztosítottak. A küldöttség ellátogatott az Asko bútorgyárba, illetve a neves cég bútorkiállítására, Messilőben képzőmű. vészeti kiállítást és népviseleti bemutatót tekintettek meg, megnézték Lahti híres sport- központját, majd ellátogattak vidékre, Vierumökiba, ahol egy hatalmas sportcentrum van kialakulóban, az urajarvi udvarházba, ahol múzeum és könyvtár látható, Assikalába, ahol kitűnő kiállítás várja az érdeklődőket. A látnivalók mellett több baráti találkozót, összejövetelt szerveztek a vendéglátók. így például a lahti építőmunkások szakszervezete volt az egyik esti program vendéglátója, akiknek Lahti közelében egy tóparton van üdülőjük, s az üdülőben röplabdapálya, szauna és baráti hangulatú vacsora várta a pécsi testvérvárosból érkezett vendégeket. A búcsúestet a Lahti Finn-Magyar Baráti Társaság rendezte a Vitorlás Társaság klubhelyiségeiben, ahol karéliai ételkülönlegességek és néhány igen kedves meglepetés fogadta a pécsieket. így például az ott működő amatőr kórus tagjainak magyar és finn népdalbemutatója, valamint egy közös dalolás, amelyen a társaság valamennyi tagja énekelte az erre az alkalomra külön megtanult magyar népdalt. Mint ismeretes, a finn—magyar barátsági hét programja Helsinkiben zárult. Mind a tizenhárom magyar testvérváros küldöttsége ideérkezett meg június 19-én. A városnézés mellett különféle üzemekbe látogattak el a küldöttségek, így a pécsi a Valio tejüzembe, majd Seurasaari szigetén a mintegy háromszáz tagú magyar küldöttség nagygyűlésen vett részt, ahol Rónai Rudolf, a politikai delegáció vezetője mondott beszédet, s ahol magyar és finn együttesek adtok műsort. A nyolcadik, utolsó napon Helsinkiben a jégtörő hajók kikötőjében gyűlt össze valamennyi magyar vendég és közös hajókiránduláson vettek részt. A baráti hét programja a magyar nagykövetség fogadásával és közös mozilátogatással ért véget. A pécsi delegáció pénteken érkezett haza. Az ÉLGÉP megnyerte az algériai pályázatot, így kulcsátadásra a pécsinél mintegy kétszer nagyobb vegyesprofilú kenyér- és süteménygyárat szállít kulcsátadásra megközelítően 28 millió dollár értékben. A 800 000 lakosú Konstantine mellett lévő Didouche Mouradban épül a magyar kenyérgyár, mely Algériában a második legnagyobb lesz. Az ottani szakembergárda magvát jelentő négy pék, két gépész, 2 műszerész és egy technológus szakmai kiképzése január közepe óta tart Budapesten, illetve a féléves felkészülés utolsó hónapját Pécsett töltik, majd a záróvizsga után hazautaznak. A Pécsi Sütőipari Vállalat főmérnöke dr. Naumov István elismeréssel szól a vendégek szaktudásáról, érdeklődéséről, tanulni vágyásáról. A kenyérgyár igazgatójával Horváth Zoltánnal és a laborvezető Bognár Lajosnéval azon vannak, hogy a náluk eltöltött tanulóidő után maximális tudással felvértezve indíthassák majd a konstanti- nei magyar kenyérgyárat. Elvégre nemcsak a magyar ipar, de a magyar pékszakma is vizsgázni fog általuk. Hamrani Rachid 28 éves, négy nyelven jól beszélő fiatalember már 1972-óta ösztöndíjas hazánkban, a budapesti Műszaki Egyetem vegyészkarán folytatott tanulmányait abbahagyva elvégezte Szegeden az Élelmiszeripari Főiskola sütőipari és hőkezelési szakát. Folyékony magyar nyelven avat be az algériai kenyerek és péksütemények titkaiba: — Nálunk sokfajta kenyér kapható, háromfélét készítenek majd az új kenyérgyárban: a 350 és a 700 grammos fehér, hosszúkás francia kenyeret, a különleges ételekhez való puha, fehér óriásperecre emlékeztetőt és a lepényszerű barnás kenyeret a fougast. Most indul hazámban a kis pékségeket felváltó állami sütőipar kialakítása, a S. N. Sempac vállalat a malomipart és a pékségeket is átfogja. — Milyen eltérés van a két ország kenyere között? — A mi termékeinkben kevesebb a bélzet, több a héj és alapvető az, hogy mi kovász nélkül készítjük a tésztát. Nálunk nincs túrós- és lekváros táska, mákos és diós búr, tepertős pogácsa, de úgy tudom, hogy ezek közül nemegy gyártási technológiáját is átvesz- szük. Boussouara Mohamed egy pékdinasztia tagjaként maga is 22 éve pék, 42 éves. Hét gyerekét hagyta otthon, hogy Magyarországon fél év alatt elsajátítsa a kenyérgyári pékmesterséget. Constantineben kis pékségben dolgozik. — Műszakonként 30 mázsát termeltünk, régi francia gépekkel, de a kisütés a hagyományos kemencében történt. Furcsa lesz megszoknom a gyárat, hisz a nehéz fizikai munka, a péklapát ellenére is a kisült kenyér adta az alkotás örömét. Az itteni kenyérgyáriak megnyugtattak: ez fizikailag köny- nyebb, és éppúgy rajtam múlik, milyen termék jön ki a kemencéből. Láttam itt is a hagyományos pékmunkát, mondhatom, alig van valami különbség, a tapasztalt pék bárhol a világon megállja a helyét. Chaoua Bouhaker 29 éves, a jobb megélhetés miatt 8 éve Franciaországba ment vendég- munkásnak, ott a lille-i és a marseille-i kenyérgyárakban találta meg a biztos „kenyeret”. — Ott „emeletes" a technológia, fönt kezdődik a liszttel és alul a kemencékből jön ki az áru, míg itt egyszinten folyik a termelés. Annyi talán a különbség, hogy ott a friss kenyeret ventillátorral hűtik a készáruraktárban és légáteresztő fóliába csomagolják. — Az algériai, franciaországi kenyérféleségek után hogy ízlenek a magyar termékek? Nagyon jók és finomak, akárcsak az otthoniak, lényegében csak a formájuk más alapvetően. Szakmailag sokat tanultak a vendéglátóiktól, emberileg is sokat köszönhetnek és köszönnek is a pécsi pékeknek és szakmabelieknek. Nemsokára Algériában hasznosítják a nálunk tanultakat. Murányi László Két új termék gyártását kezdte meg Barcson a Kemikál Műanyagfeldolgozó Gyára. A sáv felülvilágítókból az idén ezernégyszáz készül el, s az ország egész területére szállítanak belőle. A három elemből álló nyolcvan centiméter széles és tizennyolc méter fesztávolságú felülvilágító üvegszálas dongákat könnyűszerkezetes építéseknél használják fel. Az épületek jobb, természetes világítását segíti az áttetsző műanyag-sáv. „Vezess baleset nélkül!” A mór országos méretűvé fejlődött mozgalom, a „Vezess baleset nélküli” 25. évfordulóját ünnepelték tegnap. Csaknem három évtizeddel ezelőtt a DÉDÁSZ tizenegy dolgozója volt — a közlekedési baleseteket megelőző és emberi életeket megmentő — mozgalom elindítója, s. ma már ez a mozgalom közlekedésbiztonságunk fontos bázisát képezi. Azóta a baleset nélkül vezetőket szervezett formában tartják számon, s teljesítményük elismeréseként emlékplaketteket és okleveleket kapnak. A téma jelenlegi gazdája,, a KPM Autófelügyelete a DÉDÁSZ-nál megtartott ünnepségen a 11 alapítótagot az 1 millió 500 ezer kilométeres baleset- mentes vezetésért járó legmagasabb elismerésként emlékplakettel és oklevéllel tüntette ki. Védett értékek 12 ezer hektáron ■ A Múzeumi és Műemléki Albizottság tagjai természetvédelmi területekkel ismerkedtek ■ A sellyei park és a cun-szaporcai Dráva-holtág szépségei Megyénk természeti szépségei több mint 12 ezer hektár területen találhatók meg: ebben 9 az országos, 52 a megyei jelentőségű terület. Az országos jelentőségűek közül tájvédelmi körzet, vagyis egy kiemelten védett, értékekben gazdag vidék a Kelet-Mecsek és a Zselicségből Baranyába átnyúló rész. A Baranya megyei Tanács Tora Löw A svéd gyógypedagógia eredményei Védett munkahely várja a fogyatékos gyerekeket közművelődési bizottság múzeumi és műemléki albizottságának a tagjai is fontosnak tartják a környezet- és természetvédelmet, újabban a programjukban fontos helyet foglal el a természetvédelem. így például a táj, a vegetáció és a mezőgazdaság hatásaival ismerkednek, legutóbb például a régi őslegelőket keresték fel Szentegát határában. A minap a sellyei parkba látogattak el, ebbe a gyönyörű létesítménybe, mely a múlt század elején francia parkként indult, majd angol parkká alakították át. A Dunántúl legszebb örökzöldjei és téli zöld cserjéi élnek itt, így 14 fajta jegenyefeny'ő, köztük nagyon ritka spanyol jegenyefenyők, vagy az ezüstfenyők is felfedezhetők sok változatban a különféle magnóliák, tuják, mammutfenyők és mocsári ciprusok társaságában. A másik felkeresett hely a nemzetközileg is védett cun-szaporcai Dráva-holtágrendszer, ahol 160 éve még a Dráva folyt, aztán egy szabályozással levágták. Azóta a háromnegyed része feltöltődött, csodálatos lá- pi vegetáció olakult ki az alacsony rendűek még most ismeretlen, vagyis alapos kutatásra váró vízi világával. Felépült egy modern kutatóház, de tudósok alig keresik fel. Ritkaszép híressége a védett kálmos, de 25 növény a Drávo-síkról csak innen ismert, vagy 30 olyan növényt is számon tartanak, ami száz éve csak itt létezik. Európa- híres madárvilága gyérül, a nemes- és kiskócsagokból, az üstökös gémekből ólig maradt hírmondó. Bizonyos fokú túllátogatottság és a nagyfokú horgászás, ami lényegéA magyar és a svéd gyógypedagógusok között tizenegy éve áll fenn intenzív szakmai kapcsolat. A magyar gyógypedagógusok Vili. országos szakmai konferenciáján Pécsett Tora Löw asszony személyében képviseltette magát a svéd gyógypedagógia. A stockholmi Skarpnöck általános iskola igazgatónője gyakorlati tapasztalatairól számolt be élénk visszhangot kiváltó előadásában: iskolájukban (kilencosztályos általános iskola) 7—16 éves korig tanulnak a gyerekek, az egészségesek mellett az enyhén sérültek is. — A második világháború után vetődött fel a kérdés — mondta Tora Löw —, hogyan lőhetne megoldani a gyengébben sérült gyermekek segítségét normál általános iskolai keretben. A hatvanas évektől folynak kísérleteink a teljes integrációra, s ez év szeptemberétől olyan új iskolai törvény lép életbe Svédországban, amely általánossá teszi a nálunk kidolgozott elveket. — Hallhatnánk bővebben ezekről? — A gyerekeket, a fogyatékosokat is úgy fogadjuk el teljes értékűnek, amilyenek. Bizonyos órákat minden gyerek egyszerre hallgat - például az anyanyelvet tanulják így — emellett pedig külön, kisebb csoportokban foglalkozunk a fogyatékosokkal. Figyeljük és segítjük a lemaradó gyerekeket, de a tehetségesebbeket is. A nagyobbakat a kisebbek mellé osztjuk segíteni. A kisközösségek mellett különféle nagyobb csoportokban is részt vesznek a gyerekek, így könnyebben fognak alkalmazkodni a társadalom különböző területeihez is. Éppen ennél fogva nem egy, hanem több pedagógus foglalkozik a tanulókkal, s úgy láttuk, az ilyen több tanáros, mozgékony rendszer jobb hatással van a gyerekekre, mintha egy tanárra lennének ráutalva. Ugyanakkor negatív tapasztalatunk, hogy az érzelmileg sérült gyermekek nehezen illeszkednek be, nehezen találnak kontaktust egyszerre több felnőttel. Őket speciális pszichológiai előkészítéssel vezetjük el az osztályközösségekhez. Törekszünk arra is, hogy a növendékeink gegtanulja- nak dönteni, maguk tervezzék jövőjüket, minél többet szerepeljenek a nyilvánosság előtt — hogy minél könnyebben integrálódjanak az egészségesek társadalmába. — Mennyire támaszkodik az önök iskolája a szülőkre? — Kitűnő kapcsolatunk van a családokkal. A különböző pályákat például úgy ismertetjük, hogy egy-egy szülő mesél az órán a foglalkozásáról, vagy kisebb csoportokat meghív a munkahelyére. Nagyon vigyázunk arra, hogy né csak a negatív tapasztalatainkat közöljük a szülőkkel, hanem inkább a pozitív oldalt erősítsük. Harmonikus kapcsolatra törekszünk, hiszen a gyerekben szorongást idéz elő, ha a hozzá legközelebb álló felnőttek, a szülők és a pedagógusok között konfliktus robban ki. A fogyatékosság felismerésekor is a szülőé a döntés joga arról, hová helyezzék el gyermekét. — Hogyan tudnak elhelyezkedni iskola után a fogyatékos fiatalok? — Sok külön gyár, védett munkahely várja őket, elhelyezkedésük nem probléma. Törvényeink kedvezményt biztosítanak a munkáltató számára a fogyatékosok foglalkoztatására, és szigorúan védik a munkavállalók jogait is. Gállos Orsolya ben veszélyezteti a madállo- mány nyugalmát. A természetvédő szakemberek hangsúlyozták, hogy gátat kell vetni, főként a mező- és erdőőrök, a természetvédelmi őrségek segítségével a védett fasorok pusztulásának, a védett hársasok lekopasztásá- nak a virággyűjtés alkalmával. Gond, hogy nagyon sok szúrós csodabogyót használnak fel koszorú készítéshez. Cs. J. Üj termék Siklóson Márvány és cement Nemes burkolóanyogunkat, a siklósi márványt Európában sok középítkezésen - szállodákban, metrókban, repülőtereken stb. — felhasználták már. Hogy a kő ne csak tömbben, hanem késztermékké feldolgozva álljon rendelkezésre, a Kőfaragó- és Épületszobrászipari Vállalat a bánya szomszédságában létrehozta siklósi lapüzemét. Az üzemben az idén további gépesítésre és fejlesztésre kerül sor — a fejlesztéssel megteremtik az agglomerátgyártás feltételeit. Az agglomerát: márványzúzalék és cement, tömbökké formálva, majd lapokká vágva, vagyis arról van szó, hogy a nemes kő minden morzsáját hasznosítják. Tavaly már gyártottak ebből a piacokon keresett burkolóanyagból, az idén szeretnének berendezkedni az üzemi gyártásra. A beruházás terve meg is született, a szükséges üzemcsarnokot a Mezőpanel ez év második felében szállítja.
