Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)

1979-06-22 / 169. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napin XXXVI. évfolyam, 169. szám 1979. június 22., péntek Ára: 1,20 Ft !MM LWMBBMBWMBa—BBBWPBW Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Eszmék és célok közössége R övid három napig tar­tott a magyar párt- és kormányküldöttség bul­gáriai látogatása. A szófiai tartózkodás rövidsége elle­nére tartalmas, hasznos meg­beszélésekre adott alkalmat a két testvéri ország vezetői között. Magyarország és Bulgária kapcsolatát Kádár János és Todor Zsivkov elvtársak mél­tán nevezhették hagyomá­nyosnak, jónak és gyümöl­csözőnek, az országokat ve­zető pártok viszonyát test­vérinek. A bolgárok és ma­gyarok közötti történelmi kapcsolatok ezerévesek. Ez a viszony azonban az elmúlt három és fél évtizedben új tartalommal telítődött: mind a két ország a szocialista fejlődés útjára lépett, a szo­cialista közösség tagjaként tevékenykedik a nemzetközi életben. A szófiai út eseményei, a tárgyalásokon elfogadott do. kumentumok azt bizonyít­ják: megvan a lehetőség ar­ra, hogy új távlatait tárják ki az együttműködésnek. A két delegáció az 1990-es évig terjedő időszakra ér­vényes együttműködés olap- elveit vitatta meg, s erről fogadott el dokumentumot, s aláírták az új kulturális és tudományos együttműködé. si egyezményt is. Bulgária és hazánk gaz­dasági helyzete sokban ha­sonló, azonosak fejlődési le­hetőségeink is. Ez az oka annak, hogy mind nagyobb jelentőségre tesz szert a kooperáció, a közös gyár­tás, a harmadik országok piacain való együttes fellé­pés. Ebben az évben már 240 millió rubel értékű a magyar—bolgár árucsere, s ennek az összegnek igen je­lentős százalékát a szakosí­tás alapján gyártott gépek teszik ki. Magyarország 250 autóbuszt szállít, s Bulgária 40 millió rubel értékű anyag- mozgató gépberendezéssel látja el a magyar ipart. Együttműködésünk megfelelő alapja, hogy országaink a KGST integrációs rendszeré­nek tagjai. Kádár János elv­társ így beszélt erről a szó­fiai barátsági nagygyűlésen: „Nagy erőforrásunk, hogy tevékeny részesei vagyunk a szocialista országok együtt­működésének a KGST kere­tében, ami további új lehe­tőségeket nyújt gazdasági munkánk fejlesztéséhez.” A két testvéri ország ve­zetői többször is hangsú­lyozták: minden fontos kül­politikai kérdésben teljes az egyetértés a Magyar Nép- köztársaság és a Bolgár Népköztársaság között. Or­szágaink együttesen lépnek fel a szocialista közösség együttműködésének fejlesz­téséért, a tőkésországokkal való enyhülés kibontakozta­tásáért, szolidárisak a fejlő­dő országokkal és a szabad­ságukért küzdő nemzeti fel­szabadító mozgalmakkal. Kü­lönös figyelmet fordítanak a katonai feszültség csökken­tésére, s ezért teljes erővel támogatják a Varsói Szer­ződés legutóbbi kezdemé­nyezéseit, s nagy jelentősé­get tulajdonítanak a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok között létrejött SALT-II szerződésnek. Szocialista államaink Euró­pa két fontos térségében helyezkednek el, de egyez­tetett cselekvésük ugyanazt a célt szolgálja: kontinensünk békéjét, biztonságát. Ezért is hangsúlyozta a látogatás befejeztével kiadott közle­mény, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Bolgár Népköztársaság kész tevé­kenyen hozzájárulni az 1980- ban sorra kerülő madridi találkozó jó előkészítéséhez és sikeres lebonyolításához. A tárgyalások folyamán a két küldöttség foglalkozatta nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetével is. A közlemény szerint: „A tárgyaló felek megerősítet­ték, hogy pártjaik továbbra is a marxizmus-leninizmus elvei alapján, a proletár in­ternacionalizmus szellemé­ben munkálkodnak a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom egységének erősítésén." Ez az elvi állás­pont határozza meg Ma­gyarország és Bulgária vi­szonyát Kínához is. A magyar párt- és kor­mányküldöttség bul­gáriai látogatása is­mételten aláhúzta a szocia­lista országok egységének és együttműködésének jelen­tőségét, minden bizonnyal újabb lehetőségeit tárja fel a két ország sokoldalú együttműködésének. Ez ma már kiterjed az élet szinte minden területére. Todor Zsivkov elvtárs a látogatás alatt elmondott pohárkö­szöntőjében így jellemezte ezt o viszonyt: „A szocialis­ta állam erős, mert gyöke­rei a dolgozók milliói, az egész nép. Sokszorta erő­sebb azonban ez az állam akkor, ha hűséges barátai vannak. A mi barátságunk erős és megbonthatatlan, mert megbízható barátok, azonosan gondolkodók szö­vetsége, mert a marxizmus- leninizmus és a proletár in­ternacionalizmus alapjára épül, mert szocialista barát­ság”. Áczél György látogatása Pécsett Martyn Ferenc köszöntése Somoza bunkerét bombázták a felszabadnék A Sandinista Nemzeti Fel- szabadítási Front egységei folytatják támadásaikat az or­szág északi és déli frontjain, a fővárosban pedig a sandi­nista légierő Somoza „bunke­rét” bombázta — adták hírül csütörtökön hírügynökségi je­lentések. A hazafiak teljes ellenőrzé­sük alatt tartják Leónt, és megerősítették állásaikat Ma- tagalpában és Nasayában is. Ezekben a városokban megvá­lasztották a néphatalmi szer­veket. Polgári védelmi bizott­ságokat alakítanak. Ez utób­biak elsősorban élelmiszer­elosztással foglalkoznak, de harci cselekményekben is részt vesznek. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese tegnap Pécsre látogatott. Délelőtt a Nevelők Házában a megye és a megyeszékhely kulturális életének vezetőivel, a művészeti szövetségek kép­viselőivel, művészekkel, írókkal találkozott és eszmecserét foly­tatott időszerű, kulturális poli­tikai kérdésekről. A Miniszter- tanács elnökhelyettesét dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Párt- bizottság első titkára köszön­tötte. A föltett kérdésekre adott válaszában Aczél György kul­turális és ezen belül művé­szeti életünk számos sajátos jelenségét érintette vagy ele­mezte. Egyebek közt kiemelte, hogy mind a gazdaságpoliti­ka, mind a kulturális politika jó néhány területén a jövő­ben erőteljesebb szociolista vonásokat tükröző szemlélet szükséges. Az önálló alkotó- műhelyektől nagyobb felelős­ségtudatot vár társadalmunk. A művészetekben ugyanis a tömegektől való határozott el­fordulás tapasztalható, külö­nös tekintettel a színházművé­szetre. A realista alkotások „miatt" szinte mentegetőzünk, noha világviszonylatban egy­fajta visszokanyarodás tapasz­talható a realizmus felé. A tanácskozás után Aczél György megyei vezetők kísé­retében megtekintette a Tety- tye-oldalban kialakítandó ar­borétumot, a Pintér-kertet. Itt Reuter Kamillo természetvédel­mi felügyelő tájékoztatta a ritkaságokról és az épülő sé- tautakról. * Tegnap délután bensőséges pillanatok tanúi lehettünk Martyn Ferenc Kossuth-dijas festőművész Káptalan utcai műtermében. Pozsgay Imre miniszter meleg szavak kísére­tében nyújtotta át a Kulturá­lis Minisztérium tisztelgő leve­lét és ajándékait a 80 éves, ma is ereje és művészi hite teljességével alkotó művészi­nek. Pozsgay Imre miniszter, mint hangsúlyozta: ezt a levelet tiszta szívvel s őszinte jókivón- ságokkol és mindazzal együtt nyújtja át, amit e napokban az ünnepelt művész a közvé­leménytől hallhatott nnár. Itt és számosán az országban értik, szeretik, becsülik Mar­tyn Ferenc alkotásait, és tud­ják, mit jelentenek ezek ne­künk és a világnak. Martyn Ferenc meghatott szavakkal mondott köszönetét a kulturális kormányzat jóleső baráti gesztusáért és a szép ajándékért: a Bartók életmű- sorozat lemezeit és a párizsi Magyar Intézet és a Művé­szeti Alap kiadásában megje­lent Bartók-mappát (számozott grafikák, szitanyomotok) nyúj­totta át a miniszter, illetve Aczél György. A köszöntésen jelen volt Aczél György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese; dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első tit­kára; Bocz József, a Baranya megyei Pártbizottság titkára; Horváth Lajos, a megyei párt- vb tagja, a Baranya megyei Tanács elnöke; Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács el­nökhelyettese és Sarkadiné dr. Hárs Éva művészettörténész, múzeumigazgató. A vendégek meghitt baráti eszmecserét folytattak az ünnepelt művész­szel, majd visszatértek a fő­városba. W. E Aktívaülés a Nevelők Házában : im Aczél György és Pozsgai Imre ajándékokat nyújtanak át Mar- tyn Ferencnek Erb János felvétele A magyar gyógypedagógia szakemberei Pécsett Országos konferencia a POTE aulájában A Magyar Gyógypedagógu­sok Egyesületének VII. országos szakmai konferenciáját nyitotta meg tegnap délután a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulá­jában több száz résztvevő előtt Takács Gyula, a Baranya me­gyei Tanács elnökhelyettese. A konferencia elnökségében he­lyet foglalt Aczél György, az MSZMP KB tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, dr. Nagy József, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, Angyal József, a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének elnöke, Illyés Gyuláné a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola fő­igazgatója; dr. Simon Gyula, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkára, Horváth Lajos, a me­gyei párt-vb tagja, a Baranya megyei Tanács elnöke, Czente Gyula, Pécs megyei város Ta­nácsának elnöke, Bóna Érnőné, a KISZ Baranya megyei Bizott­ságának első titkára, dr. Tigyi József akadémikus, a POTE rek­tora, valamint dr, Stefan Vasek, a szlovák és Tora Löw, a svéd gyógypedagógusok egyesületi­nek képviselői. Takács Gyula megnyitó sza­vaiban hangsúlyozta az ENSZ gyermekekről szóló 1959. évi nyilatkozatának ötödik pontját, miszerint a fizikai, szellemi vagy társadalmi téren hátrányos hely­zetű gyermekeknek biztosítani kell az adott társadalmi helyzet által megkívánt védelmet és gondozást. Ennek az alapelv­nek a jegyében nyílt meg a konferencia, hogy a következő három napon teret adjon mind­azoknak az előadásoknak, szek­cióüléseknek, melyek a fogya­tékos gyermekek élet- és neve­lési körülményeivel, iskoláztatá­si és társadalmi helyzetével fog­lalkoznak és keresik e társa­dalmi problémák hathatós meg­oldását. Az ülésen előadást tartott Aczél György miniszterelnök-he­lyettes, a Gyermekév Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke a gyermekév nemzetközi jelentő­ségéről és a hazai teendőkről. — Most kezdjük megtanulni — mondotta Aczél György — hogyan kellene gazdálkodnunk az energiákkal, hogyan kellene takarékoskodnunk a tiszta leve­gővel és az ivóvízzel. Ideje len­ne tehát azt is elsajátítanunk, hogyan gazdálkodjunk az em­ber alkotó energiáival. Hogyan neveljünk olyan generációt, amelynek természetes léte a közösség, s amelynek anyanyel­ve az alkotás. Az oktatás és nevelés kulcsszerepet játszik ko­runk társadalmában. Jelene, jö­vője a legnagyobb horderejű társadalmi, politikai kérdés. A most megjelenő új tankönyvek, tantervi dokumentumok csak eszközt jelentenek egy új ala­kuló szemlélethez... A szocia­lizmusnak az oktatás és a ne­velés terén kell utat nyitnia ah­hoz a fejlettségi szinthez, me­lyen a közösség és az egyén harmóniája alapján sokkal sza­badabban bontakozhatnak ki a képességek, ahol mindenki meg­találhatja szerepét, ahol — mint ezt másutt próbáltuk megfogal­mazni — minden állampolgár, mint alkotó, mint munkás, nél­külözhetetlennek és minden ve­zető nélkülözhetőnek érzi ma­gát. A gyógypedagógusok társa­dalmáról szólva a miniszterel­nök-helyettes már bevezető sza­vaiban utalt arra, hogy nem szándéka különválasztani a gyógypedagógusok társadalmát a pedagógus társadalomtól, il­letve a magyar társadalom egé­szétől. Munkájuk célja, hogy a társadalom értékes tagjaivá te­gyenek testileg, értelmileg sé­rült gyerekeket. A társadalom­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents