Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)

1979-06-21 / 168. szám

1979. június 21., csütörtök

Dunántúlt napló

3

Országos kommunista sportaktiva a magyar testnevelés és sportmozgalom helyzetéről, a lejlesztés feladatairól

Az élsportban a mérce a nemzetközi szint A sportban is a társadalmi érdek a meghatározó

K

ommunista sportakti- vára gyűltek szerdán a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában mindazok, akik az ország testnevelésében és sportmozgalmában érdekeltek. A kommunista sportaktiva résztvevőit, köztük az elnökségben helyet foglaló öorbándi János miniszterelnökhelyettest Sácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője üdvözölte, majd felkérte Korom Mihályt, az MSZMP KB titkárát, hogy tartsa meq a testnevelési és sportmozgalom helyzetével, fejlesztésének feladataival, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága 1979. március 27-i határozatában foglalkozó referátumát.

Korom Mihály elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a testnevelés és sport legfontosabb kérdéseivel foglalkozó országos kommunista sportaktíva legutóbb 1965-ben gyűlt össze, s hogy csaknem másfél évtized elteltével szükségessé vált a kialakult helyzet áttekintése, a megoldásra váró feladatok megtárgyalása és egységes értelmezése. Felhívta a figyelmet arra, hogy az MSZMP mindenkor a jelentőségének megfelelő figyelmet fordított és fordít a testnevelés és sport ügyére, mert azt nagy fontosságú társadalmi kérdésnek tartja. A párt módszeresen és rendszeresen foglalkozik társadalmunk e fontos területével és politikai határozatával előmozdítja a további fejlődést. Legutóbb ez év márciusában tűzte napirendre a politikai bizottság a testnevelés és sportmozgalom időszerű kérdéseit.

A továbbiakban rámutatott: a szemléletformálódás nyomán az utóbbi években minden területen fokozott figyelem fordul a tömegsportra, folyamatosan nő a testedzésben résztvevők száma. így a sikeresen beindult „Edzett fijúságért” tömegsportmozgalomban 1 év alatt több mint 900 ezren szereztek valamilyen jelvényfokozatot, nagy népszerűségnek örvendtek a tavalyi országos sportnapi rendezvények, idén pedig a nemzetközi gyermekévvel kapcsolatos sportesemények. Az élsportban nagyszerű eredményeket értek el c kajak-kenu, a vízilabda, a sakk, az asztalitenisz és a kötöttfogású birkózás képviselői, sok mindenben példát mutattak. Többek között azzal, hogy azokon a területeken, ahol módszeresen, rendszeresen felelőséggel és lelkiismeretesen foglalkoznak az ügyekkel, ott az eredmény nem is marad el.

Korom Mihály köszönetét mondott a magyar testnevelési és sportmozgalom mindazon részeseinek, a hivatásos és társadalmi munkásoknak, a sportolók nagy táborának, akik áldozatos munkájukkal hozzájárultak a sikerekhez.

— Tény azonban, hogy a tömegsportra még mindig nem jellemző általánosan a rendszeresség, a folyamatos szervezés — folytatta. — A rendelkezésre álló létesítmények sokszor kihasználatlanok, az élsportban pedig számos sportágban nem tudtuk tartani a nemzetközi szintet, néhány jelentősebb egyesület eredményei az anyagi támogatás emelkedése ellenére is visszaesett. Sok kívánnivalót hagy maga után az edzők és sportolók kapcsolata, együttműködése, a nevelőmunka, s nincsenek kellően hasznosítva a tudományos kutatások előrevivő megállapításai. Következésképpen a jövőre vonatkozó feladat: megszilárdítani és továbbfejleszteni a testnevelés és sportmozgalom terén elért eredményeinket. Határozottan és következetesen fel kell lépni a haladóst akadályozó tényezőkkel szemben, minden szinten és területen. Csakis így válik valósággá, hogy a testnevelés és spe mindinkább betöltse funkcióit a fejlett szocializmust építő társadalmunkban, az egyén érdekében és a köz javára. A testnevelésnek és a sportnak együtt kell haladnia az általános társadalmi fejlődéssel, hogy sajátos eszközeivel jobban járuljon hozzá a sokoldalúan fejlett szocialista ember forrná, lásáhóz.

Fontos kérdésként említette, hogy a testnevelési és sportmozgalom fejlődését, tömegbázisát alapvetően az iskolai testnevelés és sportolás határozza meg. Emlékeztetett arra, hogy bár az utóbbi években határozott fejlődés volt tapasztalható a heti három kötelező testnevelési óra bevezetésével, a tanórán kívüli tömegsport mgszervezésével, az új testnevelési tanterv bevezetésével, az „Edzett fijúságért" mozgalom beindításával és más eredményekkel, az iskolai test- nevelési és diáksport állapota távolról sem felel meg még a követelményeknek. A jövőben éppen ezért megkülönböztetett figyelmet kell szentelni az ifjúság, ezen belül a tanuló ifjúság testnevelésére, a sportolásba való bevonására, az általános iskolától az egyetemig.

— A hagyományos úttörő- olimpiát — az Oktatási Minisztérium gondozásában — úgy kell tovább fejleszteni, hogy a fiatalok e nemes vetélkedése még változatosabbá váljon. 4A párt, a társadalmi és mozgalmi szervek, de különösen az úttörőszövetség az eddigiekhez hasonlóan adjanak olyan segítséget, hogy az úttörőolimpia a korosztály legrangosabb versenye maradjon.

A KB titkára értékelte az „Edzett ifjúságért” tömegsportmozgalmat, s hangsúlyozta: nemes gondolat az, hogy ifjúságunk a szó valós értelmében edzett legyen.

Ezt követően szó esett arról, hogy a fegyveres erők és testületek tevékenyen kiveszik részüket a fiatalság testneveléséből és sportjából. Egyrészt saját állományuk testedzésével, másrészt az ifjúság számára megnyitott létesítményeikkel, a sportszakember-képzésben való közreműködésükkel és még tömegsportversenyek szervezésével is. Ezekre a támogatásokra a jövőben is számít a testnevelési és sportmozgalom.

— A dolgozó fiatalok és felnőttek új, 1980-tól beinduló tömegsport-rendszere lesz a munkahelyi olimpia, amelynek bevezetésére nemrégiben hozott határozatot a SZOT elnöksége — hívta fel a kommunista sportaktíva figyelmét Korom Mihály. — Ez a szakszervezetek által irányított új tömegsportmozgalom is kapjon meg minden szükséges támogatást a pártszervektől, a KISZ-től és az állami szervektől, hogy néhány év alatt elsősorban a 26 éven feU liek tömegsport rendszerévé válhasson.

A verseny-, illetve élsportról szólva Korom Mihály azzal a megállapítással élt, hogy meg kell szilárdítani a magyar sport helyzetét a nemzetközi élvonalban, ahol pedig szükséges, ott minden erőfeszítést meg kell tenni az élvonalba való visszakerülésért.

— Ennek alapvető feltétele a korszerű sportpolitikai koncepción alapuló szakmai munka és az ennek végrehajtását segítő rend és fegyelem — jegyezte meg. — Az élsportban a mérce a nemzetközi szint, nem sokra megyünk, ha magunkat csak önmagunkhoz mérjük!

A következőkben a magyar sport lelkesítő hagyományaira emlékeztetett az előadó, aztán a sportágak differenciált fejlesztéséről beszélt, majd hangoztatta : fontos teendő bőven akad a sportolók nevelésében, mert sok a feqyelmezetlen- séq. a követelőzés és sainos gyakran a vezetők is szemet hunvnak, védelmükbe veszik a vétkeseket.

— Nem szabad eltűrni az illegális juttatásokat, az elvtelen ígérgetéseket és a csábításokat, határozottan fel kell lépni a mind jobban eluralkodó anyagiasság ellen.

Arra kell törekedni, hogy sportolóink ne csupán eredményeikkel, hanem életvitelükkel, egész magatartásukkal vívjanak ki megbecsülést itthon és külföldön.

Szó esett arról, hogy szükségesnek látszik a jelenlegi minősítési, igazolási és átigazolási szabályzat módosítása, ugyanez vonatkozik az anyagi ösztönző rendszer elvi és gyakorlati átértékelésére is.

— Élsportunk soronkövetkező nagy próbatétele a moszkvai olimpia. A nemzetközi méretű gyors fejlődéssel képességeinknek és lehetőségeinknek megfelelően nekünk is lépést kell tartani. A felkészülésre fokozott figyelmet és energiát kell összpontosítani, hogy öregbítsük hazánk hírnevét.

A tanácskozás résztvevői

A testnevelési és sportmozgalom állami irányításáról szólva Korom Mihály felhívta a figyelmet arra: szükséges, hogy munkastílusbeli változások következzenek be az állami irányításban, határozottan fel kell lépni a bürokratikus vezetési módszerek ellen, s azon kell fáradozni, hogy ismét megnövekedjen a" önzetlen társadalmi munka becsülete. A jövőben minden szinten nagyobb fi- . gyeimet kell fordítani a káder- és személyzeti munkára vonatkozó határozatok következetes érvényesítésére is. Ennek fontos részét képezi a képzés és a továbbképzés lehetőségeinek biztosítása.

— A tömegsportnak és az élsportnak egyaránt szüksége van a megfelelő anyagi alapokra. Évente sok százmilliót áldozunk a sportra, s fokozottan igénybe kell venni a helyi erőforrásokat és a lakossági hozzájárulást is.

Korom Mihály ezek után a magyar sportmozgalom nemzetközi kapcsolatairól, a sportdip- Tomácia feladatairól, a propagandamunkáról, a tömegkommunikációs szervek feladatairól, a helyes véleményalkotásról szólott, majd hangoztatta, hogy a szakszervezetek elismerésre méltó munkát végeztek a felnőtt lakosság, a dolgozók testedzésének és sportolásának szervezésében.

Elősegítették a munkát az MHSZ, a Hazafias Népfront, valamint a szövetkezeti szervek is.

Referátuma befejező részében Korom Mihály a következőket mondta:

összegezésképpen még csak annyit, hogy a márciusi politikai bizottsági határozat a VI. kongresszus határozatával és a párt programnyilatkozatával összhangban fontos társadalompolitikai ügy lett. Az egészséges életmód és a jövő

közérzet egyik forrósának tekinti a testnevelési és sport- mozgalom egészét, előtérbe helyezi a tömegsportot, s mindenekelőtt az ifjúságra, azon belül a tanuló ifjúságra irányítja a figyelmet. A tömegsportra irányuló célkitűzést nem a versenysport, az élsport visz- szaszorítósával kell elérni, hanem annak fejlesztésével kölcsönhatásban. Fontos feltétel az előrehaladásban a vezetés és kádermunka javítása, a sporttudományok fejlesztése és széles körű gyakorlati alkalmazása, a létesítmények fejlesztése, a pénzügyi és anyagi feltételek javítása. A testnevelési és sportmozgalomban javítani kell a párt-, állami, tömegszervezeti és mozgalmi vonalon az egységet és az irányítás színvonalát. A Központi Bizottság titkársága az elmondottak szerint hozta meg a mai. országos aktívára a magyar testnevelés és sport helyzetéről, valamint a tennivalókról szóló beszámolóját, azzal a tudattal, hogy tanácskozásunk újabb lendületet ad a sikeres munkához.

A következő napirendi pontként korreferátumok és hozzászólások következtek.

Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörők Országos Szövetségének főtitkára arról szólt, hogy az úttörő szövetség elhatározta, hogy saját sporttevékenységében nagyobb teret biztosít a tömegsportnak, ösztönzi a szervezett turizmust, a természetjárást, a táborozást, valamint a közösségek részvételét a testedzések feltételeinek megteremtésében, a sport nemzeti üggyé tételében az úttörő szövetség valamennyi szinten együttműködésre kész partnerré kíván válni.

Buda István államtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke fontos vezetési kérdésekről és tennivalókról szólt. Megemlítette, minden sportvezetőnek abból kell kiindulnia, hogy az ifjúság fizikai felkészültségének, edzettségének fokozása ma már társadalmi igény. Fontos kérdés az is, hogy a fiatalok, az aktív sportolók teljesítőképessége fokozódjék.

— Nem lehet eltűrni, hogy az államapparátusban, a sportági szövetségekben, vagy a sportegyesületekben dolgozó vezetők, beosztottak semmibe vegyék a társadalmi szervezetek képviselőinek, a társadalmi munkásoknak a véleményét.

Hangsúlyozta, hogy a sportban is a társadalmi érdek a meghatározó, csak az lehet a vezérfonal és az iránytű a döntések hozatalánál. Az államtitkár szót ejtett még arról, hogy minden, ami morális vonatkozásban végbemegy, döntően a vezetőktől, az

magatartásuktól függ, csak ott tapasztalhatók ismétlődő fegyelmezetlenségek, ahol a vezetők az első esetet elnézik, leplezik.

Az országos kommunista sportaiktíva résztvevői felszólalásaikban és a vitában teljes képet formáltak a testnevelési és sportmozgalom eredményeiről. felhívták a figyelmet arra, hogy az ifjúság és a sport egymástól elválaszthatatlan, többször is szó esett az „Edzett ifjúságért" tömegsportmozgalom jelentőségéről és azon belül arról, hogy milyen fontos a tanuló és dolgozó fiatalok még hatásosabb mozgósítása az irányításban, a KISZ, illetve szakszervezeti bizottságok együttműködése, a lányok és fiatalasszonyok fokozottabb bevonása.,

Az iskolai testnevelés és sport helyzetét elemezve a sportaktíva foglalkozott azzal, hogy nagy lemaradást kellett behozni, mert a tanulók mozgáslehetőségeinek, versenyzési alkalmainak fejlesztése, illetve növelése érdekében a hetvenes évek elejéig keveset tettek.

Az élsportolók nevében felszólalók a társaik és maguk erőfeszítéseiről, gondjairól és céljairól beszéltek. Szó esett a vidék sportjáról, a sportpolitikai célok végrehajtásában érdekelt tanácsi dolgozók erőfeszítéseiről. az úgynevezett alapsportágak, tehát az úszás és az atlétika helyzetéről-, a két sportág fejlődését elősegítő állásfoglalások tapasztalatairól, a bázisszervek és a sportegyesületek együttműködéséről. Továbbá arról is, hogy a szakszervezetek munkájában az érdekvédelem egyik fontos része az egészségvédelem, a munkaképesség megőrzése, amelynek egyik eszköze a testnevelés és a sport.

A felszólalásokat követően Korom Mihály záróbeszéde hangzott el. Az MSZMP KB titkára az egésznapos tanácskozást értékesnek és hasznosnak minősítette, és hangsúlyozta, a kommunista sportaktíva résztvevői jóleső érzéssel jelenthetik oz MSZMP Központi Bizottságának, hogy feladatukat elvégezték, az aktíva egyetért a Politikai Bizottság márciusi határozatával, annak szellemével. Korom Mihály értékelése szerint minden felszólalásra jellemző volt a felelősségtudat és annak felismerése, hogy a testnevelés és a sport fontos társadalom- politikai jelentőséggel bír. Korom Mihály végül reményét fejezte ki - sportnyelven fogalmazva -, hogy egyre kevesebben nézik majd a „tribünről” az erőfeszítéseket, s vonulnak le a „pályára" — segíteni.

A kommunista sportaktíván - az alábbi sorrendben -felszólalt Varga László, a KISZ KB titkára, Gosztonyi János oktatási államtitkár, Wichmann Tamás élsportoló, Koplár Lajos, a Zala megyei Tanács elnökhelyettese. Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörők Országos Szövetségének főtitkára, Garay Sándor, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke, Buda István államtitkár, az OTSH elnöke, Gál István, a Tatabányai Szénbányák igazgatója, Sólyom Ferenc, a SZOT titkára, Molnár Endre, a Budapesti Pártbizottság titkára, Ruza József, a Magyar Úszó Szövetség főtitkára, Barts Oszkár, a Fejér megyei Testnevelési és Sporthivatal elnöke, Szepesi György, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, dr. Medve László egészségügyi miniszter- helyettes, Monspart Sarolta élsportoló, Pacsek József vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, Gedó György olimpiai bajnok, Kárpáti Rudolf, sokszoros olimpiai és világbajnok, Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára, Kovács István, az MSZMP Hajdú megyei Bizottságának osztályvezetője és Csillag László, a Bánki Donát Szakmunkás- ő képző Intézet igazgatója.

Nemes Dezső látogatása Tolna megyében

Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője kétnapos látogatást tett Tolna megyében. Kedden Szekszárdon K. Papp József, a Tolna megyei Pártbizottság első titkára fogadta ,és tájékoztatta a megye politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről.

Nemes Dezső programja szerdán reggel a Szekszárdi városi Pártbizottságon kezdődött, ahol dr. Rúzsa János, a városi pártbizottság első titkára és dr. Nedók Pál városi tanácselnök számolt be a vendégnek a megyeszékhely életéről, fejlődéséről. Ezután városnézés következett, majd Nemes Dezső vendéglátói társaságában a Szekszárdi Bútoripari Vállalatnál tett látogatást.

Délután a Politikai Bizottság tagja Simontornyára utazott, ahol a járás és a nagyközség vezetői fogadták. itt két üzemlátogatásra került sor. Nemes Dezső felkereste a Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalatot és ismerkedett az ott folyó mun'kával, majd útja a Simontornyai Bőrgyárba vezetett. Megtekintette a gyár több műhelyét és tájékoztatót hallgatott meg a csaknem 200 éves üzem történetéről, mai tevékenységéről és a jelenlegi rekonstrukció eredményeiről. A Politikai Bizottság tagjának Tolna megyei látogatása Si- montornyán a helyreállított várban létesült kulturális központ megtekintésével fejeződött be.

Maróthy László látogatása Békés megyében

Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára kétnapos látogatást tett Békés megyében.

A vendéget kedden Szarvason, a városi pártbizottság székházában Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára. Gyulavári Pál, a Békés megyei Tanács elnöke, valamint Szarvas város párt- és tanácsi vezetői fogadták. Maróthy Lászlót a város politikai, társadalmi és gazdasági életéről Vrbovszki György, az MSZMP Szarvasi városi Bizottságának első titkára tájékoztatta. A Politikai Bizottság tagja azután a megye és a város vezetőinek társaságában felkereste a KISZ Központi Bizottság vörös selyemzászlajával kitüntetett Krecsmarik Endre úttörőházat és ismerkedett az ott folyó munkával. Ezt követően megtekintette a szarvasi Dózsa Termelőszövetkezet szarvasmarha-telepét és tájékozódott a szabadtartású tehenészet eredményeiről.

Szerdán Maróthy László ellátogatott a Tiszántúli Meliorációs Vállalat gépüzemébe, majd a Szarvasi öntözési Kutató Intézetet kereste fel. Itt tájékoztatót hallgatott meg az öntözéssel és a rizstermeléssel kapcsolatos kutatásokról és azok gyakorlati alkalmazásáról. A látogatás következő állomása a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet volt, ahol a Politikai Bizottság tagja azzal a munkával ismerkedett, amelyet az intézetben a halbiológiai kutatás és tenyésztés területén a FAO-program megvalósításában végeznek. Békés megyei látogatásának befejező programjaként Maróthy László találkozott a megyei KISZ-bizottság titkáraival és megbeszélést folytatott velük az ifjúsági szövetség előtt álló feladatokról.