Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)

1979-06-21 / 168. szám

1979. június 21., csütörtök Dunántúlt napló 3 Országos kommunista sportaktiva a magyar testnevelés és sportmozgalom helyzetéről, a lejlesztés feladatairól Az élsportban a mérce a nemzetközi szint A sportban is a társadalmi érdek a meghatározó K ommunista sportakti- vára gyűltek szer­dán a Magyar Nép­hadsereg Művelődési Há­zában mindazok, akik az ország testnevelésében és sportmozgalmában érdekel­tek. A kommunista sportak­tiva résztvevőit, köztük az elnökségben helyet fogla­ló öorbándi János minisz­terelnökhelyettest Sácz Sán­dor, az MSZMP KB osztály­vezetője üdvözölte, majd felkérte Korom Mihályt, az MSZMP KB titkárát, hogy tartsa meq a testnevelési és sportmozgalom helyzetével, fejlesztésének feladataival, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsága 1979. március 27-i határo­zatában foglalkozó referá­tumát. Korom Mihály elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a test­nevelés és sport legfontosabb kérdéseivel foglalkozó országos kommunista sportaktíva leg­utóbb 1965-ben gyűlt össze, s hogy csaknem másfél évtized el­teltével szükségessé vált a ki­alakult helyzet áttekintése, a megoldásra váró feladatok meg­tárgyalása és egységes értel­mezése. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy az MSZMP mindenkor a jelentőségének megfelelő fi­gyelmet fordított és fordít a testnevelés és sport ügyére, mert azt nagy fontosságú társa­dalmi kérdésnek tartja. A párt módszeresen és rendszeresen foglalkozik társadalmunk e fon­tos területével és politikai ha­tározatával előmozdítja a to­vábbi fejlődést. Legutóbb ez év márciusában tűzte napirendre a politikai bizottság a testnevelés és sportmozgalom időszerű kér­déseit. A továbbiakban rámutatott: a szemléletformálódás nyomán az utóbbi években minden te­rületen fokozott figyelem for­dul a tömegsportra, folyamato­san nő a testedzésben résztve­vők száma. így a sikeresen be­indult „Edzett fijúságért” tö­megsportmozgalomban 1 év alatt több mint 900 ezren szereztek valamilyen jelvényfokozatot, nagy népszerűségnek örvendtek a tavalyi országos sportnapi rendezvények, idén pedig a nem­zetközi gyermekévvel kapcsola­tos sportesemények. Az élsport­ban nagyszerű eredményeket ér­tek el c kajak-kenu, a vízilab­da, a sakk, az asztalitenisz és a kötöttfogású birkózás képvise­lői, sok mindenben példát mu­tattak. Többek között azzal, hogy azokon a területeken, ahol módszeresen, rendszeresen fele­lőséggel és lelkiismeretesen fog­lalkoznak az ügyekkel, ott az eredmény nem is marad el. Korom Mihály köszönetét mondott a magyar testnevelési és sportmozgalom mindazon ré­szeseinek, a hivatásos és társa­dalmi munkásoknak, a sporto­lók nagy táborának, akik áldo­zatos munkájukkal hozzájárul­tak a sikerekhez. — Tény azonban, hogy a tö­megsportra még mindig nem jellemző általánosan a rendsze­resség, a folyamatos szervezés — folytatta. — A rendelkezésre álló létesítmények sokszor ki­használatlanok, az élsportban pedig számos sportágban nem tudtuk tartani a nemzetközi szintet, néhány jelentősebb egyesület eredményei az anya­gi támogatás emelkedése elle­nére is visszaesett. Sok kívánni­valót hagy maga után az ed­zők és sportolók kapcsolata, együttműködése, a nevelőmun­ka, s nincsenek kellően hasznosít­va a tudományos kutatások elő­revivő megállapításai. Követke­zésképpen a jövőre vonatkozó feladat: megszilárdítani és to­vábbfejleszteni a testnevelés és sportmozgalom terén elért ered­ményeinket. Határozottan és kö­vetkezetesen fel kell lépni a haladóst akadályozó tényezők­kel szemben, minden szinten és területen. Csakis így válik való­sággá, hogy a testnevelés és spe mindinkább betöltse funk­cióit a fejlett szocializmust épí­tő társadalmunkban, az egyén érdekében és a köz javára. A testnevelésnek és a sportnak együtt kell haladnia az általá­nos társadalmi fejlődéssel, hogy sajátos eszközeivel jobban járuljon hozzá a sokoldalúan fejlett szocialista ember forrná, lásáhóz. Fontos kérdésként említette, hogy a testnevelési és sportmoz­galom fejlődését, tömegbázisát alapvetően az iskolai testneve­lés és sportolás határozza meg. Emlékeztetett arra, hogy bár az utóbbi években határozott fejlő­dés volt tapasztalható a heti három kötelező testnevelési óra bevezetésével, a tanórán kívüli tömegsport mgszervezésével, az új testnevelési tanterv bevezeté­sével, az „Edzett fijúságért" mozgalom beindításával és más eredményekkel, az iskolai test- nevelési és diáksport állapota távolról sem felel meg még a követelményeknek. A jövőben éppen ezért megkülönböztetett figyelmet kell szentelni az ifjú­ság, ezen belül a tanuló ifjúság testnevelésére, a sportolásba való bevonására, az általános iskolától az egyetemig. — A hagyományos úttörő- olimpiát — az Oktatási Minisz­térium gondozásában — úgy kell tovább fejleszteni, hogy a fiatalok e nemes vetélkedése még változatosabbá váljon. 4A párt, a társadalmi és mozgal­mi szervek, de különösen az út­törőszövetség az eddigiekhez hasonlóan adjanak olyan segít­séget, hogy az úttörőolimpia a korosztály legrangosabb verse­nye maradjon. A KB titkára értékelte az „Edzett ifjúságért” tömegsport­mozgalmat, s hangsúlyozta: ne­mes gondolat az, hogy ifjúsá­gunk a szó valós értelmében edzett legyen. Ezt követően szó esett arról, hogy a fegyveres erők és tes­tületek tevékenyen kiveszik ré­szüket a fiatalság testnevelésé­ből és sportjából. Egyrészt sa­ját állományuk testedzésével, másrészt az ifjúság számára megnyitott létesítményeikkel, a sportszakember-képzésben való közreműködésükkel és még tö­megsportversenyek szervezésé­vel is. Ezekre a támogatásokra a jövőben is számít a testneve­lési és sportmozgalom. — A dolgozó fiatalok és fel­nőttek új, 1980-tól beinduló tömegsport-rendszere lesz a munkahelyi olimpia, amelynek bevezetésére nemrégiben ho­zott határozatot a SZOT elnök­sége — hívta fel a kommunista sportaktíva figyelmét Korom Mihály. — Ez a szakszervezetek által irányított új tömegsport­mozgalom is kapjon meg min­den szükséges támogatást a pártszervektől, a KISZ-től és az állami szervektől, hogy néhány év alatt elsősorban a 26 éven feU liek tömegsport rendszerévé válhasson. A verseny-, illetve élsportról szólva Korom Mihály azzal a megállapítással élt, hogy meg kell szilárdítani a magyar sport helyzetét a nemzetközi élvonal­ban, ahol pedig szükséges, ott minden erőfeszítést meg kell tenni az élvonalba való vissza­kerülésért. — Ennek alapvető feltétele a korszerű sportpolitikai koncep­ción alapuló szakmai munka és az ennek végrehajtását segítő rend és fegyelem — jegyezte meg. — Az élsportban a mérce a nemzetközi szint, nem sokra megyünk, ha magunkat csak önmagunkhoz mérjük! A következőkben a magyar sport lelkesítő hagyományaira emlékeztetett az előadó, aztán a sportágak differenciált fej­lesztéséről beszélt, majd han­goztatta : fontos teendő bő­ven akad a sportolók nevelésé­ben, mert sok a feqyelmezetlen- séq. a követelőzés és sainos gyakran a vezetők is szemet hunvnak, védelmükbe veszik a vétkeseket. — Nem szabad eltűrni az il­legális juttatásokat, az elvtelen ígérgetéseket és a csábításo­kat, határozottan fel kell lépni a mind jobban eluralkodó anyagiasság ellen. Arra kell törekedni, hogy sportolóink ne csupán eredmé­nyeikkel, hanem életvitelükkel, egész magatartásukkal vívjanak ki megbecsülést itthon és kül­földön. Szó esett arról, hogy szüksé­gesnek látszik a jelenlegi mi­nősítési, igazolási és átigazolá­si szabályzat módosítása, ugyanez vonatkozik az anyagi ösztönző rendszer elvi és gya­korlati átértékelésére is. — Élsportunk soronkövetkező nagy próbatétele a moszkvai olimpia. A nemzetközi méretű gyors fejlődéssel képessége­inknek és lehetőségeinknek megfelelően nekünk is lépést kell tartani. A felkészülésre fo­kozott figyelmet és energiát kell összpontosítani, hogy öregbít­sük hazánk hírnevét. A tanácskozás résztvevői A testnevelési és sportmoz­galom állami irányításáról szól­va Korom Mihály felhívta a fi­gyelmet arra: szükséges, hogy munkastílusbeli változások kö­vetkezzenek be az állami irá­nyításban, határozottan fel kell lépni a bürokratikus vezetési módszerek ellen, s azon kell fáradozni, hogy ismét megnö­vekedjen a" önzetlen társadal­mi munka becsülete. A jövő­ben minden szinten nagyobb fi- . gyeimet kell fordítani a ká­der- és személyzeti munkára vonatkozó határozatok követke­zetes érvényesítésére is. Ennek fontos részét képezi a kép­zés és a továbbképzés lehe­tőségeinek biztosítása. — A tömegsportnak és az él­sportnak egyaránt szüksége van a megfelelő anyagi ala­pokra. Évente sok százmilliót áldozunk a sportra, s fokozottan igénybe kell venni a helyi erő­forrásokat és a lakossági hoz­zájárulást is. Korom Mihály ezek után a magyar sportmozgalom nemzet­közi kapcsolatairól, a sportdip- Tomácia feladatairól, a propa­gandamunkáról, a tömegkom­munikációs szervek feladatai­ról, a helyes véleményalkotás­ról szólott, majd hangoztatta, hogy a szakszervezetek elisme­résre méltó munkát végeztek a felnőtt lakosság, a dolgozók testedzésének és sportolásának szervezésében. Elősegítették a munkát az MHSZ, a Hazafias Népfront, valamint a szövetkezeti szer­vek is. Referátuma befejező részé­ben Korom Mihály a követke­zőket mondta: összegezésképpen még csak annyit, hogy a márciusi poli­tikai bizottsági határozat a VI. kongresszus határozatával és a párt programnyilatkoza­tával összhangban fontos tár­sadalompolitikai ügy lett. Az egészséges életmód és a jövő közérzet egyik forrósának te­kinti a testnevelési és sport- mozgalom egészét, előtérbe helyezi a tömegsportot, s min­denekelőtt az ifjúságra, azon belül a tanuló ifjúságra irá­nyítja a figyelmet. A tömeg­sportra irányuló célkitűzést nem a versenysport, az élsport visz- szaszorítósával kell elérni, ha­nem annak fejlesztésével köl­csönhatásban. Fontos feltétel az előrehaladásban a vezetés és kádermunka javítása, a sporttudományok fejlesztése és széles körű gyakorlati alkal­mazása, a létesítmények fej­lesztése, a pénzügyi és anyagi feltételek javítása. A testneve­lési és sportmozgalomban ja­vítani kell a párt-, állami, tö­megszervezeti és mozgalmi vonalon az egységet és az irá­nyítás színvonalát. A Központi Bizottság titkársága az elmon­dottak szerint hozta meg a mai. országos aktívára a magyar testnevelés és sport helyzeté­ről, valamint a tennivalókról szóló beszámolóját, azzal a tu­dattal, hogy tanácskozásunk újabb lendületet ad a sikeres munkához. A következő napirendi pont­ként korreferátumok és hozzá­szólások következtek. Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörők Országos Szövetségé­nek főtitkára arról szólt, hogy az úttörő szövetség elhatároz­ta, hogy saját sporttevékeny­ségében nagyobb teret biztosít a tömegsportnak, ösztönzi a szervezett turizmust, a termé­szetjárást, a táborozást, vala­mint a közösségek részvételét a testedzések feltételeinek megteremtésében, a sport nemzeti üggyé tételében az úttörő szövetség valamennyi szinten együttműködésre kész partnerré kíván válni. Buda István államtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke fontos ve­zetési kérdésekről és tenniva­lókról szólt. Megemlítette, min­den sportvezetőnek abból kell kiindulnia, hogy az ifjúság fi­zikai felkészültségének, edzett­ségének fokozása ma már tár­sadalmi igény. Fontos kérdés az is, hogy a fiatalok, az ak­tív sportolók teljesítőképessége fokozódjék. — Nem lehet eltűrni, hogy az államapparátusban, a sportági szövetségekben, vagy a sportegyesületekben dolgozó vezetők, beosztottak semmibe vegyék a társadalmi szerve­zetek képviselőinek, a társa­dalmi munkásoknak a vélemé­nyét. Hangsúlyozta, hogy a sport­ban is a társadalmi érdek a meghatározó, csak az lehet a vezérfonal és az iránytű a dön­tések hozatalánál. Az állam­titkár szót ejtett még arról, hogy minden, ami morális vonatkozásban végbemegy, dön­tően a vezetőktől, az magatartásuktól függ, csak ott tapasztalhatók ismétlődő fegyelmezetlenségek, ahol a vezetők az első esetet elnézik, leplezik. Az országos kommunista sportaiktíva résztvevői felszóla­lásaikban és a vitában teljes képet formáltak a testnevelési és sportmozgalom eredményei­ről. felhívták a figyelmet arra, hogy az ifjúság és a sport egymástól elválaszthatatlan, többször is szó esett az „Ed­zett ifjúságért" tömegsport­mozgalom jelentőségéről és azon belül arról, hogy milyen fontos a tanuló és dolgozó fiatalok még hatásosabb moz­gósítása az irányításban, a KISZ, illetve szakszervezeti bi­zottságok együttműködése, a lányok és fiatalasszonyok fo­kozottabb bevonása., Az iskolai testnevelés és sport helyzetét elemezve a sportaktíva foglalkozott azzal, hogy nagy lemaradást kellett behozni, mert a tanulók moz­gáslehetőségeinek, verseny­zési alkalmainak fejlesztése, illetve növelése érdekében a hetvenes évek elejéig keveset tettek. Az élsportolók nevében fel­szólalók a társaik és maguk erőfeszítéseiről, gondjairól és céljairól beszéltek. Szó esett a vidék sportjáról, a sportpo­litikai célok végrehajtásában érdekelt tanácsi dolgozók erő­feszítéseiről. az úgynevezett alapsportágak, tehát az úszás és az atlétika helyzetéről-, a két sportág fejlődését előse­gítő állásfoglalások tapaszta­latairól, a bázisszervek és a sportegyesületek együttműkö­déséről. Továbbá arról is, hogy a szakszervezetek munkájában az érdekvédelem egyik fontos része az egészségvédelem, a munkaképesség megőrzése, amelynek egyik eszköze a testnevelés és a sport. A felszólalásokat követően Korom Mihály záróbeszéde hangzott el. Az MSZMP KB titkára az egésznapos tanács­kozást értékesnek és hasznos­nak minősítette, és hangsú­lyozta, a kommunista sport­aktíva résztvevői jóleső érzés­sel jelenthetik oz MSZMP Köz­ponti Bizottságának, hogy fel­adatukat elvégezték, az aktí­va egyetért a Politikai Bizott­ság márciusi határozatával, annak szellemével. Korom Mi­hály értékelése szerint minden felszólalásra jellemző volt a felelősségtudat és annak fel­ismerése, hogy a testnevelés és a sport fontos társadalom- politikai jelentőséggel bír. Ko­rom Mihály végül reményét fejezte ki - sportnyelven fo­galmazva -, hogy egyre keve­sebben nézik majd a „tribün­ről” az erőfeszítéseket, s vo­nulnak le a „pályára" — se­gíteni. A kommunista sportaktíván - az alábbi sorrendben -fel­szólalt Varga László, a KISZ KB titkára, Gosztonyi János oktatási államtitkár, Wichmann Tamás élsportoló, Koplár La­jos, a Zala megyei Tanács elnökhelyettese. Szűcs István­ná, a Magyar Úttörők Orszá­gos Szövetségének főtitkára, Garay Sándor, a Magyar At­létikai Szövetség elnöke, Bu­da István államtitkár, az OTSH elnöke, Gál István, a Tatabá­nyai Szénbányák igazgatója, Sólyom Ferenc, a SZOT titká­ra, Molnár Endre, a Budapesti Pártbizottság titkára, Ruza József, a Magyar Úszó Szö­vetség főtitkára, Barts Oszkár, a Fejér megyei Testnevelési és Sporthivatal elnöke, Szepesi György, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, dr. Medve László egészségügyi miniszter- helyettes, Monspart Sarolta élsportoló, Pacsek József ve­zérőrnagy, honvédelmi mi­niszterhelyettes, Gedó György olimpiai bajnok, Kárpáti Ru­dolf, sokszoros olimpiai és vi­lágbajnok, Kiss Lajos vezér­őrnagy, az MHSZ főtitkára, Kovács István, az MSZMP Haj­dú megyei Bizottságának osz­tályvezetője és Csillag László, a Bánki Donát Szakmunkás- ő képző Intézet igazgatója. Nemes Dezső látogatása Tolna megyében Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztő­je kétnapos látogatást tett Tolna megyében. Kedden Szekszárdon K. Papp József, a Tolna megyei Pártbizottság első titkára fogadta ,és tájé­koztatta a megye politikai, gazdasági és kulturális hely­zetéről. Nemes Dezső programja szerdán reggel a Szekszárdi városi Pártbizottságon kezdő­dött, ahol dr. Rúzsa János, a városi pártbizottság első tit­kára és dr. Nedók Pál városi tanácselnök számolt be a ven­dégnek a megyeszékhely éle­téről, fejlődéséről. Ezután vá­rosnézés következett, majd Nemes Dezső vendéglátói tár­saságában a Szekszárdi Bú­toripari Vállalatnál tett láto­gatást. Délután a Politikai Bizott­ság tagja Simontornyára uta­zott, ahol a járás és a nagy­község vezetői fogadták. itt két üzemlátogatásra került sor. Nemes Dezső felkereste a Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalatot és ismerkedett az ott folyó mun'kával, majd útja a Simontornyai Bőrgyárba ve­zetett. Megtekintette a gyár több műhelyét és tájékoztatót hallgatott meg a csaknem 200 éves üzem történetéről, mai tevékenységéről és a jelenlegi rekonstrukció eredményeiről. A Politikai Bizottság tagjának Tolna megyei látogatása Si- montornyán a helyreállított várban létesült kulturális köz­pont megtekintésével fejező­dött be. Maróthy László látogatása Békés megyében Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára kétnapos látoga­tást tett Békés megyében. A vendéget kedden Szarva­son, a városi pártbizottság székházában Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bizott­ságának első titkára. Gyula­vári Pál, a Békés megyei Ta­nács elnöke, valamint Szarvas város párt- és tanácsi vezetői fogadták. Maróthy Lászlót a város politikai, társadalmi és gazdasági életéről Vrbovszki György, az MSZMP Szarvasi városi Bizottságának első tit­kára tájékoztatta. A Politikai Bizottság tagja azután a me­gye és a város vezetőinek társaságában felkereste a KISZ Központi Bizottság vörös se­lyemzászlajával kitüntetett Krecsmarik Endre úttörőházat és ismerkedett az ott folyó munkával. Ezt követően meg­tekintette a szarvasi Dózsa Termelőszövetkezet szarvas­marha-telepét és tájékozódott a szabadtartású tehenészet eredményeiről. Szerdán Maróthy László ellátogatott a Tiszántúli Me­liorációs Vállalat gépüzemé­be, majd a Szarvasi öntözési Kutató Intézetet kereste fel. Itt tájékoztatót hallgatott meg az öntözéssel és a rizstermeléssel kapcsolatos kutatásokról és azok gyakorlati alkalmazásá­ról. A látogatás következő ál­lomása a Szarvasi Haltenyész­tési Kutató Intézet volt, ahol a Politikai Bizottság tagja az­zal a munkával ismerkedett, amelyet az intézetben a hal­biológiai kutatás és tenyész­tés területén a FAO-program megvalósításában végeznek. Békés megyei látogatásának befejező programjaként Ma­róthy László találkozott a me­gyei KISZ-bizottság titkáraival és megbeszélést folytatott ve­lük az ifjúsági szövetség előtt álló feladatokról.

Next

/
Thumbnails
Contents