Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)
1979-06-21 / 168. szám
Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Martyn Ferenc átveszi a kitüntető címet Megújulás hosszú távra Túlzás lenne azt állítani, hogy a vállalatok háza tájáról az idén teljességgel eltűnt o szabályozó-változásokat mindig hagyományosan követő taktika: a kivárás. Ám ne Ítéljünk elhamarkodottan: ehhez a kivárási megfontoláshoz a korábbi tapasztalatok kétségkívül adnak némi alapot. Ha jól meggondoljuk, végül is igazán nem új- keletűek a felszólító módban fogalmazott központi irányelvek, amelyek a gazdaságosabb, hatékonyabb, kifizetődőbb munkát várják el, s ennek számonkérését helyezik kilátásba. S a vállalatok tapasztalhatták, hogy azért mégis mindig „volt valahogy”, s a végén mégsem ették a kását annyira forrón ... Az 1979. évi népgazdasági tervről szóló minisztertanácsi határozat — miközben tartalmazza a korábbi, felszólító módban megfogalmazott igényeket, s jelzi az ezekhez igazodó számonkérést is —, tartalmaz valami merőben újat, aminek az érintett vállalatok nézőpontjából bizony a fele se tréfa.,,A gazdálkodási feltételeket szigorító intézkedéseket támogatásokkal vagy kedvezményekkel ellensúlyozni nem lehet" — mutatott rá a határozat. — „A pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatok tekintetében a feszültségek mértékétől, tartósságától és az előidéző okok jellegétől függő megoldást kell alkalmazni”. S a változások komolyságát jelzi jó néhány immár múltidejűnek minősíthető figyelmeztető tény is; az például, hogy néhány vállalatnál az idén nem fizethettek nyereségrészesedést. A szigorúbb szabályozás várható hatásairól mindmáig sok vita folyik a vállalatoknál — teljességgel érthető is, hoqy helyzetüktől, eredményeiktől függően más-más módon ítélik meg a vállalatok ezeket a hatásokat. Mellőzve most e megítélésbeli eltéréseket, utaljunk csupán arra, amiben — a józan ész, a reális elemzés nyomvonalán haladva — azonos következtetésekre juthatnak mindenütt, ez pedig: maga a változás, a megújulás kényszere, mondhatjuk azt is: a kivárási taktika csődje. Ha ugyanis a világgazdaság meghatározó folyamatait vizsgáljuk, s ebbe helyezve előrevetítjük a magyar gazdaság lehetőségeit, akkor a szabályozás részleteitől függetlenül is nyilvánvaló, hogy a vállalatokra nehezedő szigor nem enyhülhet, a követelmények nem oldódhatnak. Ez is természetesen merő általánosság — de nagyon fontos és tanulságos általánosság. Ahhoz ugyanis elegendő, hogy a vállalati kapukon belül kétségbe vonja a kivárás jogosságát, s arra kény- szentsen, hogy — a központi döntések, a szabályozási váltó, zások ismeretétől függetlenül is — a hosszú távú megújulás módszereiről gondolkodjanak. A hangsúly a hosszú táv idősorára helyezendő; arra tehát, hogy mindaz ami az idén elkezdődött, nem tünékeny gazdálkodási divat, nem is rögtönzött szigorhullám, hanem a tartós és lényegi átalakulás kezdete. Ezért is alkalmazhatat- lan most sok hagyományossá vált módszer, beidegződött termelési-gazdálkodási szokás- köztük a jólismert és oly gyakran bevált taktika; a kivárás. Közös közlemény a bulgáriai látogatásról Hazaérkezett a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség A dinamikusan fejlődő magyar-bolgár gazdasági kapcsolatok alakulásában számottevő szerepet játszó intézményt keresett fel szerdán délelőtt a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát és a társaságában lévő Todor Zsivkovot, a BKP Központi Bizottságának első titkárát, az Államtanács elnökét nagy tapssal köszöntötték a Szófiai Elektromos és Motoros Targonca Tervező Intézet kapujában összegyűlt dolgozók. A vendégeket Toncso Sakrov gépgyártási miniszter kalauzolta végig a kísérleti műhely gépsorai, s a laboratórium műszerei között. Kádár János nagy érdeklődéssel figyelte a gépeket „gyötrő" próbapadokat: minden targoncát, mielőtt az intézetet elhagyja, alapos terheléssel vizsgáztatnak. A jó minőséget bizonyítandó, a magyar vendégeknek megmutatták azokat a klímakamrákat is, amelyekben a legszélsőségesebb hőmérsékletingadozásokat is állniuk kell a szállító-emelő berendezéseknek. A legtöbb típus a magyar gyárakban, üzemekben is jól ismert. Még egy rögtönzött termékszemle a csaknem ezer embert foglalkoztató intézet udvarán! A legújabb konstrukciók mozgékonyságát, „tudását" mutatták be a magyar vendégeknek. Kádár János és a magyar pórt- és kormányküldöttség látogatásának emlékét az intézet vendégkönyvébe bejegyzett sorok őrzik. * Délben a bojanai rezidencián aláírták a magyar—bolgár kulturális és tudományos együttműködési megállapodást. A dokumentumot - amely újabb lendületet ad a kulturális, tudományos kapcsolatainknak és együttműködésünket további területekre terjeszti ki — Púja Frigyes és Petr Mladenov, a két ország külügyminisztere látta el kézjegyével. (Folytatás az 5. oldalon) Marosi tanácsülés Pécsett lUlartyn Ferenc Pécs díszpolgára Emlékezetes ünnepi eseménnyel kezdődött Pécs megyei város Tanácsának tegnapi ülése: a 80. születésnapját Pécs társadalmával együtt ünneplő Martyn Ferenc Kos- suth-díjas kiváló művész díszpolgárrá választásával. Ezt követően a tanács rendeleteket alkotott és módosított, új tanácselnök-helyettest választott, jóváhagyta a város 1978. évi zárszámadását, tudomásul vette a Pécs városi Bíróság munkájáról szóló tájékoztató jelentést, megvitatta a várás egészségügyi ellátásának helyzetét, majd határozott a Piaci és Vásárcsarnoki Felügyelőség létrehozásáról. A tanácsülés — amelynek munkájában részt vett Lukács János, a megyei párt-vb tagja, a városi párt- bizottság első titkára - interpellációkkal ért véget. Díszpolgárválasztás Pécs művészeti életének képviselői jelenlétében került sor az első napirendi pontra, amikor a tanácsülés elnökségében helyet foglalt dr. Nagy József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Horváth Lajos, a megyei tanács elnöke is. Martyn Ferenc festőművész díszpolgárrá választására Czente Gyula, a városi tanács elnöke tett javaslatot:- Martyn Ferenc élete, életműve töretlenül kötődik városunkhoz - mondotta. — Személyét Pécs egész társadalma mélységesen tiszteli, munkásságát pedig a magáénak tekinti. A továbbiakban ismertette a művész életútját, amely még akkor is Pécshez kötődött, amikor Martyn Ferenc távol élt a várostól. A felszabadulás Július l-töl tilos a közterületi szeszesital-fogyasztás 1978 zárszámadása a tanács előtt Rendeletalkotás és -módosítás A harmadik tanácselnökhelyettes: Pirisi János előtt is egyik alakítója, szellemi vezetője volt a pécsi művészeti törekvéseknek, a fel- szabadulás után pedig, amikor végleg megtelepedett a városbon, egész művészetével lakóhelyét szolgálta: — Tevékeny, gondolatébresztő szerepe volt mindvégig Pécs művészeti életében, kulturális megmozdulásaiban — állapította meg a tanácselnök és méltatta a művésznek azt a>z elhatározását, amellyel a gazdag Martyn-életművei — 223 alkotást — a szeretett városnak adományozta. — A kortárs magyar és európai művészet kimagasló egyénisége Martyn Ferenc, akinek sokszínű művészete embersége egy korszakot jelent. Öröm számunkra, hogy ilyen egyéniséget mondhatunk a magunkénak, aki művészetével városunk hírét gyarapította — mondta Czente Gyula tanácselnök, aki ezután a jelenlévők viharos tapsa közepette átadta Martyn Ferencnek a díszpolgárságról szóló oklevelet és a Pro Űrbe Pécs érmet. A kitüntetésért meghatott szavakkal mondott köszönetét Martyn Ferenc: — Két emberöltő, nyolc évtized van mögöttem — mondotta -, két világháború és mindaz, ami megelőzte és követte azokat. Kétes csend és viharzások, vajúdások évtizedei és újrakezdések olyan időszakban, amikor minden nap a nagy történelem. A művészetben a két emberöltő idején több volt a vihar, a viharok hozta változás és annak sarán az eredmény, mint máskor több nemzedék egymásutánján. Mégis, a távoli utód azt gondolja, azt mondja majd korunkról: akkor kellett volna élni. — A küzdelmes évtizedekről vallott, majd így foly(Folytatás a 2. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 168. szám 1979. június 21., csütörtök Ara: 1,20 Ft A lámpatesteket szerelik az új nagycsarnokban Tíz nap múlva költözködés az új bőrruházati gyárba A várakozás nehéz, de mégiscsak reményteljes és örömteli napjait élik át most a Pécsi Kesztyűgyár pécsbányatele- pi és a hőerőmű melletti barakkokban működő bőrruházati gyárának dolgozói — tíz nap múlva költözködés az új bőrruházati gyárba! Az új, kivül-be- lül tetszetős üzem, mely Pécsnek ez idő szerint legnagyobb könnyűipari beruházása, a város keleti iparnegyedében, az új kesztyűgyárhoz csatlakozóan került tető alá. A beruházáson a szerelők immár az utolsó simításokat végzik. A költözködés a jövő hét végén kezdődik, erre nagyon készülnek. A varrógépeket június 30-ón, szombaton hajnali 6-tól este 10 óráig rakják a helyükre, másnap a tmk elvégzi a szükséges elektromos bekötéseket, s mindent úgy rendeznek el, ahogy a termelő szalagokon pénteken este abbahagyták a munkát, vagyis hétfőn reggel az első műszak dolgozói azzal a varrnivalóval kezdenek, amit pénteken félbehagytak. A költözködés miatt így egyetlen perc sem esik ki a munkaidőből. Az új bőrruházati gyárban az emeleten egyetlen munkacsarnokban hozták össze a varrodai szalagokat, összesen 6 termelő szalagot alakítanak ki: 2 két- műszakos, 2 egyműszakos szalagot - ez utóbbiak a hőerőmű melletti barakkból áttelepülő kismamák, tanulók, sportolók —, ezenkívül kisszériás és min- taműhelyi szalagot. Ugyancsak az emeleten kap helyet az előgyártó és a befejező részleg. Ugyanakkor a földszinten rendezkedik be a bőr. és^ textilszabászat, valamint a bőrszíne- |ő. A varrodai szalagok technológiai szervezését egyébként a Textilipari Kutató Intézettel közösen alakították ki, ezen belül is korszerű üzemi szállítási rendszert alakítottak ki, majd menetközben további technológiai korszerűsítésekre kerül sor. A bőrruházati gyár létszáma a 90 tanulóval együtt 600 fő, egyébként végkifejletben 600 dolgozóval számolnak, plusz az ipari tanulók. Ezzel együtt más- félszeresére nő a kapacitás, a felfutást követően évi 88 ezer bőrholmit varrnak, zömét a tőkés külpiacokon értékesítik. A beruházással kapcsolatban dr. Szabó József, a bőrruházati gyár igazgatója elismerően nyilatkozott a Dunaújvárosi Állami Építőipari Vállalat munkájáról. Az elkövetkezendő napokra egyébként már csak kisebb szerelési munkák maradtak hátra, no és a takarítás, amit társadalmi munkában a bőrruházati gyár szocialista brigádjai vállaltak. Hétfőn kora reggel tehát mindenféle kiesés nélkül indulhat a termelés, azt követően, hogy az első műszak munkába lépő dolgozóit a qyár és a vállalat vezetői ünnepélyes külsőségek közepette köszöntik az új munkahelyen. Ami pedig az elhagyott pécsbányatelepi üzemépületeket illeti, itt raktárbázist alakítanak ki, míg az 1- es telepen, a hőerőmű melletti barakkban a vállalat harmadik profilját, a bőrdíszműgyártást szeretnék felfejleszteni. (— mz —) . • : A munkaidőből egyetlen perc sem esik ki
