Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)
1979-06-20 / 167. szám
e Dunántúlt napló 1979. június 20., szerda Jogi tanácsadó A szerkesztőség postájából E B. Gábort munkáltatója olyan Helyettesítési munkával akarja magbízni, ami nőm tartozik munkaköréhez. Kérdése: Köteles-e e megbízást elfogadni? A Munka Törvénykönyvének 35. § (1) bekezdése értelmében a dolgozó — indokolt esetben — munkakörébe nem tartozó munkát is köteles átmenetileg ellátni. Ez azonban beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel reá aránytalan sérelemmel nem járhat, és nem sértheti eredeti munkaköre szerinti munkabéréhez való jogát. A fentiekkel kapcsolatban a 7/1967. (X. 8.) Mü. M. sz. rendelet 1. §-a a következőképp rendelkezik: Ha a dolgozó átmenetileg munkakörébe nem tartozó munkát végez (pl. mást helyettesít), az általa ténylegesen betöltött munkakörre előírt munkabér illeti meg. Ez azonban nem lehet kevesebb az eredeti munkakörében elért átlagkeresetnél. A havidíjas dolgozót magasabb munkakörnek megfelelő munkabér akkor illeti meg, ha egyfolytában harminc napon túl helyettesít. Ilyen esetben legalább a ténylegesen ellátott munkakörre előírt bértétel alsó határának megfelelő összegű személyi alapbért kell a dolgozónak megkapnia. A helyettesítési minőségben alkalmazott dolgozót csak a helyettesítés negyedik hónapjától kezdődően illeti meg a magasabb díjazás. A most ismertetett esetekben a felek megállapodhatnak abban, hogy a helyettesítőt megilletik a helyettesített dolgozó részére egyébként járó prémium és az év végi részesedés arányos része is. A kollektív szerződés erre kötelező előírást is adhat. I T. I. és L. N.-né a házastársi haszonélvezetre vonatkozó rendelkezéseket szeretné ismerni. A Polgári Törvénykönyv 615. §-a szerint az örökhagyó házas- társa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog). Abban az esetben, ha a házastárs új házasságot köt, haszonélvezeti joga megszűnik. A Törvénykönyv 616. §-ában foglaltak szerint a házastárs haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik. A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastórs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni. A hózastársat a megváltásra kerülő vagyonból — természetben vagy pénzben — olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszármazók- kal együtt örökölne. Ági öröklés esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg. A megváltást a hagyatéki eljárás során, ennek hiányában az öröklés megnyílásától számított egy éven belül a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes közjegyzőnél kell kérni. Felújításra szorul a sétatéri szökőkút Az alsó-sétatéren lévő szökőkút teljesen elhasználódott, oldalfala megrepedezett, vízelvezető csatornáját a fák gyökerei beszőtték — melytől el- tömődött. A bevezető nyomóvezeték elkorrodálódott. Fentiek miatt a szökőkút teljes felújításra szorul. A rekonstrukciós munkákig — mint ahogy a képen látható — a medencét a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat termőfölddel feltölti és virágokkal ülteti be. A kálmosgyökérre később is szükség lesz Egyetértünk a Napló június 11-én megjelent hírével — melyet a kálmosgyökér termő területre bukkanással kapcsolatban közölt — mindaddig, amíg úgy érezzük, hogy rajta a gyógynövény gyűjtését oly módon végzik, hogy az nem pusztítja ki teljesen az állományt, amire éppen a gyógynövényszakértők nem fordítanak különösebb gondot. Sajnos, sokan nem hajlandók tudomásul venni azt, hogy az állomány nem bírja az évenkint ismétlődő gyűjtést, s amelynek akadályozása miatt a cikk íródott. Szeretnénk megtekinteni azokat az átvételi iratokat, amelyek alapCseresznyés Szilárd a június 6-án megjelent levélben írja, hogy beköltözés után már észlelte a lakás különböző hiányosságait, amelyeket május 3-a után bejelentett a IV-es házkezelőségen. Ekkor ígéretet kapott a hibák mielőbbi kijavítására. Megállapítottuk, hogy a hibát május 21-én jelentette be. A bejelentés alapján a ház- kezelőség a munkalapot május 22-én adta ki a szerelőnek. Szerelőnk — a cikk megjón be lehetne bizonyítani, hogy az egyszeri gyűjtéssel 5—6 vagonos készlet keletkezne. Olyan gondolattal vagyunk kénytelenek foglalkozni, hogyha a gyűjtést újból megkísérlik, úgy az állomány megóvása érdekében kénytelenek leszünk segítségért fordulni az Országos Természet- és Környezet- védelmi Hivatalhoz, mert nyilvánvaló, hogy e gyógynövényre a gyógyszertárban nemcsak az idén, hanem továbbra is szükség lesz. Győri Pálné tanácselnök Felsőszentmárton jelenéséig — öt ízben ment ki a Cseresznyés-féle lakásba, de sem bérlőnket, sem az általa megjelölt címen nem tojóit senkit és ezért nem tudta a munkákat elvégezni. A cikk megjelenése után a Jedlik Ányos u.-i gondnokság segítségével megtalálta bérlőnk édesanyját és június 7-én megkezdte a munkát és 8-án pedig készre jelentette. „Uj út épül a belváros északi peremén" A fenti címmel megjelent cikk sok pécsi és Pécsre látogató érdeklődését felkeltette. Felvetődött bennem a kérdés: a múltnak, mának, vagy a jövőnek tervezünk — illetve építünk-e? Véleményem szerint a múltat tiszteletben tartva, a jeíent látva mégiscsak a jövőt kell szolgálnia minden nagyobb városi tervezésnek és építkezésnek. Mire gondolok? A városfalat ki kell szabadítani, be kell mutatni, de a jelen és a jövő emberének szolgálatába kell állítani. A zárt városfalat a ma és a jövő emberének meg kell nyitni, átjárókat, séta- utakat kell teremteni. A városfal megnyitások kössék ösz- sze a jelen, esetleg a jövő utcáit a történelmi városmaggal. Sajnos a jelen tervezőnek, az ajtót, benzingőzös világában hajlandó elfelejteni magát az embert, a gyalogost, az öregeket és a gyerekeket, akik védelmet óhajtanak a járművek zaja, pora és mérgező gázzajtól. Ajánlásunk: gyalogos alul- vagy felüljáró építése a Vilmos, Nyíl, Mecsek, István, Szőlő, Tettye utcáknál, az előreláthatóan nagy forgalmú Aradi vértanúk és Vak Bottyán útszakaszon. Az átjárók természetesen a városfal átvágásával egy-egy, a gyalogosok számára biztosított kaput jelentenének a történelmi városközpont felé. így lehetne a múlt építkezéseit a jelen és a jövő számára emberközelbe hozni. Boros János Kémen Lajosné vei. házkez. Egészségügyi felvilágosítás Az illetékes válasza „Átmeneti lakás” A körömápolásról A betegségek gyógyítása mellett egyre fontosabb szerep jut a megelőzésnek. A korszerű testápolás a megelőzés egyik formája. A körömápolás a testápolás része. A körmöket ápolni kell, az emberi kéz esztétikai és munkavégző képességének védelme érdekében is. Munka közben a test hamar szeny- nyeződik. A szennyeződés egy része a levegőből ered. Városokban a levegőben levő nagy mennyiségű füst és korom a bőr felszínét bevonja. A tisztátlan bőrön a baktériumok és gombák elszaporodva fertőzést okozhatnak. Az ujjak közötti fertőzés köny- nyen ráterjed a rosszul ápolt vagy sérült körmökre. A mosakodást ki kell egésjjteni körömápolással. A köröm alatti szennyeződés körömkefével távolítható el a legkíméletesebben. Hegyes eszközökkel való mechanikus eltávolításnál könnyen megsértjük a körömágyat, mely gyulladáshoz, gennyesedéshez, körömgombásodáshoz vezethet. A körömreszelő használata a mani- kűrözésnél igen elterjedt. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az 1—2 ujjkörömnél fellépő gombásodás a körömreszelővei továbbvihető az egészséges körmökre. Ennek figyelmen kívül hagyása esetén a gombásodás néhány hónap alatt az összes körmön jelentkezhet. A köröm lakkozása nem ártalmas. Sok esetben nemcsak dekoratív célból alkalmazzák, hanem a körömártalmak kivédésére vagy az elvékonyodott, felpuhult köröm védelmére. Kivételes esetekben azonban a lakk vagy inkább az eltávolításához alkalmazott oldószerek árthatnak a körömállománynak. Ilyen esetekben a köröm lakkozásától el kell tekinteni. A körömsánc túl erélyes manikűrö- zése, mechanikus visszatolása, túlzott levágása sem célszerű, mert a körömsánc sérülése körömágygyulladáshoz vezethet. Helyette a melegvizes, szappanos kézmosás utáni finom visszanyomása ajánlható. Nem szabad a lábak nagyujjainak körmeit oldalt mélyen kivágni, mivel járáskor a lábbeli a körömárkot rányomja a megmaradt körömrészre és a lassan növő körömnek nem lesz helye a növéshez. Ezért belenő a körömárok oldalába s ott sérülést okoz, mely sérülést gyulladás és fertőződés esetén gennyesedés követ. Ilyenkor a betegek még jobban visszavágják a körmöt, mely átmenetileg 1—2 hétre javulást eredményez, majd az egész folyamat megismétlődik, a legtöbb esetben még súlyosabban. A körmök ápolásának jelentőségét a manikűrözés és körömápolószerek elterjedtsége igazolja. A körömápolás a körmök formájának, fényének, színének megváltoztatásával a mindenkori divathoz igazodik. A körmök megbetegedései, a köröm rágása társadalmi, hivatásbeli és psychés hátrányt jelenthetnek, gyógyításuk szakorvosi feladat, megelőzése mindannyiunk érdeke. Dr. Faust Fülöp, a Baranya megyei Bőrgondozó Intézet szakfőorvosa Furcsa ébresztő Egy hétig hallgattam már a kényszerébresztőt, amelyet egy Diesel-mozdony szolgáltat a kora hajnali órákban. A kürt használata bizonyos esetekben kötelező és szükséges. De én olyan dudálásról szólok, amely hajnali négy órakor szaggatottan, türelmetlenül, megszakításokkal visszhangozza be a nyugati városrészt. Több tucat szerelvény jár erre éjjel-nappal, de a sok közül csak ez a „hajnali ébresztő" fújja a magáét oly kitartóan cifrázva, mintha akkordot játszana. A napokban kíváncsiságból elmentem a jelzőig, de mire odaértem, a Diesel „meglépett". így a sorom- pókezelóktól kérdeztem meg a bősz kürtölés okát, de ők nem tudták, vagy nem akarták tudni. Valaki azonban biztos tudja, ha más nem, a mozdonyvezető. Lipóczki József Talán még meg lehetne menteni! Mi lesz veled Káptalan utca? A közvéleményt hetek óta foglalkoztatja az átépítés. A Dunántúli Napló is szólt róla, ehhez csatlakozunk a széles nyilvánosságnak szánt sorokkal. Egy történelmi város képe évszázadok során formálódik sajátosan egyedivé. A különböző korok emberének ízlésvilága összegeződik, együttesen érvényesül. A vadhajtásokat, az ízlésficamokat ugyanis az idő lenyesegeti, kiegyenlíti. Tulajdonképpen rendkívül felelősségteljes, egyúttal nem is könnyű feladat egy harmonikusan kialakult városképhez, utca- vagy téregyütteshez valami újat hozzátenni. A környezethez alkalmazkodva Az elhasználódás azonban felújítást követel, és ez magában hordja a változás, változtatás lehetőségét is. A dolgok rendje szerint ilyen esetben az illetékesek megbízzák a tervezőt és 6 tervez. Közműfelújítás és útrekonstrukció — ezek lehettek a fő szempontok. S, hogy a feladat ne legyen hétköznapi rutinmunka, mindenkihez járult a múzeumutca jellegéből a műemléki környezethez való alkalmazkodás nemes próbatétele. A tervet illetékesek minden bizonnyal egyeztették, láttamozták, engedélyezték. A tervezői elképzelések elrettentő példaként most kezdenek kirajzolódni. Most, amikor járókelő, helybéli és idegen, múzeumi dolgozó, útépítő munkás és művezető egyöntetűen elképed' e szörnyszülemény láttán. Pécsett az útépítések terén az utóbbi időben valami nagyon nincs rendjén. Olyan „utcakorrekciókra” gondolok, melyek megváltoztatják az utca jellegét, tönkreteszik annak hangulatát, csökkentik használhatóságát. Egy példa a sok közül: a Janus Pannonius utca északi járdáját léniával kiegyenesítették, úgymond kiszélesítették. Ezzel egyidőben a túloldalon egy csöködt járdát kreáltak. Járda is, nem is. Évekkel ezelőtt kiírták ide, hogy ez a járda nem járda, a népek azonban konok elszántsággal azóta is használják. A Janus Pannonius utcán nem lehet (?) változtatni, de a Káptalan utcát még talán meg lehet menteni. Mert itt valami elképesztő történik, és ha nem érkezik kellő időben segítség, valami végérvényesen elromlik. Azt hiszem nem állok egyedül azzal a véleménnyel, hogy Pécs talán legszebb, legharmonikusabb, legesztétikusabb, műemléki és kultúrértékek szempontjából leggazdagabb utcájáról van szó. Középkorban- és barokk korban emelt káptalani házak ésszerű és korszerű funkciót kaptak itt. Most erősen vitatható, felemás, torz megoldás születik a Káptalan utca új funkciójából adódóan. Legyen sétálóutca, de legyen autóforgalom is, maradjanak a parkolók is. Pedig a kettő tuldjdonképpen kizárja egymást. A behajtani tilos vagy átmenő forgalom tilos (kivéve célforgalom) táblával ki lehetett volna alakítani a sétálóutcát, az utcaszint, valamint járda felújításával. Rég elkészülhetett volna (kapacitás-, anyag-, pénzmegtakarítással). Ezzel szemben irdatlan széles járda van kialakulóban és egy- szelvényes úttest — az utca elején. A sétatérnél az eddigi járda teljesen összeszűkül, itt mór nem sétálóutca az utca I Múzeumi rakodás esetén megáll a forgalom, vagy felhajt a járdára busz, személygépkocsi, teherautó. A múzeumbejáratoknál (Zsol- nay, Vasarely) természetesen nincs felhajtó rámpa, így minden esetben az úttesten kényszerül megállósra az autó, rakodásnál vagy amikor turistacsoportok érkeznek busszal, buszokkal. Az esetek többségében a múzeum előtt áll meg az idegen sofőr. Eddigelé az utca elején rendszeresen 8—10 személy- kocsi parkolt. (Környékben dolgozók, múzeumlátogatók vagy nyáron a szabadtéri közönségének kocsijai.) Ezek most a Hunyadi útra szorulnak ki. Vannak egyébként is vendégjárásos időszakok, amikor szinte hetente magasrangú vendéget fogad a múzeum. Kocsisor áll meg ilyenkor és várakozik, amíg a miniszter, a nagykövet megtekinti a múzeumokat. Ezentúl ez idő alatt a forgalom szünetel, dugó keletkezik majd. Tudom, Pécs nem Milánó, <ie a biztonsági szolgálat szakemberei biztosan nem örülnek ennek az újításnak. Az utca nyomvonalának korrekciója azonban még csak a kisebbik rossz. A Leonardo utca betorkoló sónál a Káptalan utca teknőszerűen bemélyült, nem véletlenül követve a természetes vízvonalat. Felhőszakadások alkalmával félemeletes víz hömpölyög itt, amit a normál víznyelőik nem képesek elnyelni. Ha a vízfolyás törvényszerűségeit figyelmen kívül hagyjuk, gyakorivá válnak a pinceáradások. A terv a teknő- szerű behajlást kuglipályához hasonlatosan kiegyenesítette, ezáltal mintegy fél méterrel fel magasította az úttestet. (Pénzben és betonban gazdag orszáq vagyunk!) A Leonardo é; Káptalan utca között ezentúl lépcsőn lehet majd közlekedni (I), gépkocsival pedig sehogy, hacsak egy úiabb rámpa nem készül (?). Ismét elvész ezáltal jó néhány parkírozóhely a Leonardo utcában, nem beszélve arról, hogy az utcában lévő intézményeket, lakókat nemigen lehet majd gépjárművel megközelíteni. Az eredeti terv szerint a Zsolnay- múzeum felőli oldal is megemelkedett, s ezzel minden esővíz a kapu alá zúdult volna. Ezt a múzeumigazgatóság reklamációjára a helyszínen korrigálta a tervező az eredeti járdaszint meghagyásával. Az úttest túloldalán azonban maradt a felmagasítás. Ezáltal öszvérmegoldás született, féloldalassá vált az úttest szegélyezése. így a járda és az úttest között jókora lépcső keletkezett. (Sétálóutca?) Elveszti szépségét A kényelmetlenségen túlmenően a Széchenyi tér felől jövő elveszíti azt az eddigi megejtően szép látványt, melyet a Káptalan utca 2. számú ház nyújt a felé közelítőnek A kuglipálya ugyanis levágja a kapuzat lábát. De a közművek elhelyezésével is sántít valami. A Zsölnay-mú- zeum bejáratánál elhelyezett lefolyó ugyanis nem lejt- irányba került, hanem éppen ellenkező oldalra. Persze nem fért el az úttesten, félig a járdába hasít bele. (Koordináció?) Közel egy hete beszédtéma itt, ebben az utcában ez az építkezés. A funkció ilyen megcsúfolása azt hiszem, ritkaságszámba megy. Mindenesetre hiányoljuk az Országos Műemléki Felügyelőség távolmaradását és véleményük nyilvánítását. Romváry Ferenc, a Janus Pannonius Múzeum osztályvezetője
