Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)
1979-06-20 / 167. szám
1979. június 20., szerda Dunántúli napló 3 /y kérdés nem eröltetett: Lehet-e társadalmi munkát végezni — munkaidőben? Elméletileg ugyan nem, de sokan sokszor teljesítenek valamiféle „társadalmi megbizatást” abban az időben, amikor a brigád a 1 munkapadok mellett izzad, vagy amikor az iro- 1 da többi dolgozója hivatali kötelezettségét teljesiti. A pecsétes kikéró mentességet biztosit, zetés jár. a fiIgazolt távoliét A zobáki tükör egyötödöt „torzít’ De kikérő másért is jár. A lényeg egy: ne kelljen munkába menni, ne kelljen „ledolgozni” a napot, a nyolc órát. Hasonló, munkaidőalap faragás a különféle rendezvény, ülés, megbeszélés, értekezlet — ha az a munkából elvon embereket. Tanfolyamok soráról tudna bárki szólni, olyan tanfolyamokról is — reménykedjünk, hogy ez a kivétel —, amelyek haszna erősen megkérdőjelezhető. Zobák-bányának 1654 fizikai és 193 nem fizikai állományú dolgozója van. Nincs olyan nap, hogy Deák' Jánoshoz, az üzem munkaügyi vezetőjéhez ne érkezne valamilyen kikérő, igazolás, pecsétes dokumentum, olyan, amelyre műszakot kell kiírnia. Átlagbérrel. Ha szerencsés a nem dolgozó dolgozó, akkor többet kap erre a napra, mintha a szénfalat „nyomná" ...- Kezdjük egy kirívó példával ... — Von olyan tanácstagunk — mondja Deák János —, aki okkor megy tanácsülésre, egyéb „tanácstagi elfoglaltságra”, amikor akar. Ha délelőttös, akkor délelőttről hoz igazolást, ha délutános, akkor délutánról, ha éjszakás, akkor meg késő estéről. Nincs meg előtte a 8 óra pihenő, nem szállhat le.- ön említette, hogy 1977- ben 4612 műszakot igazoltak, tavaly 3749-et. Tehát egyre csökken a munkaidő alatti elfoglaltság? — Nem egyértelműen. A dolgozói létszám is csökken, ha nem is ilyen ütemben. Az idén, az első félévben már 1300 igazolt műszakot könyveltünk el, s ez már eredmény. Egyre több igazolást adunk vissza a címzettnek...- Ilyenkor mi a helyzet? — Vagy szabadságot írunk ki, vagy le kell dolgozni ... — Mi a véleménye az igazolást adókról?- Elsődlegesen szögezzük le: döntő többségben a kikérő jogos. Munkásőrség, kiegészítő parancsnokság, —sportegyesület — és még folytathatnám a sort — adják, jár a tanulmányi idő, a vizsganap. De valahogy úgy érzem, nemigen érdekli a kikérőket fogalmazót, hogy Zobáknak munkaerőgondjai vannak vagy sem. A dátumot odaírják, s ezzel el van intézve a dolog. Láttam már dolgozónkat délben hazafelé ballagni, s másnap könnyedén igazolta, hogy délután 6-ig elfoglaltsága volt. Erre mit szólhatnék? Maradjunk Zobákon. Véner János üzemvezető-helyettes említette: volt olyan dolgozó, akinek 100 műszakja volt egy évben. Aztán, megváltozott a helyzet. A Központi Bizottság 1975-ös novemberi határozaté mintha megmozgatta volna <i fejeket. A határozat kötelezte a pártszerveket és szervezeteket a gazdaságban levő tartalékok fokozottabb kutatására, s ezen belül a munkaidő- alap jobb kihasználására. — Nálunk az üzemben — mondotta Véner János - a határozat megjelenésének percétől törekedtünk arra, hogy ■minél kevesebb „rendezvény” legyen munkaidőben, minél kevesebb apropó vonja el az embereket a termelésből. Ezen a vonalon rendkívüli módon megváltozott a helyzet. Foglalkozunk az emberekkel, nézzük, figyeljük őket. Ki miért hiányzik a létszámolvaisáskor, megalapozott-e a hiányzása. — Az igazolt távollétek csak egy töredékét adják a kieső műszakoknak, ha nem is kis töredékét. A táppénz szintén nehéz dió? — A brigádvállalások egyik sarkalatos pontja lett üzemünkben a munkaidő kidolgozásának kérdése. A megfogalmazáskor több vállalást adtunk vissza, kérve: írják bele, hogy mit kívánnak tenni a megalapozatlan hiányzások ellen. Javasoltuk és javasoljuk: beszélgessenek el az emberekkel, próbáljanak élni a közösségben rejlő húzóerővel. — Önöknek mint minden bányaüzemnek, létszámgondjaik vannak. Ezt tetézi a kiesett műszakok száma. Vajon mennyit veszítenek egy esztendőben? — Felmértük pontosan. A műszakok 20 százalékát veszítjük el, a termelés egyötödét. Ez nagyon sok. Természetesen ebben a 20 százalékban mindennemű és című távoliét szerepel. Elgondolni is szép, hogy mi lenne, ha ezt a hiányzósi százalékot a felére le tudnánk faragni. Pénzben is, eredményben is. — Van rá lehetőség? — Volna. De nem elég csak az üzemen, a gyárkapukon belül rendezni a kérdést. Az igazolásokat, kikérőket nem mi írjuk. o Mehetnénk tovább, más üzemekbe, gyárakba, irodákba, más munkáltatókhoz. Kap kikérőt a fizikai munkás, a sze lemi dolgozó. (Csak zárójelben: Zobákon a „műszakiam” két és félszer annyi kikérőt fogyasztanak, mint a föld alattiak, fizikaiak.) Pocsékoljuk így is, úgy is a munkaidőt. Sokszor már éppen a társadalmi hivatását teljesítő res- telli a munkatársai előtt, hogy napokig, hetekig „ügyintéz". Sorolhatnánk tovább a munSzombaton Is kötelező az üvegvisszaváltás A Belkereskedelmi Minisztérium és a MÉM kezdeményezésére — mint ismeretes — egy éve módosították az üvegpalackok betétdíjrendszerét, változtatták a szállítói és a fogyasztói betétdíjakat annak érdekében, hogy anyagi ösztönzéssel megszüntessék a vásárlók és az üzletek naponta visszatérő áldatlan vitáját. A tapasztalatok szerint az ösztönzés a kereskedelemben egyértelműen bevált, a vállalatok, a szövetkezetek nagyobb gondot fordítanak a visszavétel megszervezésére, s magára a visszavásárlásra. Az üres üveg forg- I- mazás új rendszerében is főleg zz okoz zavart, hogy a zöldség-gyümölcs üzletekben, az édességboltokban, a vendéglátásban vásárolt italok palackjait a f agyasztók többsége az élelmiszerüzletekbe, az AÉC-áruhá- zakba viszi vissza, s ezeken a helyeken aránytalanul sok üveg gyűlik össze, gondot okozva a tárolásban. A készletek felhalmozódásának elkerülésére nyáron és az ünnepi csúcs- időszakokban szükségesnek tartja a minisztérium üvegvisszaszállítási kampányok országos szervezését. Ismételten felhívta a minisztérium a kereskedelmi vállalatokat arra, hogy az üvegvisszaváltási kötelezettség az üzlet teljes nyitvatartási idejére — még szombatra is — érvényes. Ezért az ellenőrök a jövőben a legszigorúbban járnak el az üvegvisszaváltást megtagadó boltvezetőkkel, dolgozókkal szemben. L” kaidőalapot faragó bicskákat Az ünnep'ísek sorát, az egésznapos é te kéz le te két, a demokrácia különböző fórumait, ahol mindenütt ugyanazta témát tárgyalják, vesézik, sokszor már unalomba fúlóan. Tudjuk mindnyájan: ha dolgoznánk, többet érnénk vele. Zobáki beszélgetés során hangzott el: akadt, aki az Állami Biztosítótól hozott igazolást, s próbált vele műszakot nyerni. S ebben nem az a szomorú, hogy a papírt a munkaügyön leadta, hanem az, hogy a biztosítónál rátették a pecsétet. Kozma Ferenc Puppets mintabolt Hagyatádon Mintaboltot nyitott Nagyatádon a Pamutfonóipari Vállalat. A „Puppets” mintabolt az ország egyetlen olyan speciális üzlete, melynek polcain a vállalat által gyártott ösz- szes varrócérnái és kézi- munkafonal-félesége megtalálható és megvásárolható. A mintaboltban hetenként egyszer varrástechnikai tanácsadó szolgálat működik, ahol az érdeklődők számára díjtalanul bemutatják, melyik anyaghoz milyen cérna illik. A Pamutfonóipari Vállalat - az ellátás javításán túl — mintaboltján keresztül közvetlen kapcsolatokat kíván teremteni a fogyasztókkal, ezáltal piaci információkhoz jutni, gyártmányfejlesztését az igényekhez igazítani. így közlekedünk: mi.. Elösöuenyek az üt mentén Közlekedési őrjáratunk során a biztonságot zavaró élősövényeket szemrevételezzük. Azt valamennyien tudjuk, hogy az utak mentén zöldellő sövények esztétikailag kellenek, azt is tudjuk, hogy lekötik a port, csökkentik j zajt, növelik a jó, oxigéndús levegő mennyiségét. Még.s. Azt csak a közlekedők tudják, hogy a bokorrá terebélyesedő — tehát gondozatlan — élősövények csak az útra szorítják a vezető tekintetét, az átláthatatlan zöld mögül leselkedő „veszély” így csak az utolsó pillanatban vehető észre. Mint például nemrég az Építők útján, ahol kisgyerek ugrott elő a bokorsor mögül és szaladt át az úttesten, mire észrevette a gépjárművezető, már késő volt. Az Építők útján helyenként a szépen megnőtt sövénysor zavarja a biztonságos áttekintést. A Páfrány utca garázssor felőli oldalán itt-ott már bokorrá terebélyesedett a sövény. Negyvenes tempóval se megyünk, mégis félő, hogy elénk ugrik valamelyik mögül egy gyerek. A Mártírok útján, a sportcsarnokkal szemben alacsony, ritka a növényzet, nem zavarja a rálátást a járdára. A Megyeri úton föntről a közepe tájáig már gondosan lenyírták a zabolátlan ágakat, s remélhetőleg 1—2 nap alatt leérnek a Mártírok útig. A Varsány utcából a Ke- szüi útra kikanyarodva elbizonytalanodik a vezető, jó hosszan mindkét oldalon áthatolhatatlan sűrű övezi az utat. A Halász utcából Trabant szeretne jobbra, a Zsolnay útra kanyarodni, igenám, de az élősövénysor elfogja a kilátást. Ha kigurul az útra, hogy balra jól lásson, akkor meg „elvihetik” az elejét. Szeretem az élősövényt az útjaink mellett - bár mindenütt lenne! — de azokat úgy kellene telepíteni, vagy rendszeresen gondozni és nyírni, hogy a gépjárművezetők kilátását ne akadályozzák. Vakáció van. Az iskolapadokba való bezártság után száguldoznak, szaladgálnak, kerékpároznak a gyerekek a játszótereken, a grundokon, az utak mentén. Nem árt fokozott óvatossággal vezetni. A Ivov- kertvárosi Dóra utcában téglából épült transzformátorház árválkodik, körülötte kábelkötegek, melyek egyik vége a házban, a másik kint a szabadban, legtöbbje szigetelés nélkül alumíniumcsonkjaival mered az égre. (Megtudtam, nincs feszültség alatt egyik sem, de azért mégis veszély- forrás lehet!) A 10-046-os telefonszámon működő szerkesztőségi automata üzenetrögzítőnkön hozzánk eljuttatott kérdésekre is választ kerestünk. íme: A Rákóczi út—Egyetem utca kereszteződésében levő kijelölt gyalogosátkelőhely valóban megérdemelne egy forgalomirányító jelzőlámpát a nagy forgalom, a gépkocsisó- rok által takart gyalogosok és nem utolsósorban az ott bekövetkezett számtalan baleset miatt is. (Gyalogosaluljáró építésének gondolatát is felvetették.) A Teréz utca nagyon szűk, az autók fél kerékkel elfoglalják, az alsó járdát, így a gyalogosok az Aranykacsa étterem oldalán levő keskeny járdára és az úttestre kényszerülnek. A Rákóczi út két- két forgalmi sávja még a gépjárművek részére is eléggé szűk, így érthető okokból szorították ki onnan a kerékpárosokat — ők lennének ugyanis a legvédtelenebb közlekedők. Murányi Olcsó épületf drága felújítás Vitatkozik a lakó és a háztulajdonos Amikor helytelenül értelmezik a műszaki felülvizsgálatot Az eset tipikus: megvesz valaki olcsón (lakóval) egy házat, amire előbb-utóbb költeni kell, csakhogy minek, ha nem lehet benne lakni. És elkezdődik az áldatlan küzdelem. A lakó retteg, hogy rádűl a ház, a tanács kötelezi a tulajdonost az állag- megóvásra, a tulajdonos iparkodik kibújni a kötelezés aló! és talán megszabadulni a háztól. De hogyan? . . . Helesfáról kaptuk a levelet. Aláírója Kiss Sándor rokkant- nyugdíjas. Azt írja, hogy a ház, amibe 21 esztendeje beköltözött, tanácsi kezelésben volt, 1973-ban OTP-n keresztül megvásárolta 56 ezer forintért 15 évi részletre Kisgyörgy János, aki a ház egy részét birtokba is vette. A tetőszerkezet már akkor is rossz állapotban volt, az új tulajdonos azonban nem csinált vele semmit, hanem két évre rá elköltözött. Az összeros- kadni készülő tetőszerkezetet ők dúcolták alá, de ezzel semmit sem oldottak meg, legfeljebb késleltetik az elkerülhetetlent. A szerkesztőség segítségét kérte. A bővebb magyarázatot a helyszínen kaptuk meg. Miközben megnéztük a kívül-belül rozoga házat, pontosabban a Kiss Sándorék lakta részt, s az alátámasztott tetőszerkezetet, megtudtuk, hogy ők annak idején megvették volna a házat — tárgyaltak is róla a tanáccsal — ha a tetőt kijavítják. A tanács erre nem vállalkozott, így került a ház Kisgyörgy tulajdonába, aki azonban elköltözött és azóta sem költött rá. Tavaly szeptemberben a pécsi járási tanácshivatal részéről helyszíni szemlét tartottak, s akkor megállapították: „az épület felújítása feltétlen indokolt". Ennek nyomán hozott elsőfokú határozatot a bükkösdi tanács: a tulajdonos 60 napon belül köteles a tetőjavítást elvégezni, mert „az épület állaga fokozatosan romlik, s félő, hogy hamarosan életveszélyessé válik". A felújítás nem történt meg, jóllehet áprilisban a szigetvári járási műszaki osztály — megállapítva a kötelezés jogosságát — ismételten felszólította a tulajdonost a felújítás elvégzésére. És itt már személyi torzsalkodás kezdődik. Kisgyörgy Kissékre hárítja a felelősséget: nem engedik elhelyezni a lakásban a javításhoz szükséges anyagot Kissék állítják, hogy erről szó sincs. Mit lehet ilyen helyzetben tenni? Erről beszéltünk dr. Király Lajossal, a szentlőrincí nagyközségi tanács vb-titkárá- val, minthogy Bükkösd, s a hozzá tartozó Helesfa műszaki hatósági ügyeit a nagyközség intézi. — Amint az állami lakóházaknál, a magántulajdonúaknái is megvan a bérlőnek az a lehetősége, hogy a szükséges munkát elvégezze bérbeszámítás mellett. Csakhogy: 17 forintos lakbér mellett — Kissék ennyit fizetnek — fizikailag lehetetlen lenne a költség lelakása. Marad a tulajdonos kötelezése .. . Akinek viszont púp a hátán ez a helesfai ház, amit vélhetően soha nem tud, de talán nem is akar lakni. Szabadulni tőle — annál inkább. Még veszteséggel is. Mint ahogy meg is próbálta eladni a ház másik lakójának, aki azonban visszalépett a már megkötött üzlettől. Bevezetőben mondtuk már: az eset tipikus. Mennyire? — Annyira, hogy az olcsón szerzés megszédíti az embereket — mondja a szentlőrinci vb-titkár. — Ebből származik minden későbbi bonyodalom, a bérbeadó és a bérlő közötti harag. Bizony, égy ilyen olcsó vásár előtt érdemes mérlegelni: megéri-e azzal együtt, hogy a lakónak esetleg új lakást kell szerezni? De van még más probléma is. Hallgassuk ismét dr. Király Lajost: — Az adás-vételeket megelőző műszaki felülvizsgálatot sokkal keményebben kellene megejteni, nehogy a vevő abban a hitben ringassa magát, hogy szinte ingyen jutott egy palotához. Igenis, tudja, hogy az olcsó vételár bizonyos ráfordítással párosulva ad elfogadható lakást. Sajnos, általában úgy értelmezik a műszaki felülvizsgálat során megállapított várható élettartamot, hogy pl. 25 évig semmit sem kell csinálni a házon. A mi körzetünkben jelenleg 5—6 olyan eset van, ahol a vétel után a ház álíapota rohamosan romlott — éppen a helytelen értelmezés miatt. Hársfai István Kékestetőn gyorsított program szerint halad az új tv-URH és mikrohullámú-adóállomás szerelése, amely javítani fogja a környéken a tv 1-es és 2-es program vételének minőségét, továbbá sugározza a rádió URH-programjait. Az új létesítmény tornya száz- nyolcvan méter magas lesz. Az adóállomást a tervek szerint 1981- ben helyezik üzembe. v.x.v.wwvjwVvXwXvXw:-^ Mlunkaidiíalapotfaragö bicskák
