Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)
1979-06-16 / 163. szám
1979. június 16., szombat Dunántúlt napló 3 Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka Tímár Mátyás felszólalása (Folytatás a 2. oldalról) A tőkés konjunktúra lassú üteme, a nyugati világ súlyos monetáris problémái, a különböző próbálkozások szilárdabb pénzügyi rendszer kialakítására szükségessé teszik, hogy állandóan figyelemmel kísérjük a tőkés világ konjunkturális és pénzügyi helyzetének alakulását is. Külkereskedelmünknek több mint 40 százaléka ezen országokkal bonyolódik, nyersanyag-szükségletünk, gépszükségletünk nem jelentéktelen részét onnan szerezzük be, és jelentős szerepük van a magyar export számos ágazatában is. A pénzügyi törvénytervezet o bankrendszer tevékenységének törvényes kereteit erősíti, hozzájárul ahhoz, hogy a bankrendszerben levő lehetőségeket továbbfejlesszük, jobban felhasználjuk — zárta hozzászólását Timár Mátyás. Tímár Mátyás után Mátyus Gábor (Bács-Kiskun m. 14. vk.), a Hosszúhegyi Állami Gazdaság igazgatója; Szabó József (Baranya m. 10. vk.), a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke mondotta el felszólalását. Ezután ismét Faluvégi Lajost illette o szó, majd határozathozatalra került sor. Az országgyűlés előbb a terv- és költségvetési, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság együttes jelentésében foglalt módosító javaslatokat, majd az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslatot általánosságban s — a már megszavazott módosításokkal együtt — egészében elfogadta. Interpellációk Ezután interpellációk következtek. Nagy Csaba (Bács m. 10. vk.), a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat művezetője, a kiskunhalasi felüljáró építése tárgyában a közlekedés- és postaügyi miniszterhez; Takács Imréné (Csongrád m. 3. vk.), a Szegedi Textilművek MSZMP Bizottságának titkára a textilipar jövőjének ügyében a könnyűipari miniszterhez; Kovács Istvánná (Pest m. 1. vk.), a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai gyáregységének munkásellátási felelőse Mogyoród határában elégetett vegyihulladékanyagok környezetszennyező hatása miatt a nehézipari miniszterhez; Pályi Sándorné (Veszprém m. 3. vk.), a Peremartoni Vegyipari Vállalat üzemvezetője Berhida és környéke rohamosan romló vízellátásának tárgyában az Országos Vízügyi Hivatal elnökéhez; Kárpáti Márta (Budapest, 63. vk.), a Papíripari Vállalat személyzeti-szociális igazgatója, a csepeli távbeszélő hálózat fejlesztésének ügyében a közlekedés- és postaügyi miniszterhez; Dömötörty Sándor (Zala m. 5. vk.), a hahóti Rákóczi Termelőszövetkezet főállattenyésztője a közművelődési célú vállalati és szövetkezeti pénzeszközök elosztása tárgyában a pénzügyminiszterhez intézett kérdést. A miniszterek, illetve az államtitkár válaszát az interpelláló képviselők és az ország- gyűlés egyaránt tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka — amelynek második napján felváltva elnököltek Péter János és Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnökei — befejezte munkáját. Dolgozó fiatalok V. kempingtalálkozója Tréfás vetélkedők, változatos kultúrműsor Komoly és tréfás vetélkedőkkel, színvonalas kultúrműsorral egésznapos gazdag programmal folytatódott tegnap Sikondán a Dolgozó Fiatalok V. kempingtalálkozója. A reggeli órákban indult Sikondáról Abaligetre a természetjáró akadályverseny mezőnye. A résztvevő 47 csapat több mint 900 tagjának a sorsolástól függően 13, illetve 17 km-es távon kellett bizonyítania állóképességét, ügyességét a Nyugat-Mecsekben. Az akadályverseny keretében az indulók egyebek között szlalom-futásban, célba ugrásban, gránátdobásban, keltek versenyre. Ugyancsak délelőtt bonyolították le a tájékozódási futóversenyt, amelynek rajtja a mánfai faluvégen, cél pedig a mánfai kápolnánál volt. A délelőtti programot Abali- geten MHSZ könnyűbúvár bemutatók, barlangtúra, vízigúla, csónak- és főzőverseny színesítette. Délutánra is jutott még izgalom, sőt nevetés is, ez utóbbi a hab könnyű műsor jóvoltából. Ekkor rendezték meg a „A víz a barátod” elnevezésű játékos vetélkedőt, amelynek során búvárúszás, gumimatracos vízilovaglás, vízibirkózás, gyöngyhalász verseny, melegítőben való úszás, vízikosárlabda és horgászverseny tette olykor próbára a nézők nevetőizmait, ugyanis a versengők produkciói nem kevés mosolyt fakasztottak. A pénteki nostop programban az ideiglenesen hazánkban tartózkodó Szovjet Déli Hadseregcsoport fúvószenekarának hangversenye, a vasasi citerazenekar, az egyházasko- zári népi együttes, az ördögszekér együttes, fellépése, Csizmadia Sándor és Orsós György pol-beat műsora, N. Szabó Sándor előadóestje, Vásártéri attrakció, horgászverseny, paprikáskrumpli- ék halászlé főző vetélkedő szerepelt, de műsorral szórakoztatta a fiatalokat a Baranya Tánc- együttes, a Pécsi Balett, a Szélkiáltó Együttes, R. A. B. jozz-band is. A dolgozó fiatalok V. kempingtalálkozója ma a Baranyával való ismerkedés jegyében folytatódik, a szombati nap eseményeiről egyébként a Magyar Rádió Pécsi Stúdiója másfél órás élő adásban számol be. Dr. Szabó József Legyünk következetesek a pénzügyi törvény végrehajtásában Dr. Szabó József, megyénk országgyűlési képviselője a parlament tegnapi ülésén az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslat vitájában felszólalt és többek között az alábbiakat mondotta el: Tisztelt Országgyűlés! Általában egyetértés van abban, hogy a pénzügyi törvény alkotása nemcsak lehetséges, hanem nagyon indokolt is. Tudjuk, hogy a pénzügyi célok és eszközök akkor szolgálhatják jobban fontos gazdaságpolitikai céljaink megva- valósítását, ha a pénzügyi rendszer és annak tevékenysége összehangolt és egységes egészet alkot. Indokoltnak tartjuk, hogy e törvény erejével is olyan feltételeket segítsünk megteremteni, amelyek lehetővé teszik a jobb gazdálkodást, a nemzeti vagyonunk jobb felhasználását, gyarapitását, és az állami pénzügyek törvényi szabályozása segít jobb áttekintést adni a pénzügyek szerepéről, a különböző állam- hatalmi és államigazgatási szervezetek pénzügyi feladatairól, döntési rendszeréről, ezek működéséről és a pénzügyi ellenőrzés érvényesüléséről. Tisztelt Országgyűlés! Én elsősorban a törvény végrehajtásával, a kormány végrehajtási rendelet-tervezetével .összefüggésben szólok, teszek néhány javaslatot. Nagyon lényegesnek tartom azt, hogy a törvény egyértelműen tartalmazza azt az igényt és lehetőséget, hogy a törvényben foglaltak végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. Azt hiszem, jó hatással van ránk is, hogy a törvényjavaslat megfelelő módon szabályozza az állami költségvetéssel kapcsolatban az ország- gyűlés hatáskörét, ennek eljárási szabályait is. Én a pénzügyi ágazat fontos szerepét nem vitatom. Általában a pénzügyi apparátust politikailag, szakmailag, szervezetében alkalmasnak tartom feladatainak teljesítésére. Mégis van olyan véleményem, hogy a kormány végrehajtási rendelet-tervezete kissé eltúlozza a pénzügyi szervezet működésének, eljárásának szerepét, csökkenti más szervezetek jogait és felelősségét. Ez különösképpen a törvényjavaslatnak a pénzügyi ellenőrzéssel foglalkozó rész végrehajtási rendelkezéseinek több pontjában észrevehető. A pénzügyi ellenőrzés fontos feladatának tartom annak megállapítását, hogyan értékelhető a közgazdasági szabályozó rendszer működése, a különböző gazdálkodó szervezetekre gyakorolt hatása. Nem tartom indokoltnak és jónak, hogy a kormány végrehajtási rendelet-tervezetében azt akarják elérni, hogy a pénzügyi törvényben meghatározott feladatokon túl a Minisztertanácson kívül a pénzügyminiszterre is ki akarja terjeszteni az ellenőrzés jogát minden olyan feladatra, amelyet a pénzügyminiszter az ellenőrzés hatáskörébe utal. Az a véleményem, hogy erre a szocialista jogalkotás elveinek megfelelően vagy a törvény biztosítson lehetőséget, ha azt nem tartják célszerűnek, akkor elég, hogy a a kormány rendelkezik ezzel a joggal és csak a kormány döntése alapján, annak megbízásából tehessen a pénzügyminiszter intézkedést az ellenőrzés kiszélesítésére. A kormány végrehajtási rendelet-tervezetének 91. szakasza előírja, hogy a jelentősebb költségvetési intézményeknél középtávú tervidőszakonként egyszer, az egész tevékenységre kiterjedő átfogó költségvetési ellenőrzést kell tartani. Az ellenőrzésnek ez a fajtája meghaladja a pénzügyi ellenőrzés feladatkörét, tartalmát tekintve ez már nem költségvetési, hanem a költség- vetési szerv működése felett gyakorolt, az irányítás feladatrendszeréhez kapcsolódó ellenőrzés. Az 50/1977. (XII. 21.) kormányrendelet is elkülöníti ezt a típusú ellenőrzést a pénzügyi gazdasági ellenőrzéstől, és mint önálló kategóriát „vállalatok és intézmények felügyeleti ellenőrzése" címen jelöli meg. Itt tehát indokolatlannak látszó ellentmondás van a mostani törekvés és a lényegében jónak bizonyult és érvényben levő kormányrendelet között. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon lényegesnek tartom a törvényjavaslatnak a pénzügyi ellenőrzéssel foglolkozó részét, és azt, hogy a kormány végrehajtási rendelet-tervezete széles körű intézkedésekkel akarja a pénzügyi-gazdasági ellenőrzést javítani, kedvező hatásait erősíteni. Az élet tapasztalatai is erre figyelmeztetnek, köteleznek bennünket. Csak példaként említem, hogy a pénzügyi ellenőrzések során a gazdálkodó szervezetek mérlegeit az ellenőrzött szervezeteknél az esetek több mint 70 százalékában kellett módosítani évenként, több százmillió forintot befizettetni. Nagyon sok esetben kell az állami támogatások felhasználásának, elszámolásának megváltoztatását eltérő módon előírni. Nincs lényeges javulás a vállalatok szerződéses kapcsolataiban, szállítási fegyelmében, a számlázási és elszámolási szabályok érvényesülésében. Sok a kifogás az ármunkában, a bizonylati és okmányfegyelemben is. Az építőipar és anyagipar területén a vizsgált esetek több mint 50 százalékánál nincs megfelelő utólagos anyagelszámolás. A különböző beruházások kivitelezői sok esetben lényegesen többet számláznak és fizettetnek a partnerekkel, köztük a tanácsokkal, mint ameny- nyiért tisztességesen megdolgoznak. Azt hiszem, hogy a pénzügyi ellenőrzés javulása e gondok és mulasztások leküzdésében is segíthet. A törvényjavaslat és a végrehajtási rendelettervezet is megfelelő figyelmet fordít a belső ellenőrzés szervezetére. Ehhez két megjegyzésem van. Az egyik: nem elég csak a belső ellenőrzés megszervezésére, mint szervezet létrehozására utalni, hanem indokolt a belső ellenőrzés szervezetének a feladatokhoz jobban kapcsolódó, az érvényben lévő és jónak bizonyult szabályozás alapján ennek megfelelő működtetését, az ellenőrzés hasznosítását is javítani. A másik észrevételem, hogy a belső ellenőrzés általános elvi irányítását elsősorban a felügyeletet gyakorló miniszter feladatának kellene előírni és csak a pénzügyi szakigazgatási irányítás legyen a pénzügyminiszter feladataként meghatározva. Ezt azzal indokolom, hogy a vállalati belső ellenőrzés elsősorban nem a pénzügyi irányítás, hanem a vállalati gazdaságirányítás része. A vállalati gazdaságirányítás döntően a felügyeleten keresztül kapcsolódik a központi gazdaságirányításhoz. Ennek az elvnek következetes alkalmazása célszerű, ez növeli a felügyeleti szervek vezetőinek felelősségét is a belső ellenőrzés eredményesebb működése iránt. Nagyon fontosnak és jónak tartom annak az igénynek jogszabályi érvényesítését, hogy az ellenőrzés főbb megállapításait, ezek alapján teendő intézkedéseket az ellenőrzött szerv vezetőjének az üzemi demokrácia meghatározott fórumain ismertetni kell. Ezt célszerűnek tartom úgy bővíteni, hogy a végrehajtási jogszabály mondja ki azt is, hogy az üzemi demokrácia olyan fórumaira, ahol az ellenőrzés megállapításait, az intézkedésre vonatkozó javaslatait tárgyalják, az ellenőrző szerv részvételét is biztosítani kell, amennyiben az. erre vonatkozó igényét bejelenti. Tisztelt Országgyűlés! Végezetül azt mondom, hogy a jó politikai határozatok mellett vannak jó törvényeink és most a törvényalkotással ezek száma tovább gazdagodik. Most az a feladatunk, hogy e törvényben is megfogalmazott célok megvalósításában, a jog által biztosított lehetőségek, eszközök felhasználásában, vagyis a végrehajtásban legyünk igényesebbek, következetesebbek, a gyorsabb, és jobb munkához szükséges együttműködésben még korrektebb partnerek, az elismerések mellett az elmarasztalást is bátrabban alkalmazók. Ha így lesz, akkor gyarapít- hatjuk örömeinket, csökkenthetjük gondjainkat, javíthatjuk életünket. Ennek reményében is a törvényjavaslatot az elmondott észrevételek, javaslatok hasznosítását is kérve elfogadom, a végrehajtásán más illetékesekkel együtt tisztességesen dolgozom. Évzáró az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán — Az általános tapasztalat az — mondta Benkö László, az MSZMP Baranya megyei oktatási igazgatóságának helyettes vezetője —, hogy az első időkben nehezebben megy a hallgatóknak a munka. Idő kell ahhoz, amíg megteremtődik a közösség, vagy kialakulnak a tanulási módszerek. Ezt követően azonban megszűnnek a nehézségek. S minthogy ez a két feltétel rendszerint hamar kialakul, ebben az oktatási évben is sikeres zárásról beszéltek az ünnepségen. Délelőtt az egyéves bentlakásos pártiskola, illetve a tíz hetes vezetőtovábbképző tanfolyam hallgatói mondtak búcsút az oktatási igazgatóságnak. Szép eredményekkel a hátuk mögött. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a nagyszerű tanulmányi eredmények, s azok az oklevelek, amelyeket a „Kiváló osztályközösség", illetve a „Kiváló pártiskolai hallgató1' címet elnyerteknek dr. Földes Andrásné, az oktatási igazgatóság vezetője adott át. Az egyéves pártiskolát ebben az oktatási évben 62-en végezték el. A tegnapi ünnepségen többször is elhangzott: sikeresnek értékelhető az itt végzett munka, nem csak komolyan tanultak a hallgatók, hanem fejlődött közösségi magatartásuk, s formálódott személyiségük is. Ennek az intenzív munkának nagyon fontos részesei voltak az Oktatási Igazgatóság tanárai, s jelentős segítséget nyújtottak a sikerhez a tiszteletdíjas előadók is. A tízhetes vezető továbbképző tanfolyamon 23 hallgató végzett, valamennyi államitanácsi területen dolgozó vezetők. A megkérdezett hallgatók véleménye egyöntetű volt: nem csak ismereteik fel- frissítése, az újabbak elsajátítása jelentette a tanfolyam hasznosságát, hanem az is, hogy nagymértékben segítette ideológiai-politikai tisztán látásukat, s azt, hogy biztosabban igazodjanak el napjaink problémái között. A legtöbben a Marxista-Leninista Esti Egyetem pécsi tagozatán fejezték be tanulmányaikat: 179-en. Hagyomány már az évzárókor, hogy mérlegre teszik az eredményeket. Nos, már az sokat mond, hogy a hároméves iskola hallgatói közül 25-en minden tanévben minden tárgyból jelesre vizsgáztak. Ez köszönhető az ő szorgalmuknak is, de annak is, hogy az Oktatási Igazgatóságon mindig magasabbra emelik a mércét, mindig szem előtt tartva a gyakorlati követelményeket is. Így vált ma már az esti egyetem elismert káderképző és továbbképző intézménnyé. A gyakorlati munka által támasztott követelményekkel szembeni helytállásra hívta fel a figyelmet Kiss György, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága PTO osztályának helyettes vezetője is. Közvetlen hangú felszólalásában utalt arra, hogy ezek a feladatok mindig nehezebbek, bonyolultabbak lesznek, s megoldásuk során a párt az elméletileg felvértezett, tudásuk legjavát nyújtó emberekre támaszkodik. Nem kétséges ugyanis, hogy a fejlett szocialista társadalom építése során mind inkább növekedik a tudatosság szerepe. A tudás, a műveltség, ezen belül a politikaiideológiai műveltség társadalmi méretekben pedig hatalmas erő.
