Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)

1979-06-16 / 163. szám

1979. június 16., szombat Dunántúlt napló 3 Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka Tímár Mátyás felszólalása (Folytatás a 2. oldalról) A tőkés konjunktúra lassú üteme, a nyugati világ súlyos monetáris problémái, a külön­böző próbálkozások szilárdabb pénzügyi rendszer kialakítására szükségessé teszik, hogy állan­dóan figyelemmel kísérjük a tőkés világ konjunkturális és pénzügyi helyzetének alakulá­sát is. Külkereskedelmünknek több mint 40 százaléka ezen or­szágokkal bonyolódik, nyers­anyag-szükségletünk, gépszük­ségletünk nem jelentéktelen ré­szét onnan szerezzük be, és je­lentős szerepük van a magyar export számos ágazatában is. A pénzügyi törvénytervezet o bankrendszer tevékenységének törvényes kereteit erősí­ti, hozzájárul ahhoz, hogy a bankrendszerben levő lehető­ségeket továbbfejlesszük, job­ban felhasználjuk — zárta hoz­zászólását Timár Mátyás. Tímár Mátyás után Mátyus Gábor (Bács-Kiskun m. 14. vk.), a Hosszúhegyi Állami Gazda­ság igazgatója; Szabó József (Baranya m. 10. vk.), a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnöke mondotta el felszó­lalását. Ezután ismét Faluvégi Lajost illette o szó, majd határozat­hozatalra került sor. Az or­szággyűlés előbb a terv- és költ­ségvetési, valamint a jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­ság együttes jelentésében fog­lalt módosító javaslatokat, majd az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslatot általá­nosságban s — a már megsza­vazott módosításokkal együtt — egészében elfogadta. Interpellációk Ezután interpellációk követ­keztek. Nagy Csaba (Bács m. 10. vk.), a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat műveze­tője, a kiskunhalasi felüljáró építése tárgyában a közlekedés- és postaügyi miniszterhez; Ta­kács Imréné (Csongrád m. 3. vk.), a Szegedi Textilművek MSZMP Bizottságának titkára a textilipar jövőjének ügyében a könnyűipari miniszterhez; Ko­vács Istvánná (Pest m. 1. vk.), a Hazai Fésűsfonó- és Szövő­gyár kistarcsai gyáregységé­nek munkásellátási felelőse Mogyoród határában elégetett vegyihulladékanyagok környe­zetszennyező hatása miatt a nehézipari miniszterhez; Pályi Sándorné (Veszprém m. 3. vk.), a Peremartoni Vegyipari Vál­lalat üzemvezetője Berhida és környéke rohamosan romló vízellátásának tárgyában az Országos Vízügyi Hivatal elnö­kéhez; Kárpáti Márta (Buda­pest, 63. vk.), a Papíripari Vállalat személyzeti-szociális igazgatója, a csepeli távbe­szélő hálózat fejlesztésének ügyében a közlekedés- és pos­taügyi miniszterhez; Dömötörty Sándor (Zala m. 5. vk.), a ha­hóti Rákóczi Termelőszövetkezet főállattenyésztője a közműve­lődési célú vállalati és szövet­kezeti pénzeszközök elosztása tárgyában a pénzügyminiszter­hez intézett kérdést. A miniszterek, illetve az ál­lamtitkár válaszát az inter­pelláló képviselők és az ország- gyűlés egyaránt tudomásul vet­te. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka — amelynek második napján felváltva elnököltek Pé­ter János és Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnökei — be­fejezte munkáját. Dolgozó fiatalok V. kempingtalálkozója Tréfás vetélkedők, változatos kultúrműsor Komoly és tréfás vetélke­dőkkel, színvonalas kultúrmű­sorral egésznapos gazdag programmal folytatódott teg­nap Sikondán a Dolgozó Fia­talok V. kempingtalálkozója. A reggeli órákban indult Sikondáról Abaligetre a ter­mészetjáró akadályverseny me­zőnye. A résztvevő 47 csapat több mint 900 tagjának a sor­solástól függően 13, illetve 17 km-es távon kellett bizonyíta­nia állóképességét, ügyessé­gét a Nyugat-Mecsekben. Az akadályverseny keretében az indulók egyebek között szla­lom-futásban, célba ugrásban, gránátdobásban, keltek ver­senyre. Ugyancsak délelőtt bo­nyolították le a tájékozódási futóversenyt, amelynek rajtja a mánfai faluvégen, cél pedig a mánfai kápolnánál volt. A délelőtti programot Abali- geten MHSZ könnyűbúvár be­mutatók, barlangtúra, vízigú­la, csónak- és főzőverseny szí­nesítette. Délutánra is jutott még iz­galom, sőt nevetés is, ez utóbbi a hab könnyű műsor jóvoltából. Ekkor rendezték meg a „A víz a barátod” el­nevezésű játékos vetélkedőt, amelynek során búvárúszás, gumimatracos vízilovaglás, ví­zibirkózás, gyöngyhalász ver­seny, melegítőben való úszás, vízikosárlabda és horgászver­seny tette olykor próbára a nézők nevetőizmait, ugyanis a versengők produkciói nem ke­vés mosolyt fakasztottak. A pénteki nostop program­ban az ideiglenesen hazánk­ban tartózkodó Szovjet Déli Hadseregcsoport fúvószeneka­rának hangversenye, a vasasi citerazenekar, az egyházasko- zári népi együttes, az ördög­szekér együttes, fellépése, Csiz­madia Sándor és Orsós György pol-beat műsora, N. Szabó Sándor előadóestje, Vásártéri attrakció, horgászverseny, pap­rikáskrumpli- ék halászlé fő­ző vetélkedő szerepelt, de műsorral szórakoztatta a fia­talokat a Baranya Tánc- együttes, a Pécsi Balett, a Szélkiáltó Együttes, R. A. B. jozz-band is. A dolgozó fiatalok V. kem­pingtalálkozója ma a Bara­nyával való ismerkedés je­gyében folytatódik, a szomba­ti nap eseményeiről egyéb­ként a Magyar Rádió Pécsi Stúdiója másfél órás élő adásban számol be. Dr. Szabó József Legyünk következetesek a pénzügyi törvény végrehajtásában Dr. Szabó József, megyénk országgyűlési képviselője a parlament tegnapi ülésén az állami pénzügyekről szóló tör­vényjavaslat vitájában felszólalt és többek között az alábbiakat mondotta el: Tisztelt Országgyűlés! Általában egyetértés van abban, hogy a pénzügyi tör­vény alkotása nemcsak lehet­séges, hanem nagyon indokolt is. Tudjuk, hogy a pénzügyi célok és eszközök akkor szol­gálhatják jobban fontos gaz­daságpolitikai céljaink megva- valósítását, ha a pénzügyi rendszer és annak tevékenysé­ge összehangolt és egységes egészet alkot. Indokoltnak tart­juk, hogy e törvény erejével is olyan feltételeket segítsünk megteremteni, amelyek lehető­vé teszik a jobb gazdálkodást, a nemzeti vagyonunk jobb felhasználását, gyarapitását, és az állami pénzügyek törvényi szabályozása segít jobb átte­kintést adni a pénzügyek sze­repéről, a különböző állam- hatalmi és államigazgatási szervezetek pénzügyi feladatai­ról, döntési rendszeréről, ezek működéséről és a pénzügyi ellenőrzés érvényesüléséről. Tisztelt Országgyűlés! Én elsősorban a törvény vég­rehajtásával, a kormány vég­rehajtási rendelet-tervezetével .összefüggésben szólok, teszek néhány javaslatot. Nagyon lényegesnek tartom azt, hogy a törvény egyértel­műen tartalmazza azt az igényt és lehetőséget, hogy a törvényben foglaltak végrehaj­tásáról a Minisztertanács gon­doskodik. Azt hiszem, jó hatással van ránk is, hogy a törvényjavas­lat megfelelő módon szabá­lyozza az állami költségvetés­sel kapcsolatban az ország- gyűlés hatáskörét, ennek el­járási szabályait is. Én a pénzügyi ágazat fon­tos szerepét nem vitatom. Ál­talában a pénzügyi apparátust politikailag, szakmailag, szer­vezetében alkalmasnak tar­tom feladatainak teljesítésére. Mégis van olyan véleményem, hogy a kormány végrehajtási rendelet-tervezete kissé eltú­lozza a pénzügyi szervezet mű­ködésének, eljárásának szere­pét, csökkenti más szervezetek jogait és felelősségét. Ez kü­lönösképpen a törvényjavas­latnak a pénzügyi ellenőrzés­sel foglalkozó rész végrehaj­tási rendelkezéseinek több pontjában észrevehető. A pénzügyi ellenőrzés fon­tos feladatának tartom annak megállapítását, hogyan érté­kelhető a közgazdasági sza­bályozó rendszer működése, a különböző gazdálkodó szerve­zetekre gyakorolt hatása. Nem tartom indokoltnak és jónak, hogy a kormány vég­rehajtási rendelet-tervezeté­ben azt akarják elérni, hogy a pénzügyi törvényben meg­határozott feladatokon túl a Minisztertanácson kívül a pénzügyminiszterre is ki akar­ja terjeszteni az ellenőrzés jo­gát minden olyan feladatra, amelyet a pénzügyminiszter az ellenőrzés hatáskörébe utal. Az a véleményem, hogy er­re a szocialista jogalkotás el­veinek megfelelően vagy a törvény biztosítson lehetősé­get, ha azt nem tartják cél­szerűnek, akkor elég, hogy a a kormány rendelkezik ezzel a joggal és csak a kormány döntése alapján, annak meg­bízásából tehessen a pénz­ügyminiszter intézkedést az el­lenőrzés kiszélesítésére. A kormány végrehajtási ren­delet-tervezetének 91. szaka­sza előírja, hogy a jelentő­sebb költségvetési intézmé­nyeknél középtávú tervidősza­konként egyszer, az egész te­vékenységre kiterjedő átfogó költségvetési ellenőrzést kell tartani. Az ellenőrzésnek ez a faj­tája meghaladja a pénzügyi ellenőrzés feladatkörét, tartal­mát tekintve ez már nem költ­ségvetési, hanem a költség- vetési szerv működése felett gyakorolt, az irányítás fel­adatrendszeréhez kapcsolódó ellenőrzés. Az 50/1977. (XII. 21.) kormányrendelet is elkü­löníti ezt a típusú ellenőrzést a pénzügyi gazdasági ellen­őrzéstől, és mint önálló kate­góriát „vállalatok és intéz­mények felügyeleti ellenőrzé­se" címen jelöli meg. Itt tehát indokolatlannak látszó ellent­mondás van a mostani törek­vés és a lényegében jónak bizonyult és érvényben levő kormányrendelet között. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon lényegesnek tartom a törvényjavaslatnak a pénzügyi ellenőrzéssel foglolkozó részét, és azt, hogy a kormány végre­hajtási rendelet-tervezete szé­les körű intézkedésekkel akarja a pénzügyi-gazdasági ellenőr­zést javítani, kedvező hatásait erősíteni. Az élet tapasztala­tai is erre figyelmeztetnek, kö­teleznek bennünket. Csak pél­daként említem, hogy a pénz­ügyi ellenőrzések során a gaz­dálkodó szervezetek mérlegeit az ellenőrzött szervezeteknél az esetek több mint 70 szá­zalékában kellett módosítani évenként, több százmillió forin­tot befizettetni. Nagyon sok esetben kell az állami támo­gatások felhasználásának, el­számolásának megváltoztatását eltérő módon előírni. Nincs lényeges javulás a vál­lalatok szerződéses kapcsolatai­ban, szállítási fegyelmében, a számlázási és elszámolási sza­bályok érvényesülésében. Sok a kifogás az ármunkában, a bi­zonylati és okmányfegyelemben is. Az építőipar és anyagipar területén a vizsgált esetek több mint 50 százalékánál nincs meg­felelő utólagos anyagelszá­molás. A különböző beruházá­sok kivitelezői sok esetben lé­nyegesen többet számláznak és fizettetnek a partnerekkel, köz­tük a tanácsokkal, mint ameny- nyiért tisztességesen megdol­goznak. Azt hiszem, hogy a pénzügyi ellenőrzés javulása e gondok és mulasztások leküz­désében is segíthet. A törvényjavaslat és a végre­hajtási rendelettervezet is meg­felelő figyelmet fordít a bel­ső ellenőrzés szervezetére. Ehhez két megjegyzésem van. Az egyik: nem elég csak a bel­ső ellenőrzés megszervezésére, mint szervezet létrehozására utalni, hanem indokolt a bel­ső ellenőrzés szervezetének a feladatokhoz jobban kapcsoló­dó, az érvényben lévő és jó­nak bizonyult szabályozás alap­ján ennek megfelelő működte­tését, az ellenőrzés hasznosítá­sát is javítani. A másik észrevéte­lem, hogy a belső ellenőrzés általános elvi irányítását első­sorban a felügyeletet gyakor­ló miniszter feladatának kelle­ne előírni és csak a pénzügyi szakigazgatási irányítás legyen a pénzügyminiszter feladata­ként meghatározva. Ezt azzal indokolom, hogy a vállalati belső ellenőrzés el­sősorban nem a pénzügyi irá­nyítás, hanem a vállalati gaz­daságirányítás része. A vállala­ti gazdaságirányítás döntően a felügyeleten keresztül kapcso­lódik a központi gazdaságirá­nyításhoz. Ennek az elvnek kö­vetkezetes alkalmazása cél­szerű, ez növeli a felügyeleti szervek vezetőinek felelősségét is a belső ellenőrzés eredmé­nyesebb működése iránt. Nagyon fontosnak és jónak tartom annak az igénynek jog­szabályi érvényesítését, hogy az ellenőrzés főbb megállapításait, ezek alapján teendő intézkedé­seket az ellenőrzött szerv veze­tőjének az üzemi demokrácia meghatározott fórumain ismer­tetni kell. Ezt célszerűnek tar­tom úgy bővíteni, hogy a vég­rehajtási jogszabály mondja ki azt is, hogy az üzemi demokrá­cia olyan fórumaira, ahol az ellenőrzés megállapításait, az intézkedésre vonatkozó javas­latait tárgyalják, az ellenőrző szerv részvételét is biztosítani kell, amennyiben az. erre vo­natkozó igényét bejelenti. Tisztelt Országgyűlés! Végezetül azt mondom, hogy a jó politikai határozatok mellett vannak jó törvényeink és most a törvényalkotással ezek száma tovább gazdago­dik. Most az a feladatunk, hogy e törvényben is megfo­galmazott célok megvalósítá­sában, a jog által biztosított lehetőségek, eszközök felhasz­nálásában, vagyis a végrehaj­tásban legyünk igényesebbek, következetesebbek, a gyorsabb, és jobb munkához szükséges együttműködésben még kor­rektebb partnerek, az elismeré­sek mellett az elmarasztalást is bátrabban alkalmazók. Ha így lesz, akkor gyarapít- hatjuk örömeinket, csökkent­hetjük gondjainkat, javíthatjuk életünket. Ennek reményében is a törvényjavaslatot az elmondott észrevételek, javaslatok hasz­nosítását is kérve elfogadom, a végrehajtásán más illetéke­sekkel együtt tisztességesen dolgozom. Évzáró az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán — Az általános tapasztalat az — mondta Benkö László, az MSZMP Baranya megyei oktatási igazgatóságának he­lyettes vezetője —, hogy az el­ső időkben nehezebben megy a hallgatóknak a munka. Idő kell ahhoz, amíg megterem­tődik a közösség, vagy kiala­kulnak a tanulási módszerek. Ezt követően azonban meg­szűnnek a nehézségek. S minthogy ez a két felté­tel rendszerint hamar kialakul, ebben az oktatási évben is sikeres zárásról beszéltek az ünnepségen. Délelőtt az egy­éves bentlakásos pártiskola, il­letve a tíz hetes vezetőtovább­képző tanfolyam hallgatói mondtak búcsút az oktatási igazgatóságnak. Szép eredmé­nyekkel a hátuk mögött. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a nagyszerű tanulmányi eredmények, s azok az okle­velek, amelyeket a „Kiváló osztályközösség", illetve a „Ki­váló pártiskolai hallgató1' cí­met elnyerteknek dr. Földes Andrásné, az oktatási igazga­tóság vezetője adott át. Az egyéves pártiskolát eb­ben az oktatási évben 62-en végezték el. A tegnapi ünnep­ségen többször is elhangzott: sikeresnek értékelhető az itt végzett munka, nem csak ko­molyan tanultak a hallgatók, hanem fejlődött közösségi ma­gatartásuk, s formálódott sze­mélyiségük is. Ennek az inten­zív munkának nagyon fontos részesei voltak az Oktatási Igazgatóság tanárai, s jelen­tős segítséget nyújtottak a si­kerhez a tiszteletdíjas elő­adók is. A tízhetes vezető továbbkép­ző tanfolyamon 23 hallgató végzett, valamennyi állami­tanácsi területen dolgozó ve­zetők. A megkérdezett hall­gatók véleménye egyöntetű volt: nem csak ismereteik fel- frissítése, az újabbak elsajátí­tása jelentette a tanfolyam hasznosságát, hanem az is, hogy nagymértékben segítette ideológiai-politikai tisztán lá­tásukat, s azt, hogy biztosab­ban igazodjanak el napjaink problémái között. A legtöbben a Marxista-Le­ninista Esti Egyetem pécsi ta­gozatán fejezték be tanulmá­nyaikat: 179-en. Hagyomány már az évzárókor, hogy mér­legre teszik az eredményeket. Nos, már az sokat mond, hogy a hároméves iskola hall­gatói közül 25-en minden tan­évben minden tárgyból jelesre vizsgáztak. Ez köszönhető az ő szorgalmuknak is, de an­nak is, hogy az Oktatási Igazgatóságon mindig maga­sabbra emelik a mércét, min­dig szem előtt tartva a gya­korlati követelményeket is. Így vált ma már az esti egyetem elismert káderképző és to­vábbképző intézménnyé. A gyakorlati munka által tá­masztott követelményekkel szembeni helytállásra hívta fel a figyelmet Kiss György, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága PTO osztályának he­lyettes vezetője is. Közvetlen hangú felszólalásában utalt arra, hogy ezek a feladatok mindig nehezebbek, bonyolul­tabbak lesznek, s megoldásuk során a párt az elméletileg felvértezett, tudásuk legjavát nyújtó emberekre támaszkodik. Nem kétséges ugyanis, hogy a fejlett szocialista társada­lom építése során mind in­kább növekedik a tudatosság szerepe. A tudás, a művelt­ség, ezen belül a politikai­ideológiai műveltség társadal­mi méretekben pedig hatal­mas erő.

Next

/
Thumbnails
Contents