Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)
1979-06-15 / 162. szám
1979. június 15., péntek Dunántúli napló 5 Megkezdődött az ország- gyűlés nyári ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) vállalatok között célratörő kapcsolat alakul ki, olyan kapcsolat, amelyben a népgazdasági érdek képviselete a perdöntő. Jó lenne, ha az egymással kapcsolatban álló gazdasági egységek a másikban az általuk is támogatandó partnert látnák. Szükséges, hogy társadalmunk is megértse: a követelményeknek megfelelően dolgozó vállalatok kiemelésével tovább fokozzuk az alkotó kedvet. Szűnjön meg az a gyakorlat, hogy a rosszul működő vállalatokat sokszor a jól működőek terhére részesítjük különleges támogatásban. Az olyan vállalatokat, amelyeknek tevékenysége nem gazdaságos és amelyek racionalizálás útján sem tehetők jövedelmezővé, nem szabad állami támogatásban részesíteni. Módot kell találni részleges vagy teljes felszámolásukra úgy, hogy termelő berendezéseiket másutt, vagy a régi telephelyen, de új feladatok megoldására használják fel. Ilyen esetekben humánusan, gyorsan és szervezetten kell biztosítani az érintett dolgozók további foglalkoztatását. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy itt folyamatról van szó, a hatékony és nem hatékony vállalatok köre nem egyszer és mindenkorra adott, hanem változik. Ezért ezzel a kérdéssel alaposan foglalkozunk. Az állami gazdaságirányító szervek az eddiginél határozottabban vessenek gátat a felelőtlen gazdálkodásnak, a mások rovására történő költekezésnek, szigorúan, személy szerint is vonják felelősségre azokat, akik a népgazdaságot károsító hibákat elkövetik. Ezután megállapította:- A gazdasági tevékenységben legfontosabb a meglevő erőforrások kihasználásának növelése, a már megkezdett beruházások gyors befejezése és hasznosítása. Csak ezután kerülhet sor új, és jól előkészített fejlesztések megkezdésére. Állami erőforrásokat általában csak az energetikai és egyes, különösen fontos alapanyagipari fejlesztések megvalósítására lehet számításba venni, itt is gon- gosan ügyelve a hatékonyság követelményeinek szigorú érvényesítésére. A vállalatok és szövetkezetek gazdálkodásának feltétel- rendszere nem lazulhat. Sőt, arra kell törekednünk, hogy még jobban képviselje a nép- gazdasági és a társadalmi érdekeket. Ezt fogja szolgálni a termelői árak és más gazdasági szabályozók 1980. évi változtatása, tervezési, döntési, irányítási módszereink további javítása is. A reálisabb termelői és fogyasztói árok kialakítása, vagyis annak elérése, hogy árrendszerünk jobban tükrözze a világpiaci árarányokat — még előttünk álló, megoldatlan feladat. Ezen belül a fogyasztói árakat — úgy mint eddig is — életszínvonalpolitikai céljainkkal összhangban alakítjuk. Rugalmasság, gyorsaság, élethez igazodás A külkereskedelem fontos teendője a kapcsolatok elmélyítése, a kölcsönösen előnyös együttműködés szellemében az egyensúlyi követelményeknek megfelelően. De legyen feladata annak vizsgálata és elemzése is, hogy az import igények melyik relációból elégíthetők ki a népgazdaság szempontjából a legelőnyösebben. Ez csupán külkereskedelmi feladatnak tűnik, de korántsem az. A külkereskedelmi tevékenység már a termelési célok meghatározásánál kezdődik. Ezért a jó külkereskedelem a tervezés, a fejlesztés, a termelés és a kereskedelmi tevékenység összhangjának eredménye. Sarlós István emlékeztetett az 1978-as költségvetésről szóló beszámoló egyik megállapítására, amely szerint: „a gazdaságpolitikai gyakorlat során és az. irányítás eszközeivel is az eddiginél következetesebben kell igazodni a feltételek változásaihoz”. — Ügy értelmezem ezt — fejtegette a tovóbiakban —, hogy bár a gazdálkodás szabályozói hosszabb távlatokra szólnak, de ha a feltételek változnak, módosítani kell ezeket. A szabályozásnak év közben is rövid idő alatt követnie kell a változásokat, mert enélkül rosszul orientáljuk termelési és elosztási rendünket — ez pedig veszteségeket okozhat. A rugalmasság, a gyorsaság és az élethez való iga- zodás legyen az irányítás és a gazdaságpolitika ismérve. Társadalmunk és így valamennyi dolgozó osztály és réteg vizsgálata arról tanúskodik, hogy dolgozóink értik és megértik, mi népünk érdeke, s hogy ennek szolgálatában kinek-kinek mi a kötelessége. Minőség, munkabér, takarékosság A felszólaló ezután rámutatott: a minőség elemzése és a javításához szükséges intézkedések megtétele, alkotó eleme a termékszerkezet javításának. Eddigi eredményeinkből azonban az is kitűnik, hogy még csekély a haladás, gyártmányaink tömegében sok még az alig, a kevéssé gazdaságos termék - mondotta:, majd hangsúlyozta: cselekvésre, jobb munkára ösztönző funkciója miatt — fejlődésünk alapvető vonása és fontos feltétele az érdekeltségi rendszer megfelelő érvényesülése. Az érdekeltség és az azt kifejező jövedelem a munkával függ össze. Ezért helytelen minden olyan törekvés, amely szerint a béremelésből és bérkiigazításból mindenkinek lehetőleg azonos mértékben kell részesülnie. Az egyén igazságérzete, de az egész nép meggyőződése őzt vallja, hogy nem lehet azonosan dotálni a jól vagy kevésbé jól, vagy éppen rosszul végzett munkát. A termelés minőségi követelményei is arra ösztönöznek, hogy minél jobb a munka, ónnál magasabb legyen a bér. S ha valaki azt kérdi: hol a bérek felső határa, azt válaszolom : ott, ahol a jól elvégzendő munka felső határa van. Visszatérő igény minden munkaterületen a takarékosság. Olykor azonban mechanikusan értelmezik ezt a fogalmat. Leszűkítik és elszürkitik, ezzel mintegy megakadályozzák, hogy népgazdasági méretekben érvényesüljön. Ráadásul ez a fogalom nem kizárólag a pénz-felhasználás csökkentésére vonatkozik, hanem ezzel egyidejűleg a mögötte meghúzódó nagyobb értékkel: az anyaggal, az idővel és a munkaerővel való takarékoskodásra is. A társadalmi termelés minden szektorában joggal kifogásolták: a nagy értékű gépek és berendezések alacsonyfokú kihasználtságát, az építkezéshez biztonsági tartalékként kiszállított, majd felhasználatlanul hátrahagyott anyagok tömegét. Súlyosan sérti a takarékos gazdálkodás elvét a beruházások elhúzódása, a minőségileg kifogásolható munka, és az a hanyagság, amely a kellő és kötelező gondoskodás elmulasztásával hagy pusztulni nagy értékű gépeket, anyagokat, épületeket. Túlzott nagyvonalúságra vall mindez — de az anyag néma, nem tud tiltakozni. De tud - és reméljük tiltakozik is — az a dolgozó, aki mindezt tapasztalja, és akit a munkaidő alatt nem látnak el teendővel, sőt, néha azzal vigasztalnak: „a munkaidőbe ez is belefér”. Évek óta sok szó esik a munkaerőhiányról. Az erről szóló nyilatkozatok és beszámolók már-már tragikusnak tüntetik fel a helyzetet. Valójában azonban nincs abszolút munkaerő- hiány. A hiba a „felhasználásban" és az elosztásban van. Még mindig létezik nálunk kapun belüli munkanélküliség és az is, hogy — egyes vállalatok bérpolitikai és más okok miatt - munkaerőt tartalékolnak a maguk számára. Sok panasz hangzik el a munkafegyelemmel kapcsolatban indokoltan. A fegyelmezetlenül végzett munka a gondolkodó, egyenes embereknek nem tetszik, és soha nem tetszett. Az öntudatos munkás mindig ügyelt arra, hogy a munkája méltó legyen hozzá, így van ez ma is, amikor minden eddiginél inkább megvan mindenkinek a lehetősége arra, hogy emberi méltóságához mérten jól dolgozzék. Az irányító szervekben épp úgy, mint a munkapadoknál és a földeken. Ha a legjobb dolgozók erkölcsei szabályozzák a helyi szokásokat, akkor a lógósok lehetőségei is csökkennek. Amikor arról van szó, hogy kik játszanak jelentős szerepet a tervek valóra váltásában, akkor elsősorban a munkások és parasztok felelősségteljes munkájára szoktak hivatkozni. Őket általában elismeréssel emlegetik — ennek ellenére keveset ismerünk név szerint a legjob- bakból. Pedig indokolatlan, hogy a névtelenségbe burkoljuk őket. Arra lenne szükség, hogy az adott szakmát választó fiatal a legjobb bányászokat, növénytermesztőket, esztergályosokat, építőket lássa maga előtt példaképként. Ez vonzóvá teheti a szakmát, és jelzi az emberi értékek magasfokú megbecsülését. A termelésben sok múlik azon is, hogy milyenek az egyes vállalatok különböző szintű vezetői. Nagy többségük azt nyújtja, amit elvárnak tőle — szocialista szakemberként dolgozik és él. Az ő munkájukról is többet és főként szebbet kell mondani a megszokottnál. Növeljük biztonságérzetüket a döntéseknél, és támogassuk kezdeményező készségüket. Az ő munkájuknak, politikai és szakmai felkészültségüknek meghatározó a szerepe a jó munkahelyi légkör kialakításában. A jó légkör, a dolgozók szocialista szellemiségű kapcsolata egy-- máshoz anyagi erővé válik a világos célokért folyó munka során. Ez valamennyiünk közös érdeke, ezért kell 1979-ben és a további évek során is az eddigieknél okosabban, szervezettebben, fegyelmezettebben dolgoznunk. Az 1978. évi költségvetés elszámolásáról szóló törvényjavaslatot a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében elfogadom. Felszólalók Az országgyűlés első napirendjének vitájában felszólalt Técsi János (Komárom megye 10. sz. vk.), Palkó Sándor (Baranya megye 13. vk. Felszólalását külön közöljük a 3. oldalon.) Kurucz Márton (Csongrád m. 11. vk.), Koltai Nándorné (Veszprém m. 4. vk.), Fritz László (Zala m. 8. vk.), Szabó Béla (Szabolcs m. ő. vk.), Nics János (Fejér m. 9. vk.), Makkos Antalné (Győr, 7. vk.), Mérten Lajos (Komárom m, 9. vk.), Se- besi Lászlóné (Békés, 5. vk.), Udvardi Károlyné (Budapest, 23. vk.), Farkas Pál (Borsod- Abaúj-Zemplén m. 12. vk.), Orbán József (Szolnok m. 2. vk.). Az országgyűlés első munkanapja — amelyen felváltva elnökölt Péter János és Raffai Sarolta — véget ért. Az ország- gyűlés pénteken 10 órakor, az 1978. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitájával folytatja munkád jót. Losonczi Pál és Lázár György fogadta a svéd külügyminisztert Sajtótájékoztató a tárgyalásokról Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Hans Martin Blix svéd külügyminisztert. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke ugyancsak csütörtökön fogadta a svéd külügyminisztert. A szívélyes légkörű eszmecseréken részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. Jelen volt Torsten Hylander, a Svéd Királyság magyarországi és Iván Tivadar, hazánk svédországi nagykövete. A délelőtt folyamán Hans Martin Blix, a Hilton Szállóban találkozott a hazai és a külföldi sajtó képviselőivel. Bányász Rezsőnek, a külügyminisztérium sajtófőosztálya vezetőjének megnyitója után a svéd külügyminiszter magyar- országi tárgyalásainak tapasztalatait összegezte. — Látogatásom részét képezi annak a beszélgetés sorozatnak, amely legfelsőbb szinten országaink között zajlik — mondotta. - Magyarország s Svédország külügyminisztériumának képviselői rendszeresen találkoznak egymással, s ugyanilyen folyamatos együttműködés alakult ki intézményeink között is. Egyetértünk magyar barátainkkal a tekintetben, hogy ezek a kapcsolatok igen hasznosak, s tovább kívánjuk együttműköA pénzügyminiszter rendelete értelmében június 15-től a Magyarországra belépő külföldi rendszámú dízelüzemű autóbuszok és tehergépjárművek részére üzemanyag-vásárlási engedélyt kell venni a határátkelő- helyeken lévő valutaátváltó helyen, Az engedély megvásárlását a határon a vámszervek ellenőrzik. Az egyszeri magyarországi tartózkodás idejére érvényes engedély ára autóbusz részére 700 forint, tehergépjármű részére teherbírástól függően 500, illetve 1200 forint. A kishatár- forgalomban közlekedő dízelüzemű tehergépjárművek részére, amelyek esetleg naponta többször is átlépik a határt, olyan engedély is vásárolható, amely vásárlástól számított egy hétig érvényes. Ennek az engedélynek az ára 3000 forint. Az üzemanyag-vásárlási engedélyt a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott valutákért désünket szélesíteni gazdasági és kereskedelmi téren is. Jelenleg is azon munkálkodunk, hogy ennek akadályait eltávolítsuk. Ugyanez vonatkozik a kulturális területre és a turizmusra is: igen sok svéd turista látogat Magyarországra, s mi is szívesen látnánk több magyar vendéget országunkban. Legfontosabb feladatnak azonban a gazdasági kapcsolatok kiépítését tartjuk. Bár országaink gazdasági berendezkedése eltérő, az ipari kooperációk száma megközelíti a fél százat. A budapesti tárgyalásokról szólva Hans Martin Blix hangsúlyozta: — Az európai biztonsággal és együttműködéssel összefüggő kérdéseken túlmenően más nemzetközi kérdéseket is megvitatunk Púja Frigyes külügyminiszterrel. Ügy tűnik: álláspontunk nem azonos minden kérdésben, mégis hasznos volt a kétnapos eszmecsere. Egyetértettünk a 'tekintetben. hogy a SALT—II. megállapodás igen nagy jelentőségű áz enyhülési politika jövője és a madridi találkozó előkészületei szempontjából, s további eredményeket hoz a leszerelés területén. Hivatalos látogatását befejezve, a délutáni órákban elutazott Budapestről Hans Martin Blix. Búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes. Jelen volt Torsten Hylander és Iván Tivadar. kell megvásárolni. Azon. országokban honos gépjárművek részére, amelyek állami bankjával a Magyar Nemzeti Bank a valuták kölcsönös átváltására megállapodást kötött, forintért vásárolható meg az engedély. Ez jelenleg a bolgár, csehszlovák, lengyel, mongol, NDK- beli, román és szovjet rendszámú gépjárművekre vonatkozik. Külföldi rendszámú dízelüzemű autóbuszhoz és tehergépjármű- höz üzemanyagot az üzemanyagtöltő állomásokon csak az engedély felmutatásával lehet vásárolni hatósági fogyasztói áron, a gépjármű beépített üzemanyagtartályába töltve. A lejárt engedélyt az országból való kilépéskor a határvámszerveknek le kell adni. Az intézkedést az tette szükségessé, hogy a dízelolaj ára Magyar- országon változatlanul literenként 4 forint, omi lényegesen alacsonyabb ár, mint a legtöbb európai országban.-------1 a merikai csúcs- taiálkozó Carter amerikai elnök csütörtök esti érkezésével indul meg a gyakorlatban is a szovjet—amerikai csúcstalálkozó gépezete az osztrák fővárosban. Leonyid Brezsnyev pénteken dél körül érkezik meg Bécsbe, s a két államfő első alkalommal pénteken késő délután, Rudolf Kirchschläger osztrák szövetségi elnöknél találkozik először. Brezsnyev és Carter érdemi tárgyalásai szombaton kezdődnek meg, vasárnap folytatódnak. A hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról szóló újabb szovjet—amerikai megállapodást hétfőn írják alá a bécsi Hofburgban. Szovjet—amerikai legfelsőbb szintű tanácskozásra több éves szünet után kerül most sor: az utolsó ilyen megbeszélés Gerald Ford amerikai elnök vlagyivosztoki látogatása volt. Leonyid Brezs- nyevvel ekkor állapodtak meg a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról szóló megállapodások elveiben, ezeket azonban mind ez ideig nem sikerült valóra váltani — mindenekelőtt amiatt, mert az amerikai kormányzat változása után a Carter kormány hosszú időn keresztül nem ismerte fel a megvalósitás járható útját. Carter Bécsbe érkezett James Carter, az Egyesült Államok elnöke kíséretével csütörtökön este 21.43 órakor megérkezett a schwechati repülőtérre, hogy részt vegyen a pénteken kezdődő szovjet- amerikai csúcstalálkozón. ♦ Gáspár Sándor fogadta Romesh Chandrát Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a Szakszervezeti Világ- szövetség elnöke csütörtökön fogadta Romesh Chandrát, a Béke-világtanács elnökét, A szívélyes, baráti hangulatú találkozón véleményt cseréltek a Szakszervezeti Világszövetség és a Béke-világtanács együttműködéséről, a további közös fellépés lehetőségeiről. ♦ Rácz Pál afrikai tárgyalásai Rácz Pál külügyi államtitkár hazaérkezett a Magadaszkáron, Zambiában és Kenyában tett hivatalos látogatásáról. A három ország külügyminiszterével és a kormányok más tagjaival megbeszéléseket folytatott az időszerű nemzetközi kérdésekről és az országaink közti kapcsolatok fejlesztéséről. Rácz Pált fogadta Didier Ratsiraka ma- dagaszkári és dr. Kenneth Ka- un.da zambiai köztársasági elnök. A külügyi államtitkár megbeszéléseket folytatott Joshua Nkomo-val, a Zimbabwei Hazafias Front társelnökével. Benke Valéria látogatása Zala megyében Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle főszerkesztő, je csütörtökön Zala megyébe látogatott. A vendéget Nagykanizsán Horváth Gyula és Tóth Lajos, a megyei pártbizottság titkárai, valamint Salamon Béla, a nagykanizsai városi párt- bizottság titkára fogadták és tájékoztatták a megye gazdasági, társadalmi és kulturális életéről, továbbá Nagykanizsa várospolitikai helyzetéről. Benke Valéria ezután felkereste a Zala megyei Sütő- és Édesipari Vállalat helyi gyárát, amely csaknem kizárólag nőket foglalkoztat és az ott dolgozók élet. és munkakörülményeiről, szociális ellátásáról tájékozódott. A Politikai Bizottság tagja délután a városi pártbizottság épületében aktívaülésen találkozott Nagykanizsa város és a járás párt-, állami és tömegszervezeti vezetőivel. Benke Valéria időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről tájékoztatta az aktíva- ülés résztvevőit. Üzemanyag-vásárlási engedély bevezetése külföldi dízelüzemű autóbuszok és tehergépjárművek részére
