Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)
1979-06-14 / 161. szám
e Dunántúlt napló 1979. június 14., csütörtök Ällamuizsgäk — felvételik Sok orvos és tanár pályázik Baranyába n műszakisok nem mennek Budapestre J ó szívvel ajánlom a gyermekolvasók figyelmébe Pákolitz Istvánnak a Móra-kiadónál megjelent új kötetét, s azzal az alapos gyanúval, hogy a Ki- nálgató című könyvecskét a gyermekeknek verset olvasó felnőttek is hamar meg fogják kedvelni. Olyan költeményeket kínál ugyanis a pécsi költő, melyek nem csupán a gyermekverseknél megszokott csengés-bongással, mozgásra ingerlő ritmussal és rímes játékokkal hódítanak. A gyermeklíra ezen elengedhetetlen kellékei is jelen vannak Pákolitz Kínálgatójában, a kötet fő jellemzője azonban a költő egészséges, meleg humora, ember- és természet-, szeretete, meleg líraisága. A természet-ihlette verseket — ezek igen közel állhatnak a költőhöz — az évszakok változása fűzi egy fonálra. Vizek, nádasok, rétek, mezők és erdők lakói kelnek Pákolitz István gyermekversei-■ • Kínálgató életre bennük: a csupa csőr meg csupa láb gólyák, (vitorlázó repülő volt a mama azelőtt); a fibagoly, aki tanulgat, bár nem magol — autodidakta, akárcsak az apja; a bibic, akinek csizmát vásárol a dédöregapja), méretre nem gondolván, csak úgy gondo- lomformán — majd belenyősz ebadta! — felkiáltással.) A felbukkanó ötletekből szójátékok, ritmusos szóvariációk bontakoznak ki, szólásokkal, táncszókkal, népi bölcsességekkel fűszerezve, valami egészséges, falusias ízt adva az egész kötetnek. Bizonyára megszereti majd az olvasó a kötetben szereplő figurákat is, néhai Petánczki Alajos, született csámpai őslakost, dali úr és delnői kalapost, Tolnamözsi Czompó Bözsit, aki halért indul Paksra, de végül Kárász Jóskával is beéri, s Katát, aki a tolnai Szaka- dátról kommendólnak, aztán a szüretelő lányokat meg a puttonyos Jóskát, aki farsang- farkán házasodik. Az ízes népi alakok s a táji környezet Pákolitz szülőföldjét, gyermekkori emlékeit idézi. Innen táplálkozó lírája a földönjáró humor mellett nem egyszer az áhitat s a megillető- dés magasába emeli verseit, főként a Hópehely álombéli kavargásban, a Szél kifosz- tottságában, koldusember, nincstelenségében, vagy a Csillagfogatban, ahol a csillagszikrákat pattogtató Gön- cölszekér döccen a Tejútra, s viszi a fölvillázott holdsugár- kévéket. A humor, a játék, a meg- illetődés és az áhitat verseihez pontosan eltalált a könyv illusztrátora, Stuiber Zsuzsa. Képei nemcsak együtt élnek a versekkel, hanem a látvány számára is teljessé teszik, tovább fokozzák Pákolitz István gyermekverseinek hatását. Gállos Orsolya Kirándulások, úszótanfolyamok A nyári szünidőben is rendszeres foglalkozásokat tart az úttörőház lövész-szakköre Fotó: Proktza László Szünidei program a pécsi Úttöröházban „Indián-nyár” a Mandulásban János-passió, kállai kettős Pécsi muzsikusok i——————^—— i ■—imi——— külföldi szereplése Kodály-művekkel készülnek a horvátországi kórusfesztiválra Még javéban tart a vizsgaidőszak - a legtöbb egyetemen és főiskolán június 30-ig —, de már kezd kirajzolódni a kép: hol helyezkednék el a végzősök, sikerült-e jó helyeket megpályázniuk, s hány „gólya” foglalja el a helyüket majd ősszel... A Pécsi Orvostudományi Egyetemnek 204 hatodéves hallgatója van, de hogy közülük hányán kapnak diplomát, ez csak a nyári államvizsgák után dől el. Akik sikeresen vizsgáznak társadalmi orvostanból és a klinikai tárgyakból, szeptemberben vehetik át a diplomát az ünnepélyes doktoravatáson. Nem így a fogászok, akik június 9. és 13. között államvizsgáz- nak, s már június 22-én doktorrá avatják őket. A végzősök közül 149-en pályázhatnak - a többiek társadalmi ösztöndíjasok, vagy külföldiek — közülük 22 hallgatónak névre szóló pályázat érkezett. (A jogszabályok erre lehetőséget adnak.) A hallgatók 3—3 helyre adták be pályázatukat, s az összesítésnél derült ki, hogy 181 jelentkezés szól Pécsre, vogy Baranyába. Ezzel szemben a megye 25 állást hirdetett meg, az egyetem pedig 23-at. Felvételi: Az általános karra 397-en, a fogász karra 49- en jelentkezték; a fölvehető létszám 167, illetve 17, tehát a túljelentkezés valamivel több, mint kétszeres. A szóbeli felvételi vizsgák június 26— 29. körött lesznek. A Pécsi Tudományegyetem joghallgatói februárban kapták meg diplomájukat, néhány kivételtől eltekintve már valamennyien állásban vannak. Az Állam- és Jogtudományi Karra 263-an jelentkezték, de hogy hányat véhetnek fel, azt csak oz elkövetkező napokban — június 15-ig fogja közölni a minisztérium. A felvételi tájékoztató szerint a keretszám 95 fő, tehát a túljelentkezés a jogi karon közel háromszoros. Az írásbeli felvételi vizsgák június 26-tól 29-ig lesznek, s július 5-ig véget érnek a szóbelik is. Levelező tagozatra valamivel több, mint 300-an jelentkeztek. A PTE Közgazdaságtudományi Karán az idén 108 hallgató végez, ha sikerül az államvizsgájuk, amely októberben lesz. A tanulmányi osztálytól kapott értesülés szerint a diplomázók 15 százaléka Pécsett kíván maradni. A végzős közgazdászok viszonylag kedvező helyzetben vannak: közülük 70 már diákévei alatt társadalmi ösztöndíjas szerződést kötött, így csak 38 hallgatónak kell állást keresnie, ők 357 hely közül választhattak, s ebből Cserdi András rajongója a hagyományoknak. Komlón, a Május 1. Művelődési Házban gyűjti 10—15 fős lelkes szakköri tagjainak az együttműködésével a kallódó és pusztuló helytörténeti érdekességeket. Mi is került mostanában a helytörténeti gyűjteménybe? Inhoff nevű asztalos 11 különlegesen szépen kidolgozott szerszáma a századfordulóról Kisbattyánból, azután Cukor István komlói cipész mesterien megmunkált konyhabútora a századfordulóról, szintén hely- történeti különlegesség. 1871- es dátumot jelez a kisbattyáni felfedezés: szekrény, ágy, tulipános láda, ágyterítő, menyasszonyi szoknya. A gyönyörű együttes valóban bemutatásra több mint 240-et csők a pécsi egyetemen hirdettek meg. Az írásbeli felvételi vizsgák- politikai gazdaságtanból és történelemből — június 26-án lesznek, a szóbelikre július első napjaiban kerül sor. Pontos felvételi keretszámot még a közgazdasági kar sem kapott, a túljelentkezés előreláthatólag kétszeres. Gondban vannak azok a negyedéves tanárképző főiskolások, árkik Baranyában kívánnak elhelyezkedni. Az 55 baranyai állásra 238-an jelentkeztek. (Bbből az 55-ből is le kell számítani azokat a helyeket, amelyekre Pécsett képeznek tanárokat, tehát ide pl. Szombathelyről várnak friss diplomásokat.) Egyébként a Pécsi Tanárképző Főiskolán az idén 381 nappali tagozatos hallgató végez, Iközülük 91 társadalmi ösztöndíjas. Államvizsgájukra június 7—13. között kerül sor, a tanáravató pedig június 15-én lesz. Az írásbeli felvételi vizsgáikat június 25—26-án tartják meg, és július 3-ig befejeződnek a szóbelik is. A 440 nappali helyre 1331-en jelentkezték, legerősebb a túljelentkezés a magyar—történelem, a földrajz -testnevelés és biológia-földrajz szakokon. Szeptemberiben kapják meg diplomájukat a végzős műszaki főiskolások. A hét szakmai intézetben 368-an várják az államvizsgákat. Ezekre július első napjaiban kerül sor. Százötven hallgató pályázhat- nagyon sok a budapesti állás és lakásgondok miatt sem ide, sem Pécsre nem törekszenek nagyon a fiatal üzemmérnök-jelöltek: többségük a lakóhelyéhez közel fog elhelyezkedni. Általában bőséges az álláskínálat az épületgépészek számára például tizenötszörös. A Pollack Mihály Műszaki Főiskolán június 25-től 30-ig lesznek a szóbeli felvételi vizsgák. A 400 helyre 410 jelentkező volt, közülük - a közös érettségi-felvételi írásbeli vizsga után — 402-t hívtak be szóbelizni. A létszám kiegészül majd azokkal a hallgatókkal, akiket műszaki egyetemekről irányítanak a pécsi főiskolára. Az egyes intézetek között egyenetlenül oszlik meg a jelentkezők száma; a legnagyobb túljelentkezés — kétszeres — a magasépítő szakon volt. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi zenetanárképző tagozatán 29 hallgató végez az idén. Közülük öt társadalmi, négy pedig zenekari ösztöndíjas. Tizenketten tanárként fognak dolgozni, egy hallgató pedig a Zene- akadémiára jelentkezett továbbtanulásra. kívánkozik a nagyközönségnek is. Most bukkant fel egy öreg szódásüveg „Tóth György Mánia 1932"-es felirattal, valódi helytörténeti „felfedezés", ugyanis senki nem tud, ott a faluban az egykori szikvízgyártóról. Van, mit felderíteni! A szakkör épp öt éve szorgoskodik Cserdi András irányításával és eddig már háromszáz olyan tárgyat lelt, gyűjtött be, ami kiállításra méltó. Komlót és ezen kívül négy falut járnak be a gyűjtők, úgy látszik, hogy nem hiába. Jelszavuk lehetne a legutóbbi megtalált, 1897-ből származó bödön vésett felirata, melynek szövege németül: Glück auf! Vagyis: Szerencse fel! Csuti J. Még egy-két nap és befejeződik a tanév, küszöbön a nyári vakáció. A Pécsi Úttörőhöz szakkörei a héten megtartják záró foglalkozásukat, hogy helyet adjanak az úttörőház június 25-e után kezdődő hagyományos nyári programjának. Az idei évben a nyári úszótanfolyamok iránt mutatkozott eddig a legnagyobb érdeklődés. Kisdobosok és úttörők orvosi igazolással jelentkezhetnek a június 25-én induló tanfolyamra. Az idei nyáron aug. 2-án egy második tanfolyamot is indítanak. Mindkét tanfolyam kéthetes. Az úszás tanfolyamok előtti megbeszélést június 22-én, illetve augusztus 1-én délután 5 órakor tartják meg az úttörőházban. A művészetek vándorútján címmel június 28-tól csütörtöki napokon egynapos kirándulásokat szervez az úttörőház, részben vonattal, részben gyalogtúrával. Megtekintik a pécsi ásatásokat; Zókon az ókori települést, s ellátogatnak Nagyharsányba és Kishajmásra is. Egész nyáron működik az úttörőház lövész szakköre, sőt nyárra új tagokat is fölvesznek. A foglalkozásokat minden héten hétfőn és pénteken délután tartják. A kisdobosok részére Indián nyár címmel klubfoglalkozásokat tartanak minden héten szerdán, a Mecsek-Mandulásban. Ugyancsak szerdai napokon délután szabadtári foglalkozásokat tartanak 3—7. osztályos pajtásoknak sok játékkal, bóbkészí- téssel „Csináld velünk játékosan!" címmel. A jelentkezők részére az úttörőház az egyes programokhoz levélben emlékeztetőt fog kiküldeni. Jelentkezési lapokat és programot lehet igényelni az iskolákban vagy a Pécsi Úttörőházban. A pécsi Liszt Ferenc Kórus és Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatának zenekara Antal György vezetésével nemrég Lengyelországban, Legnicán szerepelt. Az Operaház szólistáival Bach János-passióját adták elő a lengyel városkában. Antal Györgyöt kértük meg, számoljon be a Legnica Kantát eseményeiről, a kórus és a zenekar nyári programjáról. — Harminc énekkar vett részt ezen a négy napos fesztiválon május második felében. Külföldiek mi voltunk egyedül, s mi adhattuk az egyetlen teljes oratórium-estet. Nem - voltunk teljesen ismeretlenek, hiszen korábban szerepelt már itt a Dobó úti Gimnázium kórusa, a pécsi zenei életnek ők voltak az első hírvivői. — Úgy érzem, nem vagyunk szerénytelenek, ha azt mondjuk, hogy sikerrel szerepeltünk, hiszen az óriási érdeklődéssel kísért hangverseny után, az utcán, az üzletekben kértek autógrammot a kórus és a zenekar tagjaitól is. Jómagámat egy szovjet katona karmester keresett meg másnap, családostól. — A fesztivál érdekessége volt, hogy a lengyel kórusok sok Bartók-, Kodály- és Bárdosművet adtak elő, s ezeket magyar nyelven énekelték. Legnicában annak idején Liszt Ferenc is koncertezett, ezt ők számon is tartják, és egyéb rendezvények mellett Liszt-fesztivált is terveznek tartani. A fesztivál igazgatósága elkérte teljes repertoárunkat, mert számítanak] velünk más lengyel városok fesztiváljain is. Lengyelországban ezen kívül még Glogowban léptünk fel, ugyancsak a János- passióval. Míg a kórus és a zenekar kipihente a lengyel utat, a főiskola hat növendéke szerepelt Eszéken, az eszéki zeneiskolával lévő kapcsolat jegyében. A ju. goszláv növendékek novemberben fogják viszonozni a koncertet. A Liszt Ferenc Kórus és a zenekar közben Kodály-művekkel készül, hogy részt vegyen néhány nap múlva a Szlavonsz. ka Pozsega városban rendezendő horvátországi kórusfesztiválon. — A rendezők azt kérték, hogy csárdás is szerepeljen műsorunkon — mondta Antal György. — így esett a választás Kodályra, Kállai kettősével és egyéb műveivel szerepelünk majd. De csárdás nincs tánc nélkül, ezért a Baranyai Tánc- együttessel, s közösen közel egy órás műsort adunk a fesztivál fináléján. B. L 4 Jó televíziós vétel, URH-rádiózás Torony a Mecseken Ha felpillantunk a Mecsekre, legelőször a tv-torony fogja meg a tekintetünket. Ez nem is csoda, hiszen ez Pécs városának a legmagasabban fekvő nevezetessége. S bár látásból jól ismerjük, mégis keveset tudunk arról, hogyan teljesíti mindenki számára fontos küldetését. A pécsi tv-állomás a posta rádió-tv műszaki igazgatóságához tartozik. A torony elsőrendű feladata, hogy a rászerelt antennarendszerekkel nagy .területen biztosítsa a jó televíziós vételt és az URH-rádió- zást. Az antennákat azért kellett ilyen magasra helyezni, mert az elektromágneses hullámok ebben a tartományban már majdnem teljesen úgy viselkednek, mint a fény, ezért csak akkor kaphatunk jó képet, ha a vevőantenna „látja” az adóantennát. Ezért volt célszerű ide telepíteni az URH- adókat is, amelyek a Kossuth és a Petőfi Rádió, valamint a 3. műsort sugározzák. Az állomás az országos gerinchálózati adók egyik tagja. Ezek közvetlenül a budapesti stúdiókból kapják a műsort a mikrohullámú berendezéseken keresztül. Reléállomásnak pedig a vételi körzetben fellépő „fehér foltok", tehát a gyenge ellátottságé területek kiküszöbölésére telepített helyi átjátszó adókat lehet nevezni. Környékünkön Siklóson, Bonyhádon és Szekszárdon van ilyen átjátszóadó. Tördelt domborzatú országokban — például Ausztria, Svájc — több száz ilyen kis adó működik. Érdekesség, hogy ott nem csak aktív kisadók vannak, hanem olyanok is, amelyek passzív reflektálóként az anyaadó jeleit az elzárt területre verik vissza. A reléállomások feladata elsősorban az, hogy a budapesti stúdióból jövő információkat továbbítsák jó minőségben, de pl. a Budapest—Pécs telefonösszeköttetés is ezeken a berendezéseken keresztül történik, sőt a nemzetközi információcsere is a mikrohullámú láncon zajlik. Az adó megbízhatóan működik, 1978-ban a 4400 órás műsoridőből 8 perc és 12 másodperc volt az az üzemzavar, amelyért a pécsi tv-torony volt •a „felelős". Nagy Gábor H. J. Helytörténeti leletek Komló környékéről
