Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)

1979-05-09 / 125. szám

' 979. május 9., szerda Dunántúlt napló 3 Az ú} Polgárt Törvénykönyv alkalmazásának tapasztalatai B aranyában évente több mint 10 ezer polgári jogi eljárást folytatnak le a bíróságok. Ez azt jelenti, hogy hónapról hónapra ál­lampolgárok ezrei részesei valamilyen szereplőként polgári pereknek. Éppen ezért nemcsak jogi körök­ben előzte meg felfoko­zott várakozás az új Pol­gári Törvénykönyv életbe­lépését. Több mint egy esz­tendő telt el a hatálybalé­pés napja, 1978. március elseje óta. A tapasztalatok­ról beszélgettünk dr. Gá- tos Györggyel, a Pécsi Me­gyei Bíróság elnökhelyet­tesével.- Az új jogszabály életbelé­pése óta hogyan alakult a pol­gári perek száma?- Az eddigi tapasztalataink szerint lényegében nem hozott menniységi változást az új PTK. Nem is vártunk csökkentést, hi­szen gyakorlatilag a jogszabály — igazodva változó társadalmi körülményeinkhez — megnövel­te a jogilag védett érdekek tar­tományát. A változás inkább a perek összetételénél érhető tet­ten. Egyértelműen a jogszabály- változás következménye például az a tény, hogy emelkedett a személyiségi jogokkal kapcsola­tos eljárások száma, ugyanak­kor a korábbinál kevesebb a bíróság előtt eldöntendő jog­vita a hagyatéki ügyekben.- A törvények betartása min­denkire kötelező, ám az önkén­tes jogkövetés előfeltétele c logismeret. Ismeri-e már a la­kosság az új PTK-t?- Nem kellően. Bizonyos te­rületeken azt vártuk, hogy ug­rásszerűen megnő majd a pe­rek száma. Ilyennek tekinthető például a nem vagyoni kárral kapcsolatos kártérítési kötele­zettség. Baranyában a mai na­pig egyetlen ilyen per nem ke­rült a bíróság elé, noha érzé­sem szerint sok olyan jogvita létezik, ahol az ilyen kártérítési igénynek helye lenne. Az ál­lampolgárok tehát tartózkodnak az ilyen perek indításától, ám e tartózkodásnak a jog kellő is­meretének hiánya az oka.- Itt segíthetnének a jogi képviselők: azaz az ügyvédség vagy a jogsegélyszolgálat. . .- Az ügyvédség tanfolyamo­kon és más módon is igyeke­zett elsajátítani a jogszabályt. Ám számos ügyben hiányzik a tényállásnak megfelelő ügyvédi felismerés, és ezért olykor nem merítik ki a törvénysújtotta le­hetőségeket. Ilyen esetekben o bíró természetesen felhívja a fi. gyeimet az adott jogszabályra, hogy az állampolgárokat ne ér­hesse hátrány. A jogsegélyszol­gálat sokat tehet a hatéko­nyabb jogpropagandáért, hi­szen az ő szerepük igen jelen­tős a jogi tanácsadásban. Jó Emelkedett a személyiségi jogokkal kapcsolatos eljárások száma Kevesebb jogvita hagyatéki ügyekben Szemléletbeli tévelygések okoznak hibás döntéseket . lenne, hogy ha a polgári jog területén nagyobb jártassággal rendelkező szakembereket von­nának be a jogsegélyszolgálat­ba. — A Pécsi Megyei Bíróság hogyan segíti a városi-járási bíróságok munkáját e jogsza­bály alkalmazásában? — A másodfokú ítéletek jogi indoklását a korábbinál rész­let gazdagabban és kifejezőb­ben igyekszünk megfogalmaz­ni. így ezek az ítéletek irány­mutatóak és egy áldott terüle­ten általánosíthatók. Az elsőfo­kon eljáró bíróságok tanácsai nem dolgoznak nagy hibaszáza­lékkal és látszik, hogy a bírák mind egészében, mind pedig részleteiben ismerik az új Pol­gári Törvénykönyvet. Még csak egy esztendő tapasztalataival rendelkezünk, de úgy véljük, hogy elsősorban a szemléletbe­li tévelyegések szülnek hibás, megváltoztatandó döntéseket, így most arra fektetjük a fc hangsúlyt, hogy a jogszabály betűi mellett, annak szelleméi is mind jobban átérezzék a jogalkalmazók. Milyen területeken lenne szük­ség a hatékonyabb jogpropa­gandára? — Pontosan azokat a részeit nem ismeri még kellően a la­kosság a jogszabálynak, ame­lyek merőben újak. Ez tehát a nem vagyoni kár esetén fenn­álló kártérítési kötelezettség; o hibás teljesítéssel kapcsolatos törvényhely, vagy például az ál­lamigazgatási jogkörben okozott kárra vonatkozó előírás. Na­gyon érdekes jelenség, hogy amíg az anyagiakkal kapcsola­tos szabályok ismerete hiányos; ugyanakkor túlzottan is megnőtt a társadalmi érzékenység a sze­mélyiségi jogokkal kapcsolat­ban. Jellemző példa erre an­nak a középvezetőnek az ese­te, aki személyiségi jogaiban érezte sértve magát, mert bűn- cselekmények miatt eljárást in­dított ellene hivatali elöljárója. — Mit mutat a gyakorlat: vannak-e hiányosságai az új jogszabálynak? — Az élet és a fejlődés egy­re újabb és bonyolultabb jogi eseteket, jogvitákat produkál. Az új PTK bevált a gyakorlatban és mind a bírák, mind pedig a lakosság véleménye szerint to­Elsők a megyében Eredményes társadalmi munka Szigetváron Szigetvár 1976-ban érte el először a megye városai közül az egy főre jutó társadalmi munkában az első helyet. 1978- ban még jobb eredménnyel is­mét első lett a megyében: a társadalmi munka összértéke 5 millió 400 ezer forint volt. A társadalmi munka egyre ösz- szehangoltabbá vált a város te­rületén, megvalósult a szakosí­tás, amelynek eredményeként a résztvevők a szakmájukhoz kö­zel álló munkák elvégzésével beruházási jellegű feladatokat is megoldottak. Ennek köszön­hetőek az 1978-as év eredmé­nyei. A legtöbb munkaórát a vá­rosi sportöltöző, az Alapi Gás­pár utcai játszótér és a Lenin lakótelepi iskola sportudvará­nak építésére fordították. A vál­lalatok, üzemek szocialista bri­gádjai szerződésben vállalták az általuk létrehozott 9 játszó­tér karbantartását és az óvó- dáknál, iskoláknál jelentkező kisebb karbantartási munkák elvégzését. Folytatódott a város nyugati szélén levő egykori agyagtermelő gödrök feltölté­se, ahol 1979—80-ban parkok és játszóterek épülnek. A cipő- gyári üzemi óvoda létrehozá­sáért a kommunista szombatok munkabérét ajánlották fel a brigádok, öt utcában több mint két kilométernyi járda épült társadalmi munkában 1978- ban. Az 1979. év célkitűzései . kö­zött szerepel a KRESZ-park megépítése a vár mellett és összekötő járda építése a vár sétánya és a Lenin lakótelep között. Hét utcában újabb két és fél kilométer járda épül 1979- ben a város területén. H. M. vább erősítette a szocialista tör­vényességet, a korábbinál haté­konyabban egyeztetve az egyé­ni és a társadalmi érdekeket Természetesen találkoztunk olyan jogi problémával, amely azt jelzi, hogy egyes területe­ken a Legfelsőbb Bíróság elvi döntései, állásfoglalásai kell hogy segítsenek a joghézagok kitöltésében. A tapasztalatok szerint két—három esztendőnek kell eltelnie ahhoz, hogy hiány­talanul átitassa munkánkat, éle. tünket a törvény, mely ma mór nem is tekinthető újnak és re­méljük, hogy sok év múlva sem érezzük majd elavultnak. E. A. Bgy lötök kori kút esefe Bevásárlók a kertvárosi Műszaki Áruházban Bevásárló csütörtök, kevés forgalommal Több a nézelődő, mint a vásárló Holnap lesz a negyedik csü­törtök, amikor Pécsett, a főút­vonalak mentén az iparcikk- és a ruházati üzletekben, vala­mint az áruházakban este nyolcig lehet vásárolni. A forgalomra vonatkozóan egy-két adatunk már van: két hete, csütörtökön a Konzuli­ban például este 7 és 8 kö­zött 422 vásárló fordult meg, s ez idő alatt összesen 57 000 forintos forgalmat bonyolítottak le. Érdekes összevetésre ad al­kalmat a Centrum 6 és 7, il­letve 7 és 8 óra közötti for­galma : 6 és 7 között 60 000, míg 7 és 8 között 22 000 fo­rintos forgalmat számoltak ösz- sze, ami a napi forgalomnak a 8, illetve 5,6 százalékát te­szi ki. Megjegyezzük, hogy minden csütörtökön 6 és 8 óra között bizonyos árukat 20 százalékos engedménnyel lehet megvásá­rolni. A csütörtök esti kedvez­mény minden héten más és más — de hogy mi, az ter­mészetesen titok. A Mecsek Áruházban két hete még nem volt túl nagy a forgalom, 7 és 8 között körülbelül százöt­venen tértek be, s ezek har­minc százaléka vásárolt is, bár inkább csak napi cikkeket, fe­hérneműt, illatszereket és — érdekes, ez minden áruházban így volt —, méterárut. Még nagyon kevés idő telt el az új nyitvatartás bevezeté­se óta, úgyhogy különösebb következtetéseket nemigen le­het és nem is igen érdemes levonni. Inkább egy rövid sé­tára indultunk a harmadik hét csütörtökén. Először a Ivov- kertvárosi iparcikk áruháziba látogattunk, ahová nem sokkal 7 óra után érkeztünk. — Ez a városrész egyetlen ilyen jellegű üzlete — mondta egy eladó. — Sokan csak be­néznek hazafelé menet, viszont mindig van olyan vásárló, aki csak ilyenkor tud megvenni va­lami apróságot, amire sürgő­sen szüksége van. Ilyen pél­dául az elem, vagy a papír­cikkek közül a füzet, vonalzó. Amit még gyakran vesznek estefelé, az a mosópor, mi ugyanis tartunk vegyiárut is. A legnagyobb forgalom eb­ben az üzletben is — mint ál­talában — fél 4 és 7 óra kö­zött zajlik. De ha nincs is es­te tömeg, az kétségtelen, hogy sokaknak kedvez a hosszabb nyitvatartás. Mert akad olyan is, hogy 7 óra után hat perc­cel kelt el egy kazettás magnó — ez pedig nem éppen napi­cikk. Ho pedig valaki komo­lyabb gépet, mondjuk mosó­gépet akar vásárolni, s ezt va­lamelyik családtagjával közö­sen szeretné kiválasztani, na­gyon sok esetben az esti idő­pont az, ami mindkettőjüknek megfelel. Fél nyolc lehetett, amikor a Konzum Áruházban egy há­zaspár televíziót vásárolt. Töb­ben keresgéltek a lemezek kö­zött, valaki éppen az OTP- részletet intézte, s a mozgó­lépcsőn még egyre érkeztek az emberek. A ruházati osztá­lyon viszonylag nagy volt a for­galom, ami részint annak tu­lajdonítható, hogy éppen ezen a napon kezdődött a gyermek kötöttáruk negyvenszázalékos kedvezményes vására. S mi­után az áruházban élelmiszert is lehet kapni, az ABC-be is benéztünk. S azt talán mon­dani sem kell, hogy amíg va­lahol nyitva van egy élelmi­szerbolt, ott mindig akad „megkésett” vásárló. Mire a Mecsek Áruházba értünk a múlt csütörtökön, csaknem nyolc óra volt, s en­nek megfelelően itt már kevés emberrel találkoztunk. Akik még az áruházban nézelődtek, azok is inkább a földszinten maradtak. Nyolc órakor pedig kiürült a Mecsek is. Még egy­két hét, s talán természetessé, megszokottá válik a kereske­delemnek ez az újítása, s a jelek szerint növekedni fog a vásárlók száma is. D. Cs. Idei zöldség­kilátások Idén 527 vagon zöldséget adnak át az áfészeknek a Ba­ranya megyei kistermelők: mint­egy tízezren. Tavaly 492 vagon zöldséget értékesítettek, küld­tek a piacra. Ebben az eszten­dőben a fóliás zöldség területe 40 hektár a tavalyi 28 hektár helyett. Paradicsomból 30, pap­rikából 68, uborkából 166 va­gonnal érkezik a 12 áfész fel­vásárló-telepére, 10,63 és 6 százalékkal több mint 1978- ban. A kiskertekből csökken a felhozatal fejeskáposztából, zöldborsóból, gyökérzöldségből és sárgarépából, ugyanis eze­ket nagyobb mennyiségben a nagyüzemek termesztik majd. Vargánya­kísérlet A vargányát is szeretnék üzemben termeszteni, ahogy ez sikerült például a csiperkével és méq néhány gombafajtával. Az egész világon kísérletek folynak, hazánkban az országos kutatóprogramot az MTA Bu­dapesti Izotóp Intézete koordi­nálja, ahol a vargánya nagy­üzemi termesztéséért dr. Po- zsár Béla felelős. Munkáját segíti egy baranyai kutató is, dr. Szabó László. Eddig még sehol nem sikerült elérni, hogy tönkre és kalapra bírják nevel­ni a vargányát mesterséges kö­rülmények között. Most az első eredmények szerint úgy tűnik, hogy bizonyos részeredmények születtek, amelyek nagyon is biztatóak. Nem kellene mindig az eredeti helyhez ragaszkodni Hónapokkal ezelőtt egy tö­rök kori kutat találtak a Kápta­lan utcában a közműfelújítósok közben. Egyikét a tucatnyinak, amikből friss víz csordogált az igazhetűek és a gyaurok fel- üdítésére. A kutak legtöbbje nyomtalanul eltűnt, így aztán érthető, ha megkülönböztetetl becsben részesül az előkerült. Milyen is a kútmaradvány? Nem különösen szépen meg­munkált kövekből állították ösz- sze annak idején. Szemlátomást kizárólag praktikus célt szol­gált s nerrv díszíteni kívánták vele a várost. A mostani megkülönböztetett becs pedig azt jelenti, hogy a kút maradványai köré masszív vasbeton támfalat építettek lép­cső-lejáróval a Janus Panno­nius utca felől, a korszerűsítés­re váró Káptalan utca pedig itt a torkolatnál bicsaklik egyet. Mit kifogásolhatunk ebben? Történelmi emlékeink, érté­keink védelmén nem lehet és nem szabad vitatkozni. Ez eset­ben sem ezt tesszük. S eső után köpönyegként nincs is mit kifogásolnunk. Úgy véljük azon­ban, hogy a kút esete példa lehet a jövőre nézve, hogy tud­niillik — ne feltétlenül így csinál­juk. Pécsett a föld mélye még sok mindent rejtegethet, amit — ha évek, múlva előkerülnek — be szeretnénk mutatni. De vajon in situ — azaz az eredeti helyén - kell-e min­dent bemutatni? A szükséges védelem, a szépen „cizellált” betonfal több tízezer forintba ke­rült, s ráadásként a város ezen a ponton tartós kényelmetlen­séget kényszerül majd elvisel­ni. Szentségtörést követtünk volna el, ha a művészettörténet és a história szempontjából egyaránt nem különösebb érté­ket képviselő kutat áttelepítet­ték volna 10—15 méterrel ar­rébb, az úttest túlsó oldalán a parkba? Elvégre a törökök is megépíthették volna ott... És akkor a funkciójának legmeg­felelőbb helyen csordogálhatott volna a csorqókút vize, ha egy­általán csordogál majd, s nem jár úgy, mint sok más vizes lé­tesítményünk. Ami pedig a bemutatást il­leti ... A vitathatatlanul na­gyobb kultúrtörténeti értéket jelentő Cella Septichora helyét évtizedek óta ismerjük, s még csak kísérlet sem történt — akár csupán jelzésszerű — bemuta­tására. Csigaléptekkel halad előre a vízlépcsőnél talált fes­tett sírtemplom bemutathafóvá tételének az ügye, s alig gyor­sabb Merni pasa Sallai utcai fürdőjéé. Hasonló leletek esetében a jövőben mérlegelni kellene: mindenáron a megtalálás he­lyén kell megtartani, vagy — ha a város mai érdeke is úgy kí­vánja — át lehet-e telepíteni közeli, ám kedvezőbb helyre? Hársfai István Este kelendő a méteráru

Next

/
Thumbnails
Contents