Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)

1979-05-07 / 123. szám

I ORA A NAGYVILÁGBAN Fölényesen győzött az Osztrák Szocialista Párt Képünkön: Bruno Kreisky kancellár, a kormányzó Osztrák Szo­cialista Párt vezetője szavaz. Az első jelzések és becslé­sek szerint az Osztrák Szocia­lista Párt fölényes győzelmet aratott a vasárnap megtartott parlamenti választásokon. Dél­után 5 órakor ért véget a sza­vazás és azonnal megkezdték a szavazatok összeszámlálását. Az első számítógépes előrejel­zések Kreiskyék nagy arányú győzelméről tanúskodnak. Az eddig beérkezett ered­mények azt vetítik előre, hogy a Szocialista Párt nemcsak megőrizte abszolút többségét, hanem egy-két mandátummal még meg is erősítette parla­menti pozícióit. Ugyancsak megerősödött a legkisebb par­lamenti párt, az Osztrák Sza­badság Párt, míg a Néppárt érzékeny veszteséget szenve­dett. Az el nem kötelezett országok oőszervezeteioek konferenciája Irak fővárosában vasárnap mintegy 40 ország és több nem­zetközi szervezet - köztük az ENSZ képviselőinek jelenlété­ben megkezdte munkáját az el nem kötelezett országok nő­szervezeteinek konferenciája. A tanácskozást, amelynek fő témája „A nő szerepe a fejlő­dő világ társadalmi és gazda­sági haladásának előmozdítá­sában", Szaddam Husszein, az Iraki Forradalmi Parancsnokság Tanácsának alelnöke távollété. ben Hasszán Ali belkereskedel­mi miniszter nyitotta meg. Husz- szein üzenetében, amelyet Hasszán Ali olvasott fel, hang­súlyozta, hogy a jelenlegi kon­ferencia szervesen kapcsolódik az el nem kötelezett országok­nak azokhoz az erőfeszítései­hez, amelyeket a fejlődő világ felemelkedéséért tesznek. Hoz­záfűzte, hogy Irak az 1968-as forradalmi fordulat óta sajátjá­nak tekinti az el nem kötelezet­tek mozgalmának ügyét. A konferencia résztvevői az üzenet felolvasása után meg­választották az elnökséget, majd a napirend elfogadása után a tanácskozást elnapolták. ♦ ADDISZ ABEBA: Etiópia és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság megerősítette el­határozását, hogy továbbfej­lesztik a két ország közötti po­litikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat - hangsúlyozza az a közös közlemény, amelyet Abdul Fattah Iszmail, a Jemeni Szocialista Párt KB főtitkára, a JNDK Legfelsőbb Népi Tanácsa Elnökségének elnöke Etiópiában tett hivatalos baráti látogatá­sának befejeztével hoztak nyil­vánosságra. + SAN ROSÉ: A Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front harcosai újabb jelentős veszte­ségeket okoztak a nemzeti gár­da egységéinek. A Nicaraguá­ból érkezett jelentések szerint a hazafiak eredményes akciókat hajtottak végre a nemzeti gár­dának az ország atlanti-óceáni partvidékén levő helyőrségei el­len, Az akciók során lelőttek három repülőgépet és sok nem­zeti gárdistát tettek harcképte­lenné. Kínai kalandorok fenyegetései TASZSZ-kommentár A kínai propagandaszervek az utóbbi napokban ismét szá­mos olyan anyagot közöltek, amelyek szánt szándékkal hamis színben tüntetik fel a Vietnami Szocialista Köztársaság és né­hány más szocialista ország politikáját. Ebben a rágalom­hadjáratban tevékenyen részt vesznek olyan magas rangú személyiségek is, mint Teng Hsziao-ping miniszterelnök­helyettes és Csi Peng-fej, a legfelsőbb népi gyűlés állandó bizottságának elnökhelyettese. A nyugati sajtótudósítóknak adott nyilatkozatokban ezek a vezetők ismételten megfenyeget, ték Vietnamot A kampány nyil­vánvaló célja: megkísérelni a VSZK elleni kínai agresszió iga­zolását a világközvélemény előtt. A kínai sajtó és a hivatalos körök most utólag megpróbál­ják „ellenakcióként" feltüntet­ni kalandjukat, amely szerin­tük csupán válasz lett volna a Vietnam által elkövetett ag­resszióra. Amikor viszont elérkezett a kínai—vietnami tárgyalások időszaka, a kínai fél irányt vett arra, hogy rákényszerítse Viet­namra saját politikai és kato­nai feltételeit. Visszautasította a Vietnam 'által előterjesztett békeprogramot, képtelen terü­leti követelésekkel állt elő és olyan kérdések megvitatását erőlteti, amelyeknek semmi kö­zük sincsen a tárgyalásokhoz. A kínai vezetők, miután a tárgyalóasztalnál méltó választ kaptak, arról kezdtek beszélni, hogy „újból meg akarják lec­kéztetni” Vietnamot, vagyis újabb kalandra készülnek e szuverén ország ellen, mi több, nem is csak ellene. Nem értel­mezhető másként Csi Peng-fej uszító nyilatkozata, amelyet az AP amerikai hírügynökségnek adott és amelyben kijelentette, hogy „az Egyesült Államoknak meg kell leckéztetnie Kubát". A pekingi hegemonisták te­hát szándékosan újabb kalan­dokra ösztönzik az amerikai reakciót. E közben azt próbál­ják sugalmazni az amerikaiak­nak, hogy nem szükséges köz­vetlenül Kuba ellen fellépni, hanem „valahol a világ más térségében, például Afrikában" kell cselekedniük. A kalandorok őrültségének természetesen határt kell szab­ni. Ezt a határt a béke erői szabják meg, amelyek erélye­sen kiállnak az agresszió és az uszítás ellen küzdő országok mellett. Joggal vetődik fel a kérdés: nem érkezett-e el az ideje an­nak, hogy Pekingben néhá­nyon észhez térjenek és annak a programnak a szellemében tárgyaljanak a VSZK-val, ame­lyet a vietnami fél terjesztett elő a térség békéjének helyre- állítására. A Baranya megyei Baromfifeldolgozó és -forgalmazó Közös Vállalat c LAKATOSOKAT és O TMK-SEGÉDMUNKÁSOKAT keres felvételre, továbbá korszerű üzemébe 2 műszakos beosztásba O NŐI és FÉRFI munkavállalókat alkalmaz könnyű fizikai munkára JELENTKEZÉS: A VALLALAT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN, PÉCS, Edison u. Megközelíthető a 32-es autóbuszjárattal Kurt Waldheim vasárnap Ma­nilába érkezett, ahol hétfőn nyí­lik meg az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciájának 5. ülésszaka. A világszervezet főtitkára Szöulból érkezett Ma­nilába. ♦ PRÁGA: 34 év múltán megtalálták a csehszlovákiai felszabadító harcok két hősi ha­lott szovjet repülőjének földi maradványait és gépük ron­csait az észak-morvaországi Bohuslavice helység mellett. Az 11-2 típusú vadászgép a had­történészek szerint az ostravai hadművelet folyamán kopott találatot és zuhant a mocsárba. A roncsokra nemrég, talajjavító munkálatok közben bukkantak rá és most, néhány nappal az ország felszabadulásának má­jus 9-i évfordulója előtt szovjet és csehszlovák katonák, vala­mint a környékbeli üzemek dol­gozói kiemelték láp-sirjából. + RÓMA: Az Egyesült Álla­mok gazdasági és politikai szankciókat léptethet életbe Olaszországgal szemben, amennyiben a kommunisták győzelmet aratnának a küszö­bön álló választásokon — szö­gezi le egyebek között az a jelentés, amelyet az amerikai kongresszus olasz ügyekben il­letékes szakértői csoportja dol­gozott ki és amelyet az Epoca című olasz hetilap hozott nyil­vánosságra. Ez a dokumentum korántsem az első bizonyítéka annak, hogy Washington foly­tatja az olasz belpolitikába va­ló beavatkozását. Az Egyesült Államok római nagykövete, R. Gardner éppen a napokban je­lentette ki az olasz rádióban, hogy Washington Nyugat-Euró- pában a kommunista pártok be­folyásának csökkentésére törek­szik és nem helyesli a kommu­nisták részvételét a nyugat­európai kormányokban. ♦ LONDON: lan Smith, a rhodesiai falüldöző rendszer ve­zetője szombaton adott sajtó- nyilatkozatában a zimbabwe- rhodesiai hamarosan megala­kuló kormányának elismerésére és az ország ellen hozott gaz­dasági szankciók beszüntetésé­re szólította fel Margaret Thatcher asszonyt, Nagy-Britan- nia új miniszterelnökét. Szidják és dicsérik Hz olvasók olvassak Beszélgetés BerkesI András íróval Berkesi András kétségtelenül a mai magyar literatúra egyik legérdekesebb egyénisége. Kri­tikusok szállnak harcba művei felett, már-már irodalmi polgár- háborúról lehet beszélni. Szid. jók és dicsérik, az egekig ma­gasztalják és a sárga földig le­húzzák. Az olvasók nem vitat­koznak, ők olvassák Berkesit. Nem is kevesen. Eddig 11 nyel­ven adták ki műveit, a Sellő a pecsétgyűrűn csak a Szovjet­unióban több *mint egymillió példányban kelt el. Népszerűség, kritika, közízlés, halhatalanság: fő témáink Ber­kesi András törzsasztalánál, nem messze lakásától, a Pozso­nyi úti Dunapark étteremben. — Nézze, énvelem annyi min­den történt az életben, hogy már semmin sem csodálkozom - mondja. — Az a „csapatjá­ték", ami hat-nyolc éve körülöt­tem folyik, nem újkeletű jelen­ség a magyar irodalomtörténet­ben. Elég, ha Ady és Kosztolá­nyi kezdeti viszonyára utalok, de még sorolhatnám a példá­kat. Nyilvánvaló, hogy egyes lapszerkesztőkről, vagy lapok kollektíváiról van szó, nem álta­lában a kritikáról. Mert írtak ró­lam jókat is, csak nem hozták le. Konkrét esetet tudok. Tehát a játék egyoldalú, és éppen ezért céltalan volna, ha oda- állnék viaskodni. De azért hadd említsem meg Fenyő István Új arcok, új utak című könyvét. Négy magyar írót mutat be. Le­het, hogy most már megtagadja ezt az írását, nem tudom. De például a Kopjásokat méltatva még egy szót sem ejt krimiről, meg hasonlókról. Vagy egy má­sik példa: Tóth Dezső irodalom- történész, a jelenlegi kulturális miniszterhelyettes. A Szépirodal­mi Könyvkiadónál megjelent re­gényeimhez ő írt utószót, és ab­ban megmagyarázza, mi a tit­ka Berkesi népszerűségének. De néhányon ezt nem hajlandók tudomásul venni. Tizennégyezer kilométerről kapok levelet ol­vasóktól. Csukcsföldről és Dél- Amerikából. Akkor ez mégis csak jelenthet valamit... Ta­lán az is hozzájárult ahhoz, hogy én szabad préda vagyok, hogy én nem megyek panasz­kodni sehová. S ezért mindenki belém törölheti a lábát. . — Mégis, ön mire gondol, mi a „vétke"? — Nem tudom. Talán egyszer majd kiderül. Az egyik filmren­dezőtől hallottam: azt mondta neki egy kritikus, hogy azért utál engem, mert fotocellával műkö­dik a garázsajtóm. Hát, kérem, én azt sem tudom hogy műkö­dik a fotocella, a garázsajtó­mat pedig ELZETT-lakattal zá­rom. Van olyan magyartanár, aki megbuktatja a diákot, ha Berkesi a legkedvesebb próza- írója. Erdélyben viszont a ma­gyartanárok kötelező olvas­mánynak jelölik meg a könyvei­met. Namármost, ha két ilyen véglet között vergődik egy író, és húsz év óta nem csökken az olvasottsága, akkor azon talán el kellene gondolkodni .. . Azt mondják, hogy krimiíró vagyok. Hát én annyira vagyok krimi- író, mint Graham Greene, ő is csak azért, mert minden regé­nyét a titkosszolgálatról írta, amíg a két háború közötti poli­tikát meghatározta. — De az mégis csak igaz, hogy az ön műveiben törzsven­dég a háború, az öldöklés, az erőszak ... — Ez egyszerűen azért van, mert a háború az, ahol a tet­tek és a szavak nem kerülhet­nek aszinkronba egymással, ahol életre-halálra megy a já­ték. Az irodalom általában ke­resi az ilyen helyzeteket. Sorol­jam? Tolsztoj, Hemingway, Maupassant. Nekem ez az él­ményvilágom. Tizennégy évesen gyárba kerültem, ahol napi 16 órát dolgoztam. Huszonnyolc évig lumpen környezetben él­tem. Voltam hózitánító, és meg­ismertem a felső tízezer életét. Voltam katona a világháború­ban, aztán pedig a néphadse­reg tisztje lettem. Közelről is­mertem az állam vezetőit Ké­sőbb börtönbe kerültem, a Rajk-per második hullámában tartóztattak le, és 1954-ben, késő ősszel szabadultam. Együtt ültem kasszafúrókkal, ártatlanul elítélt kommunistákkal, szerzete­sekkel, nemzetközi kémekkel és jobboldalinak mondott baloldali szocdemekkel. Aztán itt volt az igazi jellempróba: 1956. Amikor emberekről kiderült, hogy becs­telenek, pedig becsületesnek játszották magukat, és az álta­luk becstelennek kikiáltott szür­ke emberekről kiderült, hogy hősök ... És mondja, ma nincs Moro-ügy, nincs Írország, nem­zetközi terrorizmus? Vagy men­jen ki éjfélkor a Keletibe, vagy próbáljon rászólni az emberek­re, hogy ne tegyék tönkre a parkokat! Hát nincs jelen az életünkben az agresszivitás, az erőszak? — Mikor határozta el, hogy írni fog? — A magánzárkában. Hóna­pokig verseket idéztem fel ma­gamban, regényeket, s ha meg­akadtam valahol, kipótoltam, így jöttem rá az alkotás ízére. És a bennem felhalmozódott rengeteg élményt le akartam írni, pedig azelőtt még levelez­ni is utáltam. Még nagyon sok mondanivalóm van 1956-ról, és le is akarom írni. Máskülönben nagyon sokat utazom, és ha Párizsban járok, nem a Louvre- ba megyek, hanem a mellékut­cákba, és követek, mondjuk, egy tejesembert, mert ő érde­kel engem, a munkája, a hét­köznapja. — ön feltétlenül megbízik a tömegizlésben ? — Nézze, ha a magyar nép megérett arra, hogy a válasz­tásokon a saját sorsáról dönt­sön, ha anyira jó, hogy a vi­lágkiállításokon a termékeivel szerepel, szóval ez a nép hoz létre minden értéket, tehát okos, csak akkor válik hülyévé, ha Berkesit olvas? Vagy akkor válik hülyévé, ha nem érti a magyar filmet, az abszurd ver­set? Mondja meg nekem, me­lyik irodalomtörténész merné ki­jelenteni, hogy 200 év múlva a negyven érettségi tétel között bent lesz József Attila vagy Ady? És ha ezer évben gon­dolkodunk? Hát, ha addig nem adhatom, nem mindegy, hogy ötven évig olvasnak vagy húsz évig? Én elértem azt, amit egy író elérhet: hogy életében ol­vassák. És ha eqv dolgozó em­bernek adtam két órát vagy egy gondolatot, mór megérte... Havasi János + BELGRAD: Vasárnap ben­sőséges ünnepség keretében Radnóti Miklós nevét vette fel a vajdasági Kanizsa város ma­gyar tannyelvű középiskolája. A mártírhalált szenvedett költő születésének 70. évfordulóján megrendezett ünnepségen Marczali László miniszterhe­lyettes vezetésével magyar kul­turális küldöttség is részt vett. A magyar delegáció az ünnep­ség keretében adta át a ka­nizsai középiskolának az Okta­tási Minisztérium ajándékait: Radnóti mellszobrát és egy ma­gyar nyelvű könyvekből össze­állított kis könyvtárat. + TEL AVIV: Negyvenezer közalkalmazott lépett sztrájkba Izraelben vasárnap. amely ott munkanap. Az egész országban leállt a vasúti közlekedés és szüneteltek a postai szolgálta­tások is. A sztrájkolok három naposra tervezett akciójukkal bérköveteléseiknek kívánnak nyomatékot adni. Vasárnap az illetékes hatóságok bejelentet­ték, hogy harminc százalékkal emelték a dohányáruk, a tea és a papír árát. tiétföi Q

Next

/
Thumbnails
Contents