Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)

1979-05-07 / 123. szám

Koto rig szabad at z Ahol rengett a föld Gyorsan folyik a helyreállítás Szörnyű földrengés pusztítot­ta el a XVII. század végén a gazdag és hatalmas Raguzál (a mai Dubrovnikot), 4000 em­ber lelte halálát a romok kö­zött. Ez jutott eszembe, amikor a torokszorítóan mély szakadék szélén futó szerpentinen halad­va egyszeresek kitárulkozott előttem a város. Az ősi Raguza komor bástyái, közrefogva a három városrész, Grúz, Pile és Ploce által, utób­bitól délre a luxusvillák és üdü­lők negyede — a május eleji gyönyörű napfényben fürdik. Inkább aggodalommal, mint kí­váncsian várom a közelebbi ta­lálkozást. Milyen nyomokat ha­gyott a három héttel ezelőtti földrengés az Adria egyik leg­szebb ékszerén? Végighajtok a városfalak kül­ső oldalán, a Put iza Gradán (magyarul: város mögötti út), fél órát bolyongok parkolóhelyet keresve, sikertelenül. Mindenütt autók és emberek. Olyan nyüzs­gés van a belvárosban, mintha máris itt lenne a turistaszezon. A hangulat is olyan, mintha csak rossz álom lett volna ápri­lis 15-e. A belvárosban pedig mintha csak a pécsi rekonstruk­ciót mintáznák: pár üres ház­hely, némi törmelékkel, a leom­lott kerítések még használható anyaga szépen glédába rakva. Ahogy akkor értesülhettünk er­ről, óriási apparátussal folytak a mentési és közvetlen utána a helyreállítási munkálatok. Ez látszik is a renden, nyugalmon. Talán csak az tűnik fel, hogy a néhány nyugatnémet, francia turista mellett a Jugoszlávia minden részéből érkezettek van­nak többségben. Ez érthető, Dubrovnikban és attól délre egyelőre nem tudnak fogadni szervezett turistacsoportokat. Irány a Kotori-öböl. Pál kilo­méterre a tengerparttól, hegyek, mély völgyek között kanyarog a kitűnően kiépített út. Kárnak, rongálódásnak semmi nyoma. Hercegnovi előtt, a Sutorina völgyből kikanyarodva égigérő A földrengéstől megrokkant kikötő és raktár Hercegnoviban Számítógép keveri a hangot Új stúdió a hanglemez­gyárban Egy tánczenei nagylemez elkészítése 200 munkaórát igényel A zenei „agy-mester", aki az országban egyedül hang­mérnök és zenei rendező: Dobó Ferenc. Az „agy" 90 ezer dolláért Amerikából kelt ót az óceánon és április ele­je óta a Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat stúdiójában az ő irányításával üzemel. Egy 28 csatornás, mindent tudó keverőasztalról van szó. MCI gyártmányú, JH 528 IM típu­sú szériadarab, de egyedi kí­vánságok figyelembevételével sziklák közé jut az utas. A tér­kép szerint 500—1700 méter ma­gas hegyek emelkednek, közvet­lenül a parton. Igalónál jelent­keznek a földrengés első nyo­mai. Sok ház tetejét fóliával burkolták be, amíg az új csere­peket fel nem rakják. Végig a Kotori-öböl mentén az az em­ber érzése, hogy igen sokan építenek új házat. Közelebbről szemlélve azonban rájövök, hogy ott, ahol a tortófalak, pil­lérek épen maradtak, a leom­lott homlókzatok, válaszfalak helyére építik az újat. Még így is meghökkentő, hogy alig há­rom hét alatt mennyire jutottak a helyreállításban. Hercegnovit már jobban megviselte a földrengés. Több tető nélküli ház, több a rombo­lás. A kikötőben egy emeletes raktárépületet körbefogott a tenger. Szomorúan kedves kép a part melletti domboldalon: romos épület, tőle nem messze egy sátor, két karó közt 'kife­szített kötélen ruhák száradnak, a közelükben két kecske lege­lészik. Kumborban — apró falucska, a térkép sem tünteti fel — ka­tonai sátortábor, a segélyköz­pont egyik telepe. A sátrakban a bajbajutottaknak küldött ado­mányok, főleg ruhák, ágyneműk, de volt ott még gyerekkocsi, sőt hintaló is. Ugyancsak eb­ben a faluban állított meg egy tragikus kép. Sok ember gyü­lekezett a tanácsház előtt, ün­neplőben, a teraszon három ha­talmas, egyforma koszorú. A földrengés három áldozatának temetésére készülődtek. A fjord csücskénél levő Risan felé igyekszem, de pár kilomé­terrel előtte, Kostanjica után egy kanyarban torlódnak a jár­művek, rendőr irányítja a for­galmat. Itt az út egy részét, az előtte lévő kis parkkal egy­szerűen betolta a tengerbe a földrengés. A parttól úgy har­minc méternyire kiáll a vízből egy nagy fa koronája .. . Föld­gépek építik az új nyomvona­lat, egy sávon már mehet a for­galom. Dubrovniktől Kotorig, végig a tengerparton szabad az út. Kurucz Gyula :ii<s<iiiesi2relir «■* utakon Tavaly 125 alkalommal „találkozott” a vad és a gépkocsi Az a bizonyos kritikus pillanat. Már emberéletet is követelt 800000 forint kártérítés A gépkocsi tempósan rója a kilométereket a sötét éjszaká­ban. A fényszórók messzire be­világítják az utat, amikor az autó orrától néhány méterre hirtelen szarvas bukkan elő az erdőből. Nem áll meg, nem riasztja el a fénycsóva, hanem nagyot szökellve egy szempil­lantás alatt a jármű előtt te­rem. Gondolkodni, fékezni jó­formán nincs is idő. hatalmas csattanás, és az állat kimúlva, a kocsi összetörve marad az aszfalton. Nem ritka az ilyen és ehhez hasonló jelenet a közutakon. Akinek már volt benne része, nem egyhamar felejti el. Van a gépkocsivezető és az utasok számára szerencsésen, sérülés nélkül végződő vadkarambol, de előfordult már tragikusabb eset is. Néhány évvel ezelőtt egy asszony vesztette életét Wartburgjában, az autó elé vágódó vaddal való összeütkö­zés miatt. Jogos a pilóták félelme a kocsi elé toppanó, vagy azt éppen felöklelni akaró (mert ilyenre is akadt számos példa) szarvasok, őzek megjelenésétől. Tavaly például csak Baranyá­ban 125, a *ad és a gépkocsi „találkozásából” eredő kárt rendeztek a biztosítónál, ame­lyekre összesen csaknem 800 ezer forintot kaptak kártérítés­ként a gépjármű-tulajdonosok. Legalább is ennyit jelentettek be, bár biztosan voltak olya­Nincs többé ideges szervező Aki már szervezett többnapos tanácskozást, értekezletet, di­vatosabb szóval szimpoziont, az tudja mennyi látás-futás, leve­lezés, telefonálgatás, rákérde­zés, mennyi idegnyugtató és ká­vé, mennyi posta és egyéb költ­ség emésztődött fel csak a meg­nyitóig. Létszámegyeztetések, szálláshelyek, étkezések, prog­ramok zsonganak a fejekben, a nyitóceremónia után is percnyi megállás nélkül. Hányán fogad­ták meg, hogy ha ezt túlélik, többet soha...! Inkább fizet­nek valakinek, aki átvállalja a szervezés megannyi gondját. Átvállalták. A siklósi várban működő idegenforgalmi kiren­deltség dolgozói még 1976-ban gondoltak egy merészet, 1976- ban önálló rendezvényszolgála- 3t hoztak létre. Ha fizetnek, mi zervezünk és rendezünk bárki elyett — mondták és nekilát- nk. Számbavették mivel indul­Rendezvény­szolgálat Siklóson hatnak: adott Baranya egyik legvonzóbb idegenforgalmi ne­vezetessége, a vár, a szálloda — az igaz, 18 szobában pót­ággyal is csak 52 vendéget fo­gadhatnak —, a 150 személyes turistaszálló és az étterem, a 120 személyes modern berende­zésű kongresszusi terem négy­nyelvű szinkrontolmács beren­dezéssel. De bekalkulálták a kilátást, a tájat, a környék lát­ni. és ízlelni valóit is. Három éve kezdték, az első évet a 30 ezer forintos forgal­mukkal tanulóévként könyvelik el. Szolgáltatásaik minősége, megbízhatósága és szolid ára a legolcsóbb reklámot, a száj- propagandát is megnyerte szá­mukra. Hiszen az elégedett megrendelő ingyen, sőt meg­győzően ajánlja szolgáltatásai­kat másoknak is. Reklamációt még nem kaptak, dicsérő-kö- szönő-elismerő levelet annál többet. Tény: 1977-től egyre gyarapszik a rendezvényeik szá­ma. Megbízták már őket kül­földről, hazánk közeli-távoli vi­dékeiről és a megyéből, ök vol­tak a „hoppmesterei" többek között az UNESCO védnökség­gel megtartott kerámiaszimpo- zionnak, az angol-magyar kül­ügyi értekezletnek, a különféle mezőgazdasági rendszerek ta­nácskozásainak. A Bólyi Mező- gazdasági Kombinát szinte már törzsvendégük. Tudják: a meglévő, egyéb­ként csodálatos természeti, épí­tészeti és kulturális adottságai még nem emelik Siklóst a leg­felkapottabb idegenforgalmi zarándokhelyek sorába. Bár ta­valy már a szállóvendégekkel együtt 300 ezer látogatót fogad­tak. Az igazi kényelemre-csá- bítást tartják a legfontosabb­nak: pihentetőül kirándulásokat szerveznek szakmai és szabad­idős jelleggel Baranyába, vagy a megyehatáron túlra, idegen- vezetővel. A tanácskozás fé­nyét a szolidtól a teljesen rep­rezentatívig emelik a megren­delő pénztárcája és igénye sze­rint, ha kell toronyzenével, har­sonás megnyitóval. A terv bevált. Tavalyi forgal­muk az első évinek több mint tízszerese volt, az idei első négy hónapban már túllépték a félmillió forintot. M. L. Fotó: Cseri László nők is, akik a fácán okozta szélvédő kitörés, a „vadrande­vú" nyomait házilag eltüntet­ve megkímélték magukat az utána járástól — inkább futni hagyták pénzüket. Van-e ellenszere a vadka­rambolnak? A közút mentén kitett táblák a vadjárásra ele­ve figyelmeztetnek. Óva inte­nek, fokozott figyelemre, sebes­ségcsökkentésre sugallnak. Ha ezeket betartják, könnyebb a fékezés, az ütközés elkerülése, a balesetek megelőzése. Ám ettől a félelem továbbra sem szűnik meg. Előre kiszámítha­tatlan, hogy a vad észrevétele­kor mit fog tenni a gépjármű- vezető, a kritikus pillanatban ura-e idegeinek, s az ütközést elkerülendő az árokba vezeti-e autóját. Erre egyelőre nincs recept, ma még nem tanítják egyetlen autósiskolában sem, mindenki az ösztönére és a lé­lekjelenlétére hagyatkozhat. A vadnál nincs pardon. Az nem torpan meg, nem mérle­gel, nem habozik. Csak ugrik. A kocsi oldalának, az autó orra elé, s onnan esetleg tehe­tetlenül a szélvédőn keresztül az utastérbe, bele az elöl ülők ölébe. Nem kérdezi, vajon szá­mítottak-e érkezésére . . . Vannak kimondottan vadve­szélyes útszakaszok, ahol gya­koribbak a balesetek. Megelő­zésükre már sok mindennel próbálkoztak. A vadak közúti átkelési szokásainak megvál­toztatásától az útmenti, több száz méternyi védőkerítés kife­szítéséig. A legnagyobb védel­met mégis a vadváltókat (ahol az állatok átjárnak) jelző táb­lák jelentik. És ezek figyelem­be vételével a gázpedál tapo­sásától mentes, óvatosabb ve­zetés csökkentheti, vagy alkal­masint elkerülheti az őzzel, szarvassal való ütközés veszé­lyeit. Mert az senkinek sem hiány­zik, ha éjjeli pillangó helyett elütött vad röpül a szélvédő felé . .. H. L. készült. Erről Dobó Ferenc az amerikai gyártó cégnél gon­doskodott. Ilyen elegáns, drága és nagy „íróasztalt" kevesen uralnak az országban. Mint­egy háromezer kezelőszervével — gombok, potméterek, jelző­lámpák és mindenféle rejtel­mes mütyürök — egyszerre és külön-külön 28 mikrofon hang­ját képes keverni, visszhango- sítani, erősíteni, halkítani, zen- getni vagy szintetikus sztereó egységével szabályozni, me­lyik irányból jöjjön a hang. A keverőpulton több millió hangszínvariáció keverhető ki. A rengeteg műveletet egy­szerre még a sokkezű Síva is­ten se győzné. Ha kevés a kezed, toldd meg egy kompu­terrel — vallották a tervezők. A beépített komputerrel min­den mozzanat előre beprog­ramozható. De csak ebben se­gít. Az újjávarázsolt stúdió a pop-, a beat- és a rock-zene szentélye, hiszen a play-back (rájátszásos felvétel) nélkül hajítófát se érne az egész. A slágergyár technikai csodái közül a 'keverőpult jobb keze a 16 sávos minikomputeres távirányítású sztereó Studer magnó, a komputeres digitá­lis zengető és a különféle hangzásokat, hangeffektuso­kat előállító berendezések. Czapkó Endre stúdióvezető sorolja, hogy a felvétel elké­szülte után kezdődhet a tech­nológiai művelet. Tánczenei nagylemez-felvétel elkészítése 200, egy komolyzenei össze­sen 25 munkaórát igényel. A piramisszerűen felépített ze­neszóm az összemontírozás után kétsávos sztereó magnó­szalagra kerül. Ez a nyers­anyaguk, ami a kottával és minden egyéb dokumentáció­val együtt mint nemzeti va­gyon az archívumba kerül. Tehát a montírozott szalagról elkészítik a korrekciós munka­kópiát, erről a végső simítások és a hangzáskép kialakítása után másolják a lakklemezt vagy az anyaszalagot. Ezek se­gítségével a dorogi gyáruk­ban kezdik a sokszorosítást, készítik a lemezeket és a ka­zettákat. A popnál valamivel egy­szerűbb a komolyzenei és más felvételek elkészítése. A kész művet egészben, de szük­ség szerint részenként és sok­szor úrjajátszva rögzítik két­sávos magnón. Ezeket a Rot- tenbiller utcai stúdióban, vagy mobil stúdióberendezéseiklkel eredeti hangulatot idéző, a legtermészetesebb, legszebb akusztikájú helyeken veszik fel szerte az országban. A mél­tán népszerű komolyzenei, nép­zenei és prózai Hungaroton, a tánczenei Pepita és a szó­rakoztató jellegű Quaíiton le­mezek ismertek és keresettek itthon és külföldön egyerónt. Bartók-, Kodály-, Liszt-lemeze­ik többször elnyerték a párizsi akadémia nagydíját, más cé­gek aranydiplomáját. Ezek hozták meg az MHV-nek a nagy hanglemezgyártó cégek ranglistáján az előkelő he­lyet: az első hat között tart­ják őket nyilván. Murányi László nettói □

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents