Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)
1979-05-06 / 122. szám
DN HÉTVÉGE 8. IRODALOM - MŰVÉSZET 1979. MÁJÚS 6. Mecsek és környéke, 1979 Bár felületesek és felelőtlenek lettünk a világméretű veszett rohanásban, jó lenne egy szusszanásra megállni valami csöndes tisztáson, látni és tájékozódni szűkebb és tágabb környezetünkben. Szerencsére, vannak még oázisok, vannak erdők, vízpartok és hegyek. Itt a Mecsek. Fölöttünk az erdő és a hegy, elérhető közelségben, ahol elzsongít a táj és a fák nem hazudnak. És íme, itt a könyvecske, amely ké- zenfog és eligazít ebben a varázslatos világban. Zöld műbőrkötés, sárga betűkkel rajta a cím: MECSEK ÉS KÖRNYÉKE. Karádi Károly és Oppe Sándor dr. szerkesztésében 14 tagú szerzői munkaközösség alkotta meg ezt a régóta várt útikönyvet, ál- mélkodására az ismerkedni vágyónak, gazdagodásul a hétpróbás mecsekesek- nek. Rokonszenves visszapillantás az előszó. Főhajtás a Mecseket ismertető első pionírok előtt. Lelki szemeinkkel látjuk a száz év előtti Pécs polgárainak vasárnapi kirándulásait Szi- nyei-Merse Pál Majálisának hangulatával, óriási elemózsiás kosarakkal és óriási florentinkalapokkal. Azóta megváltoztak a körülmények, az emberek, a világ és a hegy is. A Mecsek új arculatát üdvözli és ismerteti hűségesen és szeretettel ez a mű. Tartalmi beosztása az évtizedek óta bevált rendszert követi és a földtani, vízrajzi, éghajlati, botanikai és állatvilági tudniva- . lókon túl a Mecsek és környéke történetéről, néprajzáról, gazdasági életéről és idegenforgalmáról is tájékoztat. Az erdőgazdálkodás és a természetvédelem — úgy érezzük — megfelelő hangsúllyal szerepel a könyvecskében. A túrák részletes ismertetését több, mint 200 oldal tárgyalja. A gyakorlati tudnivalók fejezetében a közlekedésről, turistaközpontokról, szálláshelyekről és az étkezési lehetőségekről értesülünk. Itt tudjuk meg azt is, hogy mi az a kulcsos ház. Életrevaló találmány, annyi bizonyos, ha nem is mi vagyunk a felfedezői. (Az ázsiai tajgák fakalyibái vallhatnának róla.) A kulcsos ház az igénytelen, fáradt turista öröme, aki boldog az emeletes ágyban, megelégszik a maga főzött krumplilevessel a 17—20 főnyi hasonszőrű barangoló társaságában. Itt a vendég húzza fel az ágyneműt, maga is fűt, hogyha kell, és persze gondoskodik a ház rendjéről és tisztaságáról, amikor búcsút int a vendég- szerető hajléknak. Turista- és idegenforgalmi szervezetek címei után a múzeumokról és kiállításokról is beszámol a Mecsek és környéke útikalauz, hogy a Mecsek kislexikonja fejezettel és 43 sikerült fotóval tegyen pontot a 438 oldalas kiváló munkára. Mellékletül a Mecsek hegység turistatérképe szolgál, mely 1979-ben készült, s már a kulcsos házak helyét is feltünteti. Őszintén köszöntjük ezt a szép alkotást, mely legalább száz névtelen és neves hegyi apostol több évtizedes lelkes együttműködéséből született, hogy az egyedül barangoló szabad szemlélődőnek hűséges vezetője, az idegen tájak vándorainak pedig hasznos útitársa legyen. Baranyai Aurél A Dunántúli Napló kisgalériájából kó Magdolna, Mátai Attila, Nagy Niké és Simonfi András — munkáiból. A kollekciót az iskola tanárai a pécsváradi nyári táborban készült munkákból válogatták. Tavaly először rendeztek ilyen táborozást, s lesz folytatás, a növendékek egy csoportja az idén nyáron Harkányba kap meghívást az iskola alkalmi művésztelepére. Bemutatjuk a Dombóvári Művelődési Központot !Mm Dombóvár, városközpont. Még felvonulási terep övezi az új kulturális létesítményt, iskola épül majd a Dombóvári Művelődési Központ és Könyvtár mellé, s játszótér. A pécsi pirógránittal burkolt épület előtt faszobor: Samu Géza Pogány mitológiája. A szobor kezében levő tálon tojás, ennek rajzi jelével még találkozunk az épületen belül is. A tervök tiz éve készültek, az építkezés négy éve kezdődött, s idén, o felszabadulás ünnepén adták át az új létesítményt. A táblát azonban ide is kiakaszthatnák: Az átadás után az építkezés zavartalanul folyik. Szerelik még a színpad- technikát, pótolják a hiányokat, sőt már a szükségesnek bizonyuló átépítést is fontolgatják. A viszonylag nagy előteret ugyanis kettéosztja egy fal. "Egyik oldalán ruhatár, ez ugye jó fél évig nemigen használatos, az év másik felében is megoldható a kábátok elhelyezése másutt, nem középen. A nagy előtérre ugyanis szüksége lenne a művelődési központ irányítóinak. • Alapvetően megváltoztak a művelődési házakkal szemben támasztott igényök. Régebben a nagy színházterem köré szerveződött a kisebb helyiségek, irodák sora, o könyvtár sem volt szerves része a kultúra ezen intézményeinek. A dombóvári új épület is magán viseli e régebbi nézet jegyeit: középen a színházterem, az előtér ennek kiszolgálására készült, s a könyvtári rész is eléggé elkülönül a művelődési háztól. A népművelés időközben szakított a nézettel, hogy csak közönségként vegye figyelembe az embereket - művelődési intézmények ugyanis mindinkább közösségek szervezői kívánnak lenni. S ennek egyik előfeltétele, hogy ne a nagyterem legyen a ház központja. Hanem például az elő- csa rnök. hogy adjon az előcsarnok. Cselekvési lehetőségek sokaságával kell ellátni a belépőt, és nemcsak játékokkal. • A vázolt igények szempontjából valóban nem a legideálisabb elheyezésű a szép palota. Dehát a tervezés időszakában még nem ezen elvek uralkodtok. Freivogel Mihály, a PTV tervezője 4600 négyzetméter területet adott a dombóvári közművelődésnek. Hatszáz négyzetmétert foglal el a könyvtár, amelyben zenei részleg és 140 fős előadóterem is helyet kapott. A művelődési ház nagy klubterme mozgatható válaszfalakkal három kisebbre is osztható az igények szerint. Próbatermet kapott a dombóváriak büszkeségét méltán kiváltó Kapós-együttes is, s tizenegy szakköri helyiség létesült. Középpontban a 400 néző befogadására alkalmas színházterem, 10x10 méteres színpaddal nagyobb színházi előadások fogadására is alkalmas. Májusban—júniusban hat színházi előadás lesz, s a jövő évadtól megindul a rendszeres színházi bemutatók sora. A tervezés idején úgy számolták, 38 millió elég lesz az építkezésre, berendezésre. Végül is 72 millióba került. „Igen jelentős társadalmi összefogással - mondja az igazgató. — Ekkora beruházás a tanácsokat igen leterhelné, de a dombóvári és környéki intézmények, szövetkezetek sok pénzzel is, társadalmi munkával is segítették az építkezést. Ez lenne a járható út másutt is. Ma az ilyen összefogás igen ritka, tudomásunk szerint egyedülálló.” • Am az építkezés segítésével nem ért véget a dombóvári üzemek, szövetkezetek jó szándéka. ' Ml Friss látásmód, könnyed ecsetkezelés, festőiség árad a képekből — igen, művészpalánták (ha szabad így ezt megelőlegezni) munkáiból kaphat itt ízelítőt az olvasó. A képek pedig székházunkban, a Dunántúli Napló kisgalériájóban szerepeltek, ahol kiállítást rendeztünk a pécsi Művészeti Szakközépiskola növendékeinek — Auth Attila, KuczEgy fiatal spanyol műfordító ebben kívánunk segíteni neki, ha a lakás, akkor abban. Legelső feladatunk tehát, hogy feltárjuk a kívánalmakat. Erre egy példa: az egyik munkatársunk tévészerelő. Társaival, amikor kiszállnak javításra, körbenéznék az otthonokban, ki mivel foglalkozik, ki milyen érdeklődésű. így derült ki, hogy sakkal többen foglalkoznak fafaragással, mint azt gondoltuk. 1977 óta van meg a központ alapszemélyzete, azóta tudatosan készültünk a nyitásra. Felosztottuk egymás között az üzemeket, mindegyikünk felelős valamely üzem közművelődéséért is. A munkahelyekkel közösen szabad- egyetemet szerveztünk, hogy az üzemi közművelődést segítsük. Olyan előadások voltak, hogy Mit tartalmazzon a munkahelyi közművelődési terv?, hogy Mi a művelődési bizottságok feladata? Ezután együttműködési szerződésjavaslatot ajánlottunk mindazon munkahelynek, amelynek közművelődési terve és bizottsága van. Ennek legszorosabb formája, hogy a vállalat átutal a kulturális alapjából, s ezért mi folyamatosan segítjük a köz- művelődési munkájukat, a leglazább pedig, hogy alkalomszerűen veszik igénybe tapasztalatunkat, s fizetik annak a költségét, amit megszerveztünk. A város valamennyi nagyább üzemével van már együttműködési szerződésünk. • Az első napon, április 3-án „dübörgött" a ház, úgy működött, ohogy egy nyitott háznak működnie keli. ötezren voltak itt az első napon. Bodó László Balipap Ferenc, az intézmény igazgatója így foglalja össze az új típusú művelődési központ lényegét: — Az előtér szervezője a ház egész tevékenységének, ennek egy alapinformációs, alaptevékenységi helynek kell lennie. Az ügyeletes népművelő reggel nyolctól este tízig fogadja a belépőt, akinek itt minden kívánságára felelnünk kell. Az előcsarnokban ezért a vasúti menetrendtől kezdve a hatályos tanácsrendeleteken át egészen annak a listájáig, hogy a dombóvári munkahelyeken milyen szakmákban foglalkoztatnak, helyt kell adnunk. Bármilyen ügyben jöjjön be valaki a kapun, alapinformációval el kell látnunk. — Ám bizonyos alaptevékenységeknek is helyet kell — A művelődési központ tevékenységében fontos, hogy ne „vasárnapi” népművelés foly- lyék itt. Az emberekkel nem úgy számolunk, hogy érdeklődnek a kultúra iránt, s ezt az érdeklődést kell kielégítenünk — folytatja az igazgató. — Az érdeklődésük a munkájuk terméke. Eszerint kultúra alatt nemcsak a tudományt, a művészetet értjük, hanem alapvetően a munkához való viszonyt is, a központi tevékenységet. Ennek során alakulnak ki az* egyéni szükségleték, ezek fogalmazódnak meg igényként, s jelentkeznek érdek formájában. Az érdekeknek kell olyan érvényesülési formákat találnunk, amelyek a közösségi élet felé irányítják az embereket. Ha valakinek a kertészkedés tölti ki a szabad idejét, hát Még csak 21 éves a Budapesten élő Zoltán Attila és már két, az Európai Könyvkiadónál most megjelent kötetben szerepel, mint spanyol műfordító. Az egyik a „Harci dal három ütemben” (Mai kubai elbeszélők), a másik Francisco Co- loáne: Elmerülő jéghegy (Elbeszélések) című könyv. A „Harci dal három ütemben" alkotásait tízen fordították, köztük kitűnően megállja a helyét Zoltán Attila, mivel eredeti hangvételt produkál és megfelelően belehelyezkedik a művészek stíluskörnyezetébe, a kötet címadó elbeszélését is ő tolmácsolja Julio A. Chacontól. A chilei Coloáne rangos feladatot rótt rá. Ez az élő klasz- szikus, Jack Londonnal rokon megszólalásával egy távoli világ számunkra ismeretlen és szokatlan élményeibe avatja be az olvasót: műfordítói visszaadása művészi feladat a javából. Zoltán Attila írócsaládból származik, nagyanyja, Máthé Eleonóra Ady Endre utolsó éveinek meghitt barátja, mitöbb, szerelme. Gimnáziumi tanulóként megnyerte a Szinnyei Merse novella-, majd műfordítói pályázatot. Egyetemi tanulmányai elkezdéséig tíz nyelvvel foglalkozott részben dr. Király Rudolf, neves nyelvtanár irányításával, aki felfigyelt tehetségére. Eddigi szorgalmas ténykedése alapján a Művészeti Alap ösztöndíját nyerte el, dolgozik a Szovjet Irodalom című folyóiratnak, ezen kívül a Világirodalmi Lexikon megbízott munkatársa: spanyol szócikkeket készít. Az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem spanyol nyelvi és irodalmi tanszékén tanul, ahol Ho- rányi Mátyás tanszékvezető irányításával a hatvanas évek óta a hazai spanyol műfordítás legnagyobb és leglelkesebb műhelye dolgozik. Az előadók a magyarországi spanyol műfordítás ügyének aktív részesei. A fiatal műfordító a távolabbi jövőben az arabok spanyol- országi uralmának hét évszázadával, annak irodalmi kölcsönhatásaival és az eddig le nem fordított spanyol és arab korabeli művek magyar megszólaltatásával akar foglalkozni. Ez a törekvése úttörő jellegű. ígéretesen indult a műfordítói pályán, reméljük, a jó startot még jobb folytatás követi. — Csuti J. —
