Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)
1979-05-06 / 122. szám
DN HÉTVÉGE 4. BELPOLITIKA 1979. MÁJUS 6. Pécs vizének nagy részét évek óta a Duna adja a meglevő 700-as vezetéken. Már javában építik az újat, az 1000 milliméter átmérőjűt, várhatóan már ez év III. negyedévére elkészül a pécs—üszögi átemelő-műtől a Szederkényig húzódó 17 kilométeres szakasz. Az új vezeték szakaszoló tolózárait, az új és a régi vezeték összeköttetését biztosító csomópontokat a DÉLVIÉP alvállalkozójaként a DRW készíti. Amíg elkészül a végleges, Pécsnek és Komlónak naponta 60 000 köbméter szűrt parti vizet adó megoldás — várhatóan 1985-ig —, addig a Máriakéménd térségében feltárt víz segít be a városnak. Ez a számítások szerint egy ideig napi 10 000 köbméterre tehető. A Máriakéménd és Szederkény között 1981-ben kezdik építeni a gerincvezetéket, ami várhatóan még az év végéig vizet szállít. És addig? Szederkényig a régi vezeték hozza a Duna-vi- zet, onnan már az új vezetéken jön Pécsre, ezzel a régi 700-as Szederkény—Pécs közötti szakasza egy időre feleslegessé válik. Ezalatt kitisztítják és a tervek szerint cementbéléssel látják el, hogy a máriakéméndi víz ezen áramolhasson a megyeszékhelyre. o Mohács is a pécs—mohácsi regionális rendszernek köszönheti majd véglegesen ivóvizét Ideiglenes megoldásként idén kezdi meg a DRW a leágazás készítését a jelenleg üzemelő pécs—mohácsi vízrendszerről. Várhatóan 1980-ban már napi 4000 köbméter Du- na-vízből tisztított ivóvizet kapnak a mohácsiak a 21 milliós beruházással épülő napi 4000 köbméteres gyorsszűrőn és a 3,1 kilométeres gerincvezetéken át. A DRW szocialista brigádjai vállalásaikban rögzítették: az anyagbeszerzési nehézségeket jó munkaszervezéssel, kétműszakos munkával igyekeznek ellensúlyozni, hogy lf ÍZ... 1VIZ...1VÍZ... már idén augusztusban napi kétezer köbméter vizet adhassanak a városnak. A mohácsi ideiglenes megoldás illeszkedik a végleges regionális rendszerbe, ha 1981 —82-ben a Duna alatt áthozzák a vezetéket a szigetről, akkor minimális ráfordítással a város vízigénye teljes mértékben kielégíthető. Komló víztelensége a leg- aggasztóbb. A végleges megoldást adó mohács—pécsi regionális vezeték üzembe helyezéséig nem várhatnak. Ezért kétlépcsős ideiglenes megoldást ütemeztek. A tervek szerint a Pécsi-tónál vízkivételi és víztisztítóművet építenék, amely már idén naponta 1000 köbméter vízzel enyhíti a komlóiak vízgondjait. A másikat 1980-ban kezdik megvalóstíani. Az üszögi vízműteleptől 600-as acélcsővezetéket fektetnek, amely hat kilométeres hosszúsággal Vasasig ér el. (Ez egyben első lépcsője a végleges regionális megoldásnak.) A Vasast ellátó gerincvezeték éptíését 1981-ben kezdik, ebből 200-as PVC vezetéket visznek Petőfi- aknáig, amely jelenlegi bányaüzemi vezetékén Komlóról kapja a napi 200 köbméter vizét. A bekötés révén ezen a vezetéken megfordítják a vízirányt Komló felé. Petőfi-akna vízigényét 1981-ben már Du- na-vízzel elégítik ki, de Komlónak is jut napi kétezer köbméter. Ez az ideiglenes „köldökzsinór" látja el a várost amíg a nyolcvanas évek kö- zepére-végére Vasastól Hosz- szúhetényen át kiépítik a végleges regionális vezetéket. Murányi László Az orfüi vizkivételi mű, ahonnan Komló jelenlegi vízigényének egy részét biztosítják. Fotó: Cseri László 1980: faluegészségügyi világkonferencia Pécsett A falvakban élők négyötöde még nem látott orvost Beszélgetés Herbert Knabéval az IAAMRH elnökével Akár Magyarországot nézzük, akár a világ bármely országát, a következtetés jogos: az egészségügy áldásaiból nem mindenkinek jut egyformán. Az egészségügy is a maga valójában szolgáltatás, s így az sem mindegy, hogy evvel a szolgáltatóval miféle kapcsolatokat építhetnek ki az emberek, hogyan juthatnak el a körzeti orvoshoz, a szakrendelőkbe, a kórházakba. Nyilvánvalóan különbség van a város és a falu között a szolgáltatás e frontján is. Dr. prof. Herbert Knabe, a greifswaldi egyetem higiéniai intézetének vezetője, a Nemzetközi Faluegészségügyi Társaság elnöke a közelmúltban Pécsett iárt, a Pécsi Orvostudományi Egyetem vezetőivel tartott konzultációt Ez alkalommal kerestük meg Knabe prafesz- szort. — A Nemzetközi Faluegészségügyi Társaság 1980-ban Pécsett tartja második szinpozion- ját. Úgy értesültünk, hogy professzor úr az előkészületek végett érkezett. — A megye egészségügyi vezetőivel és a Pécsi Orvostudományi Egyetem vezetőivel most találkoztunk először a konferencia ügyében, s a közeljövőben e találkozók gyakoribbá válnak. Jövőre Pécsre várjuk a faluegészségüggyel foglalkozókat, társasáaunk tagjait a világ szinte valamennyi pontjáról. — Mi lesz a konferencia témája? — A legfőbb teendőket szeretnénk számbavenni: jó tapasztalatokat közkinccsé tenni. Hadd mondjam el, hogy társaságunk 1961-ben a franciaországi Tours-ban alakult, s 1967- ben lett az egészségügyi világszervezet, a WHO egyik előkészítő tanácsadó szerve, ezidő óta tartozunk a világszervezet kötelékébe. Feladatunk, hogv a faluegészségügy legégetőbb kérdéseivel foglalkozzunk, felmérjük a falun élők helyzetét, az ott tapasztalható higiénés viszonyokat, s megpróbáljuk befolyásolni azokat. Szervezetünk tagjai Európa minden országában megtalálhatók, de ott vannak Európán kívül is. A vilóa lakosságának 75 százaléka falun él, s e 75 százalék négyötöde méa soha nem látott orvost. Legfőbb távlati célkitűzésünk éppen e lehetetlen helyzet felszámolása. A kuruzs- lók. vajákosok helyére orvost kell juttatnunk, s ahol ez így van, a meglevő egészségügvi szintet magasabbra emelnünk. — Az első világ-konlerencia az Egyesült Államok beli Salt Lake City-ben volt. Miért eset' most a választás Pécsre? — Pécsett, a POTE kebeléi, belül a faluegészségügyi kutató munkának igen szép eredményei vannak: az egyetem szervezési intézete dr. Tényi Jenő professzor vezetésével az orvos-szociológiai kutató munkát magas szintre emelte. De úgy gondolom, hogy önök előtt ez ismert. Jómagam is évek óta együtt dolgozom a pécsiekkel, jók a kapcsolataink. Ugyanakkor Pécs már több esetben bizonyította, hogy képes egy ilyen összejövetel magas szintű megszervezésére. — Ezek szerint Pécs versenyre kelhet Salt Lake City-vel? — Feltétlenül. És éppen amiatt, mert minket a gyakorlat is érdekel: a konferencia résztvevői szeretnének megismerkedni a faluegészségügy egy szocialista országbeli, jelen esetben magyarországi eredményeivel, gondjaival. Én ismerem a helyzetet és úgy gondolom, a magyar egészségügynek nincs szégyelni valója. Salt Lake City-ben magam is megdöbbentem, hogy a technikai-tudományos haladás szinte csúcsán levő Egyesült Államokban a falvak többségében mennyire elhanyagolt terület az egészségügy. E nyomán meg merném kockáztatni: néha magunk sem hisszük, s főleg nem értékeljük kellőképpen, én az NDK-barv és önök itt Magyar- országon azt, hogy mit jelent a szocialista egészségügy a gyakorlatban. Mennyivel többet, mennyivel magasabb szintet, úgymond minőséget, ha egy kicsit jobban körülnézünk a világban. „Szerelnénk a fiatalokat is bevonni a népi ellenőrzésbe..." Az ellenőröket gyakran szorongva fogadják, még ott is, ahol rendben mennek a dolgok. A köztudatban az ellenőrzés — bizalmatlanság. — Az évek során túltettem magam ezen az előítéleten — mondta Remeczki László, a Pécs városi NEB új elnöke. A tapasztalatom ma már az, hogy nagy tekintélye van a népi ellenőrzésnek, bizalommal fordulnak hozzánk az emberek. Megesik, hogy köszönőlevelet kapunk vizsgálatunkért, intézkedéseinkért. Első komolyabb népi ellenőri munkáját megbízólevéllel végezte egy szövetkezetben, mint a MÉSZÖV revizora, nyolc évvel ezelőtt. Baranyába az Alföldről jött vájártanulónak 1955-ben. Majd a pécsi Bányaipari Technikumba iratkozott be. Első munkahelye a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál volt, s itt a munka mellett végezte el a Közgazdaságtudományi Egyetemet. A bányától mégsem a diploma miatt vett búcsút. Kiderült, hogy nem bírja a föld alatti munkát, ekkor vállalt állást a MESZÖV- nél, ahol több mint nyolc évig revizorként, főrevizorként, majd titkárságvezető-helyettesként dolgozott. 1975-ben a MÉSZÖV pártalapszenvezetének titkárává választották. Hosszú ideig, mint népi ülnök segítette a bíróságok munkáját, és népi ellenőrként részt vett a társadalmi ellenőrzésekben. — ön ez év elején egy újjáalakult testület élére került. A városi-járási NEB-et felváltotta a Pécs városi NEB, új feladatokkal, megnövekedett területtel, hatáskörrel. — Új feladatok elé állított bennünket az önálló városi bizottság létrejötte. De elsősorban azt tartottuk szem előtt, hogy biztosítsuk a folytonosságot az elődeink által megkezdett munkában. Együttműködünk a helyi párt- és állami szervekkel, a tömegszervezetekkel. Felvettük a kapcsolatot a városi KISZ-bizottsággal is, mert szeretnénk a fiatalokat bevonni a népi ellenőrzésbe, egy fiatal ellenőri gárdát nevelni. — Ismerkedem feladataimmal .sajátos módszereim kialakításán dolgozom, amiket nem hozhattam előző munkahelyemről, csupán a gyakorlatot, a tapasztalatokat. Az első vizsgálatunk, amelynek során a közművelődésről szóló törvény végrehajtását ellenőriztük, ösz- szekovécsolta a testületet. Igaz, kiváló szakembereket vontunk be a munkába és számos jó javaslattal éltünk. A jövőre nézve biztató, hogy széles körű társadalmi bázisa van a népi ellenőrzésnek városunkban, három-négyszáz aktívára számíthatunk. — Milyen bejelentésekkel keresik lel önt irodájában? — Az első negyedévben kétszer annyi bejelentő keresett fel, mint ahányon a tavalyi év hasonló időszakában. Ennek alapján ugyan nem lehet következtetéseket levonni, de azt bizonyítja, hogy az emberek érzékenyen reagálnak a környezetükre, közérdekű bejelentéseik többségében megalapozottak. Sokan szót emelnek a környezet és a társadalmi tulajdon védelmében. — Mit tart ön munkájában lőbb feladatnak?- Elsőrendű feladatunk, hogy munkánkkal jobban kapcsolódjunk a párt és a kormány feladataihoz, hozzájáruljunk a döntések előkészítéséhez. S ebben minden feltétel adott. Nálunk alapszabály, hogy egy- egy vizsgálatot nem zárunk le a javaslattétellel, akkor fejeződik be, ha az adott területen érdemi változást tapasztalunk. És mindenkit meghallgatunk. Tudom, hogy mindenkinek fontos a maga ügye. Innen senki sem távozhat keserű szájízzel .. . Cáldonyi M.
