Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)

1979-05-06 / 122. szám

DN HÉTVÉGE 4. BELPOLITIKA 1979. MÁJUS 6. Pécs vizének nagy részét évek óta a Duna adja a meglevő 700-as vezetéken. Már javában építik az újat, az 1000 milliméter átmérőjűt, vár­hatóan már ez év III. negyed­évére elkészül a pécs—üszögi átemelő-műtől a Szederkényig húzódó 17 kilométeres sza­kasz. Az új vezeték szakaszoló tolózárait, az új és a régi vezeték összeköttetését biztosí­tó csomópontokat a DÉLVIÉP alvállalkozójaként a DRW ké­szíti. Amíg elkészül a végle­ges, Pécsnek és Komlónak na­ponta 60 000 köbméter szűrt parti vizet adó megoldás — várhatóan 1985-ig —, addig a Máriakéménd térségében feltárt víz segít be a város­nak. Ez a számítások szerint egy ideig napi 10 000 köb­méterre tehető. A Máriaké­ménd és Szederkény között 1981-ben kezdik építeni a ge­rincvezetéket, ami várhatóan még az év végéig vizet szállít. És addig? Szederkényig a ré­gi vezeték hozza a Duna-vi- zet, onnan már az új vezeté­ken jön Pécsre, ezzel a régi 700-as Szederkény—Pécs kö­zötti szakasza egy időre fe­leslegessé válik. Ezalatt kitisz­títják és a tervek szerint ce­mentbéléssel látják el, hogy a máriakéméndi víz ezen ára­molhasson a megyeszékhelyre. o Mohács is a pécs—mohácsi regionális rendszernek köszön­heti majd véglegesen ivóvizét Ideiglenes megoldásként idén kezdi meg a DRW a leága­zás készítését a jelenleg üze­melő pécs—mohácsi vízrend­szerről. Várhatóan 1980-ban már napi 4000 köbméter Du- na-vízből tisztított ivóvizet kap­nak a mohácsiak a 21 milliós beruházással épülő napi 4000 köbméteres gyorsszűrőn és a 3,1 kilométeres gerincvezeté­ken át. A DRW szocialista brigád­jai vállalásaikban rögzítették: az anyagbeszerzési nehézsé­geket jó munkaszervezéssel, kétműszakos munkával igye­keznek ellensúlyozni, hogy lf ÍZ... 1VIZ...1VÍZ... már idén augusztusban napi kétezer köbméter vizet adhas­sanak a városnak. A mohácsi ideiglenes meg­oldás illeszkedik a végleges regionális rendszerbe, ha 1981 —82-ben a Duna alatt át­hozzák a vezetéket a sziget­ről, akkor minimális ráfordí­tással a város vízigénye teljes mértékben kielégíthető. Komló víztelensége a leg- aggasztóbb. A végleges megoldást adó mohács—pécsi regionális ve­zeték üzembe helyezéséig nem várhatnak. Ezért kétlépcsős ideiglenes megoldást ütemez­tek. A tervek szerint a Pécsi-tó­nál vízkivételi és víztisztítómű­vet építenék, amely már idén naponta 1000 köbméter vízzel enyhíti a komlóiak vízgondjait. A másikat 1980-ban kezdik megvalóstíani. Az üszögi víz­műteleptől 600-as acélcsőveze­téket fektetnek, amely hat ki­lométeres hosszúsággal Vasa­sig ér el. (Ez egyben első lépcsője a végleges regioná­lis megoldásnak.) A Vasast el­látó gerincvezeték éptíését 1981-ben kezdik, ebből 200-as PVC vezetéket visznek Petőfi- aknáig, amely jelenlegi bá­nyaüzemi vezetékén Komlóról kapja a napi 200 köbméter vizét. A bekötés révén ezen a vezetéken megfordítják a víz­irányt Komló felé. Petőfi-akna vízigényét 1981-ben már Du- na-vízzel elégítik ki, de Komló­nak is jut napi kétezer köb­méter. Ez az ideiglenes „köl­dökzsinór" látja el a várost amíg a nyolcvanas évek kö- zepére-végére Vasastól Hosz- szúhetényen át kiépítik a vég­leges regionális vezetéket. Murányi László Az orfüi vizkivételi mű, ahonnan Komló jelenlegi vízigényének egy részét biztosítják. Fotó: Cseri László 1980: faluegészségügyi világkonferencia Pécsett A falvakban élők négyötöde még nem látott orvost Beszélgetés Herbert Knabéval az IAAMRH elnökével Akár Magyarországot nézzük, akár a világ bármely országát, a következtetés jogos: az egész­ségügy áldásaiból nem minden­kinek jut egyformán. Az egész­ségügy is a maga valójában szolgáltatás, s így az sem mind­egy, hogy evvel a szolgáltató­val miféle kapcsolatokat épít­hetnek ki az emberek, hogyan juthatnak el a körzeti orvoshoz, a szakrendelőkbe, a kórházak­ba. Nyilvánvalóan különbség van a város és a falu között a szolgáltatás e frontján is. Dr. prof. Herbert Knabe, a greifswaldi egyetem higiéniai intézetének vezetője, a Nem­zetközi Faluegészségügyi Tár­saság elnöke a közelmúltban Pécsett iárt, a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem vezetőivel tar­tott konzultációt Ez alkalommal kerestük meg Knabe prafesz- szort. — A Nemzetközi Faluegész­ségügyi Társaság 1980-ban Pé­csett tartja második szinpozion- ját. Úgy értesültünk, hogy pro­fesszor úr az előkészületek vé­gett érkezett. — A megye egészségügyi ve­zetőivel és a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem vezetőivel most találkoztunk először a konfe­rencia ügyében, s a közeljövő­ben e találkozók gyakoribbá válnak. Jövőre Pécsre várjuk a faluegészségüggyel foglalkozó­kat, társasáaunk tagjait a vi­lág szinte valamennyi pontjáról. — Mi lesz a konferencia té­mája? — A legfőbb teendőket sze­retnénk számbavenni: jó ta­pasztalatokat közkinccsé tenni. Hadd mondjam el, hogy társa­ságunk 1961-ben a franciaor­szági Tours-ban alakult, s 1967- ben lett az egészségügyi vi­lágszervezet, a WHO egyik elő­készítő tanácsadó szerve, ezidő óta tartozunk a világszervezet kötelékébe. Feladatunk, hogv a faluegészségügy legégetőbb kérdéseivel foglalkozzunk, fel­mérjük a falun élők helyzetét, az ott tapasztalható higiénés viszonyokat, s megpróbáljuk befolyásolni azokat. Szerveze­tünk tagjai Európa minden or­szágában megtalálhatók, de ott vannak Európán kívül is. A vilóa lakosságának 75 százalé­ka falun él, s e 75 százalék négyötöde méa soha nem lá­tott orvost. Legfőbb távlati cél­kitűzésünk éppen e lehetetlen helyzet felszámolása. A kuruzs- lók. vajákosok helyére orvost kell juttatnunk, s ahol ez így van, a meglevő egészségügvi szintet magasabbra emelnünk. — Az első világ-konlerencia az Egyesült Államok beli Salt Lake City-ben volt. Miért eset' most a választás Pécsre? — Pécsett, a POTE kebeléi, belül a faluegészségügyi kuta­tó munkának igen szép ered­ményei vannak: az egyetem szervezési intézete dr. Tényi Je­nő professzor vezetésével az orvos-szociológiai kutató mun­kát magas szintre emelte. De úgy gondolom, hogy önök előtt ez ismert. Jómagam is évek óta együtt dolgozom a pécsiekkel, jók a kapcsolataink. Ugyanak­kor Pécs már több esetben bizonyította, hogy képes egy ilyen összejövetel magas szintű megszervezésére. — Ezek szerint Pécs versenyre kelhet Salt Lake City-vel? — Feltétlenül. És éppen amiatt, mert minket a gyakor­lat is érdekel: a konferencia résztvevői szeretnének megis­merkedni a faluegészségügy egy szocialista országbeli, je­len esetben magyarországi eredményeivel, gondjaival. Én ismerem a helyzetet és úgy gondolom, a magyar egészség­ügynek nincs szégyelni valója. Salt Lake City-ben magam is megdöbbentem, hogy a techni­kai-tudományos haladás szinte csúcsán levő Egyesült Államok­ban a falvak többségében mennyire elhanyagolt terület az egészségügy. E nyomán meg merném kockáztatni: néha ma­gunk sem hisszük, s főleg nem értékeljük kellőképpen, én az NDK-barv és önök itt Magyar- országon azt, hogy mit jelent a szocialista egészségügy a gya­korlatban. Mennyivel többet, mennyivel magasabb szintet, úgymond minőséget, ha egy ki­csit jobban körülnézünk a vi­lágban. „Szerelnénk a fiatalokat is bevonni a népi ellenőrzésbe..." Az ellenőröket gyakran szo­rongva fogadják, még ott is, ahol rendben mennek a dol­gok. A köztudatban az ellenőr­zés — bizalmatlanság. — Az évek során túltettem magam ezen az előítéleten — mondta Remeczki László, a Pécs városi NEB új elnöke. A tapasztalatom ma már az, hogy nagy tekintélye van a népi el­lenőrzésnek, bizalommal fordul­nak hozzánk az emberek. Meg­esik, hogy köszönőlevelet ka­punk vizsgálatunkért, intézke­déseinkért. Első komolyabb népi ellen­őri munkáját megbízólevéllel végezte egy szövetkezetben, mint a MÉSZÖV revizora, nyolc évvel ezelőtt. Baranyába az Al­földről jött vájártanulónak 1955-ben. Majd a pécsi Bá­nyaipari Technikumba iratkozott be. Első munkahelye a Mecse­ki Ércbányászati Vállalatnál volt, s itt a munka mellett vé­gezte el a Közgazdaságtudo­mányi Egyetemet. A bányától mégsem a diploma miatt vett búcsút. Kiderült, hogy nem bírja a föld alatti munkát, ek­kor vállalt állást a MESZÖV- nél, ahol több mint nyolc évig revizorként, főrevizorként, majd titkárságvezető-helyettesként dolgozott. 1975-ben a MÉSZÖV pártalapszenvezetének titkárá­vá választották. Hosszú ideig, mint népi ülnök segítette a bí­róságok munkáját, és népi el­lenőrként részt vett a társa­dalmi ellenőrzésekben. — ön ez év elején egy újjá­alakult testület élére került. A városi-járási NEB-et felváltotta a Pécs városi NEB, új felada­tokkal, megnövekedett terület­tel, hatáskörrel. — Új feladatok elé állított bennünket az önálló városi bizottság létrejötte. De elsősor­ban azt tartottuk szem előtt, hogy biztosítsuk a folytonossá­got az elődeink által megkez­dett munkában. Együttműkö­dünk a helyi párt- és állami szervekkel, a tömegszervezetek­kel. Felvettük a kapcsolatot a városi KISZ-bizottsággal is, mert szeretnénk a fiatalokat bevonni a népi ellenőrzésbe, egy fiatal ellenőri gárdát ne­velni. — Ismerkedem feladataim­mal .sajátos módszereim kiala­kításán dolgozom, amiket nem hozhattam előző munkahelyem­ről, csupán a gyakorlatot, a tapasztalatokat. Az első vizs­gálatunk, amelynek során a közművelődésről szóló törvény végrehajtását ellenőriztük, ösz- szekovécsolta a testületet. Igaz, kiváló szakembereket vontunk be a munkába és számos jó javaslattal éltünk. A jövőre néz­ve biztató, hogy széles körű társadalmi bázisa van a népi ellenőrzésnek városunkban, há­rom-négyszáz aktívára számít­hatunk. — Milyen bejelentésekkel ke­resik lel önt irodájában? — Az első negyedévben két­szer annyi bejelentő keresett fel, mint ahányon a tavalyi év hasonló időszakában. Ennek alapján ugyan nem lehet kö­vetkeztetéseket levonni, de azt bizonyítja, hogy az emberek érzékenyen reagálnak a környe­zetükre, közérdekű bejelenté­seik többségében megalapo­zottak. Sokan szót emelnek a környezet és a társadalmi tu­lajdon védelmében. — Mit tart ön munkájában lőbb feladatnak?- Elsőrendű feladatunk, hogy munkánkkal jobban kapcso­lódjunk a párt és a kormány feladataihoz, hozzájáruljunk a döntések előkészítéséhez. S eb­ben minden feltétel adott. Ná­lunk alapszabály, hogy egy- egy vizsgálatot nem zárunk le a javaslattétellel, akkor feje­ződik be, ha az adott területen érdemi változást tapasztalunk. És mindenkit meghallgatunk. Tudom, hogy mindenkinek fon­tos a maga ügye. Innen senki sem távozhat keserű szájíz­zel .. . Cáldonyi M.

Next

/
Thumbnails
Contents