Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)
1979-05-31 / 147. szám
2 Dunántúlt napló 1979. május 31., csütörtök Parkok, utak, játszóterek Szakmunka, társadalmi munka — és rongálás Közvetlen környezetünk és az egész város szépítéséhez, gondozásához nemcsak a szakmunkát végzőkre, hanem a társadalmi munkát vállalókra is elengedhetetlenül szükség van. Sőt mindenkire, aki ébben a városban lakik, legalább annyira, hogy amit mások a környezet szépítéséért, védelméért tettek, azt ne rongálják, pusztítsák a többiek. Erről és ehhez hasonló témákról tartott tegnap megbeszélést a Hazafias Népfront városi bizottságának társadalmi munkát szervező albizottsága. Értékelték az 1977. július 20-án meghirdetett pályázati fölhívás eredményeit, tapasztalatait. A pályázat társadalmi munkára várt jelentkezőket, utak, járdák, játszóterek építésére. A beadott pályázatok közül tizenkettőt el is fogadtak, s ma már arról is beszámolhatunk, hogy néhány — így a Korvin Ottó utcánál a homokozó, Pécssza- bolcson az útépítés, valamint még két járda — el is készült, s a még hátralevőket is átadják ebben az évben. A bizottság másik—és egyben sokkal több gondot okozó — témája a parkok, játszóterek védelme, gondozása volt. Köztudott, hogy a pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat kapacitáshiánnyal küzd, s ugyan jó eredmények itt-att már tapasztalhatók, az általános kép mégis elkeserítő. Sokan lelkesen végeznek társadalmi munkát lakóhelyük körül, a parkokban, de egy idő után azt kell látniuk, hogy mások ezt tönkreteszik, az igyekezet hiábavaló volt, s megint elölről kezdhetik az ültetést, a szemét eltakarítását. Lehetne még sorolni a jó és a rossz — de sajnos különösen a rossz — példákat arról, hogyan viszonyulnak egyesek környezetünkhöz. Az albizottság az eddigi tapasztalatok értékelése alapján a Kertészeti Vállalattal közösen tovább kívánja fejleszteni a városszépítési akciót, abban a reményben, hogy mind többen csatlakoznak a környezetünkért társadalmi munkát végzőkhöz. Nem étel okozta a rosszullétet A KÖJÁL megállapítása szerint nem ételmérgezés okozta múlt pénteken a pécsi gyárvárosi általános iskola tanulóinak rosszul létét. Dr. Tóth Lenke, a Baranya megyei KÖJÁL élelmezésügyi osztályának vezetője az MTI munkatársának elmondotta: alapos mikrobiológiai és toxikológiai vizsgálatnak vetettek alá minden olyan számításba vehető élelmiszert, amit a gyermekek fogyasztottak, hogy kiderítsék, mi okozhatta negyvenhat kisdiák enyhe lefolyású megbetegedését. A laboratóriumi vizsgálatok és az analízis alapján egyértelműen megállapítható, hogy a rosszullétet nem élelmiszer okozta. Ezek után feltételezhető, hogy esetleges vírusos fertőzés okozta a betegséget vagy az, hogy a gyermekek a nagy hőségben hosszabb ideig a napon tartózkodtak. Szerencsére, egészségük gyorsan helyreállt, egykét napnál tovább senki nem szorult kórházi ápolásra. Javaslat a „középfokú központ” szerepre Komló várospolitikája a munkáslakosság szolgálatában Ülést tartott a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága Átlagos adottságok — kiemelkedő eredmények Elmúlt évi kiemelkedő gazdálkodása eredményeként ismét, immár hetedszer nyerte el a MÉM és a TÖT kitüntető oklevelét a pécsi Új Élet Termelő- szövetkezet. Ebből az alkalomból szerdán ünnepi küldöttgyűlést tartottak Pogónyban, a helyi pártszékházban, amelyen megjelent Lukács János, a megyei párt-vb tagja, a Pécs városi Pártbizottság első titkára, Kovács Kálmán, a MÉM főosztályvezetője, Brun József, a megyei pórt-vb tagja, TESZÖV elnökségi tag, dr. Németh Lajos, a Pécs városi Tanács elnökhelyettese, Novics János országgyűlési képviselő. A megalakulásának 31. évébe lépett termelőszövetkezet ünnepségre összegyűlt kollektíváját a gyárvárosi úttörők műsorral köszöntötték, majd Kisla- ki László tsz-elnök mondott ünnepi beszédet. Utalt a szövetkezet három évtizedes múltjára, majd vázolta azokat az eredményeket, amelyek a kiváló cím újbóli elnyeréséhez vezettek. Eredményeink hordozója a közös munka — mondotta, csokis közös erőfeszítéssel sikerült az 1978-as gazdasági évben a népgazdaság által támasztott nagyobb feladatoknak megfelelni. Az eredmények önmagukért beszélnek. Egy év alatt 9,5 millió forinttal növelték a szövetkezet közös vagyonát, amely meghaladja a 118 milliót. Forgóalapjuk 40 millió forint, ezt 3 millióval növelték. Az árbevételt 6,3 százalékkal, a bruttó jövedelmet 21 százalékkal, a szövetkezeti eredményt vagy tiszta nyereséget 64 százalékkal emelték. A tervezett 9,7 millió helyett 16 millió forint nyereséget értek el. A szarvasmarha és a sertés kivételével minden ágazatuk tiszta nyereséget hozott. A baromfiágazat a maga 41,8 milliós bevételével és közel 10 milliós nyereségével az állattenyésztés eltartójává vált, ennek ellenére az idén a nyomott piaci viszonyok miatt valamelyest csökken a szerepe Átlagos termőhelyi adottságaik ellenére búzából 56,7 mázsás, kukoricából 74,5 mázsás, borsóból 32 mázsás termést takarítottak be. Jól gazdálkodtak a költségekkel is, ennek eredménye a növénytermelés alacsony költségszintje. A termelési és pénzügyi eredményeknek megfelelően alakult a tagok jövedelme is. Az egy átlag állományi létszámra jutó éves jövedelem 47 037 forint volt, ami napi 194 forintos bérszínvonalnak felel meg. Emellett jelentős ösz- szeget fordítottak a nyugdíjasok, a fiatalok támogatására, szociális és sport célokra. Ebben az évben Reménypusztán 3 millió forintos költséggel saját, 50 személyes óvodát épít a szövetkezet. — Ilyen országosan is kiemelkedő eredményeket csak megjelentés eseményhez érkezett a paksi atomerőmű gyorsuló kivitelezése: a főépület gépházában szerdán helyére emelték a 220 megawattos, szovjet gyártmányú gőzturbina egyik kisnyomású „házát". A Harkovból uszályon érkezett 100 tonnás elem az első nagy súlyú, nagy méretű gépegység, omit a hatalmas turbinaalapro állítottak. Ezután folyamatosan helyükre kerülnek a turbinatest többi részei is a vasbeton asztalon. Ugyancsak látványos akció színhelye az üzemi főépület raktárcsarnoki része, ahol éjjel-nappal dolgoznak a további munkához nélkülözhefontolt, előrelátó, fegyelmezett vezetés, az irányítás és végrehajtás egysége tud produkálni - mondotta méltató szavaiban Kovács Kálmán, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője, aki a MÉM és a TÓT elnöksége nevében nyújtotta át a Kiváló Termelőszövetkezet címet dokumentáló oklevelet Kislaki Lászlónak, a tsz elnökének. Majd miniszteri kitüntetést adott át Dragovácz Miklósnak, a szövetkezet gépcsoport vezetőjének. Brun József a megyei és városi párt- és állami vezetés és a TESZÖV elnöksége nevében köszöntötte a hétszeresen kiváló tsz kollektíváját, majd a Kiváló termelőszövetkezeti munkáért TOT kitüntetést nyújtotta ót Szatmári Elemér ipari ágazatvezetőnek. A Kiváló termelőszövetkezeti tag kitüntetést nyolcán vehették át. tetlen daruk építésén, amivel az épületen belül mozgatják a nagy berendezéséket. Szerdára virradóan a 33 tonnás daru egyik hídját, a nap folyamán pedig a párját. A híddaru fesztávolsóga 35 méter. Gyártója és szerelője hazai vállalat, a csepeli egyedi gépgyár. Ezt követi a jövő hónap elején a reaktorcsarnok 250 tonna súly emelésére alkalmas NDK híddarujának beemelése. Ennék segítségével állítják helyére még ez évben az első reaktort. A re- aktorcsarnéki híddaruk végleges 'létesítmények, később az üzembe helyezés után is szükség lesz rájuk. Hajnalné- A Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén megtárgyalták a Komlói városi Tanács végrehajtó bizottságának munkájáról készült jelentést, amely kiemelten foglalkozik a munkás- lakosság helyzetéről 1975-be,í hozott tanácshatározat végrehajtásával. Tájékoztatták a mezőgazdaság és élelmezésügy 1978. évi eredményeiről is o végrehajtó bizottságot, amely a továbbiakban egyéb időszerű kérdésekben és személyi ügyekben döntött. , .Komló településszerkezetének kialakulásában már nem játszott szerepet a társadalmi osztálytagozódás. Városunk szocialista jellege ebben is kifejezésre jut. Mivel Komlón mindegyik városrész egyaránt munkáslakta terület, tanács' szerveink várospolitikai tevékenységük irányát, munkájuk szemléletét tekintve akkor is munkáspalitikát hajtanak végre, ha egy-egy adott konkrét intézkedésben erről külön nincs is szó." Az idézetet a tegnap tárgyalt komlói jelentésből vettük, mert ezt tarthatjuk a bányászváros tanácsa által folytatott dinamikus várospolitika alapjának. Komló számunkra bányászváros volt és marad, jóllehet a városban élő és foglalkoztatott dolgozóknak ma már csak a 28 százaléka bányász. Mégis a bányászsáq a meghatározó erő Komló társadalmában és a város fejlesztésében. Kell a bányász! Gallusz József, a Komló városi Pártbizottság első titkára mondta, hogy a helyi vájóriskolába évek óta nem tudnak komlói tanulót beiskolázni. Óriási szerepe van tehát a bányászok letelepítésének, a bányászlakósépítésnek. De vajon eleqendő-e ez? Ismét Gqllusz Józsefet idézzük: „Nem elég a bányásznak fizetést od- ni, lakást adni, olyan életfeltételeket, s olyan környezetet ke'l biztosítani, hogy szeressen itt élni". Nos, a komlói vórospoli- tika pontosan ezt célozza városfejlesztő építkezésekkel, a lakossáq életkörülményeinek szüntelen javításával és természetesen a tanács egész tevékenységével. Vannak — vagy legalábbis voltak — eddig e várospolitikának bizonytalan pontjai. Hosszú időn át a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat volt Komló elsőszámú partnere a városépítésben. Legutóbb e kapcsolat elbizonytalanodott, Komlót súlyos építőipari kapacitáshiány fenyegette. A tegnapi vb-ülésen elhangzottak szerint a város változatlanul — tehát a hatodik ötéves tervben is — számíthat e gyümölcsöző együttműködésre, ami egyébként a TÁÉV-nek is érdeke. Régóta gondokkal jár a város vízellátása. Tegnap a komlói vezetők megnyugtató tájékoztatást kaptak: sem pénzügyi, sem műszaki akadálya nincs annak, hogy jövőre megkezdjék egy ideiglenes üszög—komlói ivóvízvezeték építését, ami a regionális vízellátórendszer megépítéséig jelentős mértékben javítja majd a város helyzetét. No és a településhálózati státus... A ma 30 ezer lakosú város — Baranya második városa! — kezdettől fogva nem értett egyet az 1971-ben kormányhatározati rangra emelt településhálózat-fejlesztési koncepció rávonatkozó pasz- szusával, miszerint „részleges középfokú központ" besorolást kapott. A közel egy évtizedes harc eredményesnek bizonyult: a településhálózat-fejlesztési koncepció felülvizsgálata során a megye - elismerve a város helyzetéből fakadó jogos igényt — javasolja, hogy Komló a „középfokú központ" szerepkört kapja. H. I. Kiosztották a tablóverseny díjait Tegnap délután 3 órakor az Ifjúsági Ház galériájában ünnepélyes keretek között 'kiosztották a Dunántúli Napló által meghirdetett tablóver- seny helyezettjeinek jutalmait. A díjkiosztást követően a közönségszavazatok sorsolására került sor. A Dunántúli Napló öt darab 100—100 forintos vásárlási utalványát, amelyek a Centrum Áruházban válthatók be, a következők nyerték: Bandies Istvánné, Pécs, Alkotmány u. 26., König Jó- zsefné, Pécs, Magyar Lajos u. 7/b, Szabó Béláné, Pécs, Csákányi u. 16., Toronyi Tiborné, és Toronyi Tibor, Pécs, Kamilla u. 5. szám alatti lakosok. Azok a nyertesek, akik a sorsoláson nem jelentek meg, az utalványokat a Dunántúli Napló Szerkesztősége titkárságán vehetik át (Pécs, Hunyadi u. 11.). „Asztalon” az első 100 tonnás turbinaegység Híddaru több mint 30 m magasban Á Pécs környéki falugyűlések tapasztalatai Legtöbb helyen út- és járdajavítást, jobb közvilágítást kérnek Egészséges józan várakozás A városkörnyéki községekben rendezett falugyűlések tapasztalatait összegezték a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottságának tagjai tegnap délután Pécsett, a városi tanács épületében tartott ülésükön. Általános tapasztalatként állapították meg többek között, hogy a 27 város- környéki községben az idén rendezett gyűléseken nagyobb volt az érdeklődés, mint az elmúlt években. Megmutatkozott ez a résztvevők és a felszólalók számában egyaránt. Ezeken a településeken élő emberek egyfajta kíváncsisággal és várakozással tekintenek a köz- igazgatási átszervezés után várható változások elé. Egészséges és józan ez a várakozás, hiszen sehol sem remélnek alapokat mozgató, a községek arculatát máról holnapra átformáló lépéseket, sokkal inkább számítanak a város kisugárzására, az egyenletes fejlődésre, a fontossági sorrendben rangsorolt célkitűzések megvalósítására. Ilyen alapállásból indulva fogalmazták meg a helybeliek azokat a tennivalókat, amik véleményük szerint fontosak. A legtöbb helyen — 16 községben — az út- és járdajavítást, -építést, 10 helyen pedig a közvilágítási hálózat bővítését, korszerűsítését kérték a Pécs városi, illetve helyi tanácsi és nép- frontvezetóktöl. Több községben a szemétszállítás megoldásával, a jobb kereskedelmi ellátással, a közlekedéssel, valamint a szennyvízelvezetéssel kapcsolatos kéréseket fogalmaztak meg. Jóllehet, ezek egy részének teljesítéséhez pénz, anyag és szakemberi munka szükséges, de a városi népfrontbizottság tegnapi ülésén azt is megállapították, hogy a falugyűléseken több olyan kérés is elhangzott, melyek megváló, sítását a helybeliek társadalmi munkával is elérhetnék. Ám, a falugyűlések egy részén nem ajánlkoztak az emberek ilyen feladat vállalására. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezekben a községekben nem lesz társadalmi munka — a tanácsi, illetve a népfrontszervek kezdeményezésére eddig is dolgoztak társadalmi munkában az emberek — ám, a kezdeményezés jogát nem tartja fenn magának sem a tanács, sem a népfront. . . Szintén a tapasztalatok közé tartozik, hogy számos községi tanács vezetői megfogalmazták: a jelenlegi formában indokolatlannak tartják az évenkénti falugyűlése, két, mivel egy esztendő rendkívül rövid a községek életében, s több folyamatban lévő, mint befejezett munkáról tudnak beszámolni. Épp ezért szeretnék ezeket a találkozókat olyan eszmecserévé fejleszteni, ahol nemcsak a község gyarapodásáról, hanem a tudati változásról, a kulturális, szellemi, közéleti munkáról is szót váltanának az emberek. A HNF Pécs városi Bizottságának tagjai egyetértettek a városkörnyéki falugyűlések tapasztalatainak összegzésével. A tanácskozáson részt vett Mikoly Istvánné, az MSZMP Pécs városi Bizottságának munkatársa. Hetedszer leli kiválta pécsi llj ElelTsz