Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)
1979-05-30 / 146. szám
2 Dunántúli napló 1979. május 30., szerda Virágzik az akác Szeretjük a mézet Külföldön is keresett cikk Ezekben a napokban dől el, lesz-e elég méz. A kilátások nem kedveznek. Késett a tavasz és az akác virágzása is. Most a májusi szokatlan nagy kánikula miatt nem lesz tartós az akácvirág. Magyarországon az utóbbi két évben nem volt kedvező a mézgyűjtés. Kedvezőtlen volt a helyzet a szomszédos országok, ban, de Spanyolországban és a tengerentúlon is. Keresik külföldön is a magyar mézet és különösen az akácmézet, örvendetes, hogy a hazai fogyasztás is emelkedik. A múlt évben Jugoszláviába már száz vagonnal exportáltak. Növekedett a kereslet virágporból, de az elmúlt évben a virágpor begyűjtése is kedvezőtlen volt. Nem képvisel számottevő értéket, de kiegészítő keresetnek a méz és u virágpor mellett a propolisz összegyűjtését is el kell kezdeni. A fokozottabb lépcserével jobb, értékesebb mézhez jut a méhész. A jövedelmi tényező mellett a fokozottabb lépesére szolgálja a méhegészségügyet. A fiatalabb, új lépekben a méz is tisztább. A mézelő méh haszna a nagyobb beporzó tevékenységből fakadó haszon is. Ezt a hasznot a mezőgazdaság élvezi a több gyümölcs- és aprómag- termeléssel. Külföldön és a szomszédos országokban is elismerik és megfizetik a méhek beporzó szolgáltatását. Nálunk is folynak már kísérletek a beporzó tevékenység hasznáról. Szabolcsban a kiterjedt almáskertek központjában beporzó irodát hoztak létre, mely iroda irányítja, szervezi a gyümölcsvirágzás idején a beporzást. Megyénkben az elmúlt két évben a pécsi ÁG gyümölcsösébe közel ezer méhcsaládot vittek a beporzásra. Az ÁG vállalta a méhek szállítását és a beporzóit fák terméséből a méhészeknek is biztosítottak almát. A kísérletek eredménye alapján általánossá válhat a tervidőszak végére a méhek beporzó tevékenységének elismerése. Szükségszerű, hogy az országunkban meghonosodott fekvő kap- tá Trendszerről a méhészek áttérjenek a rakodó kaptárrendszerre, mely kaptárokban jobban meg lehet oldani az akác és fajta méz termeltetését. Napirenden van a méhészetben a modernizálás. A fenti kaptárcsere mellett a méhészeti eszközök korszerűsítésére is szükség van. A tervidőszak végére elkészülnek a vándorkocsik mintapéldányai. Az eddig használatban levő vándormé- hész-kocsik tapasztalatai alapján készülnek majd a végleges típusra vándorméhész-kocsik. A vándorkocsikkal könnyebb lesz a méhészek munkája, csökken a rakodási költség, gyorsan lehet majd vándorolni az éppen virágzó méhlegelőre. A méhészet fellendítése érdekében az utóbbi két évben nem volt számottevő fejlődés. Ezért és a méztermelés és beporzó tevékenység hasznossága miatt kedvezményes, két százalékos mezőgazdasági kölcsönt is igénybe vehetnek a méhészek. Az elmúlt két évben összesen 120 millió forint kölcsönt vettek igénybe. Hasznos lenne, ha a fiatal generáció tagjai is bekapcsolódnának a méhészkedésbe. A jövőben a méhész szakcsoportok mellett alakulnak ifjú méhész-körök. A méhészkedői vágyó fiatal, kezdő méhészeket megtanítják méhészkedői a tapasztaltabb idősebbek. A HUNGARONEKTAR (országos szövetkezeti vállalat) sokoldalúan segíti az áfész keretén belül működő szervezett méhészeket. Az elmúlt időszak, ban felépült az 1500 vagon méz feldolgozására alkalmas mézüzem Albertfalván. Most nagyobb méztermésre volna szükség. Ezt követeli az exportigények növekedése és a hazai fogyasztás emelkedése. A magyar méhészetnek van jövője és az értékesítés is biztos alapokon nyugszik. Ha a mező- gazdaságban a növényvédelemből fakadóan nem növekszik a méhcsaládok elpusztulása, ha sikerül a korszerűsítést is végrehajtani, ha a méhészetben egyre több fiatal dolgozik, ha a méhészek megtalálják számításaikat, akkor a magyar méhészet ismét fellendül. A HUNGARONEKTAR sokoldalú segítsége révén a legtöbb feltétel biztosítva van. A többi a méhészeken, a mezőgazdaságon és a vándoroltatáson múlik. Lukács József Megnyílt a KGST-tagországok agráregyesületeinek tanácskozása Siklóson A Pécsi Zeneművészeti Főiskola harsonásai térzenével köszöntötték tegnap reggel a siklósi vár udvarán a KGST- tagországok agrártudományi egyesületeinek ötnapos tanácskozására Baranyába érkezett külföldi delegációkat Az 1977- es drezdai tanácskozás után, most hatodik alkalommal találkoznak a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, az NDK-beli, a szovjet, a magyar és meghívottként a vietnami agrártudományi szervezetek elnökei, titkárai, hogy értékeljék az elmúlt két év együttműködésének tapasztalatait, s meghatározzák a következő időszak közös feladatait Az első napon plenáris megnyitó ülést tartottak a siklósi vár kongresszusi termében. A tanácskozást Klenczner András, a Magyar Agrártudományi Egyesület főtitkára, az ÁGK vezérigazgatója nyitotta meg. üdvözölte a baráti országok szervezeteinek vezetőit, majd rámutatott, hogy a KGST 30. évfordulójának évében ez a A palrMtátók nevelőfársak Játék, vidámság, jókedv Gyermeknap Bakócán A bakócai Gyermekotthon kis lakóinak a tegnapi nap a játék, a versenyek, a dalok, a vidámság napja volt. Idén először a tizenöt patronáló vállalat tette igazán nevezetessé : Ők szervezték a versenyéket, „hozták magukkal” a műsorokat, no és a díjakat, jutalmakat. A délelőtti rendezvények közül kiemelkedett a pécsi Kisegítő és Foglalkoztató Iskola (a testvérotthon) zenekarának bemutatója, valamint a dombóvári Művelődési Ház népi együttesének műsora. Csizmadia Sándor pol-beat énekes vezetésével pedig sok új dalt tanultak meg a gyerekek. A patronálákkal közösen elfogyasztott ebéd után folytatódtak a színes programok: a növendékek szurkolhattak a tanáraik futballmérkőzésén, sokan beneveztek az aszfaltrajz-versenyre, vagy megnézték a Hőerőmű kiszeseinek filmjeit. Késő délután a pécsi Hőszolgáltató Vállalat és a Műszaki Főiskola kiszesei szolgáltatták a zenés-táncos műsort. A tegnapi vidám nap mellett játékok készítésével is igyekeznek széppé tenni a gyerekek nevelőotthonbeli éveit a patronáló vállalatok. Idén vállalták az intézet külső tatarozását, sportpályák építését, és a Gyermekotthon orfűi telkén egy faház felállítását. A 12-es Volán képviselői megígérték, hogy egy autóbuszt újítanak fel a baranyai nevelőotthonok részére. mostani tanácskozás is a KGST komplex programjából adódó feladatokra kíván összpontosítani. A megbeszélések középpontjában olyan fontos kérdések állnak, mint a mezőgazda- sági, műszaki-tudományos egyesületek tudományos-technikai tapasztalatainak kicserélése az állattenyésztés intenzívebbé tétele érdekében. Illetve az agrárértelmiség társadalmi, közéleti szerepe és feladatai a tudományos-technikai haladás körülményei között. Hazánkban az agrárértelmiség mindig fontos szerepet töltött be. Ma ennek a rétegnek kulcsszerepe van az egyre magasabb szintű hazai és külföldi tudományos ismeretek elterjesztésében, alkalmazásában. A tudomány és gyakorlat kapcsolatának elmélyítéséből veszi ki részét a Magyar Agrártudományi Egyesület a maga eszközeivel. Tavaly 3000 vitaülést, előadást szervezett a MAE, az élenjáró módszerek elterjesztése érdekében. A megnyitót követően dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Párt- bizottság első titkára köszönt tötte a tanácskozás résztvevőit. Ismertette a megye társadalmi, gazdasági és kulturális sajátosságait, az eddig elért eredményeket és a további feladatokat. Majd Váncsa Jenő, címzetes egyetemi tanár, a MAE elnöke, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartotta meg bevezető előadását. Anyagi termelésünk egynegyede a mezőgazdaságból származik, mutatott rá — s minden negyedik hektár termése exportra megy, külpiacon értékesül. Ipari nyersanyagokban szegény ország lévén, legfőbb természeti kincsünk a föld, aminek beműveltsége 73 százalékos, ez európai viszonylatban is kiemelkedő. Ezután élelmiszertermelési programjainkról szólva említést tett a jelenleg folyó gabonaprogramról, húsprogramról, a tej-, a gyümölcs-, a szőlő- és a bor-, valamint a zöldségprogramról, a belső élelmiszerfogyasztás és az export alakulásáról. Az egy lakosra eső vágóállat-termelésünk évi 191 kilogramm, amelynek 45 százalékát exportáljuk. A baromfihús 60 százalékát exportáljuk. Erősen export-orientált a kertészeti ágazat is, e téren legnagyobb vevőink a Szovjetunió, Csehszlovákia és az NDK. Termelésfejlesztési feladataink közül a hatékonyság, a minőség és a külpiaci verseny- képesség javítását jelölte meg, ennek módja a termelő alapok, a föld, az eszközök és gépek, valamint az anyag és energia racionálisabb hasznosítása. Erőgép-kapacitásunk 9 millió lóerő, 60 000 traktor, 25 000 tehergépkocsi áll a mezőgazdaság rendelkezésére, a gabona- kombájn parktink kapacitása 16—18 napos betakarítási időt tesz lehetővé. Műtrágya hatóanyag felhasználásunk a 14 kilóról hektáronként 240 kilogrammra nőtt. Tavaly 7 milliárd forint értékű növényvédőszert használtak fel a nagyüzemek, a védekezésre 11 ezer földi gép és 200 légi gép, repülő és helikopter áll rendelkezésre. Fontos feladat új növényi és állatfajtáink potenciális termő- képességének kihasználása. Az új fajták előállításában nagyfokú együttműködés alakult ki a KGST-országok nemesítői, kutatóintézetei között. A termelés szakember-háttere erős. 150 000 szakmunkás. 20 000 fő diplomás és 35 000 középfokú végzettségű agrárszakember végzi munkáját. Jól szolgálják céljaink elérését az iparszerű termelési rendszerek, melyek a hetvenes évek eleje óta nagymértékben elősegítették a termelés szakosodását, koncentrálódósát, szervezettebbé tették az anyagi, műszaki ellátást, a szolgáltatást, javították a technológiai fegyelmet és meggyorsították a tudományos eredmények gyakorlatába történő átültetését. Idei tervfeladataink — 42 mázsás búza-, 51 mázsás kukoricatermés elérése, a zöldségtermelés 12—13 százalékos növelése, a tejtermelés 4 százalékos emelése — termelési feltételei adottak. Ezeket a célokat a termőalapok, mindenekelőtt a termőföld, az üzemi adottságok, és a potenciális termőképesség jobb kihasználásával érhetjük el. Ezután Váncsa Jenő kitüntetéseket adott át azoknak a külföldi résztvevőknek, akik a KGST-tagországok agrártudományi egyesületeinek együttműködésében a legeredményesebb munkát végezték. A MAE aranykoszorús jelvényét tízen vehették át. Délután a résztvevők közösen megkoszorúzták a pécsi Felszabadulási emlékművet. Majd városnézésen, múzeumlátogatáson vettek részt. Este megtekintették a Pécsi Nemzeti Színház Háry János előadását. Ma Siklóson, a várban szekcióülésekkel folytatódik a közös program. Az állattenyésztési szekciót dr. B. Kovács András, egyetemi tanár, a MAE Állatorvosok Társasága elnöke vezetésével ülésezik. Magyar részről dr. Guba Sándor, a MAE alelnöke a magyar állattenyésztés helyzetéről tart előadást. A második szekció vezetője Czé- gény József, a MAE Baranya megyei Szervezetének elnöke. A magyar előadó dr. Csáky Csaba, a MAE ügyvezető titkára, az agrárértelmiség társadalmi, közéleti szerepéről szól. Délután üzemlátogatásra kerül sor, a siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Termelőszövetkezetben. Rónaszéki Ferencné A hetedikes műfordító Ott Gyöngyi Már egészen híres ember vált a Gyöngyinkből, mondja büszkén az igazgató a szo- lántai általános iskolában. Jogos az öröm, hiszen Ott Gyöngyi második lett szerb - horvát nyelvből az országos gyermek műfordító pályázaton. Ezért néhány percre még az óráról is kihívja a hetedikes kislányt. Picit zavarban van, még nincs „rutinja” a nyilatkozásban, bár a tévében is szerepelt a Tízen Túliak Társaságában. — A stúdióban alakult ki a végeredmény. Lefordítottuk az „Aki másnak vermet ás, maga esik bele" közmondást, de ez már csak ráadás volt. Először a tévébe kellett küldeni az idegen nyelvről lefordított mesét. Én egy horvát mesét, a Hogyan menekült meg a medve? címűt választottam, mert nagyon szeretem az állatos történeteket. Aztán ott egy másik mesét is kellett fordítani, meg a közmondást. És a pályázatról a Kincskeresőben olvastuk — sorolja Gyöngyi, amint összegyűjtötte a bátorságát. — Korábban is fordítottál meséket vagy egyéb történeteket? — Az öcsémmel szoktunk közösen olvasgatni és én mondom neki az ismeretlen szavakat. Meg az órán, én ugyanis itt az iskolában is tanulom a szerbhorvátot. Otthon többet beszélek magyarul, mint horvátul, bár a nagymamámmal csak horvátul társalgók. — Segitettek a fordításban neked? — A tanárnéni, Taragyia Györgyné és az anyukám. Inkább csak elolvasták és árnyalatokat javítottak. Különben nem volt nehéz. Először leírtam piszkozatban és utána letisztáztam, két óra alatt el is készült. — Szótárt használtál? — Otthon nem. A nevekkel ugyan bajlódtam kicsit, mert lefordítottam az állatok mesebeli nevét is. A sünt például Tüskécskének hívták. A tévében egyszer használtam az értelmező szótárt, mert, nem tudtam lefordítani a „gyógyír" szót. — Kedvet kaptál a fordításhoz? — Ha már ilyen jól sikerült, szeretném valahogy folytatni. A nyelvet is szeretem, ötösöm van belőle. Az oroszt is könnyebben tanulom, a kiejtésben is sokat segített a szerb-horvát tudásom. Ha igaz, nyolcadik után a közgazdaságiba megyek, de a fordítást nem akarom elhagyni. B. A. Megyei juhásznap Szederkényben Már hagyomány Baranya megyében, hogy minden esztendőben egyszer megyei juhásznapot rendeznek valamelyik juhtenyésztéssel is foglalkozó gazdaságban. Az idei juhásznapnak a szederkényi Karasica Gyöngye Termelőszövetkezet volt a házigazdája tegnap a Község kultúrházában, valamint a máriakéméndi juhtelepen. Az előadásokon és a gyakorlati bemutatón a megye mező- gazdasági üzemeinek vezetőin, főállattenyésztőin, juhágazat- vezetőin és juhászain kívül az érdekelt irányító és forgalmazó szervek, így a megyei tanács mezőgazdasági osztályának, a megyei állattenyésztési felügyelőség, a Gyapjú- és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat pécsi kirendeltségének, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnak, a Tsz Szövetségnek és az állami gazdaságok megyei főosztályának képviselői is részt vettek. Az idei megyei juhásznapot Ulbert Adóm, a szederkényi termelőszövetkezet elnöke nyitotta meg, majd dr. Álló Miklós, a megyei tanács osztály- vezetője tartott előadást. Mint elmondotta a hosszú évekig tartó stagnálás után a megye juhtenyésztése elindult a fejlődés útján. Jelenleg 15 mező- gazdasági üzem szakosodott juhtenyésztésre, s míg 1976- ban 54 000 volt a megyei juhállomány, addig 1978-ra ez a szám 65 000-re emelkedett. A termelőszövetkezetekben a tartáskörülményeket jól alakították ki, a juhászat valamennyi gazdaságban nyereséges. A legfőbb juhtermék a hús, melyből 1975 óta évente átlagosan 80 vagont termelnek a baranyai gazdaságok. A gyapjútermelésben ugyancsak az országos átlag alatt van a megye: 1978-ban az egy juhra t jutó gyapjúmennyiség 4,3 kilogramm volt. A gyapjú kezelése, értékesítésre történő átadása a kívánalmaknak megfelel. Dr. Álló Miklós a juhtenyésztéssel kapcsolatos feladatok között jelölte meg az állomány növelését, a mesterséges megtermékenyítés szélesebb körű bevezetését, a mezőgazdasági üzemekben a nyíró brigádok megszervezését. Ezt követően dr. Tóth Imre, a MÉM osztályvezetője és Malatin Tibor, a szederkényi tsz főállattenyésztője tartott előadást, amit hozzászólások követtek. A mégyei juhásznap a máriakéméndi juhtelepen gyakorlati bemutatóval zárult. r •> ; y v- . MISSÉ Fotó: Cseri László
