Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)
1979-05-28 / 144. szám
Üj szolgáltatás június elsejétől Ha lelorilc o cipő sarka Nyolc napon belül megjavítják Először öt megyében, később országosan Ki ne hallott volna már számos bosszantó esetet olyan, alig egy-két napos cipőkről, amik úgyszólván mór a „premierjükön" levzerepeltek: letört a sarkuk, elszakadt a pántjuk, félig levált a talpuk; és még lehetne sorolni, mi minden nem történt velük. Ilyenkor aztán kezdődött a kálvária, a reklamáció. Vagy visszacserélték a cipőt, vagy nem. Ugyanakkor a visszacse- rélésnek megvolt a maga árnyoldala is: sokan kihasználták ezt a lehetőséget, s igyekeztek a hathónapos határidőn belül mindig újra cserélni a már megunt lábbelit. A közelmúltban intézkedés született a javítószolgálat bevezetésére, a jogos fogyasztói reklamációk maradéktalan és gyors orvoslására. Ha az új módszer beválik, a fogyasztók megelégedettségén túl a javítószolgálat talán kedvezően hat majd a cipőgyártás minőségére is. (Bár itt azért hozzá kell tenni, hogy az utóbbi két évben örvendetes módon 20 százalékkal csökkent az üzletekbe visszavitt cipők mennyisége.) Az 1978. március 1-én életbe lépett módosított Polgári Törvénykönyv változásokat hozott a szavatossági jogok érvényesítésében is. Ha egy cipő ellen minőségi kifogás merült föl, a vásárló szabadon választhatott négyféle szavatossági joga, a javítás, az ármérséklés, a csere és az elállás, azaz az ellenérték visz- szafizetése között. Választási lehetőség csak akkor nem volt, ha helyben mód nyílt a teljesen azonos cserére. E téren változásokat hoztak a Belkereskedelmi Minisztérium és a Könnyűipari Minisztérium által kidolgozott új irányelvek. Emellett megszűnt a nyílt és rejett hiba közti különbségtétel. Míg korábban a nyílt hiba miatt nyolc napon, a rejtett miatt hat hónapon bel üt lehetett reklamálni, most a szavatossági idő mindenfajta minőségi kifogásnál hat hónapig terjed. A föntebb említett négy szavatossági jog megmaradt, de ezek igénybe vételénél jelentősen módosult a szabályozás: a vásárló e jogokat bizonyos sorrendiség szerint veheti igénybe. A reklamáló választhat a javítás és az ármérséklés között: ha ezek egyikére 'sincs lehetőség, akkor kerülhet sor a cserére, s ha ez sem lehetséges, csak akkor következhet az ellenérték visszafizetése. A leglényegesebb az új szabályozásban a javítás elsősége, s az ehhez szükséges szervizhálózat kialakítása. Ha az irányelvekben fölsorolt bármelyik hiba — saroktörés, kopás, varratszakadás stb. - miatt visszaviszi a vevő a cipőt az üzletbe, a reklamációtól számított nyolc napon belül a javítást el kell végezni, mégpedig úgy, hogy a megjavított lábbeli ikívül-toeíül olyan legyen, mint új korában. A javítást egyébként az erre kijelölt, s többnyire az üzletek közelében lévő javító részlegnél végzik majd el. Éppen ezért kell a javítóhálózatot úgy megszervezni, hogy a javítási idő ne lépje túl a nyolc napot, ellenkező esetben ugyanis a vevőt kártalanítani kell. A másik új vonás e téren, hogy a teljes kárt, tehát a javítási költséget, s az eladási ár öt százalékát a kárt okozó termelő üzem téríti meg, import cipők esetén az importáló vállalat. Ha pedig a javítás minőségével nem elégedett a reklamáló, a KERMI-hez fordulhat szakvéleményért. Azzal, hogy a hibákat elsősorban javítással fogják orvosolni, ez feltehetően hat majd a technológiai fegyelemre is, de az sem mellékes, hogy az előzetes számítások szerint ez a szolgáltatás népgazdasági szinten mintegy 80 millió forintos megtakarítást jelent. Az új szolgáltatást június 1- től először csak az ország öt megyéjében, így Baranyában, Békésben, Tolnában, Győr- Sopron és Nógrádbain vezetik be, majd az öt megye tapasztalatait is figyelembe véve, az év végétől, illetve január 1-től országosan is alkalmazzák. Diicső Csilla Duzzogó tehénpásztor a rekettyésben Valahol Pécs déli határában, a pellérdi legelőben nomádként él egy középkorú ember, családostul, kedvenc házőrző kutyájával együtt, műanyag borítású gallykunyhóban. Kegyetlenül ácsorgó, óriás kolomppal „felszerszámozott” kutyája alig enged közel, a gazda szigorú kiáltása egy kicsit csendesíti az elszánt kunyhóőrzőt a kecskefüzes romantikusészaki oldalában. Mint kiderül, Pellérden, Kővágószőlősön segédpásztor- kodott, most pedig a Pécsi Köz- tisztasági Vállalathoz szegődött utcaseprőnek. — Nem vagyok csavargó, se csöves, magyar ember vagyok, de ezt láthatja is. Hozzászoktam a szabad élethez, ahhoz, hogy a természetben legyek még télen is, és valóban kerülöm az embereket, de az állatokhoz is nagyon értek. Ennyit mond, közben azon tűnődöm, miért is kell itt a rekettyésben tengődnie? Baranyában is a háztáji állatokra szerződésben alkalmi pásztor és egy pásztorsegéd vigyáz falunként. Szinte elkényeztetik őket a gazdák, a hivatalos juttatáson túl sok minden jóval ellátják őket. Kényelmessé, nyugodttá igyekeznek tenni munkájukat, a gémes kutakat gépesítik, hogy ne kelljen kézzel meregetni, szép pásztorházat építenek, csak maradjanak egy helyben az állatok valódi szakismerői. De a legtöbb odébbáll, ahogy a szerződés lejár, újra szerencsét próbál másutt. Viszi magával sértődéseit, haragját, ellenszenvét a gazdákkal szemben, mert bizony jópáran nem felelnek meg az igényeknek, még minimum-szinten sem. Érdekesség a BNV-n Most mutasd meg, asszony] Adj bevá sári ókosa rat a kezébe és elveszti a fejét - szoktuk mondani a feleségekre, mi, férfiaík. Most viszont nyugton elereszthetjük az asz. szony kezét, mindössze száz forintnyi árut fog bepakolni, s a végén még azért sem kell fizetni. Feltéve, ha százig tud számolni. Rögtön eláruljuk, miről is van szó. ötletesen népszerűsíti gyorsan és pontosan dolgozó pénztárgépeit az Irodagép Szövetkezet a most zajló Budapesti Nemzetközi Vásáron. Mintha üzletbe lépne be a látogató, kezébe nyomják a kosarat, válogasson kedvére a kitett árucikkek közül. Egy feltétellel. Éppen száz forintnyi értékű árut kell összeválogatnia, sem többet, sem kevesebbet. Ez nem is tűnik olyan megoldhatatlan feladatnak, csakhogy egyik árucikken sincs feltüntetve a bolti ár, azt asszonyunknak fejből kell tudnia. Ha a pénztárgépnél is jól vizsgázott, ami a kosárban van, ingyen hazaviheti. (-mz-) Fotó: Erb János Útra kész magyarok»*. (LJ Mit vihetünk ki külföldre? ■ Háromnapi élelem, öt liter bor ■ A kutyának bizonylat kell Kardon forgatva sül a hús Brazil gulyásparti a Minaret-udvarban Vegyenek részt önök is a brazil betyárok gulyáspartiján! Amig a churrasco készül, először is battidát kapunk, ami nem más, mint cukornádpálinkából, citromléből és cukorból készült jellegzetes koktél. Ezt követi az előétel, a cus-cus. Ennek alkotóelemei: kukorica- liszt, tyúkhús, hal, olivabogyó, s nagyon lényeges, a különböző hagymák. Mindez együtt kuglóf formában kisütve kerül az asztalra. Mire ezekkel végzünk, elkészül a churrasco is. Erről, mint fő fogásról tudni kell, hogy többféle színhúsból készül, így csirkéből, marhahúsból, sertéshúsból, amiket előzőleg speciális mártásban érlelnek, s miközben a kardon forgatva sül a hús, ezzel a mártással locsolják. A frissen sült churrascóhoz a farofa nevű körítést fogyaszthatjuk, aminek legkülönlegesebb alkotórésze a pálmatörzs. Végezetül, mindezek után következnek a brazil édességek és az igazi, eredeti brazil kávé. Bizonyára sokak fantáziáját fölcsigázták a számunkra ismeretlen nevek: a churrasco, a battida, a cus-cus vagy éppen a farofa. A churrasco-party nem más, mint a brazil betyárok gulyás-partija, amit ezúttal a magyar vendégek is megízlelhetnek, sőt, mi több, részt vehetnek az elkészítésében is. Az ételkülönlegességek kedvelőinek ismét kedvez a szerencse: május 28-a és június 1-e között nálunk szokatlan gasztronómiai rendezvényen vehetnek részt. A Hungar Hotels a Minaret udvarában brazil vacsoraesteken látja vendégül a távoli országok étkezési kultúrája és hagyományai iránt érdeklődő vendégeket. D. Cs. Akik nyári szabadságuk néhány hetét országhatárainkon túl, „felfedező” úton szeretnék tölteni, bizonyára fellapozták már a bédekkereket, s az estéik jó része útikönyv olvasással, kilométer számolással, költségvetések készítésével telik. Ez is feltétlenül szükséges, ahhoz viszont, hogy bosszúságok nélkül megússzuk az utat, a vámviszonyok ismerete legalább annyira nélkülözhetetlen. Mit vihetünk magunkkal, mit hozhatunk be, vámzökkenők nélkül? Erre a kérdésre is felelni kell. Első és legfontosabb tanács: érdeklődjünk a vámszerveknél — még a határon se késő —, faggassuk ki az utazási irodák csinos informátorait. A második tanács: nem csak a magyar vámszabályokkal kell megismerkednünk, hanem a „cél-ország" viszonyaival is. Hogy érthetőbb legyen, gyors példát erre: Magyarországról személyenként 10 tekercs filmet szerezhetünk be a fényképezéshez, s akadály nélkül ki- vihetjük. De netán, ha Jugoszlávia felé vesszük az utunkat, öt tekercs filmtől el kell búcsúznunk, ugyanis szomszédaink vámtörvénye szerint 5 tekercs filmnél többet nem hozhat be senki Jugoszláviába. De a példa szinte bármilyen árucikkre és bármilyen relációban elmpndható. Kezdjük a valutával. A rubelelszámolású országokba indulók a turistalevél mellé évente fejenként 10 000 forint értékű külföldi fizetőeszközt igényelhetnek. Ha Lengyelországba igyekszünk, minimálisan 800 zlotyval kell rendelkeznünk, s 4 napi ott tartózkodás után ez az összeg napi 200 zlotyval emelkedik. A 7 éven aluli gyermekekre a fenti ösz- szeg 50 százaléka az irányadó. Nem rubelelszámolású országok esetében személyenként 4500 forint értékű valuta váltható, plusz 1500 forint értékű többletvaluta, magasabb illeték lefizetése mellett. Személyenként 200 forintot lehet engedély nélkül kivinni külföldre — 50 forintosnál nem nagyobb címletekben —, de ez az összeg kizárólag rubelelszámolású országokban váltható át. A kiváltott valutát — ha az út elmarad — a kiviteli engedély lejártát követő 8 napon belül vissza kell váltani forintra. Általános elv: külföldi fizetőeszközökből 200 forint értékig tarthat minden állampolgár magánál, s ez engedély nélkül kivihető. Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, NDK, Románia és Szovjetunió valutáiból 400 forint a felső határ. Ejtsünk néhány szót az utas- forgalomban engedély nélkül kivihető árucikkekről. Az első körbe a személyes — nélkülözhetetlen — használati tárgyak tartoznak, az évszaknak megfelelő öltözetek, ruhák, némi ékszer, 2 fényképezőgép, 10 tekercs film, 1 filmfelvevő 10 tekercs filmmel, 1 látcső, 1 hordozható zenegép, írógép, hordozható tv, gyermekkocsi, sótor, kerékpár, szintén 1 darab 5 méternél nem hosszabb kenu vagy csónak, 2 pár sí, 2 teniszütő és 2 vadászfegyver 100 tölténnyel. Ez utóbbihoz azonban az úgynevezett „Fegyver és lőszerkísérő igazolvány" is kell. A személyes használatra kivitt tárgyakat elidegeníteni nem szabad. Élelmiszerfronton szűkebbre szabódtak a lehetőségek: személyenként három napra valót vihetünk ki. (De a nagyétvágyúak sem vihetnek húsipari termékből 1 kilónál többet!) A dohányzók kollekciója: 500 db cigaretta vagy 50 szivar vagy 500 gr dohány. Ital-lehetőség: 5 liter bor, 2 liter égetett szeszesital. A 16 éven aluliak sem dohányt, sem italt nem vihetnek külföldre! E felsoroltakon kívül, a csomagba 1000 forint értékű ajándéktárgy kerülhet, de közte bélyeg, nemesfém, muzeális jellegű és kereskedelmi mennyiségű tárgyak nem lehetnek. Nem vihető ki továbbá: ajándékként szalámi, kolbászáru, füstölt hús, füstölt szalonna, zsírszalonna, zsír, olaj, kávé, liszt, rizs, kakaó, fűszerpaprika-őrlemény, bors, valamint sző- nyeg, gyógyszer és gyermekcipő. (Gyermekcipő a 37-es és az annál kisebb!) Az engedéllyel kivihető tárgyak köre felettébb nagy, felsorolásukra nem vállalkozhatunk. Mégis, néhányat — ízelítőnek. Kutya kiviteléhez a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének bizonylata szükséges. Ha valaki 1957 előtt kiadott könyvet, folyóiratot, hírlapot, térképet szeretne a francia kempingben olvasgatni, azt az Országos Széchenyi Könyvtár engedélyével megteheti. Festmény, szobor, grafika kiviteléhez — ha az magyar eredetű — a Nemzeti Galéria, ha idegen alkotás, akkor a Szépművészeti Múzeum engedélye kell. Végezetül szóljunk a vám- és' deviza bűntettekről, illetve szabálysértésekről. Vámbűntettet az követ el, aki 10 000 forint értéket meghaladó árut próbál a vámhatóságok elől el- titkolni-elrejteni, elhallgatni, szabálysértés 10 000 forint alatt. Deviza-bűntett 3000 forint feletti pénzeszközzel való manipulálás, 3000 alatt szabálysértés. Az elkövető útlevele, pár évi utazásra elúszik. Kozma Ferenc (A következő számunkban: Mit hozhat be?) A mi zárkózott nomádunkra ezt mondták-e? Is-is, de sokan megfeddtékés a neveha'llatára keményebben beszéltek. Volt pásztorháza, adva volt a fel- emelkedés, a megbecsülés lehetősége, a végleges letelepedésre csábító jópár alkalom, de nomádunk odébb hurcolkodott, duzzogva, szidva elhagyott munkahelyét. Elégedetlen maradt, úgy véli, hogy továbbra is a társadalom perifériáján csatangol, pedig neki nem ott a helye. Ezt sugallja minden megjegyzése, az összes csípős kritikája és ott bujkál ravasz, szúrósan kemény tekintetű szemében a vágy, hogy megállapodjon, megnyugodjon egy számára is megfelelő emberi közösségben. Csuti János
