Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)

1979-05-27 / 143. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunantu 11 napló XXXVI. évfolyam, 143. szám 1979. május 27., vasárnap Ára: 1,60 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Mesterségünk címere E mlékszem még gyerek­korom játékára. Ketten jöttünk be a többi gye­rek elé, egyikünk utánozni kezdett egy jellegzetes munka­mozdulatot, másikunk belevá­gott a mondókába: „Ameriká­ból jöttünk, mesterségünk címe­re ...” S elhangzott a két kez­dőbetű — a mozdulatokban és a betűkben bújt meg a szakma. Ezt a játékot ma már mind nehezebb játszani. A ruhagyári gyorsvarrógépek korszakában nevetségesnek tetszik az öltöge- tés, akár a kenyérdagasztás örökölt mozdulatai a modern kenyérgyárak életében. A tech­nika zömmel kiűzte mindennap­jainkból a derékgörbítő fizikai munkát, s kiűzte vele a hagyo­mánnyá gyökeresedett mozdu­latokat is, melyekről pedig azt hittük — elválaszthatatlanok a mesterségektől. Korunkban meg­nőtt a mechanikusan ismétlődő, beidegzett mozdulatok értéke. Ezeket utánozva azonban már nem jövünk rá a szakma nevé­re, s alig megformálható az a kapcsolat is, amely terméket és készitójét valamikor egy anyag­gá gyúrta. A gyári főmérnök bemutatja a szalagszerű termelést és azt mondja: üzemünkben társadal­mivá vált a munka, ipari kul­túrával nem rendelkező asszo­nyok, fiatalok kereshetik itt meg kenyerüket. Honnan ismerik a motorkészítés fortélyait? — kér­dem. A főmérnök legyint: a ter­melés előkészítése a nehéz, nem pedig a munka a gépeken. A műszakiak kidolgozzák a tech­nológiát, megszabják a művele­tek sorrendjét, a betanító be­tanít, megy minden, mint a ka­rikacsapás. Odahajolok az egyik asszonyhoz, s megkérdezem — mit készít? Fölnéz — keze egy pillanatra sem áll meg, úgy vá­laszol: — motorokat. S mit haj­tanak majd ezek a motorok? Hangja bizonytalanná válik: — talán porszívókat... A kézművesség korszakában a munkás szakmai jártasságát fokról fokra szerezte meg, ap­ránként sajátította el a meg­munkálandó anyag természetét, egymás utón barátkozott meg a szerszámokkal. A munka fel- aprózódása csökkentette a ter­melési költséget és a termékre fordított emberi energiát, de megfosztotta a „gyártót" az anyaggal való kapcsolattól: az emberek cserélhetők, a művele­tek változtathatók lettek. Ez nemcsak a készítő, hanem a fogyasztó viszonyát is meg­változtatta a termékhez. Fogyott azoknak a cikkeknek a skálája, amelyek magukon viselték mes­terségük kezenyomát Megjelent a garancia, a maga pecsétjei­vel, s ha a szalagnál ülők va­lamelyike elmulasztott egy moz­dulatot, azért már a gyár vál­lalta a felelősséget — nemcsak a javítás költségeit, hanem ese­tenként termékei rossz hírét is. Mikor először találtam a Pa­tyolatból elhozott zakóm zsebé­ben kis cédulát, „Vargáné" pe­cséttel, szinte túlvilági üzenet­nek véltem. Elszoktunk a ne­vektől. Vargáné tisztította vol­na gyűrött és pecsétes kabá­tomat? Kedvem lett volna meg­keresni, megismerni. Azután le­beszéltem magam: biztosan csak azt ellenőrizte, tiszta-e? .., Mégsem felejtettem el a nevét, s nemcsak azért, mert egyszerű volt megjegyezni, hanem mert személyes kapcsolatot éreztem közöttünk. Nemcsak a termék keresi gaz. dáját, a gazda is keresi a ma­ga készítette terméket. Egy cipő­gyári munkás (kitüntetett cipő­gyárról van szó) hosszan ecse­telte, hogyan készül a lábbeli, s hozzátette: brigádjuk minőségi ellenőrei a legszigorúbb meó- sok. Amikor szalagukra kerül a cipő, megnézik, lehet-e belőle minőségi munkát készíteni, vagy sem. Ha nem, visszaadják oda, ahonnan kapták. „Egyszerűen arról van szó, hogy jó érzés jól dolgozni..." — mondja, pedig ebben a gyárban is fölcserél- hetők a műveletek, változtatha­tók az emberek, csak a szalag megy monoton kiszámítottsóg- gal. Szociológusok magyarázzák, miként fosztja meg a fejlett technika a munkást „a befeje­zettség tudatától”. Pszichológu­sok írnak tanulmányokat a meg­csappant alkotásvágyról. A sza­lagok mellett ülőkön pedig nem segít eléggé a halkan szóló zene, az óránkénti torna vagy a kékre festett műhelyfal. A hasznosság tudata azonban kár­pótolhat az egyhangúságért. Ahol jó a munkahelyi légkör és demokratikus a vezetés, ott ez a hasznosságtudat is meg­lelhető. Rátalál bárki, ha beszél a szocialista brigád tagjaival vagy számokat hall a Dolgozz hibátlanul mozgalomról, olvas a brigádnaplóban a közösen töltött programokról. A technika elgépiesíti az em­bert, a tárgyak uralmát hozza magával? Fukász György filo­zófus könyvének címében ne­künk szegezi a kérdést: áldás vagy átok a technikai hala­dás? Ezt a kérdést sem lehet elválasztani a társadalomtól, így felelete egyértelmű: a szo­cialista társadalom humánus voltából adódóan alkalmas ar­ra, hogy a technikát humani­zálja, az ember szolgálatába ál­lítsa. A termelési viszonyok te­remtenek megfelelő kereteket az ember törekvéséhez, hogy a technika vívmányait kiaknázza és áldássá tegye életében. ind több munkás akarja megismerni, hogy mit gyárt, s azt is, hogyan lehetne jobban, korszerűb­ben ... Pontos statisztikák ké­szülnek a felnőttoktatásról, ál­landó gondunk a szakmunkás- képzés. Az üzemek kedvezmé­nyeket biztosítanak, de nem min­denütt teremtenek kedvet a ta­nuláshoz. Hiszen senki sem azért ül iskolapadba, hogy megtérít­sék az útiköltségét vagy ingyen jusson tankönyvhöz, jegyzethez, hanem azért, hogy értsen vala­mihez. A szocialista brigádmoz­galom hármas jelszavának tar­talmat adni — a szocialista mó­don élni, dolgozni, tanulni — egyenlő a technika humanizálá­sával. Automata gépeket állí­tunk üzembe, új, másfajta moz. dulatokat sajátítunk el... Ezek­nek a másfajta mozdulatoknak kell mielőbb új címereket ke­resni. Tamás Ervin Május 30—31. A béke programjának egyeztetése Lvovban Sebestyén Nándornénak, az OBT elnökének nyilatkozata A nemzetközi békemozgalom 30 év előtti zászlóbontására emlékezve, az európai bizton­ságot és együttműködést elő­mozdító társadalmi program megvitatására, s a Varsói Szer­ződés tagállamai külügyminisz­teri bizottságának budapesti tanácskozásán közzétett dekré­tumból adódó feladatok egyez­tetésére május 30—31-én a Szovjetunióban, Lvovban talál­koznak a szocialista országok békemozgalmainak képviselői. A tanácskozás előtt Sebestyén Nándorné, a Béke-Világtanács Elnökségének tagja, az Orszá­gos Béketanács elnöke nyilat- > kozatot adott Mélykúti Attilá­nak, a Magyar Távirati Iroda munkatársának. — A nemzetközi közvélemény csakúgy, mint a magyar társa­dalom nagy érdeklődéssel kí­sérte a Varsói Szerződés tagál­lamai külügyminiszteri bizott­ságának a közelmúltban Buda­pesten megtartott ülését. A ta­nácskozás és a róla kiadott közlemény is azt bizonyítja, hogy a szocialista országok, eddigi kezdeményezéseiket megerősítve, a nemzetközi hely­zetet reálisan elemezve, újabb és újabb javaslatokat tesznek és őszinte tárgyalási készséget tanúsítanak az emberiség jö­vőjét érintő legfontosabb kér­désekben. A katonai enyhülés, a leszerelés, a bizalom, a biz­tonság és az együttműködés erősítésének Budapesten meg­nyitott, kiszélesített tervezete komoly programot jelent a bé­kéért küzdő milliók harcában. Már a Béke-Világtanács be’-- lini ülésén is egyetértésre és támogatásra talált Leonyid Brezsnyevnek a tanácskozás résztvevőihez küldött üzenete, amely szerint .......az emberi­s ég békéje és haladása ma inkább, mint bármikor, attól függ, hogy sikerül-e megállíta­ni a fegyverek gyártásának ál­landóan felfelé kúszó halált okozó spirálját.” A berlini ülés, és a BVT elnöki bizottságának prágai tanácskozása a mozga­lom feladatainak középpontjá­ba állította az enyhülés meg­szilárdításáért, a leszerelésért folytatott harcot. — Hazánkban ez hatja át ezekben a hetekben a béke és barátság hónapjának rendezvé­nyeit, amelyek az idén is poli­tikai közéletünk kiemelkedő ese­ménysorozatának bizonyultak. Az eddig megtartott békegyűlé­seken, rétegtalálkozókon, barát­sági esteken ismét milliók tet­(Folytatás a 13. oldalon) Losonczi Pál Becsbe utazik Az osztrák főváros Lo­sonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének hétfőn kezdődő hivatalos látoga­tására készül. A kormány félhivatalos lapja, a Wie­ner Zeitung szombati szá­mának első oldalán közli Losonczi Pál fényképét, és röviden ismerteti az ál­lamfői szintű látogatások korábbi állomásait. Az El­nöki Tanács elnöke már 1971-ben is járt Ausztriá­ban, majd pedig két éve, 1977-ben osztrák kollégá­ja, dr. Rudolf Kirchschlä­ger szövetségi elnök láto­gatott el Magyarországra. A bécsi lap megemlíti, hogy ezen a legutóbbi ál­lamfői találkozón született meg az első megállapodás a két ország közötti vízum­kényszer feloldásáról, amely azután 1979. január 1-én lépett hatályba. A Csertői Állami Nevelőotthon alapításának 25. évfordulóját ün­nepelte szombaton délelőtt az intézet tanári kara és diáksága. Az ünnepségen megjelentek a patronáló szocialista brigádok kép­viselői is. Dr. Bárdi László megyei iskolai csoportvezető kitünteté­seket adott át: miniszteri dicséretet kapott Kismődi Julianna neve­lőnő, Gradvolt József villanyszerelő és Kiss Györgyné főzőnő. Schwantner Istvánná pedagógus Kiváló Munkáért érdeméremben részesült Az ünnepség keretében úttörő- és kisdobosavatás is volt. Mindenkit érint Jól sikerültek a béke és barátsági hónap rendezvényei A sok új információ mellett — amelyet a béke és barát­sági hónap rendezvényei so­rában Komlón, az MSZMP vá­rosi bizottsága dísztermében tartott nagygyűlésen hallhattak a résztvevők dr. Molnár Bélá­tól. a HNF Országos Tanácsá­nak titkárától — egy valami nem lepte meg a hallgatósá­got: a béke mindannyiunk ér­deke. Ezt nálunk hangsúlyozni felesleges, s vált annál is in­kább feleslegessé, hogy — hal­lottuk Halasi Ilonától, a HNF megyei bizottságának titkár- helyettesétől — ma már min­den réteg egyre aktívabban emel szót a béke érdekében, vállal szolidaritást a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért, a fejlődő orszá­gok politikai, gazdasági, tár­sadalmi felemelkedéséért, a A BNV-n látható: Kőbányai, bábolnai kooperációban készült gyógyszerek (Cikk a 3. oldalon) polgári szabadságjogokért har­coló népekkel. Megnyilvánult ez az egyre fokozódó közéletiség a béke- és barátsági hónap rendezvé­nyeinek látogatottságában is. Ezt tapasztalatok birtokában mondhatjuk, mert az esemény- sorozat már korábban kezde­tét vette. Magyar—szovjet ba­rátsági napokat rendeztek — többek között — Siklóson a kesztyűgyárban, Pécsett az ipa­ri szövetkezeteknél, beszámol­tunk mi is a KGST 30. évfor­dulója tiszteletére rendezett fo­tókiállításról,- barátsági nagy­gyűlés volt Sellyén. Alig né­hány napja volt Komlón a ma­gyar—bolgár barátsági nap rendezvénysorozata, s július közepén lesz a magyar—NDK barátsági hét. A béke és barátsági hónap eseményei közül említésre mél­tó az is, hogy a Moziüzemi Vállalat szervezésében — a bé­kehónap rendezvényeihez kö­tődően — a megye 69 film­színházában mutatnak be fil­meket. Ezek bevezetőjeként a helyi népfrontbizottságok tiszt­ségviselői adnak tájékoztatást a világban végbemenő ese­ményekről, a szolidaritás, a bé­kéért küzdés jelentőségéről. A baranyai falvakban egy­mást követik a béke- és barát­sági hónap rendezvényei. Részt vesz az eseménysorozat szer­vezésében és rendezésében az SZMT is. A különböző megye­bizottságok révén májusban 57 helyen tartottak, illetve tarta­nak békegyűlést. Az eddig megrendezettek alapján álla­pítható meg: a megyében élők felelősséget éreznek a béke megőrzéséért, s egyre aktívab­bá váló közéleti tevékenységük bizonyítja ezt.

Next

/
Thumbnails
Contents