Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)
1979-05-25 / 141. szám
1979. május 25., péntek Dunántúlt napló 5 Ünnepi ülés a KGST megalakulásának 30. évfordulóján (Folytatás az J. oldalról) szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval kialakított munkamegosztásra támaszkodva az elmaradott, agrár-ipari jellegű gazdaságot ipari-agrár gazdasággá fejlesztette. A KGST-tagorszá- gok között kialakult gazdasági együttműködésnek nagy sze- * repe van abban, hogy Magyarország nemzeti jövedelme 1950 és 1978 között 4,7- szeresére nőtt, az ipar termelése több mint 8-szorosára, a mezőgazdaságé a 2-szere- sére, az egy lakosra jutó reál- jövedelem pedig több mint a 3,3-szorosára emelkedett. A gazdasági növekedés ütemét tekintve az elmúlt három évtizedben hazánk a többi KGST-országhoz hasonlóan felzárkózott a nemzetközi élvonalhoz. A KGST-tagállamok 30 esztendős társadalmi-gazdasági fejlődésének egyik számottevő forrása volt az is, hogy a nagymértékű mennyiségi növekedést gyorsuló ütemű minőségi átalakulás kísértg, A minőségi változások ikibontako- zását jelzi az is, hogy a KGST-országok iparában gyors ütemben nő a munka termelékenysége. A gazdaság és a gyártmányszerkezet korszerűsödése — különösen az 1971-ben jóváhagyott'komplex program végrehajtásának menetében — az utóbbi évek során a KGST-tagállamök gazdaságának már meghatározó folyamatává vált. Ez jelentős eredmény még akkor is, ha különben e folyamat előrehaladásának ütemével még nem lehetünk elégedettek. A KGST-tagországok közösségének tekintélye a világban a 30 év alatt jelentősen növekedett. A tekintély és a gazdasági súly növekedéséhez nagyban hozzájárult, hogy a KGST-tagállamök az utóbbi években bekövetkezett viharos erejű, s az országok többsége számára kedvezőtlen irányú világgazdasági változások ellenére is megőrizték gazdasági stabilitásukat. A KGST nemzetközi súlyát növelte az is, hogy szó szerinti értelemben a KGST már nem tekinthető regionális nemzetközi gazdasági szervezetnek, a szocialista közösség pedig gazdasági régiónak, mert a közösséget ma már három kontinens — Európa, Ázsia, Amerika — országai alkotják. A KGST 10 tagállama mellett a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külön megállapodás alapján aktívan részt vesz a KGST különböző szerveinek munkájában. A KGST legutóbbi XXXII. ülésszakán különböző minőségben már négy kontinens országai képviseltették magukat. A KGST-vel együttműködési megállapodást írt alá a Finn Köztársaság, az Iraki Köztársaság, valamint a Mexikói Egyesült Államok. A KST-nek ez a készsége megnyilvánul az Európai Gazdasági Közösség irányában is. Nemzetközi gazdasági szervezetünk kezdeményezései a kapcsolatok normalizálását és bővítését, a két országcsoport és integrációs szervezet, valamint tagországaik diszkrimináció-mentes, kölcsönösen előnyös együttműködését kívánják elősegíteni. A szervezet és a tagországok nemzetközi tekintélyéhez nagymértékben járul hozzá a Szovjetuniónak, a közösség legnagyobb országának békepolitikó- ja, csakúgy, mint katonai ereje, továbbá következetes áldozatkészsége a világ elnyomott népei harcának támogatásában, állhatatossága az imperializmus elleni küzdelemben. Nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk a KGST megalakulásának 30. jubileumán, hogy a szocialista gazdasági közösség országai, élükön a Szovjetunióval, eleget tettek proletár internacionalista kötelességüknek. A hatvanas évtized második felére valamennyi tagország jelentősen előrehaladt a modern gazdaság létrehozásában. Ezzel párhuzamosan — bár eltérő mértékben — kimerültek a ex- tenzív fejlesztés lehetőségei, vagyis ma már nem állnak rendelkezésre a termelésbe szabadon bevonható munkaerő-tartalékok, megnövekedtek az energia- és nyersanyag-kitermelés költségei, továbbá az életszínvonal növekedése és a műszaki haladás következtében jelentősen megnőttek a beruházási javak, anyagok, alkatrészek és a lakossági fogyasztási cikkek iránti minőségi és technikai követelmények. A tagországok többsége eljutott a gazdasági fejlettség olyan fokára, ahonnan csak intenzív jellegű fejlesztéssel, a gazdasági hatékonyság növelésével lehet továbbhaladni. A hatékonyság javításáért valamennyi országnak magának kell megtennie a szükséges intézkedéseket, ezt semmi más nem pótolhatja. Ehhez széles alapot, biztonságot, pótlólagos erőforrásokat a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása ad. A komplex program végrehajtása során nagymértékben szélesedtek a tagországok közötti termelési kapcsolatok. 1970-ben a KGST-tagországok egymás közötti forgalmában még alig egy százalékkal részesedtek a tartós termelési együttműködésből, a szakosításból és kooperációból származó termékek; 1976-ban arányuk már 14 százalékra nőtt és 1980-ra előreláthatólag a kölcsönös árucsere-forgalom több mint egyötödét teszik majd ki. Az együttműködés hatékonyságának növelése szempontjából nagy fontosságúak a KGST keretében részben mór elkészült, részben jóváhagyás előtt álló hosszú távú, komplex együttműködési célprogramok. A célprogramok eredményes gyakorlati megvalósítása megköveteli, hogy folyamatosan tovább fejlődjék a KGST egész szervezete, munkamódszere, tervezési, elszámolási módszerei, közgazdasági feltételrendszere. Ennek érdekében sokat kell még tennünk országainkban csakúgy, mint együttműködésünk kollektív szervezetében, a KGST-ben. Fel kell használnunk ehhez az együttműködésünk harmincéves történelme során kialakult széles körű kapcsolatrendszert: a kétoldalú és sokoldalú kapcsolatokat, az államközi és vállalati kapcsolatokat is. Magyarország számára létfontosságú a gazdasági együttműködés a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal. A külgazdasági kapcsolatok alakulása és eredményessége alapvetően befolyásolja a magyar gazdaság fejlesztésének lehetőségeit, dolgozó népünk életszínvonalának alakulását. Hazánknak az együttműködés keretében módja nyílott arra, hogy a hagyományainak és adottságainak legmegfelelőbb ágazatokat fejleszthesse: azalu. míniumipart, a gyógyszeripart, a műszer- és híradástechnikai ipart, a mezőgazdaságot, a vegyipar egyes ágait, a közúti járműgyártást. Ezen ágazatok tervszerű, folyamatos és egyidejű fejlesztését alapvetően a KGST-tagországokkal és elsősorban a Szovjetunióval kialakított kapcsolatok, a különböző időtávra szóló árucsere-forgalmi, illetve szakosítási és kooperációs egyezmények tették lehetővé. A gazdasági integráció előrehaladását tanúsítja, hogy amíg a 70-es évek elején például Magyarország és a Szovjetunió között csupán két kooperációs kormányközi megállapodás létezett, s értékük alig érte el a két ország közötti áruforgalom 5 százalékát, addig napjainkra a hosszabb távú, kormányközi szakosítási és kooperációs egyezmények száma 25-re emelkedett, értékük a két ország áruforgalmában elérte a 12,5 százalékot és tárgyalásokat folytatunk további egyezmények kötéséről. Továbbfejlődésünk kulcskérdésévé vált a termelési szerkezet átalakítása és a nemzetközi munkamegosztásba való fokozottabb bekapcsolódásunk. Nemzeti érdekünk, hogy népgazdaságunk minél szervesebben beilleszkedjék a szocialista integráció folyamatába. Ezért fokozottan szükség van arra, hogy fejlesztési politikánkkal összhangban lévő, azt alátámasztó kezdeményezésekkel, ja. IIIyíIcolaf Faggyejeu: A KGST sikerrel teljesíti fő feladatait A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 30 éves jubileumáról megemlékezve büszkén és meggyőződéssel állíthatjuk, hogy az első szocialista típusú nemzetközi gazdasági szervezet létrejötte azon nagy eszmék megvalósulását jelenti, amelyek 1917-ben Oroszországban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének és 1919-ben Magyarországon a Tanácsköztársaság kikiáltásának idején születtek. 1919-ben a Nyugat imperialista köreinek sikerült vérbe fojtaniuk a fiatal Magyar Tanácsköztársaságot. De 1945- ben, a fasizmus szétzúzása után, a nyugati imperialista körök dühödt támadásai ellenére is létrejött a szocialista világ- rendszer, amelynek szilárd tagja a Magyar Népköztársaság is. 1945-ben, a fasizmus szétzúzása után, a reakciós nyugati köröket megrémítette a népi forradalmak és a gyarmatokon kibontakozó nemzeti felszabadító mozgalmak óriási fellendülése, s ezért sietős intézkedéseket hoztak, hogy megállítsák ezt az átütő erejű forradalmi fellendülést, visszafordítsák a történelem menetét, fékezzék a világ megújulásának megállíthatatlan folyamatát. Az imperialista körök „hidegháborút" folytattak és gazdasági blokádot szerveztek a Szovjetunió és a népi demokratikus államok ellen, hogy megfojtsák a szocializmus építésének útjára lépő, de gazdaságilag és politikailag még nem szilárd népi tjemokratikus államokat, nehezítsék a háború sújtotta szovjet népgazdaság helyreállítását, fékezzék háború utáni fejlődését. De ismét elszámították magukat. Meggyorsult a Szovjetunió és a népi demokratikus országok közötti gazdasági és politikai kapcsolatok fejlődése. Ilyen történelmi feltételek között jött létre 1949. januárjában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyar- ország, Románia és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjainak döntése alapján a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Az emberek millióinak forradalmi gyakorlatába átültetett marxista-leninista eszmék meggyőző térhódításának eredményeként ma már három földrész 10 szocialista állama tagja a KGST-nek. A szocialista közösség ma a világ legdinamikusabb gazdasági és legaktívabb politikai erejét képezi, s a világtörténelem egész menetét befolyásolja. Országaink történelmi útját a magas növekedési ütem, a gyors tudományos-műszaki fejlődés, a népjólét állandó emelkedése és gazdasági fejlettségi színvonaluk kiegyenlítődése jellemzi. A kölcsönösen előnyös és gyümölcsöző együttműködés 30 éve alatt a KGST-tagországok- ban a nemzeti jövedelem növekedési üteme körülbelül két és félszeresen, az ipari termelésé háromszorosan múlta felül a fejlett tűkésországokét. Országaink ipari termelésének össz- volumene több mint kétszerese a Közös Piacénak. A KGST- országok népgazdaságának magas fejlődési üteme együtt jár népeink anyagi jólétének és kulturális színvonalának szüntelen emelkedésével. Magyarország és a többi KGST-tagállam dolgozóinak történelmi eredményei különösen szembeötlőek, ha visszaidézzük azokat a feltételeket, amelyek között országainkban megkezdődött a szocializmus építése. A háború előtt példóúl Magyarország gazdaságilag elmaradott agrár-ipari állam volt. A földesúri nagybirtokok és több százezer kisparaszti gazdaság országaként ismerték. Mintegy 780 ezer parasztnak egyáltalában nem volt földje. A második világháború még- inkóbb visszavetette Magyarország gazdaságát. A közgazdászok számításai szerint a fasiszták által okozott károk csaknem ötszörösen múlták felül az 1938. évi nemzeti jövedelmet. A nehéz időkben a Szovjetunió, a világ első szocialista állama nyújtott segítséget. Mi, önökkel együtt, ma már büszkén mondhatjuk: kommunista és munkáspártjaink vezetésével, saját erőforrásaink mozgósításával, egymást sokoldalúan segítve népeink sikeresen birkóztak meg feladataikkal, elkerülve a kapitalizmusra jellemző torzulásokat: a dolgozókat munkanélküliségbe taszító gazdasági válságokat, a nélkülözést, a könyörtelen kizsákmányolást. A szocialista országok társadalmi-gazdasági fejlődésének eredményei arról tanúskodnak, hogy a szocialista rendszer fölényben van a tőkés rendszerrel szemben. A döntő előny abból származik, hogy a szocialista gazdasági rendszer igen széles körű lehetőségeket teremt a termelőerők fejlesztéséhez, u valamennyi anyagi és szellemi értéket létrehozó dolgozó milliók tehetségének és képességeinek kibontakoztatásához. A szocialista világrendszer évről évre újabb és újabb távlatokat hódít meg. Népeinknek a társadalmigazdasági fejlődés terén elért valamennyi eredménye elválaszthatatlan a KGST tevékenységétől, s elmondhatjuk, hogy a Magyar Népköztársaság a KGST-nek kezdettől aktív tagja, értékes kezdeményezésekkel segíti a testvéri'együttműködés elmélyítését. A KGST tevékenységének igaz demokratizmusa, a tagországokat vezérlő nemes eszmék és célok, a tagországok társadalmi-gazdasági sikerei nagy tekintélyt vívtak ki a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának nem csupán országainkban, hanem nemzetközi téren is. Ma, amikor megemlékezünk a KGST 30. évfordulójáról, büszkén mondhatjuk, hogy nemzetközi szervezetünk a testvérpártok iránymutatásai alapján sikerrel teljesíti fő feladatait: a sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésének útján, a szocialista nemzetközi munkamegosztás és a szocialista gazdasági integráció elveinek következetes megvalósításával segíti a KGST-országok céljainak elérését, a társadalmi haladást és a szilárd béke megteremtését az egész világon. vasiatokkal éljünk a KGST-országok két- és többoldalú együttműködésének fejlesztésére. A magyar népgazdaság é'r- dekei megkövetelik, hogy szorgalmazzuk a kölcsönösen előnyös kereskedelmet és gazdasági kapcsolatokat a KGST-n kívüli országokkal is. A szocialista integráció fejlődése javítja a világ más országaival való gazdasági kapcsolataink feltételeit, növeli bővítésük lehetőségeit. Különös figyelmet fordítunk kapcsolataink szélesítésére a fejlődő országokkal, számításba véve a fejlődő világban végbemenő politikai-társadalmi és gazdasági differenciálódást is. Kölcsönösen előnyös, diszkriminációtól mentes kapcsolatok bővítésére törekszünk a fejlett tőkés országokkal. Mély meggyőződésünk, hogy a magyar nép továbbra is minden erejével azon lesz, hogy az ország erőforrásainak mozgósításával, a tartalékok feltárásával, fegyelmezett és jó munkával számottevően hozzájáruljon a magyar népgazdaság gyarapításához, a szocialista gazdasági közösség, a KGST szervezetének erősítéséhez. Csak ez lehet a forrása a magyar nép életszínvonala, életkörülményei további javításának. Ez szolgálja országaink biztonságának megszilárdítását, népeink boldogulását. A KGST 30 éves fejlődése megerősít bennünket ebben a meggyőződésünkben. * Havasi Ferenc mondott záróbeszédet, amelyben az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében köszönetét fejezte ki a testvéri szocialista országok népeinek, testvérpártjainak és kormányainak — köztük a Szovjetunió népeinek, az SZKP Központi Bizottságának — az elmúlt.30 esztendő alatt tapasztalt együttműködési készségéért, gondjaink, nehézségeink mindig baráti, segítőkész módon történő méltánylásáért. Elismeréssel szólt a magyar munkások, mezőgazdasági dolgozók, mérnökök és közgazdászok, tudósok és tudományos kutatók fáradhatatlan munkájáról, amellyel segítették gazdasági közösségünk erősítését, közös ügyünk, a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatását. Az ünnepi ülés az Internacio- nálé hangjaival ért véget. Ezután az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya a Parlament vadásztermében fogadást adott a KGST jubileuma alkalmából. Szíriái parlamenti delegáció Budapesten Az országgyűlés meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra Budapestre érkezett a Szíriái Arab Köztársaság népi gyűlésének küldöttsége, amelyet Mahmoud Hadid, a népi gyűlés elnöke vezetett. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Péter János, az országgyűlés alelnöke fogadta, jelen volt Saddik Saddikni, a Szíriái Arab Köztársaság magyarországi nagykövete. Hazánkba érkezett a Dél-afrikai Kommunista Párt küldöttsége A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására csütörtökön hazánkba érkezett a Dél-afrikai Kommunista Párt küldöttsége dr. Yusuf Dadoo-nak, a párt elnökének vezetésével. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője fogadta. Üdvözlő távirat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Joszip Broz Titónak. a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének 87. születésnapja alkalmából. ♦ Koszigin— Strougal tárgyalások A baráti látogatáson Csehszlovákiában tartózkodó Alek- szej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a Magas-Tátrában lévő Javorina üdülőhelyen csütörtökön folytatta tárgyalásait Lubomir Strougallal, a CSKF KB Elnökségének tagjával, a csehszlovák kormány elnökével. Áttekintették azokat a kérdéseket és feladatokat, amelyek a Szovjetunió párt- és kormány- küldöttségének tavaly tavaszi csehszlovákiai látogatása folyamán, a Leonyid Brezsnyev és Gustáv Husák tárgyalásain létrejött döntések és megállapodások fokozatos végrehajtásával és további konkretizálásával függnek össze. Különösen azokat az elgondolásokat vitatták meg, amelyeket Csehszlovákia és a Szovjetunió megvalósítani szándékozik a két ország 1981 — 85. évi népgazdasági terveinek eqyeztetése során, valamint a KGST-tagállamok hosszútávú együttműködési célprogramjaival kapcsolatban. ♦ Gerhard Nitzschke budapesti látogatása Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár meghívására a Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmából Budapesten járt Gerhard Nitzschke, az NDK külkereskedelmi miniszterhelyettese, aki magyar partnereivel megvitatta a két ország közötti árucsereforgalom időszerű kérdéseit is. Gerhard Nitzschkét fogadta Veress Péter külkereskedelmi miniszter. Az NDK külkereskedelmi miniszterhelyettese csütörtökön elutazott hazánkból. LAPZÁRTA Heinz Fischer, az Osztrák Szocialista Párt parlamenti frakciójának elnöke Gyenes Andrásnak, az országgyűlés külügyi bizottsága elnökének meghívására csütörtökön Budapestre érkezett. Az április 15-én katasztrofális földrengés sújtotta crnagorai (montenegrói) tengermelléken továbbra sem nyugszik meg a talaj. E vidéket csütörtökön 18 óra 20 perckor újabb erős rengések rázkódtatták meg, amelyeket gyengébben az ország távolabbi vidékein, így Belg- rádban is érezni lehetett. A montenegrói polgári védelem parancsnoka csütörtökön este közölte, hogy a 18.23 órai földrengés következtében — az eddig beérkezett jelentések szerint — Borban nyolc személy, Kotorban egy, Herceg-Noviban négy személy sérült meg, míg a budvai sérültek számáról még nincsenek pontos adatok. A Ti- togradtól délre bekövetkezett földrengés erőssége a Richter- skála szerint 5,6 fokos volt. A földrengés nagy nyugtalanságot keltett a lakosság körében, különösen a montenegrói tengermelléken. Moamer el-Kadhafi csütörtökön baráti munkalátogatásra Algériába érkezett — jelentette be az algériai hirügynökség.
