Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)
1979-05-25 / 141. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 141. szám 1979. május 25., péntek Ára: 1,20 Ft Ünnepi ülés a KGST megalakulásának 30. évfordulója alkalmából A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának rendezésében csütörtökön este a Parlament kongresszusi termében ünnepi ülést tartottak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakulásának 30. évfordulója alkalmából. Az elnökségben helyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Borbély Sándor és Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkárai, Marjai József és Szekér Gyula, a Minisztertanács elnök- helyettesei és Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Az ünnepségen részt vett a kormány több tagja, ott voltak a társadalmi és politikai élet képviselői, az országgyűlési bizottságok elnökei és titkárai, szocialista brigádok, a termelésben kiemelkedő eredményt elért dolgozók képviselői és a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői. A Himnusz elhangzása után Havasi Ferenc mondott megnyitó beszédet. Havasi Ferenc megnyitója Elöljáróban üdvözölte az ünnepség résztvevőit, a diplomáciai testület megjelent képviselőit, majd visszatekintett a KGST létrejöttének időszakára. Ezután így folytatta: a KGST európai gazdasági szervezetnek alakult, s 30 év alatt felnőtt, túlnőtt Európán: tagokként, megfigyelőként, s más minőségben már vannak résztvevői az amerikai, afrikai és ázsiai kontinensről. Ez a 30 esztendő a Magyar Népköztársaság fejlődésének is rendkívül fontos szakasza. A közösség áldozatkész, törekvő, alkotó munkájával, a testvéri országok között kiteljesedett együttműködéssel a történelemben páratlan sikereket értünk él a gazdaság és a tudomány minden területén, gyarapítva ezzel országaink és egész közösségünk javát. A KGST létrejöttében és egész tevékenységében, az országaink közötti gazdasági kapcsolatok nagyarányú fejlődésében kiemelkedő szerepe volt — és van ma is — a világ legerősebb szocialista államának, a Szovjetuniónak, amely a szocialista internacionalizmus elveitől áthatva, végig a 30 esztendőn keresztül a legtöbb segítséget nyújtotta a testvéri országoknak. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya mindenkor magasra értékelte a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenységét, a szocialista országokkal kialakított szoros politikai és gazdasági együttműködést. Álláspontunk mindig is az volt — és ez marad a jövőben is — hogy a baráti szocialista országokkal megvalósuló együttműködés, a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása legfőbb nemzetközi támasza szocialista építőmunkánknak. Ezért vállalunk kezdettől fogva — erőnkhöz mérten — aktív szerepet az országaink közötti két- és sokoldalú együttműködésben. Valljuk, hogy így szolgáljuk legeredményesebben nemzeti érdekünket és teszünk eleget egyben internacionalista kötelességünknek is. Marjai József: Magyarország számára létlontosságú a gazdasági együttműködés a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal Harminc évvel ezelőtt, 1949 januárjában ült össze Moszkvában hat kommunista és munkáspárt- tanácskozása, amelyen — elemezve a népi demokratikus országok és a Szovjetunió gazdasági együttműködésének lehetőségeit — úgy határoztak, hogy létre kell hozni a szocializmus és a kommunizmus útján haladó népek gazdasági közösségét, a szocialista országok gazdasági együttműködésének sokoldalú szervezetét, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. A tanács néhány hónappal később tartott alapító ülésszaka meghatározta a KGST tevékenységének fő céljait; ezzel megkezdte gyakorlati tevékenységét a nemzetközi gazdasági kapcsolatok új, demokratikus elveire épült szervezet. A KGST-tagországok iparának együttes részesedése a világ ipari termelésében jelentősen emelkedett. 1950-ben a KGST-országok < a világ ipari termelésénél? '17,8 százalékát állították elő, jelenleg 33 —34 százalékát. A KGST-or- szágok napjainkban egy lakosra számítva 3—4-szer több ipari terméket gyártanak, mint átlagosan az egész világon. Az anyagi termélés másik fő ágazatában, a mezőgazdaságban az ipari fejlődésnél szerényebb ütemű, de nemzetközi összehasonlításban mégis jelentős az elmúlt évtized alatti növekedés, ösz- szességében a KGST-orszá- gokban gyorsabb ütemben nőtt az élelmiszertermelés, mint bolygónk más területein. 1960—1977 között az egy főre jutó mezőgazdasági termelés világviszonylatban 7 százalékkal, a KGST-országokban 31 százalékkal emelkedett. Valamennyi tagországban folyamatosan emelkedett a népjólét. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem a szocialista gazdasági közösség átlagában 1950-től több mint az ötszörösére nőtt. Az 50-es évek közepétől a KGST-or- szógok több mint 63 millió új lakást építettek, a tagországok lakosságának mintegy kétharmada költözött új lakásba, vagy javította lakás- helyzetét. A szocialista országok gazdasági közösségének eredményeiben összegeződik minden tagország erőfeszítése. A Magyar Népköztársaság fejlődésében alapvető szerepe völt a közösség egésze fejlődésének; ehhez a mi — lehetőségeinkkel összhangban nyújtott — tisztes hozzájárulásunk szerves része a KGST mai erejének. A magyar nép magáévá téve a párt országépítő programjait, felismerte és meggyőződéssé érlelte, hogy hazánk, amely még e "század közepén is jelentős gazdasági elmaradottsággal küszködött, csakis a szocializmust építő nemzetekké! kialakított munkamegosztás keretében tervezheti reálisan a gyorsabb fejlődést, a társadalmi-gazdasági-törté- nelmi hátrányok felszámolását, a gazdasági felemelkedést. A közösség tagjaként a magyar nép rövid idő alatt le tudta rakni a mai korszerű nagyipar alapjait ás a baráti (Folytatás az 5. oldalon) Lázár György fogadta Nyikolaj Faggyejevet Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képviselője tárgyalásokat folytatott Nyikolaj Faggyejewel, a KGST titkárával Magyar- ország és a KGST együttműködésének időszerű kérdéseiről. A tárgyaláson részt vett Szita János, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője. Lázár György, a Minisztertanács elnöke csütörtökön fogadta Nyikolaj Faggyejevet, a szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett Marjai József is. Budapestre érkezett az angolai külügyminiszter Csütörtökön — Púja Frigyes külügyminiszter meghívására — hivatalos, baráti látogatásra Budapestre étkezett Paulo Jorge, az Angolai Népi Köztársaság külügyminisztere. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes. Paulo Jorge megérkezését követően a Külügyminisztériumban megkezdődtek a magyar—angolai külügyminiszteri tárgyalások. Hamarosan befejeződik a lucerna első kaszálása Szénagyűjtés a háztájiba, a 6-os út mentén Fotó: Erb János Eső kellene Fűkaszák dolgoznak a réteken Megyénkben több mint ötvenezer hektár rét és legelő van a mezőgazdasági üzemek kezelésében. Ezeket a területeket nagyrészt hasznosítják a gazdaságok, és ez természetes is, hiszen a réti széna az egyik legjobb takarmány. Ugyanakkor nem elhanyagolhatók az erdők közé ékelődött, szabdalt ősgyepek sem, továbbá a lejtős hegyoldalak rétjei, mert azok ha mostoha adottságúak is, legeltetésre mindenképpen alkalmasak. Baranyában négy-ötezer hektárra tehető azoknak a réteknek a területe, amelyek a vízrendezés hiánya miatt nem hasznosíthatók kellőképpen, ilyenek a Karasica és a Baranya-csatorna övezetében lévő rétek, legelők. Megemlítendő továbbá, hogy megyénkben legalább hatezer hektár olyan szabad terület található — árokpartok, belsőségek — amelyekről bárki lekaszólhatja c füvet, csupán a helyi tanácsnál kell bejelenteni az igényt. Ám mivel a háztáji gazdaságok nem igényelnek annyi szénát, mint évekkel ezelőtt, ezért évente legalább kilencezer mázsa széna megy veszendőbe, ami több százezer forintos érték. Baranya mezőgazdasági üzemeiben most folyik a széna betakarítása, sok helyen mór befejezték a lucerna első kaszálását és a vöröshere kaszálását. A mozsgói termelőszövetkezet gépei jelenleg a somogyapáti, a mozsgói, valamint a somogyhárságyi határban vágják o füvet. Befejezték a lucerna első kaszálását: a termés sajnos a csapadékhiány miatt gyengébb Volt, mint tavaly. A vöröshere viszont jó termést hozott, a hét végére befejezik kaszálását. Mozsgón évek óta nagy.területen termesztenek paradicsomot, az ültetéssel a vége felé járnak. Harmincöt hektáron ültetik ki a saját nevelésű palántákat, de mivel a talaj igen száraz, az ültetéssel egyidő- ben öntöznek is, ami kissé visz- szaveti a munka gyorsaságát. A korábban magról vetett paradicsom a huszonöt hektáron a csapadékhiány miatt hézagoson kelt ki. Cukorrépájuk, mint ahogy a konzervgyárnak termelendő borsó, valamint a kukorica is nagyon megsínyli a száraz időjárást. Egyébként most végzik a cukorrépa sorközi kapálását, vegyszerezését, gyomirtását. A reménypusztai termelőszövetkezetben a kökényi határt járják a fűkaszák és ezzel egy- időben végzik a búzák lomb- trágyázását, valamint vegyszerezését. Szederkényben befejezték a lucerna első betakarítását. A kétszáz hektáros területről igen jó termést kaszáltak le. Elfogadhatónak tartják a széna minőségét is, a hét elején hullott tizenhat milliméter csapadék valamennyit segített a fű fejlődésében. Egyébként a százötven hektáros területről rs jövő hét végéig lekaszálják a szénának valót. S. GY. A siklósi járásban légifelvételekkel készítenek térképeket. A képen: elhelyezik az alappontokat
