Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)
1979-05-23 / 139. szám
1979. május 23., sierda Dunántúli napló 3 A „Szilárd” partizáncsoport parancsnoka Baranyában A fegyver- barátságok egy életre rr Űrfelvételeken a Dunántúl A nyugdíjas ezredes könyvekben örökíti meg a harcok történetét Belorussziában fél millió szovjet partizán harcolt a II. világháborúban, közöttük három és fél ezer internacionalista - lengyel, cseh, szlovák, francia, olasz, német, de több tucat magyar is. Az egyik partizánegység parancsnoka, Konsztantyin Alek- szandrovics Gruzgyev nyugállományú ezredes feleségével egy hétig volt pécsi fegyvertársainál, Moldoványi Ferencnél és Nagy Sándornál vendégeskedett. Másodszor járt Baranyában. Fiatalos, derűt árasztó, 63 éves. Grodno térségében harcolt, 1965-től nyugdíjasként tollal örökíti meg a partizán- harcokat. Eddig két könyve, számos publikációja jelent meg. Üjabb könyveken dolgozik. — A sorainkban küzdő internacionalistáknak szeretnék emléket állítani a harmadik könyvemben, amihez most gyűjtöm az anyagot. Közben ugyancsak könyvben megörökítem a grod- nói partizánharcokat is. Az első kötetem a Katonák a partizánok frontján az 1943—44-es, míg a második A nehéz évek próbatétele az ezt megelőző 1941—43-as időszakot eleveníti fel. A népi bosszúállás során Belorussziában fél millió fasisztát semmisítettünk meg, 11 ezer vasúti szerelvényt röpítettünk a levegőbe, gyengítettük a német utánpótlást, ezzel nagy segítséget adtunk a Vörös Hadseregnek. Ha már a harcokról és áldozatokról esik szó, Belorusszia nyolc és fél millió lakosából majd minden negyedik odaveszett. Minszk- ben élek, szűkebb hazám ma erős, fejlett iparú köztársaság, lakóinak száma most érte el a háború előttit. — Hogy jellemezné a soraikban harcoló magyarokat? — Igaz fegyvertársak és barátok. voltak. Kiss Gyula egész szakaszával — 30 katonával — állt át, Nagy Sándor 14 emberrel, Moldoványi Ferenc egyedül jött. Távol szülőföldjüktől közös ellenségünk ellen harcolva álltak helyt. A lengyel, német és cseh internacionalistákat bemutató könyv már megjelent nálunk, kár, hogy a magyar barátaink ezzel még adósak. Úgy tudom, gyűjtik már az anyagot.- ön miért lett partizán? Nem érti a kérdést. Újra fogalmazom. Mosolyogva kérdi:- Nagy szavakat akar hallani? Akkor természetes volt, hogy fegyvert fogunk, hisz önmagunkról, hozzátartozóinkról, honfitársainkról, a hazáról volt szó. Nem nézhettem tétlenül a pusztítást, a pusztítókat. Nálunk milliószámra akad olyan, mint én. Tettük a dolgunkat, ilyen egyszerű ez. Először 1942- ben Vityebszk környékén harcoltam, aztán egy ejtőernyős egységgel Grodno térségébe dobtak ót. Partizáncsoportot szerveztünk, magyarra fordítva „Szilárd" volt a fedőnevünk. Harcunk értelmet nyert. 1944. június 24-től július 28-ig tartott Belorusszia felszabadítása, július 16-án a térségünkből is kiűztük a németeket... A többit már tudja. — Milyen élményekkel gazdagodott megyénkben? — Régi igazság: a harcban született fegyverbarátságok egy életre szólnak. Nagyon sok barátom van otthon, a szocialista államokban, természetesen Magyarországon is. Levelezünk vagy amikor csak tehetjük, személyesen keressük meg egymást. Moldoványi Ferenc és Nagy Sándor hívtak meg és kalauzoltak Baranyában, ők is többször jártak már nálunk. Jólesett az a szeretet, amivel elhalmoztak ők és szinte mindenki, amerre csak jártunk. Ez nemcsak nekem és feleségemnek, hanem a szovjet embernek szól. Emlékezetes marad a győzelem másnapja, amikor a komlói Béta-bánya Kun Béla szocialista brigádjának vendégszeretetét élveztük. Jó érzés barátok között lenni, örülni az eredményeiknek, látni, hogy megvalósították mindazt, amiért mi is harcoltunk és küzdünk továbbra is ... Murányi László Térképkészítés korszerű műszerekkel Alap- és közműtérképezés nagy pontossággal Több száz kilométer magasságban készült űrfelvételről tanulmányozom a Dunántúlt. A fekete-fehér fotón a legsötétebb tónus a Balaton. Laikusként is rájövök, hogy a sötét foltok és vonalak vizet mutatnak. A szinte fehér színig terjedő tónusokból kivehetők a települések, mezőgazdasági területek, hegyek. A szovjet Szaljut és amerikai Landsat színes felvételein még több minden bontakozik ki. Ezek az űrfelvételek sok mindent elárulnak. A geodétának a kisméretarányú tétképek kiegészítését jelenthetik, a geológusnak a földfelszín és a föld mélyének kincseiről, a mezőgazdásznak a növényi kultúrákról és azok betegségeiről, a környezetvédelmi szakembernek a környezet károsodásáról adnak tájékoztatást. E felvételek értékelése, hasznosítása a jövő, méghozzá a nem is távoli jövő feladata. Hazánkban térképet kezdetben csak hadászati célból készítettek. II. József rendeletére kezdték meg a kataszteri felméréseket, hogy adót vethessenek ki az ingatlanok után. A polgári térképezés Magyarországon azóta nyert lét- jogosultságot. Az ország egyharmadán tevékenykedő Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalatnál megcsodált űrfelvételek még nem épültek be a mesterségükbe. Ahogy dr. Riegler Péter, a vállalat főmérnöke sorolja: a városokról és kiemelt településekről 1:1000 és egyéb településekről 1:2000 és a külterületekről 1:4000-es nagyméretarányú térképeket készítenek, ugyanakkor átnézeti 1:10 000-es kisméretarányúa- kat is. Rájuk vár az 1980-ban befejeződő és Magyarország valamennyi települését, ingatlanát magában foglaló alaptérkép elkészítése a munkaterületükön. Ezek az állami alapmunkák kapacitásuknak mintegy felét kötik le. Az olappontkitűzések és meghatározások a legfontosabbak, hiszen ezek nélkül semmit sem lehet pontosan meghatározni. Alappontok nélkül nem épülhetne se gyár, se út. Minden beruházás a geodétával kezdődik és vele fejeződik be. Elkészíti az alaptérképet, a munkák során mindennek kitűzi a pontos helyét, majd az építkezés befejeztével a megvalósulási térképen rögzíti a végső föld alatti és föld feletti állapotot. A hagyományos felmérésnél elmaradhatatlan az üres, fehér térképszelvény, a mérőszalag, a kitűzőrúd, a szögprizma, esetleg a teodolit. Az ilyen munka sok embert, nagyon sok gyaloglást és gépkocsi-kilométert, még több munkaidőt igényel. A hagyományos eszközök mellett azonban egyre inkább tért hódít a korszerű műszerpark. Másfél évtizede szinte kizárólag légi felvételek alapján dolgoznak, ezek hozzák be o terepet az irodába. A két fényképről áll össze a sztereo- modell. Ezt a sztereoautográf letapogatja, értékeli és rajzolóegységével elkészíti a nyers térképet. Ha ezt összekapcsolják a koordináta regiszterrel, akkor annak elektronikus gömbfejes írógépe kiírja az X és az Y fényképi, illetve modelíkoordinátáit. A két berendezésből kikerülő nyers térképeket a terepen már csak egyeztetni, esetleg kiegészíteni, pontosítani kell. Az így készült pontos és szép rajzok átlátszó műanyag lemezen jutnak el sokszorosításra a Kartográfiai Vállalathoz. Van más újdonság is: a fizikai fénytávmérők látható vagy infravörös fénnyel, akár lézerrel is hajszálpontosan mérnek 10 centitől nyolc kilométer távolságig. A Topocart- berendezés is sztereokép után rajzol, az Orthophot síkba teríti ki a domborzatokat. Közműtérképek készítésével egy évtizede foglalkoznak a pécsi geodéziánál, nemrég szereztek be egy vezetékkutató berendezésekkel felszerelt speciális műszeres kocsit. Siklóson és Szigetvárait már elkészült az 1 :500 méretarányú közmütérkéfJ. Pécsett megrendelések alapján végzik ezt a munkát a pincefeltárásoknál, beruházásoknál és a közmű vállalatoknak. A földi fotogrammetriai eljárás alkalmazása aránylag imég újdonság. A külszíni bányák szén- és kőkitermelésének köbtartalmát a hagyományos módon sokan sokáig mérték fel, közben hátráltatták a termelést. Most ezt nagy pontosságú fényképezőgéppel, a friss fotót a korábbival ösz- szehasonlítva — a vállalat központjában, gépi letapogatás és kiértékelés útján — a meghatározott koordináták segítségével 3—4 műszeróra alatt végzik el. A hagyományos felmérés 3—4 napig tartott. Az építészeti fotogrammetria a pécsi geodéziánál ugyancsak most kezd meghonosodni. Épületek homlokzatáról készítik el a méretarányos „térképet”. Ez gyors, pontos és olcsó, főleg a belvárosi rekonstrukcióknál jelent nagy segítséget. Murányi László szólnak Balról jobbra: Nagy Sándor, Konsztantyin Alexandrovics Gruzgyev és Moldoványi Ferenc Harkányi hársfák, amelyek még szépen virulnak Pusztuló hársfák Szakszerűtlen gondozás, gyökérbetonozás Szakemberek állítják, hogy a hársfagondozás nem igényel különösebb szakértelmet. Egyik legigénytelenebb fa, amely hosszú ideig él, díszük a természetszeretők gyönyörűségére. Nem kényes a környezeti ártalmakra, így a levegőszennyeződést is könnyen elviseli. Magasra nő, óriásivá terebélyesedik és minél öregebb, természetesen annál vastagabbak, súlyosabbak a lombkoronában az alulról felfelé fokozatosan elhaló ágai. Vihar alkalmával aztán felesleges terhét az útra, járókelőkre, autókra hullatja, veszélyt, bosszúságot okozva, de időben és rendszeresen megnyesve mindez elkerülhető. Harkányban már régóta bosz- szantják a járdán közlekedőket, az úton autózókat egy kisebb szél alkalmával a matuzsálemkorú hársak. Volt év, hogy jó pár autó tetejét behorpasztot- ták a lezuhanó ágak. Aztán erre fel tavaszonként kivágtak egy-egy példányt szinte észrevétlen. Igaz, hogy helyükre újak, fiatalok kerültek. Tehát a gondos pótlásra nagyon is ügyeltek, de a nyesést, a száraz gallyazást eléggé elnagyolták. Itt az kell, hogy szakember, főleg növényszerető, növényismerő személy legyen a fa gondozója, amikor szakszerűtlenül nyesték a fákat, gombásodás ütötte fel fejét a friss hegek helyén, következményeként a száradás tovább fokozódott. Tetézte a gondokat, hogy a fatörzsek tövében nem hagytak szabadon egy maroknyi földet sem, egészen a kéregig betonoztak és végül a betongyűrű megfojtotta a fát. Azért, mert nem folyhatott le gyökérzetéhez a víz és a gyökérzet nem szellőzhetett, nem lélegezhetett. Most már hiába törnék fel a betonlapokat, késő, a gyökérzet végleg befulladt. Ezen a ta. vászon néhány öreg hárs alig, vagy nem hozott rügyeket. Az emberek szeretik ezeket a megvénült hársakat, különösen késő tavaszi illatukat. Aki fákat gondoz, az hosszú időtávokban is kell, hogy gondolkozzon, a pótlást, a nyesést, a szakszerű ápolást időben hajtsa végre. A hársak nemcsak nekünk fognak tetszeni, hanem remélhetőleg utódainknak is. Ehhez azonban gondozni/ kell. Sajnos a védett máriagyűdi öreg fasor is elsorvadt. A harkányi hársak nem voltak védettek, de ez nem mentség. Csuti J. Űrfelvétel Észak-Dunántúlról Takarítsuk be a gazdag fűtermést! Jelentős népgazdasági érdek, hogy az útmenti árkok, vasút-, árvízvédelmi töltések, csatornák, erdei tisztások fűtermése betakarításra kerüljön. A Minisztertanács 1006/1976. (III. 16.) sz. határozata értelmében e területek tulajdonosai az általuk nem hasznosított részeket az állattartók részére ingyenes betakarításra átadják a községi tanácsok útján. Az igényeket május 15-ig kellett bejelenteni. A számbavétel alapján még jelentős kiadható terület áll rendelkezésre. Ezért, akik még igényt tartanak ilyen területekre, jelentkezzenek az illetékes községi tanács szak- igazgatási szerv vezetőjénél, aki gondoskodik a betakarítható terület kijelöléséről.
