Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)

1979-05-22 / 138. szám

1979. mójus 22., kedd Dunántúli napló 3 készülődés a nagy szemlére Versenyképes termék A Szovjetunió a tavaszi BNY-n B udapesten május vé­gén tartják a szoká­sos tavaszi nemzetközi vá­sárt. Alekszandr Pavlov, a szovjet kiállítás igazgatója, az APN tudósítójával foly­tatott beszélgetésében el­mondta, Hogyan készülnek fel a szovjet külkereskedel­mi szervezetek erre a tech­nikai szemlére, s nyilatkozik a szovjet—magyar kereske­delmi és gazdasági kapcso­latokról. — A Szovjetunió a Budapesti Nemzetközi Vásár hagyomá­nyos résztvevője. Miiyen szere­pet játszik ez a vásár a szov­jet-magyar kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődé­A gyakorlat bebizonyította, hogy a közös munkák eredményeinek felhasználása az egyes ágaza­tok fejlesztésében, növeli orszá­gainkban a társadalmi termelés hatékonyságát. Ismeretesek a Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság között a gépjármű- gyártás, az alumíniumipar, a kőolajvegyészet, a híradástech­nika területén megvalósuló kooperáció és szakosítás nagy­szerű eredményei. sáron első ízben szerepel a Szovjetunió 15 köztársaságának egyike, a Magyar Népköztár­sasággal határos Ukrán SZSZK. Ennek a kiállítási részlegnek az a fő feladata, hogy a vásár lá­togatóinak képet adjon arról, hogyan vesz részt Ukrajna a Szovjetunió és a külföldi álla­mok kereskedelmi-gazdasági és műszaki-tudományos kapcsola­tainak fejlesztésében, miképpen járul hozzá a szocialista gaz­dasági integráció komplex programjának fejlesztéséhez. Saját kutatás és fejlesztés eredményeként új technológiát alkalmaznak a Miskolci Me­zőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál a hid­raulikus munkahengerek gyár­tásában. Az új technológiával a mezőgazdasági munkagé­peknek ezt a fontos alkatré­szét nemzetközi összehasonlí­tásban is versenyképes minő­ségben tudják előállítani. Az új technológiával elért eredmények alapján termék­szakosítási megállapodást kö­töttek egy NSZK-beli céggel. Miskolcról nagy átmérőjű és hosszú löketű munkahengere­ket és más alkatrészeket szál­lítanak az NSZK-ba, ellenté­telként pedig a Kaposvári Me­zőgép kap az NSZK-ból más típusú hidraulikus munkahen­gereket. A termékcsere értéke ebben az évben mintegy ti­zenhárommillió, jövőre pedig húszmillió forint lesz. Érlelik, szeletelik, csomagolják Szeretjük a sajtot Szigorú bírálok A háziasszony egyszerre csak tíz-húsz deka sajtot vá­sárol, itt 250—300 tonna ér­lelődik. A pécsiek havonta 60 tonna kemény és félkemény sajtot fogyasztanak. így _nem nehéz kiszámítani: a Baranya megyei Tejipari Vállalat pécsi központi sajtérlelőjének kész­lete hány hónapig lenne elég. Gelli József, a vállalat keres­kedelmi osztályvezetője és So­mogy/ István üzemvezető azt mondják: itt nem készítik, csak érlelik, csomagolják, szeletelik és szétküldik a sajtot Ba­ranya és az ország boltjaiba. A parmezánt és az emen­tálit Véménden, o trappistát Bolyban, a Tenkest és az Ani­kót Sellyén készítik. A minő­ség alapvetően a gyártó üze­meken múlik, ezt az érlelőpin­cék javíthatják, netán ronthat­ják. Szeretjük a sajtot? Bizo­nyára. A vállalat tavaly 2000 tonnát értékesített. Trappistá­ból belföldön 730, tőkés ál­lamokban 100 tonna fogyott, a legdrágább ementáliból ösz- szesen 580 tonnát vettünk 2— 5 kilós blokkokban, vagy az országos bolthálózatnak is küldött előrecsomagolt szele­sében? — A Szovjetunió első ízben nem sokkal a háború megkez­dése előtt vett részt ezen a budapesti kereskedelmi fóru­mon. Akkor a magyarok tízez­rei számára egy új világ fel­fedezését jelentette a szovjet pavilon megtekintése. Ám a horthysta hatóságok reakciós politikája miatt a két ország kereskedelmi-gazdasági kap­csolatai nem fejlődhettek. Va­lójában ezek a kapcsolatok csak azután rendeződtek, hogy Ma­gyarország a fasizmus alól fel­szabadult. fejlődés E kapcsolatok fejlődésének dinamikájáról tanúskodik, hogy Magyarország fő partnere lett a Szovjetunió, amely a magyar külkereskedelmi forgalomban több mint 30 százalékkal ré­szesedik. Másfelől a Magyar Népköztársaság már hosszú évek óta az ötödik helyet foglal, ja el a mi kereskedelmi part­nereink sorában. Tavaly pél­dául a kölcsönös szállítások ér­téke meghaladta a 4,8 milliárd rubelt. A kereskedelmi árufor­galom fejlődésében nagy szere­pet játszik a Budapesti Nem­zetközi Vásár. Évről évre növek­szik a BNV-n megkötött ma­gyar—szovjet szerződések jelen­tősége. — Hogyan tükröződnek a szovjet kiállításon a KGST ke­retében folyó együttműködés eredményei, egyebek közt a komplex program teljesítésének eredményei? — Ezek az eredmények szem­betűnően megnyilvánulnak az úgynevezett szakosított és koo­perációs termékek kölcsönös szállítási volumenének növeke­désében. A Magyar Népköztár­saságból származó behozata­lunk több mint 30 százaléka és az odairányuló kivitelünk mint­egy 18 százaléka szakosított ter­mék, főleg gépipari gyártmány. Különösen eredményesen fej­lődik a szakosítás és a koope­ráció a műszergyártásban. A megállapodásnak megfelelően Magyarország megszervezte mikrohullámú és ultra rövid hul­lámú berendezések gyártását, amelyeket a KGST-tagállamok- ba exportál. A Szovjetunió pél­dául a legnagyobb külföldi megrendelője az elektromecha­nikai berendezésgyártó buda­pesti Kontakta gyár termékei­nek. Másfelől a szovjet elektro­technikai ipar mindazt gyártja, ami a szuper nagyfeszültségű áramvezetékek építéséhez szük­séges. Ilyen berendezésekből szerelték fel a testvéri orszá­goknak és a Szovjetunió dél­nyugati körzetének energiarend­szereit egyesítő 750 kilovoltos Vinnyica—Albertirsa ' távvezeté­ket. A mostani vásáron sokféle kiállítási tárgy képviseli a mű­szergyártás specializált termé­keit. — Hogyan szervezik meg a szovjet kiállítást és milyen kül­kereskedelmi szervezetek vesz­nek azon részt? — A mintegy 2000 négyzet- méter összterületű szovjet kiál­lítás négy csoportra oszlik: mű­szergyártás, kohászati és fém- megmunkálás, villamosenerge­tika és villamossági gépgyártás, vegyipar és bányaipar. Ezeknek az ágazatoknak termékeit egy sor külkereskedelmi szervezet mutatja be, köztük a Mashpri- borintorg, a Sztankoimport, o Techmashexport, az Energo- mashexport, az Elektroncrg- technika stb. Érdekes terrfútíkü Ezen kívül érdekes tematiká­val képviselteti magát a Szov­jet Tudományos Akadémia — „Nemzetközi együttműködés a kozmikus tér meghódításában” — és az Állami Szabványügyi Bizottság - „A Szovjetunió nem­zetközi együttműködése a szab­ványosítás területén”. A Budapesti Nemzetközi Vá­Nemzetközi tejnap Árubemutató-kóstoló május 23-án. 10—11 és 16—17 óráig. Kóstoló az ABC-ben, a Pécsi Tejüzem termékeiből Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt A KDNZUM ÁRUHÁZBAN | Pécs, Kossuth tér llllüsiivkl ólkotak ítJ Az újitómozgalom nagy öregjei Azt mondta neki a tanítómes­tere, Gebhardt Ferenc: soha ne dicsekedjen azzal, hogy mit tud, inkább a keze „beszéljen”. Az öreg mester szavai több mint harminc év múltán is vissza­csengenek Berecz József autó­szerelőnek. A tanácsot meg­fogadta és nem eredménytele­nül. Kiváló szakemberré vált és azok közé küzdötte magát, akit nem elégít ki a mindennapi ru­tinfeladatok ellátása. Sokszor éjjel arra riad, hogy új megol­dásokon töri a fejét.. . A főműhely felé menet ösz- szefutok Kisdaróczi Jánossal, a MÉV Szolgáltató üzeme párt- bizottságának titkárával. Szót váltunk Berecz Józsefről is. — Az egyik legjobb szerelőnk. Igen ügyes kezű ember, több mint “két évtizede van a főmű­helyben. Sokszor már a motor­hangról is megállapítja, milyen hibája lehet a kocsinak. Az aknán egy VÁZ áll, vagy négyen sürgölődnek körülötte. Míg megkeresik Berecz József csoportvezetőt, elnézem a szere­lőket, akik a kocsira szerelt HYAB-daruval bajmolódnak. Berecz Józseffel a reggeliző­helyiség csendesebb zugába hú­zódunk. — A HYAB-daru más típúsra készült, így olyan kihajtó konst­rukciót kellett szerkesztenünk, hogy a szovjet kocsikra is fel­szerelhessük. — Az ön újítása alapján ala­kították át? — Igen. Még évekkel ezelőtt adtam be a javaslatot, amit aztán el is fogadtak és azóta annak alapján dolgozunk. De azt ne is kérdezze, hogy hánya­dik bevezetett újításom az imént említett, hiszen a kisebb jelen­tőségűek egy idő után kimen­nek az ember fejéből. — Mégis! Felsorolna közülük néhányat? — Korábban kézi erővel kel­lett mozgatnunk a több mázsás fődarabokat. A legnehezebb munkák egyike volt, mindenki húzódott tőle. Itt a főműhely előtt állt egy kiselejtezett kocsi és tulajdonképpen az adta az ötletet. Az alvázból kivágtam egy másfél méteres darabot, megszerkesztettem a hidraulikus emelőt és vagy tizenöt éve ez­zel a masinával szállítjuk a ne­héz munkadarabokat. Azelőtt az oldalt szelepeit GAZ-oknál eléggé gyakori volt a szelepégés. Javasoltam, hogy ha felülszelepelt motort teszünk a régi helyébe, kiszűrhető ez a probléma. Az ajánlatom be­vált. Ugyancsak a munkát könnyítette a spirálrúgó besze­relő szerszám gyakorlati alkal­mazása. Vagy említhetném azt az újításomat, amelynek segít­ségével megoldódott a KRAZ tí­pusú teherkocsik hátsó rugójá­nak kiemelése, ami több mint egy mázsa. Ezt a javaslatomat az év elején nyújtottam be, és a közelmúltban fogadták el. Valamikor egy csapszeg bera­káshoz két emberre volt szük­ség. Olyan szerkezetet gondol­tam ki, amelynek segítségével egy ember könnyen elvégzi ezt a munkát. Berecz Józsefnek nem sok be­jegyzés van a munkakönyvében. Mielőtt a Mecseki Ércbányásza­ti Vállalathoz került volna, két vállalatnál dolgozott. Az inas­éveket a valamikori Citrom ut­cai garázsban töltötte, s mivel ott csak Opel típusú kocsikat javítottak, miután megszerezte a segédlevelet, a Szabadság Úti Helstáb—Győri féle műhely­be került, ahol a Mercedessel is megismerkedhetett. Most már mosolyogva említi, hogy a Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat megalakulásakor kiemelték a műhelyből és könyvelőt akartak belőle faragni. Vagy fél éven át körmölt, de egyre csak a ko­csik jártak a fejében. Ott is hagyta a céget, átment a Te­herfuvarozó Vállalathoz, ahol ismét a szakmában dolgozha­tott, de már mint autószerelő csoportvezető. Most tíz ember tartozik hoz­zá, többségük fiatal. — Az a tény, hogy ennyi fia­tallal vagyunk körülvéve, jó is. még nem is. A szakmát tulaj­donképpen itt kell nekik elsa­játítani, mert az, amit az isko­lában kapnak, túl kevés ahhoz, hogy azonnal helytállhassanak a gyakorlatban. Ezért is segítem őket, átadom nekik azt, amit tudok. Nálunk meg lehet ismer­ni a szakmát, hiszen legalább negyven típussal dolgozunk. Igaz, ez az anyag- és alkatrész- ellátás szempontjából hátrányos dolog, de szakmailag sokat je­lent a fiataloknak. Persze, en­nek ellenére hátrányos hely­zetben vannak, mert mi csak a kettes revíziót csináljuk, motor­felújítással nem foglalkozunk, legfeljebb a gyűrűzést, a sze­lepcsiszolást végezzük el. Vala­mikor ez nem így volt és ennek köszönhetem, hogy ha kell he­gesztek, vagy akár az autóvilla­mossági szerelést is elvégzem. Mióta ide kerültem, sok minden változott. Bővült a gépkocsi- park, egymást váltják az új tí­pusok, korszerűsödött a műhely felszereltsége is. Nemrég ké­szült el egy új műhelyrész, ahol már műszerek segítségével vé­gezhetjük el a gépkocsik diag­nosztikai vizsgálatát. Ez is ben­nünket segít, hiszen a fülnél, a motor hangjának figyelésénél többet kiderít a műszer. S. Gy. telésben. A sort a Ten kés kö­veti 440, majd az Anikó 230 tonnával, végül 40 tonnával a parmezán zárja. A sajtérlelő pincékben a különböző termékek szigorúan meghatározott hőmérsékleten és ideig érlelődnek. A trap­pistának és d Tenkesnek 15 fokos hőmérsékleten 4—6 hét kell, a parmezánnak a 10 fok fél évig, az ementáli három hónapig igényli a 20 fokot, az Anikónak 20 nap is elég 12 fokos hőmérsékleten. A sajt- beérést hetenként vizsgálják, A szigorú bírálók küllem, lyu- kasztottság, állomány, szag és íz szerint osztályoznak. A leg­kitűnőbb a 20 pontos sajt, 14 pontig még az asztalunkra ke­rülhet, ezalatt már ömlesztési alapanyagnak viszik a pécsi tejüzembe. A sajtbírálatot csal­hatatlan ízérzékkel — borral, almával, teával és kávéval — tartják éberen. Az ementáli pincékben ket­ten foglalatoskodnak a 60—80 kilogrammos — egyébként 750 liter tejből készült — „ma­lomkövekkel”. Ezeket János Ferenc kaparókéssel simítja és szélezi, Gungl József étolajjal bekeni, érlelőfóliába csoma­golja, a fóliát teflonos vasa­lóval hegeszti össze. Az érle­lődeszkákon levő fóliába öl­töztetett sajtóriásokat polcok­ra emelik. Most négyszer, de hajdanán — mindkettőjüknek több évtizede az ementáli a kenyerük — a natúr érlelésnél tizenötször is megmozgatták mindegyiket. „Nem kívánjuk vissza a régit, ez az ementáli is legalább annyira jó" — mondják. A beérkező sajtok zsír- és szárazanyag-tartalmát a la­borban vizsgálják. ügyes kezű asszonyok a trappista és az Anikó zsugor­fólia zacskójából vákuumcső­vel kiszivatjók a levegőt, gép­pel zárják |e az elvágott cson­kot, a sajtra a forró vizes fürdő után zsugorodik a fólia. Innen a pincékbe kerülnek a sajtkorongok. Az előkezelőben az emen­tálit, Tenkest, parmezánt meg­szabadítják az érlelőfóliától és az esetleges penésztől. A töb­bi már a szeletelőgépek és a kétnyelű sajt-szeleteíőgéppel dolgozók feladata. Kézzel az ementáli blokkokat és a Ten­kest formázzák és csomagol­ják, míg a szeletelő, mérlege­lő gépsorok végén a légtele­nített csomagolású szeletelt sajtok sora bukkan elő. Az egyre kelendőbb fogyasztói csomagolású sajtokból tavaly 523 tonnát tett asztalunkra a pécsi központi sajtérlelő. Murányi László Berecz József szerelő

Next

/
Thumbnails
Contents