Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)
1979-05-04 / 120. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 120. szám 1979. május 4., péntek Ára: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Döntések éve Szolgáltatási konferencia Igazodni kell a megnövekedett lakossági igényekhez A Bólyi Agrokémiai Központban 8 millió forint beruházással új létesítmény épül. Az épületben műtrágya, növényvédőszer és vegyszerraktár, valamint tmk-műhely és gépszín kap helyet Ha az időjárás engedi Befejezés előtt a kukoricavetés Megkezdődött a szőlőtelepítés N ehéz tetten érni néhány hónap múltán, hogy mi változott az országban, a magyar népgazdaságban az 1979-re meghirdetett szigorúbb követelmények hatására. A gazdaság egésze, de egyetlen vállalat sem képes három hónap alatt 180 fokos fordulatra, látványos változtatásokra. Az idei és a következő időszak feladatainak sajátossága nem új elvekben keresendő, hanem a minőség és hatékonyság évek óta ismert követelményének következetesebb, gyorsabb ütemű, általános érvényesítésében. Igaz, közben a munka, a gazdálkodás feltételei minőségileg változnak, azáltal, hogy az egyensúly javításának rendelik alá a gazdaság növekedési ütemét, a felhasználást, a fogyasztást. A vállalatok többsége nem az idén kezdte el világpiaci versenyképességének fokozását, termelési szerkezetének megújítását, a rugalmas üzletpolitikát, a minőség javítását. De most nehezebb feltételek között — szerényebb jövedelem- növekedéssel és fejlesztési lehetőséggel számolva - lépteik gyorsítására kényszerülnek. Másutt éppen a szigorúbb gazdasági környezet hatására teszik meg a kezdő lépéseket. Dönteni muszáj - mondhatjuk az egykori római közmondás utánérzésével — még az aluszékony vállalatoknak is, mivel létfeltételeik módosultak. A beruházási tervek, elhatározások mindenképpen felülvizsgálatra szorulnak. Csökkentek és csökkennek a fejlesztési alapok, a hitellehetőségek (némely vállalatnál olyan mértékben, hogy a tartalékalapok igénybevételére, központi intézkedésekre van szükség). Elsősorban a még el nem kezdett, vagy alacsony készültségi fokon álló beruházásoknak a tervekből való törlése célszerű. Esetenként azonban radikális módon félig kész beruházásokat is le kell állítani, ha a szűkülő lehetőségek, a megváltozott feladatok, az új igények azt indokolják. A döntések, elhatározások másik halogatást nem tűrő köre a vállalati jövedelempolitikát érinti. A cél itt is, akárcsak a beruházásoknál, o szerényebb lehetőségek hatékonyabb hasznosítása. Ezt pedig a munka szerinti elosztás elvének következetes érvényesítése, a jövedelmek határozott differenciálása szolgálja leginkább. A beruházási és a jövedelempolitikai terveik felülvizsgálatára tehát azok a vállalatok is rákényszerülnek, amelyek a feladatokat nem értik, s a tényleges tennivalókat éppen ezért elodázzák. Érdemi állásfoglalásra azonban a feltételrendszer alakításában is csak ott képesek, ahol azt jól végiggondolt tartalmi feladatok eszközének, alárendelt részének tekintik. A rögtönzés, a kényszerlépés nem visz messzire, csupán az ösztönös folyamatok felerősítésére alkalmas. A vállalatok, a szövetkezetek elemző, helyzetfelismerő és problémamegoldó készségének próbája 1979. A hatékonyság fokozásának feladatai ugyanis mindenütt konkrétak, következésképpen gyakran merőben különbözőek is lehetnek. így például a helyzettől függően a termelés fejlesztése és visz- szafejlesztése szolgálhatja egyazon cél elérését. A Központi Bizottság legutóbbi ülése megállapította, hogy „a központi, a középfokú, valamint a helyi irányító szervekben dolgozó egyes vezetők még nem értik világosan a gazdasági munka jelenlegi követelményeit”. A feladatok lebecsülése, a megújulási készség hiánya jobbára a rutinra, a hibás beidegződésekre vezethető vissza. Az értékelés, az elemzés, a reális feladatmeghatározás alapja - a munka egyik leggyengébb pontja. Az elszámolás, a visszatekintés gyakorta önigazolást, a lelkiismeret megnyugtatását és nem a távlatok felmérését szolgálja. Nem ritka, hogy az önámítók . egyik szélsőségből a másikba zuhannak, s csipkerózsika álmukból feszült, ideges állapotba ébrednek. A növekvő feladatok, a szigorú követelmények nemcsak kijózanítóan, hanem sokkolóan, bénítóan is hathatnak. Az önelégültség passzivitást szül és nem táplálja a kezdeményező, a megújulási Ifiészséget. Ha a tennivalókra nem készült fel a vezető, okkor rendszerint várakozó álláspontra helyezkedik, s a rutin jegyében felfelé tekint: ,,Valaki mondja meg, mjt kell tenni”. A munkásnak, a beosztott dolgozónak joggal lehet ilyen kérdése, a vezetőnél ez a kezdeményező és felelősségvállalási készség hiányát jelzi. A vezető, bárhol is dolgozzék, nem lehet az események puszta szemlélője, vogy a feladatok egyszerű végrehajtója. A kezdeményező és megújulási készséget, a bátorságot nem elég deklarálni, hanem minden szinten bizonyítani, gyakorolni kell. A vezetői gyakorlat és aktivitás mérhető, tetten érhető megnyilvánulásai pedig a döntések, az állásfoglalások. A kockázat, a konfliktusvállaló készség és az elkerülhetetlen kompromisszumok iránti érzék egyaránt kifejeződik bennük. ■ vezetői készség, az előrelátás, a döntési képesség — egymástól elválaszthatatlan rokon fogalmak. Igaz, döntések születhetnek kizárólag külső — mondhatni kényszer — hatására. De csak azok lehetnek maradandó értékű vezetői állásfoglalások, amelyeket belső szükségletek, hosszabb távú vállalati érdekek vezérelnek. Ilyen beavatkozó, a fejlődés „minőségét” formáló, a hatékonyság, a gazdálkodás színvonalát hosszú távon javító határozott lépéseket kíván most az élet. Kovács József A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya megyei Szervezete rendezésében kétnapos szolgáltatási konferencia kezdődött tegnap Pécsett. A tanácskozás fő célja: lehetőséget biztosítani a szakembereknek az ipari szolgáltatások jelenlegi helyzetének értékelésére, illetve — figyelemmel a VI. ötéves tervidőszak előkészítésének időszakára — célszerű javaslatok kidolgozó, sa. A konferenciát Lukács János, az MSZMP Pécs városi Bizottsága első titkára nyitotta meg. Az elnökségben — többek között — helyet foglalt Simkó József, az MSZMP KB ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának munkatársa, dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese és dr. Németh Lajos, Pécs megyei város Tanácsa elnökhelyettese. ü szükségei Háttér Fel vagyunk-e készülve arra, hogy — nem is az olyan távoli jövőben — a lakosság képmagnókat, mosogatógépeket vagy éppen légkondicionáló berendezéseket vásároljon? Pontosabban: megvan-e az ezek folyamatos működtetéséhez, gyors javításához szükséges háttér? Márpedig ezek hamarosan éppoly mértékben megszokott tartós fogyasztási cikkek lesznek, mint amilyenek most például a színes televíziók, az automata mosógépek. Ez már jelzi, hogy ha a szolgáltatások jövője kerül szóba, állandóan növekvő lakossági igényekkel kell számolni. Ennek kielégítése csak megfelelő előrelátással oldható meg. Nem véletlenül emelte ki előadásában ezzel kapcsolatban Simkó József, hogy nagy figyelmet kell fordítani a szolgáltatások tervezésére, szervezésére és irányítására. Indokolja ezt többek között az is, hogy a szolgáltatásokról rendelkező kormányhatározat megjelenése óta tíz év telt el, s ez alatt megváltozott a fogyasztás és a szolgáltatás sruktúrája is. Egyértelmű tapasztalat az: utóbbi néhány évben a fogyasztók igényei a mennyiségi oldal felől a minőség felé tolódtak el. Részletesen foglalkozott ezzel előadásában Szitás Pál, az Országos Tervhivatal Központi Szol g á I ta tá sfej I észté s i B i zottsá - ga titkárságának vezetője. Áz eredményesebb munka érdekében azonban olyan közgazdasági környezetet kell kialakítani, omelyben a szolgáltatások harmonikusan fejlődhetnek. Ha ez megvan, akkor fokozottabban érvényesülnek ezen a területen is a valóságos érdekviszonyok, tehát — csők példaképpen - a szolgáltatók nyeresége az elvégzett munkától, s nem a felhasznált alkatrész mennyiségétől függ. Tudott dolog: 1980-tól a köz- gazdasági szabályozó- és árrendszerben változások lesznek. Ez természetesen a szolgáltatási szférában is érezteti majd hatását: természetesebb gazdasági kereteket biztosít. Ebbe az is beletartozik, hogy verseny alakulhat ki a különböző szolgáltatásokat végző szervezetek között. Azaz: a „saját bőrükön” érzik majd a lakosság elégedettségét vagy elégedetlenségét. Ez elsősorban a „nagyokra”, az AFIT-ra, a Gelkára és a Ramo- villra vonatkozik. Tervezés, szervezés A konferencia első napján érdeklődéssel kísért előadások hangzottak még el dr. Földvári Józseftől, aki a tanácsok szerepéről szólt a helyi ellátás biztosításában, illetve dr. Drexler Bélától, a Központi Szolgáltatásfejlesztési Kutató Intézet munkatársát aki a lakossági szolgáltatások tervezésével, szervezésével foglalkozott. A konferencia délután szekcióüléseken folytatta munkáját. A mai nap fő programja: az ajánlások előterjesztése. Jobban állnak Baranya megye mezőgazdasági üzemei a kukorica vetésében, mint tavaly ilyenkor. Habár a szövetkezetek és állami gazdaságok szerették volna május elsejére befejezni a vetést, ez a szeszélyes, csapadékos, szeles időjárás miatt nem sikerült. Szerdán a vetésterület 85 százalékán földben volt már a kukorica. A járások közötti összehasonlításnál elmondható, hogy a szigetvári járás gazdaságai már szinte végeztek a vetéssel, míg legrosszabbul a komlói járás szövetkezetei állnak. A siklósi járásban idén mintegy 18 000 hektáron vetnek kukoricát. A munkát a beremendi, a bogádmindszenti és a sellyei termelőszövetkezetekben befejezték. A szőlőkben a fagy nem okozott kárt, a terméskilátások nem csökkentek. A búza mintegy 229 hektáron fagyott ki a járásban,' helyére több gazdaság kukoricát vetett Napraforgó 2674 hektáron kerül a földekbe; a terület 80 százalékán már végeztek a munkával. Az 1200 hektáron vetett borsó szépen sorjázik, a talajmenti fagyok különösebb kárt nem okoztak. A siklósi termelőszövetkezet a 812 hektáros tervvel szemben 830 hektáron vetett kukoricát. A vetőbrigód május elsejét munkával ünnepelte, így sikerült aznap befejezni a kukorica vetését. Ezen a héten a gépek és a dolgozók a kovócsihidai termelőszövetkezetbe mentek, ahol még 300 hektáros terület vetése van vissza. A gazdaság befejezte a búza vegyszerezését is. Gondja a termelőszövetkezetnek, hogy a szőlő metszés utáni vesszőlekötése késik. Nem volt ember eddig a munkához, de a héten ez a probléma is megoldódott. A villányi termelőszövetkezetben 1965 hektáron vetnek kukoricát. A vetés előtti gyomirtó vegyszerezést nem tudták elvégezni, mert az utóbbi napokban ezt akadályozta a nagy szél, s a csapadékos talaj, így a vetést csak a hét végén fejezik be. Szerdán megkezdték a szőlőtelepítést 15 hektáros területen. Az 1380 hektáron gazdálkodó kisharsányi termelőszövetkezet kukoricáját a lippói gazdaság termeli meg, míg ők szójával foglalkoznak. Jelenleg a legnagyobb munka a szőlő- telepítés, amit mintegy 40 hektáros területen végeznek. Ezzel párhuzamosan 52 000 facsemetét ültetnek. Az újpetrei termelőszövetkezet 1500 hektáron vet kukoricát és 232 hektáron hibrid- kukoricát. A kukoricából 1100 hektárt, míg a hibridkukoricából 100 hektárt vetettek eddig el. Napraforgót 825 hektáron termelnek, borsót és vetőmagborsót 806 hektáron. A borsók nagyon szépen, egyenletesen kelnek. Az IKR-hez tartozó baranyai és tolnai gazdaságok május 2-ón befejezték a kukorica vetését. A 19 mezőgazdasági üzem mintegy 20 000 hektáron vetett kukoricát. A hét végére várhatóan az egész megyében befejezik a kukorica vetését. A gazdaságok álma: 2—3 csapadékmentes nap! De erre nincs sok remény. R. N. 1979-ben 120 cementsilá-kúpot gyárt a Mohácsi Épgép Vállalat a nyugatnémet Elba cég részére
