Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)
1979-05-17 / 133. szám
1979. május 17., csütörtök Dunántúli napló 3 Lassith atő a lírai ros ba a rami a$ Településfejlesztés helyi összefogással Infrastruktúra a pusztán A munkaerő megtartása a cél Mit tesz a Szigetvári Állami Gazdaság? tam, döntőnek tartom a heAhol az ipar megjelenik,., ott gyors fejlődésnek indul az infrastruktúra, ahol viszont a mezőgazdaság súlya nagyobb, ott az infrastruktúra színvonala alacsony. A munkaerő megtartása a kistelepülések fejlesztését sürgeti. Ezt a témát tárgyalta meg az országgyűlés építési és közlekedési, valamint mező- gazdasági bizottsága május 3- án megtartott együttes ülésén. Az ülésen felszólalt Kasó József, a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatója, az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tagja, akit Szen- tegáton a gazdaság központjában kerestünk fel azzal a kérdéssel, hogyan látja az országgyűlési képviselő saját választói körzetében a problémát, s mit tud tenni egy mezőgazdasági nagyüzem a hozzá kapcsolódó kistelepülések fejlesztéséért. —• Felszólalásomban is érzékeltettem azokat a gondokat, amelyekkel képviselői fogadóóráimon találom magam szemben. 43 kistelepülés tartozik körzetemhez. Ezek egy részében még az úgynevezett alapellátás — jó ivóvíz, közlekedés, személyszállítás, bolt, járda stb. — sem kielégítő. Annak ellenére, hogy a szigetvári járásban 1978-ban any- nyit tettek a községek fejlesztéséért, mint az előző három évbeli összesen, mégis csökkent a járás lakossága. A kistelepülések megmaradása népgazdasági érdek, hisz a városi infrastruktúra szakadatlan bővítése jóval nagyobb költségterheket ró az l'országra. Ahhoz, hogy a lakosság ott maradjon, ahol van —■ s csak mellesleg említem meg, hogy megyénkben a falun lakók 45 százaléka nem a mezőgazdaságban dolgozik, igen magas' a városokba ingázók aránya — a kistelepülések ellátott- sági színvonalát kell javítani. Részben az adott központi fejlesztési források arányosabb felhasználásával, másrészt pedig a helyi összefogásban rejlő tartalékokkal, mert ez nemcsak mezőgazda- sági feladat. — Szentegátpusztán 500 ember él. Ennek a pusztának az infrastruktúráját sok nagyobb település is megirigyelhetné, olyan fejlett bolt- és szolgáltató hálózata, busz- forgalma és vezetékes vízellátása van. A lakások 75 százaléka fürdőszobás. A gondoskodás ezer jele látható e település arculatán. De a Szigetvári Állami Gazdaság nemcsak Szentegáton gazdálkodik. Dolgozói a környező apró falvakban élnek. Mit tesz őértük a nagyüzem? — Ebben az ötéves tervben 80 elavult lakást bontunk le. Ebből hatvanöt már fel is számoltunk s helyettük jobb, korszerűbb lakásba költöztettük dolgozóinkat. Vagy úgy, hogy mi biztosítottunk új lakást, vagy anyagi támogatást adtunk házépítéshez, lakásvásárláshoz. A kistelepülések átfogó fejlesztése meghaladja a gazdaság erejét, ezért mi a helyi összefogást szorgalmazzuk. Kis'hárságyon most 50 lakást lát el jó minőségű vezetékes ivóvízzel egy új 'hidro- glóbuszunk, mely elsőként üzemi célt szolgál, de már azzal a szándékkal állítottuk egy dombtetőre, hogy a lakosságot is szolgálja. Ehhez mi 2,2 imillió forintot biztosítottunk, s ezt a Baranya megyei Tanács, a helyi tanács és a lakosság 5 millióra egészítette ki. Említhetném a 25 személyes kisharsányi óvodát is, amelyet az állami gazdaság épít, de majd a tanács üzemeltet. Dencsházán a tanácscsal közösen építjük a kultúráé zat és a tornatermet, Nagypeterden az iskolaépítéshez adunk támogatást. Nemcsak az állami gazdaság, de a Szigetvár környéki termelő- szövetkezetek is hasonló erőfeszítéseket tesznek a települések fejlesztéséért, hosszan lehetne sorolni a példákat. Én, amit a parlamenti felszólalásomban is hangsúlyozSorolhatnánk a meghökkentő számadatokat a Pécsi Sütőipari Vállalat Temető utcai két üzeméről, ahol harminc munkás állandóan éjszakázva és mindig nyújtott műszakban süti a zsemlét, cipót, zsúrkenyeret a mindenkori kereskedelmi igényektől függően. A zsemlés üzemben hajnali négyre átlagban 60 000 zsemle, zsemlecipó, zsemlevekni, zsúr- kenyér készül el. Éjszakai műszakban hosszú évek óta 16-an váltják egymást, hat órakor kezdenek este. Naponta csaknem 40 mázsa zsákolt lisztet mozgatnak meg kézzel. A zsemlekészítésben a dagasztást, az osztást, a formázást majdnem száz százalékban gépesítették, a kemencékben a hőmelegítést automatizálták. őry István 18 éve minden műszakban 40 mázsa lisztet zsákol: — Jól megy még a munka, a fáradtságot alig-alig veszem észre. A jó összhang, a kitűnő együttműködés nélkül aligha bírtam volna eddig is. Baumgartner Ferenc 37 évesen dagasztómester: — Ehhez 15 évi gyakorlat kellett. Brunner László még csak 19 éves, de egy műszakban legalább ötezer adagot csíp ki két marokkal a dagasztócsészéből : — Egy adag 10—15 kilós, három, esetleg négy fogással tépem ki. Amikor a harmincadik csésze következik, már nagyon érzem a kimerültséget. lyi erőforrások koncentrálását. A helyi településfejlesztési tevékenységet az állam is támogatja. Nekem az a véleményem, hogy legyen alacsonyabb a támogatás, ha valaki önerőből próbál megoldani valamit és legyen magasabb, ha összefogásból születik meg a kistelepülés jobb ellátását biztosító új objektum -vagyis, hogy vonzóbb legyen közösen összefogva létrehozni valamit. Mert, ha a tanács, a tsz, az állami gazdaság, a lakosság, sőt a falura telepített ipari üzem összefog, ez nemcsak megkönnyíti, de meg is gyorsítja a kistelepülések fejlesztését. A mai nem könnyű gazdasági helyzetben a helyi összefogás egy még kiaknázatlan tartalék. A kettes üzemben 70 000 tejes, sós, vajas kifli sül ki éjszakánként. A szak- és segédmunkások négy éve állandóan éjszakáznak, de az állomány 95 százaléka stabil. Egy szakember, vagyis egy dagasztó, egy kemencés havonta megkeres 6500 forintot. Állításuk szerint az utánpótlás kitűnő. A kiflisek- nél a dagasztás, a tészta fel; adása és osztása teljesen gépesített. Egy sodrógép segítségével megformázzák a kifliket, egyenként kissé megcsavarint- va. Papp Ernőné és Keresztes Istvánná öt éve egy kicsit húz minden kiflin, finom- félholdalakban, úgy fekteti le, hogy a sodrás vége alulra kerüljön, így nem deformálódik a kifli.- Nincs megállás. Hajnali háromra a csuklóm, az ujjam úgy elzsibbad, hogy nem is érzem. Demeter János 38 éves műszakvezető a minőség rejtelmeibe avat be. Majdnem mindennap másfajta, más minőségű liszt érkezik és ekkor a technológiát is átalakítják. Valóban c jól sikerült tészta olyan rugalmas, mint a tüdő. A nyers-zsemlét, ha megnyomom, tartja magát, a benyomódás azonnal kiugrik. Ekkor megnyugodnak, hogy jó a kelés, de szemrevételezés után a méret is sok hiányosságot elárulhat. A dagasztógép akkor lett szakszerűen beállítva, ha arányos csigavonalaikat ka nyárit, a tészta úgy áll össze, mint a legszebb kuglóf. Súlycsonkítás nincs, sem tudatosan, sem anélkül, hisz a csoport- és művezetők óránként ellenőriznek, ezenkívül nagyon szigorú a minőségi prémium is. Zsemléből fél óránként tíz mintát vesznek, esetleg ezalatt néhány hibás, tehát kisebb súlyú átcsúszhat, mert átmenetileg rosszul csípett, formázott a gép. Az év első felében három, a második félévben további három százalékkal csökkentik a központi létszámot — határozták el a Volán Tröszt vezetői. Ennek megfelelően az év végére az egész országot behálózó legnagyobb közúti közlekedési szervezet irányítási feladatait a tavalyinál kevesebb dolgozóval látja el a tröszt. A döntés a Központi Bizottság decemberi határozatának —, amely szerint minden területen keresni kell az ésszerűbb, takarékosabb munka lehetőségeit — helyi végrehajtására született. A létszámcsökkenés egyik lehetőségét a természeA cipót, a, veknit, a zsúrkenyeret kézzel formázzák, csípik ki a tésztatömbből, de az összesét eközben mérlegelik. Kisülve a megfelelő kifli 4j1, a zsemle 5,2, míg a vekni, a zsúrkenyér és a cipó 49—52 deka. A fő gond a szakszerű tárolás hiánya. Este fél kilenckor már kikerül a kemencéből az első sütemény, ezt követően 9—10, de hétvégeken 12 órán át érkezik a szűk és korszerűtlen tárolóba, elosztóba az áru. Az ideális az volna, ha egy-egy sütemény magában, szabadon hűlne ki legalább három órán át és nem kényszerülnének a berakok a teljes összezsúfolásra. A következmény, hogy a süteményben bennreked a víz, befülled, felszíne gumiszerűen beráncosodik. Ezt a fajta minőségi romlást a szállítás csak tovább fokozhatja. Mindez végleg megszűnik az új süteményes üzemben, ahova a Temető utcából fokozatosan költöznek át. 1981* első felében a zsemle, 1982-ben a kifli, 1983- ban a zsúrkenyér, a vekni, valamint a nagyzsemle gyártása kezdődik modern gépekkel és a legjobb minőségben. tes fluktuáció adja. Ahol mód van rá, ott nem töltik be a nyugdíjbavonulók helyét, illetve a szakszolgálatokon belüli átcsoportosításokkal, összevonásokkal oldják meg munkakörük ellátását. A felszabaduló szakemberekkel a tröszt segíti a vállalatok középvezetői gondjainak megoldását. Az irányító apparátus ilyen arányú csökkenése sem hat hátrányosan a munka színvonalára, hiszen a belső szervezési intézkedések mellett a munka intenzitásának javításával, a munkaidő jobb kihasználásával a kisebb létszámmal is elérhető a kívánt eredmény. Bővülő szolgáltatások Új helyen a kölcsönző Nagyobb a választék, tervben egy játékterem létesítése- Rné Éjszakai műszakon a kifli- és zsemlesiitő üzemben Az új üzem megoldja a gondokat Csuti J. Csökkentik a Volán Tröszt központi létszámát Állandó munkalehetőség a drávasztárai tartósító üzemben Az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat 33. sz. boltja, a Bajcsy-Zsilinszky u. 8. sz. alá költözött. Nyitás 15-én — értesítette a kölcsönözni vágyókat az üzlet ajtaján lógó tábla. A tegnapelőtti megnyitón dr. Szmodics József, a vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese elmondta, hogy az új üzlet alapterülete lényegesen nagyobb, majdnem ötszöröse — mintegy 188 négyzetméter — a régi boltnak. A beruházás fele részben önerőből, másik részben tanácsi hozzájárulásból történt. A régi bolt készletértéke a 3,5 millió forintról 4,5 millió forintra emelkedett. Ez nemcsak a választék bővülését jelenti, hanem a kölcsönözhető cikkek átfutási ideje is lerövidült. Nem kell heteket várni például egy rotációs kapára vagy fűnyíró gépre. A kölcsönző helyiség a Bajcsy-Zsilinszky úti új emeletes házak földszinti üzletsorában található, ahol új szolgáltatásokkal is várják a kölcsönzőket. így újdonság a hálófülkés sátor, a keretes, vízhatlan hátizsák és a nyugatnémet gyártmányú tapétázógép. A bolt profiljából nem hiányoznak a háztartási cikkek, az olajkályha, edények, étkészletek, kul- túrcikkek, sőt testápolási cikk, fogyasztógép is kölcsönözhető. Az utaznivágyók természetesen fotófelszerelést, bőröndöt és sporttáskát is kaphatnak. A választékot a budapesti központ folyamatosan bővíti az igények szerint. A bolt nyitvatartása változatlan, reggel 7.30—18-ig, szombatonként 8—14-ig várja a kölcsönzőket. Az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat igazgató- helyettese elmondta, hogy a vállalat szolgáltatásait más területen is bővíteni kívánják. Várható, hogy ez év végéig játékterem nyílik Pécsett, amennyiben az illetékesek erre megfelelő helyiséget találnak. dévényi ZakuMxkn a végekről Akik ragaszkodtak a hagyományos háziasszonyi ténykedésekhez és otthon tették el a télire valót, azoknak is ilyenkor már fogytán a készlet. Az „eltett” helyett egyre gyakrabban a frisset, a fóliák alól kikerülő primőröket vásárolják, s a kiürült üvegeket el lehet tenni a következő befőzési időszakra. De vajon mit csinálnak most a konzervgyárak, vagy üzemek ebben az uborkanélküli „uborkaszezonban”? Drávasztárán, a falu végén — ahonnan pár száz méter a Dráva — található a Dráva- gyöngye Tsz tartósító üzeme. Pár évvel ezelőtt csak az ő címkéjükkel ellátott üvegeket kerestem az üzletekben, mert uborkájuk gyerekkori ízeket idézett. Ezt a tevékenységüket azonban be kellett szüntetni, mert manufakturális módszerekkel dolgoztak, ami nem volt gazdaságos. A Szigetvári Konzervgyár részére készítenek most előtartósítást, a Szovjetunióba szinte korlátlan mennyiségben exportálható zakuszkának a paprikahüvelyét itt készítik elő töltésre. A látszólagos holtszezon tulajdonképpen mégsem az, mert karbantartási munkákat végeznek. Az udvaron hatalmas fahordók, napjaik megvannak számlálva. Munka- és anyag- igényes a fenntartásuk. Évente 100 mázsa abroncsvasat használnak el a javításhoz, ugyanakkor e hordómonstrumok kezelése, tisztántartása nehézkes. A korszerű tárolást, savanyítást most alumínium tartályokban és hatalmas beton ciszternákban végzik. A ciszternák, kettő kivételével — ezekben hatalmas terméskövek nyomják - le az erjedő káposztát — üresek, tisztításra várnak. A falát levakarják, mossák, fertőtlenítik, ezután acetonittal bekenik, ami viasszerű védőbevonatot képez. A mini-üzem derékhada az a 30—35 asszony, akik ha kell, itt dojgoznak, ha kell —az előzetes megállapodások szerint — a Szigetvári Konzervgyárban, ahova autóbuszok szállítják őket, és ha kell, akkor a tsz földjein a savanyítani valók termesztésében is részt vesznek. Most épp a palántázási munkák folynak, a két fóliasátor alatt nevelt paprikapalántákat a napokban ültetik ki, 21 hektárnyi területre. Ennek a „végeken” lévő, határmenti kis üzemnek az egész évi munkájának az értéke hétmillió forint, a zakuszkapaprika előállításával részt vesz a Szigetvári Konzervgyár jelentős exportjában, s nem utolsó sorban a falu asszonyainak állandó munkalehetőséget biztosít. S. Zs. A minőségi romlás okai
