Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)
1979-05-17 / 133. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Duncmtuil napló XXXVI. évfolyam, 133. szám 1979. május 17., csütörtök Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Tito Moszkvába érkezett II baráti csapatok példás együttműködése Megkezdődött a Pajzs 79 Kedden este ifjúsági vitaműsor volt a Magyar Televízió 2. műsorában. A kép a pécsi részt' vevőkről készült. (Kritika a 2. oldalon.) Szerdán Moszkvába érkezett Joszip Broz Tito, a JKSZ elnöke, a JSZSZK elnöke. Kíséretében van Sztane Dolanc, a JKSZ KB elnökségének tagja és Joszip Vrhovec külügyminiszter, valamint több más hivatalos személyiség is. Titót a repülőtéren Leonyití Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, o Szovjetunió külügyminisztere, Konsztantyin Ruszakov, a Központi Bizottság titkára és más hivatalos személyiségek fogadták. f» Belgrádban kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak Tito elnök szovjetunióbeü utazásának. ,,Az újabb jugoszláv—szovjet csúcstalálkozó — írta szerdai kommentárjában a Borba — nemcsak a két országban kelt megkülönböztetett figyelmet, hanem a széles nemzetközi közvéleményben is. Tito és Brezsnyev elvtárs eddigi találkozói mindig hasznosnak bizonyultak, s új, jelentős ösztönzést adtak kapcsolataink sokoldalú fejlődésének, bizonyára a mostani megbeszélések is megerősítik majd, hogy Jugoszlávia és a Szovjetunió, a JKSZ és az SZKP együttműködése jó, szilárd, átfogó és kölcsönösen hasznos, a kapcsolatok sikeres fejlődéséhez szilárd alapot biztosítanak az 1955-ös belqrádi és az 1956-os moszkvai közös nyilatkozatok, Tito és Brezsnyev I elvtárs állásfoglalásai és a találkozóikról kiadott közlemények”. GromikoWaldheim eszmecsere Az ENSZ tevékenységével kapcsolatos kérdésekről és a nemzetközi helyzet számos kulcsproblémájáról folytatott eszmecserét szerdán Moszkvában Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere és Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára. Hangsúlyozták, hogy a jelenlegi világhelyzetben tovább nő az ENSZ szerepe a háború veszélyének kiküszöböléséért, a nemzetközi biztonság’ megszilárdításáért és az enyhülés elmélyítéséért tett erőfeszítésekben. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a fegyverkezési hajsza megszüntetésének kérdéseire és arra, hogyan járulhat hozzá ehhez az ENSZ. Gromiko ezzel kapcsolatban kiemelte azoknak az új javaslatoknak a nagy jelentőségét, amelyeket a szocialista államok terjesztettek elő a fegyverkezési hajsza megfékezésére és a leszerelésre, az enyhülés és a béke megszilárdítására Európában és az egéíz világon. Ezek a kezdeményezések benne foglaltatnak a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának május 14—15-én Budapesten megtartott üléséről kiadott közleményben. hadgyakorlat Védelem és ellentámadás földön és levegőben Losonczi Pál, Borbély Sándor, Győri Imre, Bnrbándi János és Szekér Gyula látogatása A hadgyakorlaton Losonczi Pálnak emléktárgyat adtak a magyar katonák Szerdán megkezdődött a „Pajzs 79” fedőnevű közös hadgyakorlat. A nap eseményei szemléletesen bizonyították: a baráti hadseregek katonái jól hasznosítják a kiképzés alatt elsajátítottakat, magasfokú, példaszerű a baráti országok csapatainak és törzseinek együttműködése. A gyakorlat fontosabb mozzanatait megtekintette Losonczi Pái, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, Borbély Sándor és Győri Imre, az MSZMP KB titkára, Borbándi János és Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője. Ott voltak a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei, s részt vett a gyakorlaton az egyesített fegyveres erők főparancsnoka. Szerdán már kora hajnalban elfoglalták állásaikat a Dunántúl dombjai között a katonák. A feltételezett harci helyzet szerint a csapatoknak az előrenyomuló, támadásban levő ellenséget kellett megállítaniuk — mintegy vizsgázva védelmi felkészültségükből. Először a légierők gépei tűntek fel: felderítették az ellenség helyzetét, egységeinek elhelyezkedését, majd megkezdődött a tüzérségi előkészítés, működésbe léptek a „csövesek”, és a rakétafegyverek. A lendületesen előrenyomuló, a parancsnokok elhatározásainak megfelelő harcrendben kibontakozó alakulatokat vadászgépek oltalmazták a levegőből, tüzérek támogatták a gyakorlóteret övező dombok mögül. Felvonult a legkorszerűbb haditechnika, a páncélozott járművekről leszállva harcba indultak a lövészek. Látványos mozzanat volt az irányított páncéltörő rakéták harcbavetése a helikopterekről. Ezelc a rakéták akkor is lecsapnak az ellenség harci járműveire, ha azok mozgásban vannak, vagy völgyben, dombhajlatban igyekeznek megbújni, fedezéket találni. A manővert látcsövön nyomon kísérő katonai szakértők, meghívottak tetszésnyilvánítással jutalmazták a harci helikopterek pontos találatait. A támadó erők visszaverése után a gépesített lövészcsapatok, páncélozott szállító harci járművek, harckocsik folytatták az ellenség üldözését, támpontjainak felszámolását. Az ellenség akadályrendszere sem torpantotta meg az üldözés lendületét: az előnyomuló katonák magas fizikai, pszichikai felkészültségüket bizonyították, amikor áttörtek a napalm tűzön, drótszövevényen, s lángoló épületeken. Nem állta útjukat természetes akadály sem, pillanatok alatt jutottak át az egyik oldalról a másikra, a szakadék felett húzódó drótkötélpályán. A gyakorlat látványos mozzanata volt a szovjet vadász légierő tevékenysége. A gyakorlaton Losonczi Pál találkozott a harci feladatokat végrehajtó baráti hadseregek katonáival, akik jelképes ajándékot nyújtottak át az Elnöki Tanács elnökének. Losonczi Pál elismeréssel szólt a parancsnokok és katonák teljesítményéről. A „Pajzs 79” hadgyakorlat a következő napokban folytatódik. Töttös és Bezedek között öt kilométeres öszekötő út épül, amelyből három kilométer hosszúságban elkészült az aszfaltozás is. A további két kilométeren a földmunkákat végzik. Új dokumentumok a gyakorlatban A közoktatás Helyzete A jövő tanév feladatai (Munkatársunk budapesti telefonjelentése) Tegnap déleiőtt dr. Polinsz- ky Károly oktatási miniszter elnökletével országos értekezlet volt a Kertészeti Egyetem dísztermében, ahol részt vett Gosztonyi János oktatási államtitkár, Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörők Országos Szövetségének főtitkára, Sági Lajos, a Pedagógus Szakszervezet titkára. A napirend előadója dr. Hanga Mária, oktatási miniszterhelyettes elöljáróban hangsúlyozta, hogy oktatásügyünk a társadalom figyelmének központjában áll. Az új nevelési-oktatási dokumentumokról szólva elmondotta, hogy az általános iskolákban az eredmények láttán oldódott a várakozás feszültsége, közelebb került egymáshoz az alsó- és felsőtagó- zat, elsősorban a harmadik és negyedik osztályban bevezetett osztályfőnöki órák által. Az Országos Pedagógiai Intézet a fővárosi és a megyei szakfelügyelet, megvizsgálta az elsőosztályosok anyanyelv- és matematika-, a hatodik ősz-, tály fizika tanításának eredményeit és arra a megállapításra jutott, hogy a tanulók teljesítményének átlaga meghaladja a közepes eredményt, és a jó felé emelkedik. Ugyanakkor nagy a szóródás igen jó és az igen gyenge eredmények között, pedig egész iskolarendszerünk célja, minden gyermek számára megteremtse az egyenlő esélyeket. Javult a kapcsolat az úttörőszervezet és az iskola között, a középiskolai KlSZ-szerveze- tekben pedig örvendetes módon a tanulók főtevékenysége, a tanulás, az önművelés került, a figyelem középpontjába. Dr. Hanga Mária kitért az iskolák és a diákotthonok kapcsolatára, melyben még mindig sok a formális elem. A két intézmény egyenrangúságát hangsúlyozva kiemelte, hogy e téren a feladatok közös vállalásának kell érvényesülnie. Nem megnyugtató a helyzet, ami az iskolai testnevelést illeti, a főhatóság erőfeszítései ellenére sem. Pedig az oktatómunkától nem választható el a fizikum megfelelő fejlesztése, a testnevelés ügye pedig már rég túlnőtt az iskolák keretein, társadalmi üggyé vált. Az idei tanévtől vezették be az általános iskolákban a 11 •napos, szabadszombatos munkarendet. Nagy örömmel fogadták a gyerekek, a családok, és a pedagógusok is, akiknek azonban gondot jelent, hogy a második félév ezzel meghosszabbodik és nehezen teljesíthető a J92 tanítási nap. Idén ősztől a tiszta profilú gimnáziumokban is lehetőség nyílik a 11 napos munkarend bevezetésére, majd a rendszer később kibővül a többi középfokú iskolatípusra is. A múlt tanévről szólva dr. Hanga Mária végezetül megemlítette, hogy egyes tantestületekben sajnos romlott a pedagógusok közérzete, és általában éppen a tenniakaróké. Ennek orvoslására fokozottabb figyelmet kell fordítani az iskolák vezetésének módszereire. A jövő tanévet illetően fokozódó zsúfoltsággal kell számolni az óvodákban, ahol a helyek száma országosan 18 ezerre, a felvett gyerekek létszáma pedig 38 ezerrel nőtt. Több műszakban dolgozó, sok nőt foglalkoztató munkahelyeken felvetődött a heti bentlakásos óvoda megnyitásának kérdése is. Kiemelten foglalkozott a miniszterhelyettesi beszámoló a kisegítő foglalkoztató, közismertebb nevén a gyógypedagógiai intézetekkel. Ezek tárgyi ellátása, fejlesztésük üteme sajnos lemaradt a közoktatás más területeihez képest, pedig a szellemi fogyatékosság korai felismerése, korrekciója társadalmi érdek. — Ami a múlt évben indult fakultatív gimnáziumokat illeti — hangsúlyozta dr. Hanga Mária — nem dőlhet el a felvételinél, hogy a tanuló milyen irányt választhat. Az ilyen már jelentkező tendenciák ellenében nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az első két év a felzárkóztatási, és a tanulók a második évben választanak. Végezetül a felnőttoktatásban tapasztalható liberalizmusról, nem egyszer előforduló szabálytalanságokról esett szó. Ez az iskolatípus fontos missziót tölt be, nem lehet e téren sem csak a mennyiségi követelményeket teljesíteni. Gállos Orsolya
