Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)
1979-05-03 / 119. szám
6 Dunántúli napló 1979. május 3., csütörtök GVERlíniK n MOZIBA BE! A megyei filmforgalmazás helyzete A közművelődés ügye is Az országosnál jobb állapotok Hol vannak már azok az idők, amikor a nézők félreugráltak a vászon elől, mert szembe jött a mozdony, azt hive, elgázolja őket, vagy hogy rosz- szul lettek egy szépen fotog- rafált női arctól — az első premier plan váltotta ki e hatást — mert milyen borzalmas is egy mozgó, beszélő fej test nélkül. Ha a mozi vesztett is varázsából, nem azért, mert közismert a filmkészítés majd minden fogása, trükkje, hanem mert megváltozott az életünk. Minden családban van televízió, sokhelyütt gépkocsi, az egykor fő szórakozási lehetőséget nyújtó mozi egy lett a többi között. Pécsett ma négy-öt tv-program között lehet választani, s inkább maradnak otthon az emberek egy gyengébb filmért a tv-ben, minthogy elmenjenek egy valamivel jobbért a moziba. Különösen, ha az a mozi nem a szomszédban van. Pécs két legnépesebb városrészében, Kertvárosban és Újmecsekal- ján például nincs mozi. Felét fizeti Tavaly az első hónapokban annyira visszaesett az országban a látogatók száma, hogy módosítani kellett a moziüzemi vállalatok tervszámait, így Baranyában is. Az okok között első helyen szerepelt, hogy nem volt önmagára spontánul szervező film a bemutatók között. Aztán jött az ABBA-film és a Pokoli torony, e kettő némiképpen pótolta az első hónapok hiányzó nézőit. Mért- hát a filmszakma üzlet is, még akkor is, ha minden jegyhez az állam valamivel többet tesz hozzá, mint amennyibe az a nézőnek kerül. Baranyában egy mozijegy átlagosan 5,50 forintért megvásárolható. Egy pécsi lakos elvileg huszonegyszer válthat jegyet, de csak nyolcszor megy moziba, egy komlói húszszor nézhetne filmet moziban, de csak hétszer néz valóban, a mohácsiak a majd huszonhárommal szemben nyolcszor, s ha az egész megye átlagát tekintjük a közel tizenkilenc mozitoajárási lehetőségből alig hetet vesznek igénybe a baranyaiak. A baranyai mozilátogatók feléta pécsiek teszik ki, pontosabban, akik Pécsett járnak moziba. Jövőre készül el a Park A megyeszékhelyen összesen kilenc mozi van, és nyaranta plusz három kertmozi. Mohácson ugyancsak működik jó időben a kertmozi, ezeken kívül további húsz normál filmszínház van a megyében. Ezeket egészítik ki a keskenyfil- mek bemutatására szolgáló mozik és vetítési helyek, melyek száma 200 körül mozog. A pécsi nézőszámcsökkenésben ,,benne van", hogy a Park mozi tavaly leállt, közel 14 millió forintért teljesen felújítják, átépítik. Ha minden munkára időben lesz kivitelező, jövő ősszel nyitja kapuit. Ez a felújítás gyakorlatilag fölemészti a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat pénzkészleteit. Mozit mégsem szüntet meg o vállalat a megyében, a mozik csak önmagukat szüntetik meg. Ha elapadnak a nézők, ha lehetetlenné válnak a vetítési körülmények. Mert nem minden vetítési hely van a vállalat birtokában, sőt a többség nem. Művelődési házakban, a helyi tanácsok kezelésében levő épületekben működik a megyei mozik többsége, s noha ezekre is áldoz a vállalat, a körülmények általában romlanak. Az együttműködésre szerencsére több a jó példa, mint a rossz. Remélhetően megoldódik majd Újmecsekalja és Kertváros mozigondja is, ha elkészülnek a művelődési központok, s ha azok mozizásra is alkalmasak lesznek. A kertvárosi például a jelenlegi tervek szerint nem lesz alkalmas: a tervegyeztetésen azzá is tehető. Közművelődési szerep Évente 4—5000 film készül szerte a világban. Ebből a magyar mozikba évi 170—200 jut el. Az önmagára szervező filmek száma ennek tizede — erényük ebben ki is merül, jó, ha csak puszta szórakozást nyújtanak. Mert a mozi" a közművelődés egyik helye is, filmforgalmazási rendünk azon alkotásoknak ad szabad utat, amely valamilyen formában épülésére vannak a nézőnek, egybevág politikai-társadalmi céljainkkal. A filmforgalmazás sem jelenthet tehát passzív jegy- árusítást a pénztáraknál. Filmklubok, filmbaráti körök, stúdiómozik, gyermekműsorok, ifjúsági filmösszeállítások, mun- kásfilmnapok, falusi filmnapok, oktatófilmek, nemzeti filmnapok, nemzetiségi kultúrát segítő rendezvények, az ünnepekre kialakított műsorok - s még csak a legtágabb gyűjtőfogalmakat soroltuk a körművelődési tevékenységből. Legközelebb Szerelem, szex, társkeresés, erkölcs címmel rendeznek filmhetet május 3—9. között. Nézzük közelebbről az ifjúsági filmforgalmazást. Fő területei az iskolamozi, az óvodai vetítések, mesemozik és az alkalmi vetítések. Az iskolamozi a tantárgyak oktatásában segít a pedagógusoknak: Pécsett néhány kivétellel minden általános iskolában vannak a tantárgyakhoz kapcsolódó vetítések, a városokban és a nagyközségekben sokhelyütt. Az iskolamozi vetítéseit tavaly 486 előadáson közel ötvenezer diák tekintette meg. Az óvodai vetítések is alkalmasak a szórakoztatáson túl a kicsinyek nevelésére, iskolára való felkészítésére, ismeretek elmélyítésére. Tavaly összesen százhúsz óvodában voltak ilyen műsorokkal a vándormozisok, s százezer gyerek nézte meg' azokat. Az alkalmi vetítéseket a KISZ- és úttörőrendezvények, az ifjúsági építőtáborok igényeinek kielégítésére szervezik, nem lebecsülendő nézőszámmal. S a fiatalok jelentik a filmklubok közönségét is, ebben a megye országos első. Ez év a gyermekek éve, ebből nem maradhat ki a filmforgalmazás sem: 36 új film és filmösszeállítás gazdagítja a gyermekév rendezvényeit, májusban minden filmszínház a gyermekekért lesz elsősorban. Jobb az országos átlagnál A filmnézés fő helye mégiscsak a mozi, a megye évi hárommillió nézőjének nagyobbik hányada onnan kerül ki. A Művelődési Minisztérium Filmfőigazgatóságának megállapítása szerint Baranya megye mozijainak színvonala lényegesen jobb az országosnál. Rejtő János, a megyei vállalat igazgatója szerint, hogy ezt a helyet megőrizzük, tovább kell lépnünk. A vállalatnál „találták ki” az olcsó kertmozi létesítésének módját: arra alkalmas iskolák udvarán a nyári szünidőben minimális költséggel lehet mozit létrehozni. Baranyai típusút — így hívják a testvérvállalatok. Ám csak a vállalati erőforrások nem teszik lehetővé az előkelő hely megőrzését, a tanácsok, intézmények támogatására szükség van. Mint ahogy támogatják a tanácsok Hevesben és Zalában a mozikat. Kevesen tudják, Pécsett épült az országban az első, hangosfilmre épített mozi, a jelenlegi Petőfi filmszínház. Ahhoz, hogy a filmek révén gazdagodjanak ismereteink, táguljon látókörünk, s jól szórakozhassunk — hogy a mozik megfeleljenek sokrétű feladataiknak, nemigen kell újakat építeni. Elég lenne a meglevők korszerűsítő szintentartása. Mert ha jók a körümények, a mozival nem vetekedhet a televízió, nem is tekintik vetély- társnak a filmforgalmazók. Bodó László Felemás helyzet Múzeumba került a drávacsehi kovácsműhely A 70 esztendős Fábián Ödön okleveles patkolókovács, a híres ormánsági kovácsdinasztia utolsó tagja fél évszázadon át forgatta a kalapácsot az üllő mellett, szép és nehéz szakmáját azonban senki sem folytatta a családból. Az életműve: körülbelül negyedmillió patko- lás. Ennyi patkót vert fel élete folyamán saját kezűleg a falubeli és környékbeli gazdák, majd pedig a termelőszövetkezet lovainak patájára. A Fekete-víz mentén álló öreg kovácsműhelyt, amelyet 120 évvel ezelőtt Fábián Ödön nagyapja építtetett fel és rendezett be, megmentették az elkallódóstól és a Sellyén lévő ormánsági múzeumba szállították. Megépítették az eredeti műhely pontos mását az utcára néző patkoló- színnel együtt és elhelyezték benne a kétszáznál több kovácsszerszámot, a szabadtéri múzeum ily módon egy tipikus ormánsági falurészletet idéz fel, oz úgynevezett talpasházzal, az istállóspajtával, a gabonakamrával, a méhessel, a gémeskút- tal és a haranglábbal, s mindezt jól kiegészíti a hangulatos kis kovácsműhely. Somogyi napok a tanárképzőn A Somogy megyei Tanács művelődési osztálya és a PécsT Tanárképző Főiskola somogyi klubja rendezésében somogyi napok kezdődtek tegnap délután a főiskolán. Hausz Gyula, a művelődési osztály vezetője mondott rövid köszöntőt, majd Honfi István, a Somogy megyei Múzeumok igazgatója ismertette a megye múltját és mai életét bemutató kiállítást. Hausz Gyula ezután tájékoztatót tartott a megye életéről, végül a hallgatók fórum keretében kérdéseket intéztek a somogyi vezetőkhöz. Május 4-én a pályakezdő pedagógusok helyzetéről ad tájékoztatást dr. Tóth László, a Somogy megyei Pályaválasztási Intézet igazgatója. A régi iskola épülete Bicsérdi mozaik A faluba bekanyarodva egy félig kész, kétszintes épület vonja magára a látogató figyelmét. A mező közepén magasodik egymagában. Az új iskola — mutatnak rá a járókelők és magyarázzák is, hogy a régi már milyen ócska, hogy a felszabadulás előtt az intéző lakott benne és, hogy nem is egy helyen vannak a termek. Sorolják, hogy az óvodát is a Szentirmai intéző istállójából alakították át, de menjek csak be, nem mondom meg, hogy korábban mire használták. A kultúrházat is megmutatják, hozzátéve: nem valami érdemes helyiség. Éppen szavalóversenyt tartanak, onnan hívom el Németh Istvánt, az iskola és a művelődési ház igazgatóját, ország- gyűlési képviselőt. Ö készítette el a község felszabadulás utáni krónikáját 1964-ben. Ha valaki, akkor ő ismeri a falu fejlődését. Harminchat éve jött el Somogybái tanítónak. Később igazgató lett, rábízták a kultúrházat is és 12 éve képviselőnek választotta meg 42 község. Nehéz lenne összeszámolni hány óvodát, utat „szerzett" a falvaknak. A bicsérdiek is kaptak ivóvizet, orvosi ellátást, egyre-másra épülnek a fürdőszobás házak. Megszűnt a cigánytelep, lakói is egészséges körülmények közé jutottak. Megerősödött az Aranymező Tszí ma már hitel nélkül gazdálkodnak. Igaz, a földek mindig is jók voltak, 19—20 aranykoronásak. A lakosság — 1030 fő — nagy része azonban a pécsi gyárak, üzemek és a község között ingázik. Németh István vállalkozik a kísérő szerepére. Elballagunk az iskolába. Valóban jobb sorsra érdemes már az épület. Olajos padlójú, kopott termek. Udvar nincs, két osztály pár Jól áll az iskola és rosszabbul a kultúrház ügye házzal lejjebb, egy napközis terem az óvodában. Az új már más lesz. Nyolc tanterem, szertárak, könyvtár, ebédlő, központi fűtés. — Azt hiszem, munkám egyik legnagyobb eredménye ez az iskola — mondja az igazgató, miközben pallókon egyensúlyozunk az új épületben. Kicsit melegszünk a folyosókra beállított vaskályhánál. Szárítják a falat, ősszel már ide járhat a 180 bicsérdi, zóki és bodai gyerek. „A kultúra háza a község kocsmája volt, egy nagyobb teremmel és abban rozzant színpad". (Részlet a krónikából.) Kerékpáros közeledik. Integetek neki, csúszósán fékez és már nyújtja is a kezét Hetesi János. Tőzsgyökeres bicsérdi, a tsz gépműhely szocialista brigádjának vezetője. A kultúrház előtt vagyunk, ami most is az italbolt mellett van és most sem túl fényűző. De milyen élet folyik benne? — Nem olyan a nívója, hogy vonzó lenne. Nem jó a fűtés, rossz az épület állapota. Pillanatnyilag programot sem igen ad a ház. Pedig a tv lassan unalmassá válik a fiataloknak. Két lányom van, tudom tőlük is. A gyerekek szétszóródnak, de azért alkalmanként szívesen szórakoznának együtt. A szövetkezetnek van egy hagyományos tánczenekara is, igen jó hangulatot csinálnak. Mikor ezeket mesélem Németh Istvánnak, igenlően rábólint: — Munka után hazamennek az emberek. Pécsre se járnak I 1 I1 # £ Az épülő új iskola se színházba, se moziba. A mi mozink is éppenhogy fenntartja magát, pedig a Moziüzemi Vállalat különféle kedvezményes bérletekkel csábította a népet. Van 15—20 arc, akiket mindenhol lát az ember. Könyvtárban, rendezvényeken. A többieket sohasem. — önt mindenki ismeri, nem használna a személyes „agitá- lás"? A több évtized alatt sem sikerült ebben előbbre lépni? — Nem vagyok elégedett, de mit csináljak? Járjam sorra a házakat? Nem tudom mi lehetne a megoldás. Illetve, szerintem, a klubfoglalkozásokra kellene összpontosítáni, ez lehetne a jövő útja. A hímző szakkör is bevált. Klubokra azonban nincs hely. — Ifjúságira sem? — Az MHSZ-szel közösen van egy szobájuk. Kialakult egy „legális” és egy „illegális” KISZ-csoport. A KISZ-en kívüliek csinálták a programokat, szervezetek műsorokat. Most új vezetőségválasztást tartunk. Biztatjuk a gyerekeket, talán felpezsdül az élet. Mert korábban volt irodalmi színpaduk is. Belátom, három évig mi is tehetetlenek voltunk, mindig vártuk, hogy csak helyreállnak a dolgok . . . A könyvtáros, Vasvári Mária nem KISZ-tag, de ehhez a korosztályhoz tartozik. Védőnő Pécsen. Szerdán és vasárnap délután nyitja ki a könyvtárat és az ötezer kötettel együtt várja az olvasókat, azt a négyet-ötöt, aki be-benéz. — Nincsen olyan társaság a mostani alapszervezetben, hogy ezért beléptem volna a KISZ-be. Semmi szervezés, csak fejetlenség. A barátnőmhöz járok magnózni, meg olvasgatok a könyvtárban. Pedig sok mindent lehetrte csinálni, ha valaki vagy valakik megszerveznék. A megfelelő embereket kellene kiválasztani a vezetésre. Hallom, új választás lesz. Talán majd most! . . . Bicsérden felemás a helyzet. Jól áll az iskola és rosszabbul a kultúrház ügye. Egyikben folyik tartalmi munka, a másikban alig. Idén háromszázezer forintot fordíthatnak a művelődési ház felújítására, és így a körülmények is- javulnak majd. De a közösségteremtés, programok összehozása nem elsősorban a felszerelés függvénye . . . Barlahidai Andrea
