Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)

1979-05-15 / 131. szám

6 Dunántúli napló 1979. május 15., kedd Telefonnál Rózsametszés, pázsitlétesítés A legutóbbi telefonügyele­iünkön a város és a hétvégi házak parkosításával, magán­kertek művelésével, gyümölcs- termeléssel stb. kapcsolatos kérdésekre adtak választ a je­lenlévő szakemberek. Néhány fontosabb kérdést és az adott választ az alábbiakban közöl­jük. KÉRDÉS: Bokorrózsát hány szemre és mikor kell metszeni? Piszter Valéria, a Pécsi Ker­tészeti és Parképítő Vállalat parképítő és fenntartó üzem­vezetője a következőket vála­szolta: — A metszés igen fontos művelet, melyet nagyon meg­fontoltan kell végezni, — a rózsa ápolása között első he­lyen szerepel. A metszés tulaj­donképpeni célja a tápanyag­forgalom irányítása. A növényi tápanyagok ugyanis a vesszők­ben mindig a csúcs felé törek­szenek, (a csúcsrügyek hajta­nak ki leghamarabb.) Helyes metszéssel a remontáló rózsá­kat egész nyáron át virágzásra késztetjük. Az egyszer virágzó fajtáknál a tavaszi virágzást gazdagabbá tehetjük. Díszítési célra ültetett rózsákat hosz- szabbra, a vágási célra ültetet- teket rövidebbre metsszük. Metszéskor ügyeljünk arra, hogy a rózsák egyensúlyi hely­zetét ne bontsuk meg. Rövid metszés esetén gyakori a víz­hajtás fejlődése, mely rend­szerint meddő, vagy torz virá­got hoz. A vízhajtások beteg­ségre és kártevőkre igen fogé­konyak. A hosszú metszés elő­nye, hogy amennyiben a tava­szi fagyok következtében a fia­tal hajtások lefagynak, lehető­ség van ismételt metszésre. (Másodszori visszametszés ese­tén a virágzás 1—2 hetet ké­sik.) A metszés ideje február végétől április közepéig tart. Az áprilisi metszés rendszerint későbbi virágzással jár, de ki­sebb a kockázat. Normális időjárás esetén azonban a met­szést már a tél kezdetén el­végezhetjük, főleg ha hosszabb­ra metszünk. A téli metszés előnye, hogy a növények ke­vesebbet szenvednek a téli szelektől, nem törnek össze értékes vesszőik, jobban átte­lelnek, tavasszal egyenleteseb­ben indulnak, — kiegyenlített, gazdagabb virágzást kapunk. — Néhány általános érvé­nyű szabály: a beteg, sérült ágakat mindig távolítsuk el. A bokor közepén lévő, vagy be­felé álló vesszőt vágjuk ki. Az elöregedett részeket és a vad hajtásokat tőből távolítsuk el. A metszést mindig ferdén, hegyesszög alatt, szorosan a rügy felett végezzük úgy, hogy a rügy mindig a metszés ma­gasabbik oldalán legyen. A legfelső rügy mindig arra néz­zen, amerre az új hajtást ne­velni akarjuk. A rügy felett ne hagyjunk csonkot. KÉRDÉS: Hogyan kell pázsi­tot létesiteni, mikor kell vetni és öntözni? Kalla Gábor, a Pécsi Kerté­szeti és Parképítő Vállalat zöldterület gazdálkodási osz­tály vezetője válasza: — A kert fő alkotó elemei a fák, cserjék, virágok, csak szép, összefüggő pázsitfelület esetén nyújtják a kívánt hatást. A friss, szép, zöld pázsit meg­nyugtató hatással van az em­ber idegzetére, kellemes ha­tással lelkivilágára. Az öntözött pázsit portalanító hatása felül­múl minden burkolatot. Meg­felelő talajelőkészítés után fű­magvetésre alkalmas az év bármely időszaka, a téli hóna­pok kivételével. A kora tavasz- szal (március, április, május) vetett fű a nyári szárazság idejére kétszer kaszálható, jól elbokrosodik, jobban bírja a nyári forróságot. A nyári hóna­pokban (június, július, augusz­tus) csak akkor vessünk, ha a rendszeres öntözés biztosított. A kora őszi vetés (augusztus vége, szeptember) a legjobb, mert az őszi csapadék a ma­got a földben találja és a téli fagyokig a fű jól megerősödik) A késő ősszel vetett fű télen könnyen kifagy. Október köze­pétől már nem ajánlatos fű­magot vetni. A fűmagvetést házikertben kézzel végezzük, 1 négyzetméter területre 3—4 deka (kereskedelemben kapha­tó) fűmagkeverék felhasználá­sával. Ha a napi középhőmér­séklet eléri a 10—15 C fokot és a talajnak megfelelő a ned­vességtartalma, a fűmag 8—10 nap alatt kikel. Amint a fű el­éri a 6—8 centiméter nagy­ságot (3—4 hét) azonnal ka­száljuk, mert ezzel elősegítjük a fű bokrosodását. (Folytatjuk) Apróság és emberség Olyan könnyű elrontani egy napot. Oiyan könnyű megszo- morítani egy napunkat. A fur­csa talán az, hogy néha még tűnődni is kell rajta: vajon mitől keseredett meg a szá­junk íze. Mintha a gyülekező időtörmelék alól estére már nehéz és fárasztó lenne elő­kotorni napjaink bántó moz­zanatait. Csak a kellemetlen, szoron­gató érzés marad — az ok után már nyomozni szükséges. Arcok, kézmozdulatok, hang­foszlányok segíthetnek. A reg­geli látvány egy rémült szem­pár felidézésétől élesedik meg az emlékezetben. A vá­rosból kivezető Tolbuhin út közepén — a gyalogátkelő­hely zebráján — iskolatáskás, öklömnyi fiúcska álldogál; előtte és mögötte ömlik a te­herautó-, személygépkocsi­áramlat. ötven, száz gépkocsivezető húz el szenvtelenül, hideg arccal a betoncsík foglyává vált hét—nyolcéves gyermek előtt. Ha nem a zebrán áll­na, akkor is ijedten kérdez­ném: hát a szív odabenn, emberek, a szív befagyott, nem mozdul? ' Menekülő anya rebben elém. Gyermekkocsijával sza­ladt át a zebrán, két apró­ság kapaszkodik a szoknyá­jába. Zsiguli vágtatott felé­jük — még egy kis gáz, hadd ijedjen meg az a merész család — aztán egy gúnyos haháta az életüket mentők felé: mit érne enélkül maga az ijesztés? Sokat hallunk mostanában a közlekedési morálról, az au­tósmorálról. Vajon csak erről lenne szó? Nem hiszem, hogy az au- tósmorál külön előfeltételhez lenne kötve, hogy elválasztva lehetne vizsgálni a viselkedés általános normáitól; nem hi­szem, hogy létezik külön au­tós- és külön emberi erkölcs. Fel sem tudom tételezni, hogy valaki, aki a volán mellett ki­vetkőzik emberségéből — na­ponta esetleg többször is —, csak az autóban vadulna meg. Éppen így viselkedne akkor is, ha gyalogosként je­lenne meg az utcán, kötöz- ködne az áruházban, lökdö­sődne az autóbuszon. Nem hiszem, hogy az autós­morál mellett létezik külön gyalogosmorál. Csak emberi erkölccsel, magatartással szá­molhatunk, amely egyaránt megérthető két lábról és négy kerékről. A tévedések — azt hiszem — éppen abban találnak fogózkodót, hogy ennek az általános emberi morálnak a határait próbál­ják leszűkíteni, s ezáltal a fe­lelősséget elhárítani. Az úttest talán túlzottan a szemünk előtt van, talán ép­pen ezért háborodunk fel minden kirívó eseten.- kapu ­AZ UTAKON A gyalogosok védelmében (2.) A forgalomszabályozást végző hatóságok feladatai sokrétűek. Nekik is figyelembe kell venni a gyalogosok igényeit és össze kell egyeztetni a járművek moz­gási szabadságával. A gyalo­gosok bíznak a forgalomszabá­lyozást végző hatóságok tevé­kenységében. Ez a bizalom né­ha követelő formában nyilvá­nul meg. Követelik a járművek forgalomkorlátozását, minden útkereszteződéshez „zebrát”, vagyis elsőbbségi jogot tele­püléseken belül. Az ellentábor, a járművezetők szemlélete sze­rint az úttest az autóké és nem a gyalogosoké. Azért ül az autós a kocsijába, mert gyor­san akar célhoz érni, de ebben a gyalogosok akadályozzák. Valóban nem lehet minden út­elágazáshoz és útkereszteződés­hez zebrát festeni, nem lehet a sebességet mindenütt korlá­tozni táblákkal, de nem szabad a kanyarodó járművel a gya­logos elsőbbségét gumicsikor- gásos kanyarvétellel megsérte­ni, vagy a kijelölt gyalogos átkelőhelyet figyelmen kívül hagyva, hatvankilométeres se­bességgel azon áthaladni. Ez utóbbi már az ellenőrzés kate­góriájába tartozik. A forgalomszabályozók fel­adata, hogy a kijelölt gyalogos átkelőhelyet olyan pontra tele­pítsék, ahol még kisebb emberi hibák nem okoznak tragédiát. Ezért kijelölt gyalogos átkelő­hely csak ott létesíthető, ahol a jármű vezetője azt teljes ter­jedelmében látja, legalább hatalább hatvan méterről, an­nak elérése előtt. Nem létesít­hető bukkanóban, kissugarú ívekben, fasor, épület, tömeg- közlekedési járművek megállói előtt stb. A kijelölt gyalogos átkelőhelyet, rossz látási viszo­nyok között, annak teljes felü­letén meg kell világítani. A nagyforgalmú gyalogos átkelő­helyeket pozitív kontrasztot adó fénysűrűséggel kell ellátni úgy, hogy az útvonal többi részétől elütő színű legyen annak meg­világítása. Figyelmeztető jelzé. seket, amennyiben szokatlan helyen - például a közút által elválasztott településeknél, az út külsőségi szakaszán — levő kijelölt gyalogos átkelőhelynél, sárga villogó fénnyel kell fel­hívni a járművezető figyelmét a gyalogos áthaladás lehetősé­gére. A fentieken kívül a gyalogos átkelőhely jelzőlámpával is védhető. Ezt a módszert a gya­logosok egyrésze nem kedveli, mert rövidnek tartja az áthala­dási zöld időt. Biztosítható a gyalogos át­kelése különszintű keresztező­déssel, alul- vagy felüljáróval. Ezen kívül létesíthető gyalogos átkelőhely lrülönleges intézke­dés nélkül, de a kellő megvi­lágítás rossz látási viszonyok között itt is indokolt. Átkelhet a gyalogos kijelölt gyalogos átkelőhely nélkül is a KRESZ- ben előírt módon. Ilyen helye­ken átkelő gyalogosok bizton­ságos átkelésének elősegítése érdekében a ferde parkolást célszerű bevezetni, mert így kisebb a valószínűsége, hogy a gyalogos váratlanul lelép a járdáról. Autóbusz megállók át­helyezése a kereszteződés után, szintén a gyalogosok védelmét szolgálja, hiszen így kisebb c valószínűsége, hogy a gyalogos az induló autóbusz előtt akar átkelni, vagy hogy jármű kerül elé az autóbusz mögül. Komoly szerep vár az ellen­őrző hatóságokra. A gyalogos átkelőhely tiszteletére rá kell szoktatni, ha kell szankciókkal, a járművezetőt. Kardos Imre .»a: Még április 13-án történt az a tragikus baleset Dunaújváros külterületén, amelynél egy mikrobusz áttért az úttest bal oldalára és összeütközött a vele szemben közlekedő autóbusszal. A karambol következtében a mikrobusz vezetője, valamint öt utasa vesztette életét, s a buszon utazók közül is tizenhatan megsérültek. Felvételünk a szörnyű baleset színhelyén ké­szült, és az összetört járműveket mutatja. Fotó: Kadlicskó József Milyenek a magyar motor­olajok? Körülbelül 6000 tonna kenő­olaj. Ennyit használtak fel ta­valy Magyarországon a sze­mélygépkocsik motorjának ola­jozására. Ebben a mennyiség­ben külföldi és hazai olajok egyaránt szerepelnek. Van olyan autótulajdonos, aki az AGIP-ra esküszik, mások a Shell-re, sokan a Castrolra. És a hazai termékek? Használa­tuk indokolatlanul háttérbe szorul. Mi lehet enek az oka, és valójában milyenek a ma­gyar motorolajok? — faggat­tuk a kérdés egyik szakértőjét, Kelecsényi Lászlót, a Nagynyo­mású Kísérleti Intézet tudomá­nyos munkatársát. — Mindjárt az elején le kell szögeznem — mondta a szak­ember —, hogy a hazai ola­jok semmivel sem rosszabbak a külföldieknél, ezt a kenés­technikai kísérleteink is bizo­nyítják. A kenőolaj használ­hatóságát az adalék határozza meg, amit tőkés importból fe­dezünk. A nyugati származású adalékkal dúsított magyar mo­torolajok ugyanolyan jó tulaj­donságúnk, mint sokkalta nép­szerűbb külföldi társaik. — Sötét színű, túlságosan habzik, gyakrabban kell cse­rélni — szokták monplani a hazai kenőanyagokról. Az imént felsorolt jellemzők meghatá­rozzák-e az olaj minőségét? — A kenőolajoknak két jel­lemzőjük van: a viszkozitásuk és a teljesítményszintjük. A té­len is, nyáron is használható magyar termékek mindkettőt tekintve állják a versenyt a nyugati társaságok készítmé­nyeivel. Az, hogy például az MSE-olaj nem olyan világos színű, mint mondjuk a Cast- rol, csak azzal magyarázható: a lebegtető anyag nyomán a finom szennyeződések lebeg­nek benne. Ez nem baj, arról nem is beszélve, hogy a zalai nyersolaj már friss állapotában jóval sötétebb, mint a másik. A habosodás sem a rosszabb mi­nőséget jelenti, csupán azt, hogy télen a nedvesség hatá­sára az olajból kiválik vala­milyen alkotórész, attól lesz habos. Ami a gyakoribb olaj­cserét illeti, emiatt sem lehet elmarasztalni a hazai kenő­anyagokat. Az autógyárak elő­írásai általában 5—10 ezer km-es használatról beszélnek, ami mögött 100—200 százalé­kos tartalék is van. — A nyugati olajtársaságok már 150—160 ezer km-t kibíró olajokat reklámoznak. Lesz-e mostanában hasonló strapabí- rású magyar olaj? — Két-három éven belül a magyar ipar is előállít már ilyen hosszú életű olajokat. — hl — A pedagógus közlekedési ön­kéntes rendőrök harmadik or­szágos tanácskozását tartották május 10—11-én Hajdúszobosz­lón. A konferencia témája az ifjúság közlekedésre nevelésé­nek hatékonyabbá tétele volt. A kétnapos tanácskozás záró­akkordjaként jutalmakat, kitünte­téseket adtak át a kiemelkedő munkát végzett pedagógusoknak. Baranyából Nyéki László, a Gyár­városi Általános Iskola igazgató- helyettese, önkéntes rendőr­parancsnok a Haza Szolgálatá­ért Érdemrend arany fokozatát vette át. + A Pécsi Postaigazgatóság Gép­jármű Szállítási Üzemének II. Kákóczi Ferenc és Petőfi Sándor szocialista brigádjai társadalmi munkában elkezdték a pécsi köz­lekedési park bővítését. Az új terüjet egy óvodai mini közle­kedési park lesz. + A British Leyland autógyár már készíti jövő évi mini modell­jét, amely kissé hosszabb és szélesebb, mint az eddigi, kül­sejével a Fiesta és a Golf ,,há- zasitására” emlékeztet. Az új modell elsőkerék-meghajtású, ke­resztben elhelyezett motorja 0,9— 1,5 literes. Gyártásának megkez­désével nem szüntetik meg az eddigi típusokat sem. + Az MKBT tájékoztatása szerint ebben az évben 1959 új gépjár­művezető vehette át vezetői en­gedélyét. Elgondolkoztató azon­ban, hogy ugyanebben az idő­szakban 322 vezetői engedélyt vontak vissza, 255-öt például it­tas vezetés miatt. Pécs-baranyai utakon A baranyai utakon május 15-től május 22-ig az alábbi útszakaszo­kon végeznek építési munkálatokat. A 6-os számú budapest—pécs— barcsi főközlekedési úton Mecsekná- dasd és a völgyhidak között a vas­beton korlátokat korszerűbb acél­szalag korlátra cserélik ki. Ugyan­ezen főközlekedési út pécsi átkelési szakaszán a Magtár utca lezárása miatt május 21-től június 22-ig a Magtár utcába a balra nagy íves forgalmat engedélyezik. A Magtár utcából kifelé továbbra is csak kis ívben lehet kanyarodni. A 66-os számú pécs—kaposvári fő- közlekedési úton Komló—Mánfa és Magyarszék között a csomópontok aszfalthengerlési munkálatai folynak, egyben autóbusz megállóhelyek öb- lösítését is elvégzik. A jelzett útsza­kaszon útszűkülettel és sebességkor­látozással kell számolni. A 67-es számú, szigetvár—kapos- vár—balatonlellei főközlekedési úton Boldogasszonyfa térségében aszfalt­szőnyeg-hengerlésre kerül sor, emiatt forgalomkorlátozásra kell számítani. Az 57-es számú mohács—pécsi fő- közlekedési úton a szajki téglagyár­nál lévő híd korszerűsítése megkez­dődik, ezért a forgalom terelőúton bonyolódik. Az 53-as számú pécs—harkány— drávaszabolcsi főközlekedési úton a csarnótai elágazás és a máriagyűdi elágazás közti szakaszon folytatódik az útkorszerűsítés. A hird—mázaszászvári összekötő úton Hosszúhetényben hídkorszerüsí- tést végeznek, hídépítés idején a forgalmat terelőúton vezetik le. Ugyanezen az úton a magyaregregyi strand és Mázaszászvár között jún. közepéig útfelmérési munkák folynak. A bonyhád—dombóvári összekötő úton, Mágocs térségében az aszfaltsző­nyeg-hengerlés befejeződött, ott je- lenleq az útpadkát rendezik. A szűr— szebényi összekötő úton és a szágyi bekötő úton útburkolat-szélesítési mun­kálatok folynak, emiatt a forgalom lassulása várható. A megye úthálózatán folytatódik a hosszirányú útburkolati festés. Fent nevezett személy fo­lyó hó 13-án, 19 óra 35 perckor nem az útviszo­nyoknak megfelelő sebes­séggel vezette gépkocsiját és a 13-as út 13-14. km szelvénye körött a mintegy 3—4 m mély árokba csú­szott. A baleset következ­tében a vele együtt utazó felesége 8 napon túl gyó­gyuló, nem súlyos, fent ne­vezett pedig könnyebb, karcolósos sérüléseket szenvedett. Kovács úr a baleset okát nem tudta pontosan meg­mondani. A dolgok, mint a nagy dolgok mindig, vá­ratlanul történnek és vala­hogy hihetetlennek tűnnek. Esett az eső. Úgy 70-nel hajtott, ami biztonságos­nak tetszett. Egy kocsi él­te utói őket és szorosan a nyomukban maradt. A tü­körből vakítóan verődött vissza fényszórójának fé­nye. Szemből egymást kö­vették a kocsik. Amikor egy kis rés támadt közöt­tük, a másik hirtelen ki­vágódott és előzni kezdett, majd ugyanilyen hirtelen vágott eléjük. Kovács úr ösztönösen félrerántotta a kormányt és leszaladt a padkára. Megpróbálta visz- szakormányozni a kocsit az útra, de az megcsúszott. Ettől megijedt és rálépett a fékre. A kormányt hiába fordította el, az autó már nem engedelmeskedett. Az­tán óriási zökkenőkkel re­pültek valami sötét alagút- bon ... és bokrok közé zu­hantak. Kovács urat a baleset teljesen kiborította. Csak akkor nyugodott meg vala­mennyire, amikor megtud­ta, hogy a laza öv okozta sérüléseket Gizi rövidesen kiheveri. Persze, végződhe­tett volna rosszabbul is. Amikor az autómentő veze­tője meglátta a kocsit, csak annyit mondott: na ez szépen fészket rakott.. . A tárgyaláson a szakértő részletesen fejtegette, szá­mításokra hivatkozva, hogy miként történt a baleset, miben hibázott Kovács úr. Végül pénzbírságra ítélték, mert a leszorítás tényét nem tudto tanúkkal bizo­nyítani. Bár Kovács úr szá­mára nem volt érthető, hogy miként dönthetett vol­na helyesen a másodperc tört része alatt, amikor eh­hez a szakértőnek is hosz- szadalmas okfejtésre volt szüksége, mégis maradandó tanulságokat szerzett. Megjegyezte, hogy soha­sem szabad fékezni, ha a kocsi megcsúszik, hanem a csúszás irányába történő kormányzással és a gázpe­dál kezelésével kell egye­nesbe hozni. Azt is megta­nulta, hogy az öv Csákok­kor véd, ha helyesen hasz­nálják, mert a laza öv sé­rüléseket okoz. Amikor már kiheverték a kellemetlen élmény utóha­tásait, Kovács úr egy társa­ságban mesélte a történte­ket. Gizi csak annyit fű­zött hozzá, hogy repülni már tudnak, de a leszál­lást még gyakorolni kell. Búsbarna László

Next

/
Thumbnails
Contents