Dunántúli Napló, 1979. május (36. évfolyam, 118-147. szám)

1979-05-15 / 131. szám

2 Dunántúli napló 1979. május 15., kedd Ma este ifjúsági vitamíísor a tv-ben A telefonszám : I 1-849 Mi a véleménye a punk-ról, a csövesekről? Hogyan olda­ná meg a munkásszálláson élők gondjait? Vannak-e Ma­gyarországon szexuális prob­lémák? E három témakörben fejtheti ki nézeteit — ha sze­rencséje van — nagyon sok televíziónéző a ma este sorra kerülő ifjúsági vitaműsorban. A televízió budapesti, pécsi és szegedi stúdióinak együtt­működésével 19 órakor élő cdás kezdődik a 2. műsoron. Még a híradó előtt tv-filmet láthatunk a Beatrice-együttes egyik koncertjéről, majd ké­sőbb egy szegedi munkásszálló hétköznapjairól. A műsor alatt 'bárki felhívhatja a 11-849-es telefonszámon a stúdiót, és személyesen is be lehet ko­pogtatni a Sörház u. 8. aj­taján. A műsor vitavezetője Budapesten Horvát János, Pé­csett Gombár János, Szegeden Déri János. Egyszerűbb eljárás Tavaly Baranyában csaknem másfél millió forint értékű gyógyászati segédeszközt vettek igénybe az arra rászorulók. , A betegeknek szükséges mankók, gumiharisnyák kiváltása és át­vétele az idén tovább egysze­rűsödik. Május elsejétől már nemcsak Mohácson, Siklóson, Komlón, hanem Pécsett, az újmecsekalji rendelőintézetben is orvosi javaslatra helyben szolgáltatják ki térítés ellené­ben a gyógyászati segédesz­közöket. Ugyancsak könnyítés, hogy június 1-től a már alkalmazott pécsi és komlói gyakorlathoz hasonlóan Mohácson is a te­metés intézésekor egyidejűleg elszámolják a temetési segélyt, tehát annak kiutalása miatt nem kell a Társadalombiztosí­tási Igazgatóságnál vagy az üzemi kifizető szerveknél meg­jelenni. MSZBT­vetélkedő A baranyai MSZBT tagcso­portok vetélkedőjének megyei döntőjét rendezték meg tegnap délután Komlón, az 501-es szá­mú „Csizmazia Gyula” Szak­munkásképző Intézetben. A Moszkva, az olimpia városa címmel meghirdetett vetélke­dőt a Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság országos elnöksé­ge kezdeményezte. A tegnapi megyei döntőn — melyen a baranyai csapat vett részt — Moszkva jellemzőinek, az eddi­gi olimpiák történetének, ered­ményeinek és politikai kérdé­seknek ismeretéből vetélkedtek a résztvevők. A megyei döntőt a mohácsi Farostlemezgyár csapata nyerte, így ők vesznek részt a területi döntőn. A gyártmányok bemutatása Felolvasóülés a PAB-on Janus Pannonius- kutatások a középpontban Az első kiseposz Szigetvár védelméről Érdekes kérdéseket vetettek fel a kutatók a Pécsi Aka­démiai Bizottság irodalom- és zenetörténeti munkabizottsá­gának tegnap délutáni nyil­vános felolvasóülésén a PAB székházéban. Elsőnek dr. Tóth István előadása hangzott el Janus Pannonius költő, pécsi püspök hiteles képmásainak tárgyában. A kérdés sok vi­tára adott alkalmat napjain­kig, s ezek mind azzal az eredménnyel zárultak, hogy a nagy humcnista költőről hite­les arckép nincs birtokunkban. A Szék- és Kárpitosipari Vállalat mohácsi termékei az Oktatási Igazgatóságon Szép kezdeményezést folytat az MSZMP Baranya megyei Bi­zottság Oktatási Igazgatósága: immár három esztendeje, hogy a Damjanich utcai intézményé­ben Baranya vállalatai, üzemei mutatkoznak be, ízelítőt adva munkájukból. Kitűnő propagan­damunka ez a hallgatók részé­re. Az idei negyedik kiállítást tegnap nyitotta meg dr. Kol- tai Dénes, a kiállításokat szer­vező tanár és Ősi János, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat mohácsi gyárának az igazgató­ja. Az eseményen megjelent Borsos János, az MSZMP Mo­hács városi Bizottságának első titkára. A gyárban folyó termelést az igazgató és Dorogi Zoltán, az üzemi párttitkár ismertette. Míg 1951-ben a jogelődnek számító mezőgazdasági szer- árugyárban a termelési érték 113 ezer forint volt, addig ta­valy ez a szám már 345 millió­ra emelkedett és az idei ter­vek szerint meghaladja a 400 milliót. Mindinkább az expart- székgyártásra kívánnak átállni, hiszen néhány éve ezért is ad­ták át az új üzemet. Az export 1976-ban az össz-termelési ér­ték 20 százalékát, 1978-ban 30 százalékát tette ki, ebben az esztendőben szeretnék elérni a 45 százalékot. Termékeik eljut­nak az NSZK-ba, Ausztriába, Svédországba, legutóbb fran­cia kapcsolatokat is kialakítot­tak. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok vezető bútorgyárosai most ismerkednek a kért min­tákkal és az első jelzések sze­rint kedvező a fogadtatás. Azt akarják, hogy a mohácsi kár­pitos bútorok is kelendőek le­gyenek a nyugat-európai pia­con is, ahogy svéd cégek már ígéretes választ adtak. örvendetes hír a hazai fo­gyasztóknak, hogy a nagytestű kárpitok helyett kisebb mére­tűeket is gyártanak, melyek könnyen, ízlésesen elhelyezhe­tők a panellakásban is. A Pé­csi Ipari Vásáron már kínálják az újdonságokat. A kiállított bútorok, székek, heverők egy hónapon át tekint­hetők meg. Forintcsekket válthatnak a külföldre utazók A külföldre utazó magyar ál­lampolgárok március 1-től — mint ismeretes —összesen 200 forintot vihetnek magukkal, 50 forintnál nem nagyobb cím­letekben. A rendelkezés be­vezetése óta több panasz hangzott el, hogy sok eset­ben ez az összeg kevés a hazautazáskor belföldön fel­merülő költségek fedezetére. Annak érdekében, hogy a 200 forinton felüli költségekre is elegendő pénzük legyen a hazaérkezőknek, az OTP kizá­rólag belföldön beváltható csekket hoz forgalomba. Má­jus 15-től Budapesten minden kerületi OTP-fiókban, vidéken az OTP megyei igazgatósá­gainál legfeljebb 1000 forint értékig 100, 200 és 500 fo­rint címletű csekk vásárol­ható az útlevél bemutatásá­val. A csekkeket a visszaérke­zést követően ugyancsak az útlevél bemutatásával bármely OTP-fióknál vagy az utazási irodák valutavásárlással fog­lalkozó fiókjainál és kiren­deltségeinél lehet beváltani forintra a kiállítás keltétől szá­mított hat hónapon Ereiül. Megnyílt a DOGOZ tanácsadó szolgálata Takarékossági, biztonsági, főzési jótanácsok Budapesten fél évszázada működik a szolgáltatás Két kitűnő receptet tanul­tam tegnap délután. Az egyik ahhoz adott útbaigazítást, ho­gyan lehet takarékos gázfel­használással nagyszerű, három­fogásos ebédet elkészíteni — ennek bővebb ismertetésére most nem vállalkozhatok — a másik receptet készséggel bo­csátom az érdeklődők rendel­kezésére. Röviden ennyi az egész: végy egy korszerű gáz­készüléket (tűzhelyet, konvek­tort, vízmelegítőt) és a világ Bemutatkozás a szülővárosban Két pécsi fiatalember adott szerdán este sikeres koncer­tet a Liszt-te rém ben, Ligeti András hegedűművész és a zongorán közreműködő Jan- dó Jenő. Pécsiek, noha nem Pécsett élnek, hiszen 17, illetve 16 éves korukban elkerültek szü­lővárosukból; Budapestre mentek a Zeneművészeti Főis­kolára, melynek most már ta nárai. Jandó Jenő néhány éve már fellépett Pécsett, Ligeti Andrásnak ez volt az első, Filharmónia szervezte koncert­je itt. — A családon túl ideköt bennünket, hogy Pécsett kezd­tük a zenélést. Tanáraink, Gráf Tildy, Gyermán István, Ligeti András és Jandó Jenő' Pécsett illetve Polgár Marianne és Weidinger tanár úr indított el bennünket ezen az úton, s sokat köszönhetünk nekik. — Furcsa érzés itt, ebben a városban fellépni. Nem azért, mert a Liszt-terem a legfonto­sabb hangversenyterem a vi­lágon, hanem mert itt szület­tem — mondja Jandó Jenő. — Ez egy olyan érzelmi plusz, amit nem tudok megfogal­mazni, de létezik. Talán mert gyerekkori ismerősök is ülnek majd a teremlaen, mert soku­kat ismerem ... — Nekem is más érzést je­lent itt fellépni, mint bárhol másutt, noha mindenütt izga­lommal állok ki a pódiumra — mondja Ligeti András. — Nem, vizsgadrukkot nem ér­zek, talán mert olyan sok idő elteltével először hallanak. Ha évente koncerteznék itt, akkor jobban izgulnék, hiszen ak­kor tudná lemérni a közön­ség, hogy mennyit fejlődtem egy év alatt. — Egyéves komoly munka eredménye a koncert, amely itt hangzik el először — mond­ja a zongorakísérő, Jandó Je­nő. — Tizenöt éve, hogy együtt játszunk Andrással, így már ismerjük egymás erényeit és hibáit is, az összehangolódás így nem okozott külön gondot. Terveiről elmondotta Ligeti András, hogy diplomakoncert­re készül, és idén is részt vesz a pécsi zenei tábor mun­kájában, szeptem Ererben pe­dig Görögországban turnézik. Jandó Jenő a közeljövőben rövid franciaországi, majd augusztusban japáni túrnéra készül. A csalódnak szentelt pár nap és a szerda esti koncert után a két művész ismét út­rakelt, hogy szülővárosuk ne­vét is öregbítsék az ország­ban, a világban. (bódé) minden kincséért se használd másképpen, mint ahogy azt a műszaki leírás, a biztonsági szabályok előírják. Ezekre a tájékoztatásokra a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat jóvoltából tehettek szert azok a meghívot­tak, akik részt vettek a gáz­készülék bemutató és tanács­adó szolgálat tegnap tartott megnyitóján. Pécsett, a Kossuth Lajos utca 34-ben, ahol ko­rábban a Baranyaker árusító- és mintaterme volt, ma reggel 8 órától kezdve sokoldalú ta­nácsadó szolgálat segíti a je­lenlegi és jövőbeni gázkészülék­tulajdonosokat a takarékos és balesetmentes üzemeltetésben. A szolgálat nemcsak a gázké­szülékek fajtáinak, tulajdon­ságainak, takarékos kezelésük­nek megismertetését tűzi ki cé­lul, hanem főzési tanácsadás­sal, főzőtanfolyamok szerve­zésével is segítségére igyekszik lenni a háziasszonyoknak. A tegnapi megnyitón ebből is ízelítőt adott a Fővárosi Gáz­művek idelátogató stábja. Si­kerük egyik titka, hogy 50 éves hagyománya van Budapesten a tanácsadó szolgálatnak. Mától kezdve tehát 8-tól 16.30-ig, naponta díjtalan fel­világosítással, vezetékes és pb- gáz ügyekben mindenkinek rendelkezésére áll a DDGAZ pécsi ügyfélszolgálata. K. Gy. Portréjának felkutatása azon­ban ugyanúgy izgalmas lehet, mint volt Petőfi egyetlen hi­teles, fennmaradt arcképének azonosítása. Hasonlóan titok övezi Janus Pannonius sírhe­lyének kérdését is — erről és a feltételezhető sírhelyekről Boda Miklós tartott előadást. Az 1480-as évek elején ugyan­is Mátyás király engedélyével hazahozták Pécsre Janus földi maradványait Zágráb mellől. S itthon díszes kőkoporsóban temették el. A pécsi Székes- egyház északi oldalán folyó kutatások remélhetőleg köze­lebb viszik majd a kutatókat e kérdéshez. Végezetül egy kevéssé ismert irodalmi mű­ről számolt be Molnár Imre, Szigetvár történetének kuta­tója: Schesaeus Keresztély, 16. századi erdélyi szász huma­nista írta meg ugyanis az el­ső irodalmi értékű latin nyel­vű kiseposzt Szigetvár hősi védőiről. G. O. Pécsi női kórus a Nemzeti Galériában Immár második alkalommal május 13-ra kapott meghí­vást a Janus Pannonius Női Kórus a Budavári Palotában levő Nemzeti Galéria VASÁR­NAPI KÓRUSMUZSIKA című sorozatában történő közremű­ködésre. Az impozáns, törté­nelmi levegőjű környezetben, ahol ezekben a hetekben töb­bek közt Munkácsy, Székely Bertalan, Benczúr képei lát­hatók, népes magyar és kül­földi hallgatóság előtt lépett pódiumra a pécsi együtes. Az ünnepi rézfúvós fanfárok szig­nálja vezette be a koncertet. Az első részben a nemrég alakult Solymári Gyermekkar mutatkozott be Szokolay Bálint (Szokolay Sándor Kos- suth-díjas zeneszerző édesap­ja) vezényletével. Az Áfész nőikar egy rene­szánsz mű kivételével kortárs magyar mesterek műveit éne­kelte Ivasivka Mátyás vezeté­sével. Két olyan kompozíció is elhangzott, mely a most másfél évtizedes énekkarnak készült. Jancsovits Antál, a Győri Filharmonikusok kar­mestere bibliai szövégekre írta Énekek éneke című sorozatát, Karai József Töredékek a muzsikáról című új alkotása, Babits, Fodor András és Rilke soraira készült. Ez utóbbi kom­pozíciót maga az Erkel-díjas zeneszerző kísérte zongorán. A most 76 esztendős, egykori pécsi konzervatóriumi igazga­tó, Takács Jenő ókínai versekre írt sorozatából két té­tel hangzott el Weöres Sán­dor fordításában. A nőikar, mely finnországi turnéra ké­szül, északi testvéreink legje­lesebb zeneszerzője, Sibe­lius Finnfandia-himnuszát énekelte eredeti nyelven — záró darabként. Kedves színfoltja volt a délelőtti koncertnek a befeje­ző összkari darab; a solymári gyermekkórus és a pécsi női­kar Szokolay Sándor Miniatűr­kantátájából a Hajnalköszön­tőt énekelte a szerző édesap­ja vezényletével. Záró-akkord­ként az Áfész kórus felvonult a kupola alá, s a páratlan akusztikájú helyen Tillai Aurél egyik spirituálé-feldolgozását énekelte. A Szózat és Kodály Huszt- já bó | idézett tématöredékek fúvós-hangzataival ért véget a lelkes hangulatú hangverseny. Horváth Éva

Next

/
Thumbnails
Contents