Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)

1979-04-11 / 99. szám

1979. április 11., szerda Dunántúli napló 3 Egységes szemlélettel* Hatékonyabban... Üzemegészségügy Közel kilencvenezer ember ellátására hivatott megyénk üzemorvosi hálózata IV I em is olyan régen az üzemorvos még stá­tusának elismeréséért küzdött. Mára megfordult a kocka: az üzemorvos az orvostársadalom elis­mert tagja lett, s mi ta­gadás, egyre többet vá­runk tőle. Azt, hogy a foglalkoztatottak egész­ségét, munkaerejét, fizi­kai-szellemi frisseségét segítsen megőrizni, vagy az elvesztett produktivitási képességet visszaszerez­ni. Az üzemorvosi hálózat fele­lősségéről beszélgettünk szer­kesztőségünkben. Beszélgető partnereink: dr. Bank József, a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat egészségügyi szolgálatá­nak vezetője, dr. Berki László, a Megyei Kórház Rendelőin­tézet főigazgató-helyettese, megyei üzemi főorvos, dr. Dá­nos László, a komlói kórház üzemegészségügyi főigazga­tó-helyettese és dr. Plechl Ágota, Pécs város üzemi fő­orvosa. — Az egészségügyi integ­rációs törekvések 1977. január 1-től megyénk üzemorvosi há­lózatát egy szervezetté ková­csolták, az egységes irányítást a Megyei Kórház Rendelőin­tézet feladatává tették. Dr. Berki László: — Megyénkben az elmúlt évek folyamán egyre több üzemnél, vállalatnál, gazdasá­gi egységnél ismerték fel az üzemi rendelők létrehozásá­nak szükségességét, az üzem­orvos gazdasági termelő mun­kát befolyásoló szerepét. Az üzemorvos az egészségügy el­ső vonalában tevékenykedik, elsődlegesen preventív fel­adatokat lát el. E preventív feladatait az adott üzem-gyár termelési mechanizmusa, tech­nológiája határozza meg. De természetesen kiveszi részét a gyógyító, gondozó munkából is. Magára hagyni nem sza­bad. Szükséges volt tehát, hogy a megyénkben működő, szaporodó számú üzemorvosi szolgálatokat egységes irá­nyítás alá vonjuk, a szerveze­tet áttekinthetőbbé, ütőképe­sebbé tegyük, segítsük őket, ha kell szakmai, ha kell egyéb vonalon is. Dr. Dános László: — E törekvés haszna néhol már lemérhető. Persze, az in­tegrációt nem lehet befejezett ténynek tekinteni. A Mecseki Szénbányák jó hírű, sokéves tapasztalatokkal ( rendelkező üzemorvosi szolgálata a kom­lói kórház közvetlen irányítása alá került Komló város többi üzemorvosával együtt. Már most elmondhatom: egyezte- tettebb lett a munka a meg­előzés, a gyógyítás terén, a lehetőségekhez képest csök­kentettük a párhuzamosságo­kat, csökkent a vizsgálatok száma. A kórház kitűnően felszerelt laboratóriuma pedig minden üzemorvos rendelkezé­sére áll. Az eszközeinket ha­tékonyabban tudjuk kihasznál­ni, e rendszerben jól jár a be­teg, jól jár az orvos is. — Az üzemorvosok számát, az üzemorvosi szolgálat szer­vezettségét tekintve Baranya valahol az élen van, s ezt örömmel fogalmazzuk meg. Jelenleg a megyénkben dol­gozó üzemorvosok hány em­bert látnak el? Dr. Plechl Ágota: — Közel 85—90 ezer ember ellátására hivatott a szolgálat egésze. Baranyában 52 főfog­lalkozású üzemorvos van, s. számottevő a mellékfoglalko­zású üzemorvosi létszám is. Nagy előrelépés ez, ha mond­juk úgy 10—15 ev távlatából nézzük. Különösen Pécsett erő­södik az üzemorvosi terület. Kézenfekvő: a megye nagyobb ipari üzemei itt találhatók. Pécsett jelen pillanatban 39 üzemorvosi rendelő van, több­ségükben aránylag jól van­nak felszerelve, jó munkakö­rülményeket nyújtanak. De maradéktalanul még így sem lehetünk elégedettek, hiszen az üzemorvosi hálózat növe­kedésével az igények is meg­nőttek. Pécsett hát üzemorvos hiányzik, s még így is több beteg jut egy orvosra, mint azt az országos normatívák előírják.- Az idén január 1-től Ba­ranya 42 óra fejlesztést ka­pott, Így összességében 477 órás üzemorvosi rendelési idő­vel számolhatunk. Jól hasz­náljuk-e ki ezeket az órákat? Dr. Berki László:- Többé-kevésbé. Az orvo­sok az elmúlt évben hozzá­— A munkahelyi ártalmak köre egyre bővül, s a szilikó­zis mellé felzárkózik a zajár­talom, a vibrációs ártalom, egyre több a mozgásszervi pa­naszokkal jelentkezők száma. Dr. Berki László: — Sőt, megyénkben egyre nő azon dolgozók száma - főleg a mezőgazdaságban —, akik különféle, egészségre káros vegyi anyagokkal dolgoznak. Az üzemorvosi hálózatnak itt is sok a tennivalója. Több be­tegségcsoportnál megoldot­tuk az előzetes és időszakos vizsgálatot, az üzemorvos ki tudja szűrni a beteget. Rövi­desen megkezdünk egy felmé­rést a KÖJÁL illetékeseivel, amelynek feladata feltérképez­ni a zajos munkahelyeket, megnézni, hogy Baranyában milyen tömeget érint ez az ártalom. A gondozás itt, és főleg a vibrációs betegségek és a kémiai ártalmak vonalán akadozik. Jó volna a fekvő­beteg-hátteret is bővíteni. A mozgásszervi betegek számá­ra fekvőbeteg-háttérként ott a Harkányi Kórház rehabilitációs osztálya, az urán- és a szén­— Ez így is van. Türelmet­len kívánságai a megelőzés szándékából fakadnak. Tudja, ha bizonyos betegségcsopor­toknál nem tudunk megálljt parancsolni kellő időben, csak a beteg, rokkant emberek szá­ma szaporodik. Az üzemorvos életközeiben dolgozik, ő van legközelebb a termeléshez, ő látja talán a legtisztábban a gondokat. Amit vállalt, sze­retné megoldani. Ma a vibrá­ciós ártalmak, a zajártalmak és a kémiai ártalmak frontján van a legtöbb tennivalója, s reméljük, hogy az integráció, az egyes egészségügyi intéze­tek közötti jobb kapcsolatok és az egységes vezetés segí­tenek a megoldásban. — A bányászatban hama­rosan kezdődik a mélyműve­lés, amely feltehetőleg eddig ismeretlen helyzetet teremt. . ■ Dr. Bank József: — Számolunk a mélybányá­szatból eredő gondokkal, s vannak elképzeléseink. Már arról beszélünk, hogy rövide­sen amolyan „űrutas-vizsgála- toknak" kell az embereket alávetni. Eddig hazánkban mélybányászat még nem volt, tapasztalataink nincsenek. így aztán a józan észre támasz­kodva próbálunk felkészülni, a szolgálatot felkészíteni. Sze­retnénk egy központi gondo­zót létrehozni, az egészség- ügyi szolgálatunkat bővíteni. Ugyanakkor segítségül kell hívnunk a tudományos intéze­teket is. öröm számunkra, hogy a Pécsi Orvostudományi Egyetem felkészült arra, hogy hazánk bányaegészségügyének gazdájává legyen, hogy a speciális gondok megoldá­sát magára vállalta. * Dr. Dános László: — A szénbányák üzemorvosi szolgálata is szorosan együtt­működik a POTE intézeteivel, az élettani, a biológiai és a kórélettani intézetekkel. Ügy vallom, hogy az üzemorvos, ha szereti munkáját és szívvel- lélekkel csinálja, akkor előbb- utóbb bizonyos tekintetben a tudományos munka felé hajlik. S tapasztalatai egy részét — éppen helyzeti előnyéből fa­kadóan — mások javára is igyekszik kamatoztatni. — A baranyai üzemorvosi hálózat tehát két nagy fel­adat előtt áll. Egyrészt bizo­nyos fejlesztésekkel alapvető gondokon kell úrrá lenni, másrészt jó szervezéssel a meglévő kapacitást kell job­ban kihasználni. Dr. Berki László: — Pontosan így van. Feltér­képezzük még az idén tenni­valóinkat, programot készí­tünk meglévő eszközeink haté­konyabb kihasználására. Re­mélem, hogy az üzemorvosok szemléletének közelítését segí­ti az Országos Munkaegész­ségügyi Intézet. Úgy értesül­tem, hogy az üzemorvos és a körzeti orvos feladatainak pon­tos meghatározása az intézet idei munkatervében szerepel. Szeretnénk az üzemegészség­ügyet oly módon megrefor­málni, szervezetét oly módon átalakítani, hogy minél ütőké­pesebb legyen, egyre növekvő feladatait minél színvonala­sabban tudja ellátni. Kozma Ferenc A Pécsi Dohánygyár üzemorvosi rendelőjében vetőlegesen 400 000 vizsgála­tot végeztek, feladataikat jól látják el. Az eszközölr kihasz­náltsága nem a legjobb. Csak példaként. Sok üzem-gyár szerzett be saját fizikoterápiás berendezéseket, kezelő gépe­ket. A közelmúltban végez­tünk egy felmérést, s szomo­rúan állapítottuk meg: e gé­pek kapacitásának'alig 10—15 százalékát tudják kihasználni. Dr. Bank József:- Nehéz két rendelőt mu­tatni, ahol azonos elvek alap­ján dolgoznak. Ebből faka­dóan sok az üresjárat, sok a párhuzamosság. Az Országos Munkaegészségügyi Intézet­től várnánk, hogy kidolgozzák azt a módszertani, hatásköri útmutatót, amely az egységes szemlélet kialakításának döntő láncszeme lenne. Nincs je­lenleg az alapellátáson belül szétválasztva az sem, hogy mit csináljon, meddig menjen el az üzemorvos, és mit csi­náljon a körzeti orvos. bányák pedig a sikondai sza­natóriumra építhetnek. A lég­úti betegségek kivizsgálása és .gyógyítása szempontjából ideális lehetőségeink vannak a tüdőgyógyintézetben. Dr. Bank József: — A MÉV éppen a közeli napokban ír alá a Megyei Kórházzal egy együttműködési szerződést, amely e speciális ellátások terén visz előre. Több orvosunk az Orr-, Fül-, Gégeklinikán audiológiai alapképzésben részesült. Szó van a további együttműködés­ről is. Szeretnénk végre kilép­ni a „bűvös” zajkörből. A vál­lalat vezetőinek segítségével remélhetőleg rövidesen olyan megoldást találunk, amely nemcsak a MÉV számára, ha­nem az egész megyénk szá­mára kamatoztatható.- Az üzemorvos — úgy hírlik - sokszor elégedetlen? Dr. Plechl Ágota: Forradalmárok példaképe Zalka Mate A terueli csatában, Huescá- nál hősi halált halt Zalka Máté — vagy Lukács Pál tábornok — Spanyolországban nyugodott. Mondhatnánk úgy is: annak az országnak a földjében, amely­nek szabadságáért vérét ontot­ta, életét adta. Csakhogy ezzel keveset mon­danánk. Hogy ki volt ő, az író, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom harcosa, a legendák hőse, azt nehezen le­hetne röviden kifejezni, mert ennek a szónak: internaciona­lista, nincs pontos magyar meg­felelője. „Aki a szocialista for­radalom ügyéért hazájától tá­vol, más néppel együtt harcol” — így a szótár, de talán ez sem mond el mindent. Jorge Semprun Nagy utazás­ának főhőse, egy másik hivatá­sos forradalmár, egy „igazi” vörös spanyol, aki a második világháború alatt a francia el­lenállási mozgalomban harcolt i nternacional ista ként, tilta kozott az ellen, hogy ő csak Francia- országért fogott volna fegyvert. Nem; a mindenkori forradalo­mért, minden nép szabadságá­ért! A legerősebb közösségi ösz- szetartó erőről, az internacio­nalizmusról talán senki sem ír olyan közvetlenül és érzéklete­sen, mint Semprun. Amikor hő­sét egy nyomorult kis német rendőrtisztviselő „levörösspa- nyolozza”, fölforrósodik körü­lötte a légkör. „Levörösspanyolozott, és íme, hirtelen nem vagyok már egye­dül ebben a nagy, vigasztalan szürke teremben. Ahogy elha­ladtam a; sor mellett, tekintetek villantak rám, a világ legszebb mosolyai ragyogtak fel a tö­mény szürkeségben. Kezemben az igazolvány, majdhogy meg nem lobogtatom a levegőben. Beállók a helyemre a sor végé­re. A fiúk közelebb húzódnak, mosolyognak. Egyedül voltam, egyedül voltak ők is, most már együtt vagyunk”. A Szabolcs-Szatmár megyei Matolcs községben született több mint kalandos életű író és együtt volt mindazokkal, akik a forradalomért küzdöttek Európa- szerte. ügyvédnek szánják, de színésznek megy el, majd az el­ső világháborúban, mint had­apród őrmester harcol és sebe­sülten fogságba esik. Az orosz- országi hadifogolyból az inter­venciósok elleni háború egyik hadvezére lesz, a Vrangel elleni krími hadművelet hőse. Később a török hadseregben Kemal Atatürk oldalán harcol az új Törökországért; a lovasságof szervezi. Amikor visszatér a Szovjet­unióba, diplomáciai futár, majd több fontos kulturális intézmény irányítója, alapító tagja a For­radalmi írók és Művészek Szö­vetségének. Moszkvában jele­nik meg első elbeszélése, majd hamarosan első kötete is. A forradalmi események for­gatagában érlelődött igazán íróvá, életpályájának változa­tossága, gazdag harci tapasz­talata, mélyen internacionalis­ta meggyőződése köteteiben nemesveretű irodalommá lénye­gül át; a harcos forradalmár a magyar nyelv kitűnő ismerője, művelője lesz. 1936 végén leteszi a tollat és ismét fegyvert fog a szabadság védelmében; a spanyol köztár­sasági hadsereg egyik parancs­noka, aki megszervezi a legen­dáshírű 12. Nemzetközi Brigá­dot, s részt vesz a legfontosabb hadműveletekben. 1937. június 11-én, 41 éves korában, az ara- góniai fronton hal hősi halált. A magyar és a nemzetközi munkásmozgalom tisztelettel hajtja meg zászlóit emléke előtt. (gömöry) Június 14-—16-ig Közgazdász vándor- gyűlés Szekszárdon Az idén, június 14—16-a kö­zött Szekszárd lesz a színhelye a XVIII. közgazdász vándorgyű­lésnek. A Magyar Közgazdasági Társaság hagyományos rendez­vénye, melyen ott lesznek a ba­ranyai közgazdászok képviselői is, ezúttal is a magyar gazda­ság jövőjét érintő legidősze­rűbb kérdésekkel foglalkozik. A megnyitó plenáris ülés elő­adójának Havasi Ferencet, a Központi Bizottság titkárát kér­ték fel. A vándorgyűlés négy szekcióban zajlik. A program szerint az árpolitikai szekció el­nöki tisztét Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter tölti be, az elő­adást dr. Csikós-Nagy Béla ál­lamtitkár tartja. A fejlesztés, szintentartás, visszafejlesztés cí­mű szekció előadója Madarasi Attila pénzügyminisztériumi ál­lamtitkár. A harmadik — export, orientáltság és a vállalati stra­tégia — szekció elnöke Nyers Rezső, a bevezető előadást Dre- cin József, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese tartja. A negyedik szekció a tudományos program szerint Tolna megyére vonatkozó következtetéseket dolgoz fel.

Next

/
Thumbnails
Contents