Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)

1979-04-11 / 99. szám

A szakmában elsőkén* Georgi Ivanov mérnök őrnagy, kutató-űrhajós A Szaljut—6 felé tart a Szojuz—33 űrhajó Kedden este újabb űrhajó rajtolt a bajkonuri űrrepülőtér­ről az Interkozmosz program keretében: a Szojuz—33 szovjet és bolgár űrhajóssal indult út­jára, hogy a Szaljut űrállomás­sal egybekapcsolva folytassa a szocialista országok közös űr­kutatási programja, az Inter- kozmosz-program keretében a világűr békés célokra történő felhasználásának kutatását. Az űrhajó parancsnoka Nyikolaj Rukavisnyikov, a Szovjetunió kétszeres hőse, kiváló műszaki szakember. Űrhajós-kutatója Georgi Ivanov, a Bolgár Nép­hadsereg őrnagya, vadász­repülő pilóta, aki a szocialista országok űrhajósainak sorában készült fel nagy feladatára. Rukavisnyikov és Ivanov űr­párosa előreláthatólag szerdán éri el a Szaljut—6 űrállomást, ahol a jelenlegi tartós űrexpe­díció két tagja, Vlagyimir Lja- hov és Valerij Rjumin nagy szeretettel várja őket. A négy űrhajós a nemzetközi expedíció során együttesen dolgozik majd az űrállomáson, közösen végez kísérleteket, a bolgár tudósok által kidolgozott programnak megfelelően, bolgár műszerek és berendezések felhasználásá­val. A szükséges műszereket a Szojuz—33 viszi magával. A szovjet és a bolgár űrha­jós jókedvűen nyilatkozott a hordozórakéta előtt a rádió és a televízió, a szovjet és a bolgár sajtó munkatársainak. Elmondották: örömmel vállal­koztak a feladatra, várják a találkozót a Szaljut—6 űrállo­máson immár több mint egy hónapja dolgozó társaikkal. Ezután elfoglalták helyüket az űrhajóban, ellenőrizték a mű­szerek, berendezések működé­sét, az űrrepülőtér irányító központjának munkatársaival együtt. A rajt előtt a két űrha­jós rövid nyilatkozatot tett. A szakértők még egyszer el­lenőriztek minden előkészüle­tet, majd a ballisztikai szakér­tők által előre megállapított időpontban elhangzott a pa­rancs: az indítókulcsot a rajt­ra fordították, működésbe lé­pett a hordozórakéta első lép­csőjének valamennyi hatalmas hajtóműve. Az űrrakéta lassan, majd mind gyorsabban emel­kedni kezdett. A két űrhajós a rajt és a felszállás minden szakaszában kapcsolatban állt az ellenőrző központtal, jelentette a helyze­tet, beszámolt közérzetéről. Az első lépcső leválása után előbb a második, majd a harmadik lépcső hajtóművei vitték tovább az űrhajót a megadott pálya felé. A köralakú pályára érve leváltak a harmadik lépcső berendezései is: a Szojuz—33 megkezdte önálló útját. Az Űrhajósok életrajza A Szojuz-33 űrhajó pa­rancsnoka Nyikolaj Rukavis­nyikov űrhajóspilóta, a Szov­jetunió kétszeres hőse 1932. szeptember 18-án született a nyugat-szibériai Tomszkban. Tanulmányait 1957-ben a moszkvai műszaki egyetemen fejezte be. Jelenleg tervező- irodában dolgozik, űreszközök automatikus és kézi irányító rendszereinek tervezésével és elkészítésével foglalkozik. Rukavisnyikov 1967-ben lett az űrhajósegység tagja. Azt követően, hogy sikeresen túl­jutott a felkészítés minden szakaszán, 1971-ben a' Szojuz —10 űrhajóval hajtotta végre első űrrepülését. Társai akkor Vlagyimir Satalov és Alekszej Jeliszejev voltak, akik közül ma az előbbi az űrhajósok fel­készítésének parancsnoka, az utóbbi pedig a repülésirányí­tás vezetője. Rukavisnyikov másodszor 1974 decemberé­ben aSzojuz-16 fedélzeti mér­nökeként vett részt űrkísérlet­ben. Nyikolaj Rukavisnyikov 1970 óta tagja a Szovjetunió Kom­munista Pártjának. Nős, fele­sége Nyina Vasziljevna, ház­tartásbeli. Fiúk, a 14 éves Vlagyimir, középiskolás tanuló. * A Szojuz-33 űrhajós-kutató­ja Georgi Ivanov őrnagy, a (Folytatás az 5. oldalon) Lovasbemutatót tartottak tegnap délután a Pécsi Állami Gazdaság üszögpusztai lovasiskolájában, amelyet már több mint százan látogatnak rendszeresen és vesznek lovaglóleckét. A bemutatóra a gazdaság meghívta a bázisgazdaságok képviselőit, a termelő- szövetkezetek vezetőit is. Az intenzív edzést követően dr. Pál János, az Országos Lótenyésztési Felügyelőség vezetője filmvetítéssel egybekötött előadást tartott a hazai lósporttenyésztésről, _ a lovasiskolák szerepéről. Kádár János fogadta Mikulás Benőt, a CSKP KB titkárát A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására kedden Bu. dapestre érkezett Mikulás Be­nő Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsá­gának titkára. A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára fogadta. Jelen volt dr. Václav Moravec, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság Budapesti nagykövete. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára kedden a Központi Bi­zottság székházában fogadta a hazánkban tartózkodó Mi­kulás Benőt Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárát. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszélésen részt vett Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt dr. Václav Moravec, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete. Úttörővezetők írásbeliznek a versenyzők Erb János felvétele Mélyépítő tanulók országos versenye Egyetemi felvétel és jeles érettségi jegy a lét Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 99. szám 1979., április 11., szerda Ára: 1,20 Ft VII. országos konferenciája Kedden „mini-plenáris” ülé­seken folytatta munkáját Kecs­keméten az úttörővezetők VII. országos konferenciája. A megyei művelődési köz­pontban, a Tudomány és Tech­nika Házában, valamint az MHSZ Bács-Kiskun megyei ve­zetőségének székházálban sok szó esett az úttörőélet ered­ményeiről és „szépséghibáiról" is. Elismeréssel szóltak a pe­dagógusok áldozatos munká­járól, jelentős többségük köz­vetlenül úttörővezetőként se­gíti a mozgalmi munkát. Nél­külözhetetlen feladatot vállal­nak a gyerekek látókörének bővítésében, a középiskolai vagy a munkahelyi életrevaló felkészítésében az ifivezetők — fogalmazta meg több küldött. Számos hozzászóló szorgal­mazta, hogy minden rajban legalább egy ifivezető legyen, ezzel is erősítve a gyermek- szervezetben a KISZ-irányítást. Többen fogalmaztak úgy, hogy a tapasztalatok szerint sajnos ma sem kévé* úttörő­közösségben é| még a „ren­dezvény-centrikus” szemlélet, az érzelem-élményszegény megmozdulásokkal pedig ke­vésbé érhető el a kívánt ne­velő hatás. Általános vélemény alakult ki arról, hogy bátrabban le­hetne építeni a gyermekek kezdeményező készségére, úgy is, hogy a csapatokban kivétel nélkül valamennyien kapjanak „testre szabott” meg­bízatást, hiszen az úttörőszö­vetség egyik legfőbb felada­tának éppen a gyerekek tár­sadalmi életre való felkészí­tését, a közösségi élet szoká­sainak kialakítását tartja. Sokan szóltak a vitában a gyerekek munkára neveléséről. A legifjabb nemzedék, a szép­re, a jóra legfogékonyabb korban levő gyermeksereg, az ifjúsági szövetség, a családi és az iskolai nevelés együttes hatására válhat csak az alko­tó munkát értékelő, abban kedvét lelő felnőtté. Ezért nem szabad felmenteni gyer­mekeinket a munka alól. A középiskolák tantárgyi, szakmai versenyei gazdag ha­gyományokkal rendelkeznek. Mind ez idáig azonban nem volt ilyen versenye az építőipari szakközépiskolák mélyépítő ta­gozatos diákjainak. A pécsi Pollack Mihály Építőipari Szak- középiskolában ezért tavaly há­zi versenyt rendeztek, amelynek sikere felkeltette a társintézmé­nyek és az irányító szervek fi­gyelmét, így idén a pécsi in­tézmény rendezhette meg első alkalommal a mélyépítő tagoza­tok országos tanulmányi ver­senyét. Az ország hat szakközépisko­lájának huszonnégy negyedéves diákja kezdte meg tegnap reg­gel a háromnapos versenyt, melynek tétje nem kisebb, mint­hogy az első három helyezett (nem feltétlenül csak három személy) automatikusan felvé­telt nyer a műegyetemre és je­lest kap az érettségi bizonyít­ványába a szakmai tárgyakból. A verseny során, összesen 15 órás időtartamban írásban és szóbelileg adnak számot a ver­senyzők az iskolai tananyagot meghaladó mértékben tudásuk­ról. A diákokat kísérő tanárok is hasznosan töltik az ittlétet, teg­nap délelőtt például — míg a diákok építésismeretből, talaj- mechanikából és szilárdságtan­ból oldották meq feladataikat — a Műszaki Főiskolára látogat­tak tapasztalatszerzés céljából. A háromnapos verseny ered­ményéről a diákok még az érettségi vizsgák előtt kapnak tájékoztatást. Közvetlenül az első feladat­sorozat után kérdeztük esélyei­ről Molnár Istvánt, a pécsi szak- középiskola növendékét és Sá­ros/ Erikát, aki a nyíregyházi Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakközépiskolából ér­kezett a legnépesebb, nyolc fős csapattal. Az öt óra hosszat tartó szellemi erőfeszítés után elég szűkszavúan és szerényen értékelték munkájukat. — Úgy érzem, éppen kedves tantárgyamból, a mechaniká­ból sikerült a leggyengébben a dolgozatom. Lehet éppen mert a felkészüléskor azt gyakorol­tam, ami addig hézagos volt. De ha így nem kerülhetnék egyetemre, felvételizem, hiszen építőmérnök szeretnék lenni - mondta Erika. — Volt néhány feladat, amit vagy a kellő felkészülés hiánya miatt, vagy mert túlontúl meg­haladja az eddigi követelmé­nyeket, nem tudtam jól megol­dani — válaszolt István. — S az is lehet, hogy nincs elég gya­korlatunk a konkrét feladatok kiszámításában, hiszen elmélet­centrikus az oktatás. Most ér­keztem vissza az egyetemi fel­vételre előkészítő táborból, az ott írt „próbafelvételi” is ha­sonlóan nehéz volt. Mindazonál­tal remélem, hogy megvalósul a tervem, hogy építőmérnök le­gyek. Ma délelőtt rajzfeladatokkal folytatódik a fiatalok versenye. b. I. Interkozmosz-program Bolgár űrhajós a kozmoszban m Nyikolaj Nyikolajevics Rukavis- nyikov, a Szojuz—33 parancs­noka

Next

/
Thumbnails
Contents