Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)

1979-04-08 / 96. szám

1979. április 8., vasárnap Dunántúli napló 13 Kínai—vietnami jegyzékváltás Április 14-én kezdődnek NAGYVILÁGBAN Koszigia fogadia az algériai külügyminiszteri a tárgyalások Vietnam felkészült, hogy áp­rilis 14-én Hanoiban fogadja a kínai kormányküldöttséget a két ország közötti tárgyalások megkezdésére — jelentették be szombaton Hanoiban. A VSZK külügyminisztériu­ma a nap folyamán közzétet­te a kínai külügyminisztérium­hoz intézett jegyzékét, amely válasz a Hanoihoz pénteken eljuttatott kínai jegyzékre. A vietnami dokumentum emlékeztet rá, hogy Hanoi e hét közepén javasolta a kül­ügyminiszter-helyettesi szintű tárgyalások megkezdését ápri­lis 10. körül. Erre válaszul a kínai külügyminisztérium arról tájékoztatta a vietnami felet, hogy a Han Nien-Lung ve­zette kormányküldöttség ápri­lis 14-én érkezne Hanoiba. A VSZK — mint a szom­bati jegyzék tudtul adja — kész fogadni a fenti időpont­ban a kínai küldöttséget. Egy­ben felkéri a kínai felet, hogy adja meg a küldöttség tagjainak névsorát, illetve minden olyan szükséges ada­tot, amely a tárgyalások meg­Iránban június 1-én rende­zik meg az alkotmányos nem­zetgyűlési választásokat — je­lentette be szombaton Ahmad Dzsavadi belügyminiszter. A miniszter hangsúlyozta, „min­den párt, minden politikai cso­port indíthat jelölteket a vá­lasztásokon", sőt, „aki kíván­ja, egyénileg is jelöltetheti magát erre a felelősségteljes posztra”. Természetesen — fűz­te hozzá — a jelölésnek lesz­nek, „bizonyos korlátozott fel­tételei, amelyeket nyilvános­ságra hoznak. A teheráni rádió szombaton reggel közölte, hogy a Tehe­rán i Központi Forradalmi Bíró­ság pénteken halálra ítélt hat személyt, köztük Teherán rendőrparancsnokát, valamint magasrangú katona- és test­őrtiszteket. Az ítéletet szom- * baton a kora hajnali órákban végrehajtották. Valamennyiük ellen az volt a vád, hogy részt vettek a tavalyi tünteté­sek elfojtásában, irányítói vol­kezdésének előkészítéséhez szükséges. A Kínához intézett vietnami jegyzék ismételten tanúbizony­ságát adja Vietnam tárgyalási készségének, jóakaratának, annak hogy Hanoi külpolitiká­jának alapelve a vitás kérdé­sek tárgyalások útján való rendezése, Vietnam ugyanak­kor természetesen nem mond le szuverenitásának, területi integritásának védelméről. Ezzel a vietnami válasszal lényegében megnyílt az út a tárgyalások megkezdéséhez. Az, hogy valóban meg is kezdőd­hessenek, teljességgel a kínai féltől függ. A tárgyalások na­pirendjén, a korábbi vietna­mi javaslatok értelmében, a határtérség békéje és biztonsá­ga megteremtéséhez szüksé­ges sürgős intézkedések meg­vitatása, valamint a két or­szág közötti kapcsolatok nor­malizálásával kapcsolatos kér­dések szerepelhetnek. A viet­nami tárgyaló küldöttség ve­zetőjét mór korábban kijelöl­ték Phan Nien külügyminisz­ter-helyettes személyében. tak a tüntetőkkel való kegyet­len leszámolásnak. A szombati lapok részlete­ket közöltek Khomeini ajatol- lah beszédéből, amelyet a forradalom vezetője pénteken délután Qumban, az iszlám köz­társaság kikiáltását ünneplő több mint 100 ezer ember előtt mondott. A főpap megállapítot­ta, hogy „a hit volt az az erő, amely győzelemhez segítette a népet", de ugyanakkor figyel­meztetett arra, hogy ez „még nem a végső győzelem, hisz az újjáépítés szakasza hátra van". A forradalom vezetője egyébként úgy vélekedett, hogy az ország államformá­ját eldöntő népszavazás „nem politikai, hanem vallási refe­rendum" volt. Teheránban megerősítették, hogy William Sullivan. az Egyesült Államok teheráni nagykövete konzultációkra ha­zautazott. Egyelőre nem tudni, vajon visszatér-e állomáshelyé­re — hangoztatta a teheráni rádió. Dr. Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese a Nigériai Szövetségi Kormány meghívására április 1—6. kö­zött hivatalos látogatást tett Lagosban. Miniszterelnök-he­lyettesünk és dr. Ominiye Adewoye nigériai gazdaság- fejlesztési miniszter aláírták a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési egyezményt, vala­mint annak munkatervét. Dr. Szekér Gyula tárgyalásokat folytatott a Nigériai Szövet­ségi Köztársaság gazdaság­fejlesztésügyi, pénzügyi, me­zőgazdasági és vízgazdálko­dási, közlekedési, oktatásügyi és kereskedelmi, valamint egészségügyi miniszterével. Megállapították, hogy a két ország politikai kapcsolatai szívélyesek, jól fejlődnek. A gazdasági együttműködés di­namikusan bővül, amiben je­lentős része van a két ízben nyújtott magyar kormányhitei­nek. A Magyar Népköztársa­ság a Nigériai Szövetségi Köztársaság néhány államába több mint ezer kórházi ágy + KAIRÓ: Amerikai—egyip­tomi fegyverszállítási tárgya­lások kezdődnek hétfőn Kai­róban. Amerikai forrósokból származó hírek szerint Harold Brown amerikai hadügyminisz­ter februári kairói látogatása­kor Szádot elnök 300 F—16- os bombázót, 600 páncélost, 500 tüzérségi löveget és mint­egy 40 ezer, különböző faj­tájú katonai járművet kért az Egyesült Államoktól. ♦ HAVANNA: A Magyar Oktatásügyi Minisztérium és a Kubai Közoktatásügyi Minisz­térium között 1980 végéig megvalásitandó együttműkö­désről irt alá megállapodást pénteken Havannában dr. Po- linszky Károly oktatásügyi mi­niszter és Asela de Los San­tos asszony. + TEL AVIV: Az Egyesült Ál­lamok és Izrael megállapo­dást irt alá két légitámasz­pont létrehozásáról a Negev sivatagban. Ez a két új kato­nai létesítmény veszi majd át annak a Sinai-félszigeten le­vő két légibázisnak a szere­pét, amelyet Izrael a meg­szállt területről történő kivo­nulásakor elveszít. A megál­lapodás azt is előirányozza, hogy az Egyesült Államok munkásokat és {elszerelést is biztosit az építéshez. kiszolgálásához szükséges or­vosi berendezést szállít, mű­szaki főiskolákat és szakkö­zépiskolákat szerel fel, jelen­tős gyógyszeripari exportot bo­nyolít le. Magyarország Nigé­riától elsősorban nyersanya­gokat, főleg kakaót vásárol. Egyetértettek abban, hogy az együttműködés fejlesztése kívánatos, lehetséges és köl­csönösen jól szolgálja mind­két ország érdekeit. Különösen a mezőgazdaság, egészségügy és oktatásügy területén kínál­kozik lehetőség kapcsolataink gyors fejlesztésére. Az együtt­működés koordinálása és rend­szeressé tétele céljából az aláírt egyezmény kormányközi gaz­dasági és műszaki tudomá­nyos együttműködési bizottság megalakításáról intézkedik. Dr. Szekér Gyula magyar- országi látogatásra hívta meg dr. Ominiye Adewoye nigériai gazdaságfejlesztési minisztert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Szekér Gyula szombaton ha­zaérkezett. Kínai fegyverekkel A „Blitz” című indiai hetilap felhívja a figyelmet arra, hogy Asszam és Nagalend államok ha« tárán folytatódnak a Naga és Mizo törzsbeli szeparatista ban­dák támadásai az indiai bizton- sági erők alakulatai ellen. Ja­nuárban naga martalócok táma­dásai következtében több száz békés lakos vesztette életét ebben a körzetben és mintegy 30 000 em­ber vált hajléktalanná. A burmai határ közelében fekvő Vancsti körzetben hét indiai katonát öl­tek meg a szeparatisták. Az indiai hetilap értesülései szerint India északkeleti körzeteibe készül át­tenni „székhelyét” mintegy 7000, Kína által fölfegyverzett bandita. + BERLIN: Életének 79. évé- ben meghalt Bruno Apitz, az NDK irodalmának kiemelkedő személyisége, a század német nyelvű szépirodalmának jelen­tős alkotóművésze. A legolva­sottabb NDK-beli írók közé számított otthon és külföldön egyaránt. Legismertebb művét, a buchenwaldi koncentrációs tábor foglyainak antifasiszta harcát ábrázoló „Farkasok közt védtelen" című regényét több- tucat nyelvre, köztük magyar­ra is lefordították, s világsi­kert aratott a műből készült film is. Koszigin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke szom­baton fogadta Mohamed Szed­őik Benjahia algériai külügy­minisztert, aki átadta Bendzse- did Sadli elnök, a Felszabadítá- si Front elnöke személyes üze­netét, amelyet Leonyid Brezs- nyevhez intézett. A szovjet kormányfő és az al­gériai külügyminiszter megbe­szélésén eszmecserét folytattak a két ország kapcsolatainak to­vábbfejlesztéséről és a nemzet­közi helyzet időszerű kérdései­ről. A megbeszélésen aláhúz­Az ENSZ- főtitkár berlini nyilatkozata Dr. Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár NDK-beli hivatalos prog­ramjának befejezéseként, szom­bati berlini nemzetközi sajtó- konferenciáján „igen haszno­saknak" minősítette a nemzet­közi politika széles horizontját átfogó, baráti légkörű megbe­széléseit Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK Államtanácsának elnökével és a Német Demokratikus Köz­társaság más vezetőivel. A Magyar Távirati Iroda és a Magyar Rádió berlini tudósítói­nak az enyhülési politika jövő­jére vonatkozó kérdésére vála­szolva a világszervezet főtitkára kijelentette: — Bízom abban, hogy az enyhülési politika a helsinki határozatok szellemében tovább folytatódik. Voltak visszaesések és ilyenek különböző terüle­teken a jövőben is lesznek, hi­szen végsősoron emberek kö­zösségében élünk, az emberek minden gyengeségével és hi­bájával. Egészében azonban — úgy gondolom — látnunk kell, hogy Európa a világ legbéké­sebb földrészévé vált. Az ENSZ főtitkára reményét fejezte ki, hogy hamarosan te­tő alá kerül a szovjet—amerikai SALT II. megállapodás. Kurt Waldheim aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a délkelet-ázsiai térségben a viláq új válsággóca alakult ki, bízik benne — mon­dotta —, hogy „a vietnami—kí­nai tárgyalásokon sikerül meg­oldást találni”. ták, hogy az igazságos és átfo­gó közel-keleti rendezés csupán úgy érhető el, ha feltétel nélkül és teljesen kiürítik a megszállt arab területeket és megvalósít­ják a palesztin arab nép elide­geníthetetlen jogait, beleértve a független nemzeti állam meg­teremtésére vonatkozó jogát is. Az algériai külügyminiszter hi­vatalos látogatásának befejez­tével szombaton elutazott Moszkvából. A repülőtéren And­rej Gromiko és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. LAPZÁRTA * * Szombaton reggel Cyrus Vance amerikai külügyminisz­ter és Anatolij Dobrinyin szov­jet nagykövet ismét tanácsko­zott Washingtonban az új SALT-egyezmény még megol­dásra váró kérdéseiről. Az MTI munkatársának érdeklő­désére az amerikai külügymi­nisztérium szóvivője közölte: hétfőn, helyi idő szerint az esti órákra újabb találkozót tűztek ki Vance és Dobrinyin között. A szóvivő nem kivont nyilatkozni arról: tárgyalt-e szombaton a két fél a terve­zett szovjet—amerikai csúcs- találkozó megtartásáról. * Szombaton Teheránban ki­végezték Amir Abbasz Hovei- dát, a sah rendszerének egyik legbefolyásosabb politikusát, aki 13 éven keresztül állt az Iráni Császárság kormányának élén. Többnapos tárgyalás után, a közelmúltban kidolgo­zott iszlám jogszabályok alap­ján, a 4-es számú teheráni iszlám forradalmi bíróság „kor­rupció és népellenes bűncse­lekmények” vádjával ítélte ha­lálra szombaton délután (he­lyi idő szerint) Hoveidát, és az ítéletet azonnal végrehaj­tották. A teheráni rádiónak a kivégzésről szóló közleménye utal arra, hogy Hoveida beis­merte bűnösségét, s az utolsó szó jogán kérte: az iráni nép bocsássa meg súlyos bűneit. Azt állította, hogy „csak esz­köz volt a sah kezében". A közlemény szerint Hoveida va­gyonát elkobozzák. Iráni események Június 1-én nemzetgyűlési választások Kivégeztek hat magasrangú tisztet Mit jelentett PakisztáRbaa Bhutto kivégzése? Bhutto életművét sokfélekép­pen lehet megítélni, de abban' nincs vita, hogy Pakisztán talán legnagyobb formátumú szemé­lyisége volt. Különösen sokat tett hazájáért annak legkritiku­sabb időszakában, amikor har. madszor háborúztak Indiával és a keleti országrész helyén meg­alakult a független Banglades. Jelentős szerepe volt abban, hogy a megváltozott feltételek között újjászervezze Pakisztánt, belpolitikai reformprogrammal és kiegyensúlyozottabb külpoli­tikai törekvésekkel lépett fel. Pályafutása nem nélkülözte az ellentmondásokat és követke­zetlenségeket sem. A katonai államcsínnyel ha­talomra jutó, szélsőséges és fa­natikus iszlám ideológiát valló pakisztáni kormányzat elsősor­ban azért akart végképp leszá­molni Bhuttóval, mert személye egy másik utat, másik választási lehetőséget jelzett A jogi for­maságokat betartandó, eljárást folytattak, de előzőleg kicserél­ték a legfelsőbb bíróság tag­jait, s még így is csupán négy­három arányban szavazták meg a halálos ítéletet Hak tábor­nok pedig cinikusan mosta ke­zeit: nem akar beleszólni az ítélkezésbe... A körülmények olyanok voltak, hogy noha senki sem kíván beavatkozni Pakisz­tán belső ügyeibe, a levelek, táviratok és üzenetek valóságos özöne áradt Iszlámábádba, Bhutto életének megmentése érdekében. A szovjet és az ame­rikai államfő, a pápa és az iráni iszlám főpapok, az ENSZ főtitkára, a francia elnök, á brit miniszterelnök, s hazánk Elnöki Tanácsának elnöke egyaránt azok között volt, akik szót emel­tek, de a pakisztáni vezetés el­tökélte magát a halálos ítélet végrehajtására. A Közép-Keleten jelentős vál­tozások mentek végbe az el­múlt hónapokban, elegendő Iránra és Afganisztánra utalni. Ez a helyzet is fokozta a pakisz­táni katonai kormányzat félel­mét és idegességét, óm végső­soron rossz tanácsadó volt. Megrendült a világ egy másik kivégzés hallatán is: Dél-Afri- kában végrehajtották a halá­los ítéletet a 23 esztendős So­lomon Mahlangun, a koholt vá­dakkal perbefogott afrikai sza­badságharcoson. Ott is a tö­megmozgalmaktól való rettegés, a terebélyesedő belső botrányok eltusolása állt a háttérben, s nem vették figyelembe, hogy kegyelmet kért az ENSZ Bizton­sági Tanácsának e célra ösz- szehívott ülése is. Minden való­színűség szerint azonban rövid időn belül igazolódhat majd, hogy a bitófát ezúttal sem le­het a politika tartósan hatékony eszközei közé sorolni... M ÍN I ptkhtji szenülcsleMis hátterében ? A harminc évre megkötött szovjet—kínai barátsági szerző­dés 1960. április 11-én jár le, sa megállapodás úgy szólt: ha egy évvel korábban nem mond­ja fel valamelyik szerződő fél, automatikusan meghosszabbo­dik. Pekingben nem késleked­tek, s bejelentették a szerződés felmondását, amely ily módon jövőre érvényét veszti. A szerződés, ameddig meg­valósulhatott a gyakorlatban, jelentősen hozzájárult a Kínai Népköztársaság függetlenségé­nek biztosításához, belső fejlő­déséhez, s a nemzetközi erővi­szonyok kedvező alakulásához. Sajnos a pekingi vezetés ismert politikája évek óta megfagyasz­totta a kétoldalú kapcsolatokat, a szerződés működését is. A szerződés mégis bizonyos kere­teket jelentett, jelképezte azt, hogy a Szovjetunió mindig nagy barátsággal viseltetik a kínai nép iránt. A felmondással a pe­kingi vezetés tulajdonképpen sajátos logikája szerint csele­kedett, s folytatta veszélyes bé­keellenes irányzatát. Két megjegyzés külön is ide­kívánkozik. Peking mind ez ideig ezzel utasította vissza a külön­böző szovjet indítványokat a két ország szigorúan államközi viszonyának rendezésére, hogy van közöttük szerződés. Vajon mire hivatkozhat most a jövő­ben? A kínai vezetők a hírek szerint ígéretet tettek volna Japánnak is a szerződés felbon­tására, mivel az annak idején közös akciókat irányzott elő o japán militarizmus újjáéledésé, vei szemben. Vajon mi lesz az a számla, amit most Peking Ja­pánnak és az Egyesült Államok­nak be akar nyújtani, provoká­ciós lépésének ellenértékeként? A Távol-Keletnél és Délkelet- Ázsiónál maradva, nagy figyel­met érdemel az újabb vietnami tárgyalási javaslat híre. Hanoi hajlandó minden különösebb előfeltétel nélkül megkezdeni a külügyminiszterhelyettesi szin­ten esedékes megbeszéléseket Pekinggel — a tárgyalások meg­indulása pusztán a kínai vála­szon múlik. Ami lehet hogy azért késlekedik, mert Kambod­zsában közben felszámolták a Kína-barót Pol Pot-ista erők fő­hadiszállását, állítólag maga Pol Pot, a bukott rezsim első embere is Thaiföldre menekült. Vietnam hajlandó az ésszerű tárgyalásokra, ugyanakkor nem habozik segítséget nyújtani a sokat szenvedett kambodzsai népnek, amely szeretne végre teljesen megszabadulni a kon­szolidációt akadályozó fegyve­res bandáktól. Mit végzett Begin kairói villámlátogatása során? Szemérmes protokollal fo- godták az izraeli miniszterelnö­köt az egyiptomi fővárosban: általában egy percig hagyták fenn a vendégeskedő kormányfő országának zászlaját, s a kocsi­sor elhaladtával gyorsan le­vonták. A Szadat elnökkel tör­tént megbeszélések egyetlen igazi eredményt hoztak: meg­állapodtak a következő, májusi találkozóban, amelyet a Sinai félszigeten elterülő El Arish-ban tartanak meg. Begin „az ismeretlenbe való ug­rásnak" nevezte a különbéke- szerződést, s ebben igaza volt. Az aláírás megtörtént, de min­den jel szerint változatlanul fennállnak az értelmezési és magyarázatbeli különbségek, s a Közel-Kelet legfontosabb problémáját, a palesztin kér­dést csupán a szőnyeg alá sö­pörték. Az El Arish-j találkozón — <5 menetrend szerint — már a ködös palesztin autonómiáról kellene tárgyalni, de minden jel szerint továbbra is a halasztá­sok és elnapolások politikája folytatódik majd. Sok függ az amerikai segéiy- igéretek aprópénzre, pontosab­ban milliárdokra történő át­váltására is, hiszen Washington az „aranyeső" és fegyverözön ígéretével bírta ró a makacsko- dókat a végső egyezségre. Mit szólnak azonban ehhez otthon, az Egyesült Államokban, a töb­bi arab országokban, s nem utolsósorban Izraelben és Egyip­tomban - a másiknak nyújtott támogatáshoz? A kérdőjelek száma tehát változatlanul nem fogyott, s új­ra bebizonyosodhat: a külön- béke-szerződés aláírása semmi­esetre sem egy folyamat meg­nyugtató lezárását jelzi. In­kább egy nyugtalanító folyamat kezdetét, amelynek ismeretlen és ismert összetevői egyaránt komoly bonyodalmakat ígérnek. Réti Ervin Szekér Gyula hazaérkezett Lagosból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents