Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)
1979-04-08 / 96. szám
1979. ÁPRILIS 8. GAZDASÁGPOLITIKA DN HÉTVÉGE 3. Három év alatt megtérülnek a milliárdoh Félautomata talpfröccsöntő gép a Szigetvári Cipőgyárban Nyolcszázmillió dollár értékű többlet exporttermék A beruházások mindössze húsz százaléka épités Az 5. ötéves tervben 45 milliárd forint hitellehetőséget biztosított a kormány, amely több piacon értékesíthető termékek előállítására alkalmas többlet- kapacitások létrehozására szolgál. A pályázók már 1977 végére kimerítették ezt az összeget és a Magyar Nemzeti Bank 1979-1980-ra újabb 6-10 milliárd forinttal bővítette. A 45 milliárdból megvalósuló új exportkapacitások nagy hányada 1980-ig üzembehelyezhető lesz és várhatóan 1980 végéig 800 millió dollár értékű árut lehet ennek köszönhetően a tőkés piacokra szállítani. Dr. Csernok Attilával, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettesével a 45 milliárd gazdaságformáló hatásáról, eredményeiről, az 1980 után várható lehetőségekről beszélgettünk.- 'Milyen megfontolások késztették a kormányt a 45 milliárdos exportfejlesztési hitelkeret alapitására?- öt-hat esztendővel ezelőtt gyökeresen megváltozott a világgazdasági környezet, amelyhez a magyar gazdaság csak akkor alkalmazkodhat, ha olyan termékeket gyárt, melyek több piacon is jól értékesíthetők. Ehhez természetesen új kapacitások létrehozására is szükség volt, a beruházásokra fordítható összegből ezért különítettünk el 45 milliárd forintot.- Ismerve a hazánkban lolyó beruházási tevékenység gyenge oldalait nem tűntek kissé irreálisnak a szigorú feltételek?- Nem. Most visszatekintve az elmúlt három esztendőre különösen nem voltak a feltételek teljesíthetetlenek. Mint ismeretes a nettó devizahozamból (az exportból származó árbevételekből le kell vonni a deviza- kiadásokat) eredetileg 5 év alatt kellett megtérülnie a beruházásnak. Az elfogadott hitelkérelmek szerint 2,5—3 éves megtérüléssel számolhatunk. Ezért is döntöttünk úgy, hogy a következő két évben 3 évre szűkítjük a megtérülési követelményt. A jövedelmezőségi szint valóban, mostani tapasztalataink birtokában is szigorú. Az iparban 15-20 százalék közötti jövedelmezőségi szintet nehéz elérni. Viszont tény, hogy olyan többlet exportkapacitásokat vártunk, amelyek jövedelmező termelést tesznek lehetővé.- Érthetetlen, hogy a 45 milliárdból megvalósuló fejlesztések gyorsabban, hatékonyabban jönnek létre, mint a többi beruházás. Nem szabad összehasonlítást tenni az összes beruházás és a 45 milliárdból megvalósuló beruházások között. Az elmúlt esztendőben például a 190 milliárdnyi beruházási keret mintegy felét az infrastrukturális, energetikai és nyersanyag-kiter- melő beruházásokra fordítottuk. A feldolgozó ipar, sőt az élelmiszergazdaság beruházásaival azonban lehet, helyes is összevetni az exportfejlesztő beruházásokat. Az a véleményünk, ez többé kevésbé általános is, hogy célszerű a beruházási hitel szerepét növelni a feldolgozó iparban és az élelmiszer- gazdaságban is. Nem azért; mert a Magyar Nemzeti Bankban különleges képességű emberek dolgoznak, akik csalhatatlanul képesek megítélni, hogy mit szabad és mit nem, hanem mindenekelőtt azért, mert a hiteleknek van bizonyos önszankcionáló mechanizmusa. Aki hitelt felvesz, az kénytelen a törlesztési ütemet tartani akár megkezdődik a termelés az új létesítményben, akár nem. Érdeke hát, hogy a létesítményt mielőbb termelésbe állítsa. A hitel kiváló gazdasági fegyelmező eszköz. A 45 milliárdból megvalósuló beruházások többsége gép, mindössze 20 százalék az építés. Más vállalati beruházásoknál ez az arány 36—38 százalék. Természetes, hiszen az 5 éves, most pedig a 3 éves megtérülési határidőbe elnyúló építkezések aligha férnének be. Persze az exportfejlesztő beruházások is meghatározott gazdasági közegben folynak, itt is akadnak negatívumok. Legtöbb esetben azonban szembetűnő, hogy az előkészítés gyengeségeiben kell a hibát keresni. Miként másutt is, ez a folyamat legsebezhetőbb pontja. — Kik vették eddig igénybe az exportfejlesztési hitelt? — Csak a legnagyobbakat érdemes felsorolni, ugyanis olyan sokan adtak be megfelelő pályázatot. Milliárdon felüli hitelt vett igénybe a Rába, az Egyesült Izzó Rt., a Magyar Kábel Művek, a Magyar Alumínium- ipari Tröszt a TAURUS, jelentős összegű hitelt kapott a Nádudvari Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés, a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelési Közös Vállalat, a Volán Tröszt, a MALÉV ... — Nem volt kizáró követelmény, hogy csak több piacon értékesíthető többlettermékei jelentő beruházásokra lehet a hitelt felhasználni? — De igen! A közlekedési vállalatok is devizaszerző tevékenységre kapták a hitelt. Nem volt kivétel I Vagy exportterméket, szolgáltatási exportot, esetleg nem rubel viszonylaté importkiváltást kellett a hitelből megvalósítani. 1980-ban már csak az iparban 600 millió, összesen pedig 800 millió dollár értékű többlet exportterméket várunk. Sok száz áruféleség: hátsóhidak, gumiáruk, gyógyszerek, fényforrások, energetikai gépek, textil és ruházati cikkek, nyomdaipari berendezések, kábelek, kohászati termékek, orvosi műszerek...- Milyen tapasztalatokat lehetett szerezni a 45 milliárdos hitelből megvalósuló fejlesztések elemzésével? — Három esztendő múlt el, eredeti célkitűzéseinket beváltotta a hitelkonstrukció. A vállalatok, szövetkezetek teljesítették, túlteljesítették a szerződésben vállalt exportkölelezettsé- geiket. A gépipar, vegyipar, könnyűipar és a kohászat 1976- ra, 1977-re és 1978-ra 700 milliós dollár kötelezettséget vállalt. Ezt előzetes adatok szerint 8-10 százalékkal túlteljesítette. A 45 milliárdból a gépipar vette igénybe a legtöbb hitelt (30 százaTék). A vállalatok az elmúlt három évben teljesítették kötelezettségeiket. A vegyipar vállalatai mintegy 20, a köny- nyűipari vállalatok és szövetkezetek mintegy 6-8 százalékkal exportálnak többet szerződéses kötelezettségüknél. A kohászat viszonylag kisebb részesedés mellett több mint 30 százalékkal teljesítette túl 3 év alatt exportkötelezettségét. Pedig a vállalatok évről-évre szigorúbb, protekcionizmussal terhelt piacon kell, hogy részt vegyenek. Ugyanakkor nem szabad szó nélkül hagyni, hogy jelentős a szóródás. Vannak, akik elmaradtak a kötelezettségeiktől, részben saját hibájukból, részben a beruházás sikertelensége, a hiányos piackutató tevékenység miatt. Javítani kell tehát a beruházások előkészítését, szervezettségét. Intenzívebb piaci munkára van szükség, sokkal nyitottabbnak, rugalmasabbnak kell lenniük a vállalatoknak. A jövedelmezőséget javítani kell, mert az ármunka (természetesen ez megfelelő minőséget,,pontos szállítási kötelezettséget is jelent), ném megfelelő. Hiba lenne azonban a 45 milliárdos hitellehetőségre koncentrálni, csak ezt elemezni, amikor a nem rubel viszonylatú exportról beszélünk. A meglévő kapacitásokkal és más beruházásokkal is olyan termék- szerkezetet kell kialakítani, hogy egyensúlyi helyzetünk javítását szolgálják. — A következő tervidőszakban lehet-e számítani hasonló lehetőségre, mint a 45 millióra volt. Érdemes-e a vállalatoknak erre előkészülni? — Igen. Jó, ha elgondolásaikat már most kialakítják, a beruházásokat jól előkészítik, a piaci lehetőségeket tanulmányozzák. Jó műszaki előkészítéssel rövid időre zsugorodna a beruházási folyamat, a piaci megalapozás javítása pedig a hozamokat teszi biztonságosabbá. Ez a gondolkodás úgy érzem erősödni fog ... Lombosi Jenő A Pécsi Faipari Szövetkezet új felületkezelő üzeme A Pécsi Kesztyűgyár épülő bőrruházati üzemének csarnoka A Baranya megyei Tejipari Vállalat termékei Megfelelni a kor követelményeinek Uj termékeket kínál Baranya megye ipara Nem látványosan ugyan, de Baranya iparában is megindult a gazdaságtalanul előállított, rosszul értékesíthető termékek kiváltása. Korszerű, a piaci igényeknek megfelelő termékek tucatjait állították elő az elmúlt esztendőben a megye vállalatai, szövetkezetei. A legszembetűnőbb a változás a gépiparban. A MEZŐGÉP (Cserkút) Vállalatnál az összes termelési értékből 1978-bjn mór csaknem egynegyed volt az új termékek aránya. Vágóhídi, konzervipari, tejipari gépeket és berendezéseket gyártottak 104 millió forint értékben. _ A MEGYESZER-né\ áramtala- nító, szellőztető és elosztó berendezések, míg a Pécsi Vasipari Szövetkezetben fő- és párhuzamvezérlő szelepek, botkormányok, bányászati fúróelőtoló berendezések készültek. A szövetkezet termékei különösen értékesek a nagyipar számára, hiszen ezeket az eszközöket régebben importból tudták csak beszerezni. Az Egyesült Izzó pécsi Sopia- na vákuumtechnikai gépgyárában a termékszerkezet alakulását a központ határozza ugyan meg, de az elmúlt években fokozatosan szüntették meg a gazdaságtalan termékeket. Az ÉPGÉP pécsi gyárában a változás ugyancsak központi elhatározás eredménye. Jól megfigyelhető azonban, hogy egyre csökken a gyártott géptípusok száma és nő a sorozat. 1975- ben például még 20 fajta berendezést gyártottak és az átlagos darabszám 34 volt. 1978-ban viszont csak 10 volt a gyártott típusok száma és 61-re emelkedett az átlagos darabszám. A Mechanikai Laboratórium pécsi gyárában a termékszerkezetet ugyan szintén Budapesten határozták meg, de a végrehajtás itt Pécsett dőlt el. Az elmúlt évben az új termékek aránya csaknem a termelési érték harmadát jelentette, az idén pedig már több mint kétharmad részben kerülnek gyártásra az STM 300-as és STM 600-as stúdió magnetofonok, amelyek már a tőkés piacokon is jól értékesíthetők. Az építőanycgiparban kisebb tere van a termékszerkezet módosításának. Mégis néhány figyelemre méltó új termékről érdemes szólni. A DÉLKŐ az igényeknek megfelelő „KZ" nevű zúzott kő termelésével, ipari célú földpátos homok és betonadalék előállításával, a téglaipar poroton tégla gyártásával jelentkezett a piacon. A vegyiparban főként a Sellyéi Agrokémiai szövetkezet korszerűsíti évről évre termékszerkezetét. 1979-ben már termékeik csaknem egyharmada új termék: stollogén festékek, az Agropon, a nyomjelző hab. A festék gyártása például csak 1978-ban 323 000 dolláros megtakarítást jelentett a népgazdaság számára. A könnyűiparban a Pécsi Bőrgyár hihetetlen erőfeszítéseket tesz termékszerkezetének korszerűsítésére. Sajnos, az alapanyag ellátás nem mindig biztosított. A marha puhabőrön belül jelenleg 65 százalék a nemes termékek aránya, 1975-ben még ennek csak harmada volt. Sertésbőrből hasonló az. arány, bár már 1975-ben is csaknem 50 százalék volt a ruházati bőrök részesedése. A Kesztyűgyár a sportkesztyűk gyártmánycsaládjával (lovagló, vadász, vívó, vitorlás), a boksz- kesztyű termékcsaláddal és a síkesztyű termékcsoporttal bővítette termékkörét, de növekszik a bőrruházati termékek aránya is. A Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszmű- ipari Szövetkezet a női divattáskák és sításkák, a sí és más sportkesztyűk gyártásával korszerűsítette termékszerkezetét, aminek következtében 20 százalékos árbevételnövekedést értek el. Az élelmiszeriparban jól megfigyelhető, hogy az új termékek korszerűbb minőségét átlag feletti nyereséghányadot, nagymérvű készlet- és veszteségcsökkenést jelentenek. A Pécsi Tejipari Vállalat 1975. óta hét új termékkel jelentkezett: 1975: tejpor, savópor. 1976: csípős Boci sajt, petrezselymes Boci sajt, 1977: Anikó sajt. 1978: Tettye sajt, Polipack tej (3,6 százalékos). A Pécsi Pannónia Sörgyár a hagyományos termékek mellett gyártani kezdte a Citrus alapanyagú üdítőket (orange, citrom, grape-fruit). A Pécsi Dohánygyár tröszti kezdeményezésre ésszerű profil- tisztítást valósított meg: 1979-től csupán Fecskét, Sopianaet és Metropolt gyártanak Pécsett.
