Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)
1979-04-07 / 95. szám
2 Dunántúli napló 1979. április 7., szombat a 30 milliomodik tonna kokszolható szén a Mecsekből A Mecseki Szénbányák csütörtök délelőtti termeléséből vagonba került a harmincmilliomodik tonna dúsított, kokszolható szén, aminek előállítását fél évszázaddal ezelőtt kezdték meg üzemszerűr en. Ismeretes, Hogy hazánkban egyedül az itteni mostoha természeti viszonyok között lelhető, magas kalóriaértékű feketekőszén alkalmas kokszo- lósra. A húszas évek közepén Pécs féjlődése, a Zsolnay Porcelángyár növekvő gázfelhasználása késztette a bánya akkori gazdáit szénmosó építésére, hogy a városi gázgyár lokozódó igényét kielégítsék. Az új mosó 1929-től teljes kapacitással dolgozott s Pécsen kívül Óbuda, Székesfehérvár, Debrecen, Miskolc ellátására- is szállították a kokszolható szenet elsősorban gázgyártás céljára. A kokszosított szén akkoriban teljes egészében háztartási tüzelésre szolgált, s csak kisebb ipari kazánokat fűtöttek vele. A mecseki kokszszéntermelés igazi karrierje 1956-ban kezdődött. Ekkor indították útnak a komlói mosóból az első kokszolható szénszállítmányt a Dunai Vasműnek, amely —az országos földgázprogram megvalósítása következtében - ma már egyedüli fogyasztója ennek a terméknek, növekvő igénye pedig hosszú távon biztosítja a mecseki» feketeszénbányászat jövőjét. A nyolcvanas évek újabb nagy fejezetet nyitnak a mecseki széntermelés történetében. Jelenleg kétféle minőségű kokszolható szenet kap a Dunai Vasmű. Kisebb része tölthető mindjáit kamrába, a zömét azonban Dunaújvárosban tovább kell mosni, dúsítani. Hogy a nagy mennyiségű meddő felesleges szállitgatását elkerüljék, a szénbánya vállalat nagyszabású rekonstrukciót kezd jövőre szénelőkészítő műveiben. Ezzel megteremtik a feltételt, hogy a kokszolható szenet teljes egészében a termelés térségében dúsítsák. Gyakorlatilag ez a következőt jelenti majd: a tervek szerint 1986-ban 670 000 tonna kamrába tölthető kokszolható szenet kér a Mecsekből a Dunai Vasmű. A jelenlegi technológiával a fenti mennyiséghez 1,2 millió tonna szenet kellene vagonokba tölteni és elszállítani. A fejlesztés eredményeként egyetlen tonnát sem mozgatnak majd feleslegesen, jelentős víz- és energiafelhasználást takarítanak meg. Hné Sued lícenc alapjan készült Útépítés, útfelújítás Komlón További hat megállóöböl — autóbuszoknak Húszmillió forint, áll rendelkezésre a Komlói városi Tanácsnak az 5. ötéves tervben a város útjainak építésére, felújítására és karbantartására. Ebből idén négymillió forintot használnak fel. Idén etső feladatként a téli károkat, útfelfagyásokat állítják helyre a Költségvetési üzem dolgozói április 30-ig. A városi tanács tavaly 1 514 000, az idén 868 000 forinttal támogatta a Költségvetési üzemet, hogy útépítéshez géBővítik a pécsi telefonközpontot Katzirz Béla miatt — kérem, ne vegye rossznéven — az NDK meccs után este 8-tól 10-ig fantasztikusnak tűnő forgalmat bonyolított le a jó öreg Crossbar telefonközpontunk, szinte megbénult a Pécs-Budapest közötti összeköttetés. Olvadtak a biztosítékok, hallatta hangját az j.alarm"-rendszer. Most itt vagyunk a teremben, állandó, monoton kattogás jelzi, hogy telefonálnak a pécsiek. Sziráki Péter főközpontvezető magyarázza:- A központ bővítése nem a legegyszerűbb feladat. Szinte minden új állomást a régivel kell „összeépíteni”, s ezt úgy, hogy a jelenlegi telefonelőfizetők ne vegyék észre. Elég egy rossz bekötés, s megbénulhat az egész . .. De ez nem fordul elő. Szinte állandó jelleggel 15-20 ember dolgozik az úgynevezett hétezres bővítésen, technikusok, betanított munkások. „Megszámlálhatatlan” erű kábelköteget fejtenek fel, s a vékony vezetékeket egyenként csavarják, forrasztják a helyükre. A munka tavaly áprilisban kezdődött, s az idén szeptember végéig tart. Dorogi László, a budapesti alközponti üzem dolgozója, a központ szerelés-vezetője. Itt volt 72-ben a 12 ezres Crossbar szerelésénél is.- Ez a munka jóval nehezebb - mondja. - Egy élő központhoz kell az állomásokat csatlakoztatni. Igen precíz munkára, figyelemre van szükség. A laikus számára kissé kaotikusnak tűnik az egész. Több száz kábelkígyó: mindegyikből 105 „drótszál" nyújtózik elő. , — Nem olyan nehéz megtanulni — mondja Sütő Ildikó, aki női szabónak készült, s most betanított munkásként naponta 1500 vezetékvéget köt a helyére. — Tavaly május óta csinálom, belejöttem. Mondják: néha éjjel is kell dolgozni, a főbb bekötések miatt. Az új és régi csatlakoztatásakor néhánv percre egy- egy egység megszűnik létezni, s ugye éjjel, ki veszi ezt észre? — Ilyen munkát, aprólékos forrasztásokat nehéz hiba nélkül csinálni . .. — Nem is lehet — mondja Dorogi László. — De a berendezés riasztórendszere kifogástalan, azonnal jelzi egy csengő, hogy baj van. A központ a svéd Ericsson cég licence alapján készült, magyar műhelyben. A BHG gyárában készítették, szigorú előírások alapján, svéd minőségben. A szerelések megkezdésekor még akadozott a szállítás, de ma mór folyamatosan érkeznek az alkatrészek, s az átadási határidőt tartani lehet. Egyébként a telefonkészülékek előszerelése is megkezdődött tegnap. A posta szerelői 68 lakásba csöngettek be tegnap Pécsett, s tették a „kisasztalra" a rég áhított készüléket. Almazöldbe, fehérbe vagy feketébe ... A BHG és a budapesti alközponti üzem szerelőin múlik, hogy e készülékek mikor szólalnak majd meg. Ök ígérik: az utolsó negyedévben, még az idén. Kozma Ferenc Külföldi diákok a POTE-n Magyarul tanulnak Legjobb a szabad társalgás Ne vásárolj halat a tengerből, vagyis ne igyál előre a medve bőrére! Mire kiderül, hogy a két szólás ugyanazt fejezi ki, eltelik egy kis idő. A külföldi diákok magyarórájári gyakran előfordulnak humoros szómagyarázatok, de a végén minden tisztázódik ... A POTE külföldi diákjai az első két évben a tanárképző főiskolára járnak át, az elsősök heti hat, a másodévesek heti három órában tanulják a magyart. Andreas Kafkalis Ciprusról, Ishak Abu Jayyab Szíriából, „Vörös tavasz, örök forradalom*** Mm: Figyelemre érdemes kiállítást rendezett a Tanácsköztársaság 60. évfordulója tiszteletére Szigetvárott a Városi Könyvtárban az MSZMP városi Bizottsága és a Szigetvár városi Tanács. A Várbaráti Kör segítségével összegyűjtötték a forradalmi korszak számos értékes dokumentumát, amelyeket Molnár Imrének, a kör elnökének tartalmas magyarázó szövegei foglalnak egységbe. A korabeli levelek, fényképek, újságok, plakátok, röpirotok, bélyegek és pénzek felölelik az első világháborútól az ellenforradalmi terror hatalomra jutásáig tartó korszak szinte minden eseményét. ' A röplapok között látható Pécs szerb városparancsnokának 1919. jan. 25-én kiadott felhívása, amelyben így fenyegeti a lakosságot: „ ... ha csak egyetlen egy katonám hajaszála meggörbülne, kérlelhetetlenül fogok fellépni, senkinek az életét lanácsköztársasági emlékkiállítás Szigetváron nem kímélem, és a várost elpusztítom a föld színéről.” Szigetváron a megszálló szerb katonaság költségeit pótadó formájában kivetették a lakosságra. A megőrzött befizetési nyugta 1921. április 6-i dátummal tanúsítja ezt a tényt. Az 1921. június 2-án Szigetváron kiállított szerb—magyar nyelvű utazási igazolvány ilyen kitételt tartalmaz: „Ezen igazolvány csak a megszállt területen, a demarkációs vonalon belül érvényes." Dr. Nemes József, jelenleg Veszprémben élő jogász, akkori szigetvári cipészsegéd, 1919. április 4-én, he- tedmágával átszökött a község fölött húzódó demarkációs vonalon és Kaposvárott beálltak a Vörös Hadseregbe. Latinca Sándor századában részt vettek e bátor szigetvári legények a győzelmes északi hadjáratban is. Nemes József később megírta Szigetvár szerb megszállásának eseményeit, kalandos szökésük történetét és a Vörös Hadseregben szerzett élményeiket. A Várbaráti Kör kérésére elküldte a szigetváriaknak a kiállítás idejére munkája eredeti kéziratos példányát. Tábori lapok az első világháborúból, kenyérjegy 1915- ből, a Vörös Üjság 1919. július 1-i példánya, a Dózsa Népe című hetilap 1919. júl. 13-án kiadott első példánya, Munkás Naptár 1920-ból, a demarkációs vonal térképe, a Tanácskormány idején kiadott bélyegek és pénzek láthatók a szigetvári kiállításon. Különleges érdeme a rendezőknek, hogy a történelmi, politikai eseményeket irodalmi és képzőművészeti vonatkozásaikkal együtt mutatják be. Az egyik tárlóban a Nyugat 1919. február 16. és március 1-i összevont Ady emlékszáma látható, amelyben Móricz Zsigmond, Rippl- Rónai József, Szép Ernő búcsúzik a költőtől. A szám tartalmazza Csorba Géza szobrászművésznek, Ady barátjának a költő halála napján, 1919. január 27-én készült szénrajzát a ravatalon fekvő Ady Endréről és Kodály Zoltán az Adóm, hol vagy? című Ady versre írt művének kottáját. S mellette a költő sorai: „Vörös tavasz, örök forradalom Óh, ékeskedjél mindig fényesebben!" Hegedűs Magdolna Loakhnauth Ramkishun Guaya- nából jött Pécsre tanulni. Elsőévesek. Hallgatom őket és kicsit irigykedem. A mi gyerekeink nyelvtanulására gondolok. Nyolc év után is alig pötyögnek a tanult idegen nyelvén (tisztelet a kivételnek), ezek a diákok pedig másfél év után közérthetően beszélik a nyelvünket. Egy évig a budapesti központi magyar lektorátus előkészítő intézetében ismerkednek a magyar nyelvvel. — Elég nehéz a magyar, de meg lehet tanulni. Jegyzetelni viszont nem tudunk az első években. Borzasztó gyorsan beszélnek a tanárok. Padszomszé- daink nagyon szívesen segítenek nekünk — mondja Andreas. — A tanárok elnézőbbek a külföldi diákokkal? — A legnehezebb a társada- lomorvostan volt, csupa ismeretlen szó, amit addig nem használtunk. — A magyarórákra készültök? — Kellene, de nincs idő! De ott a társaság meg az újság! — Ishak a Magyar Ifjúságot és a Magyarországot szokta böngészni. — Általában milyen szinten társalognak a külföldi diákok? Dr. Hoffmann Ottó főiskolai docens válasza: — A legtöbben viszonylag jó nyelvérzékkel érkeznek és tehetségesek. Legtovább a beszédük dallama és ritmusa marad idegen hatású. Van egy kötelező szöveggyűjteményünk, de olvasmányanyaga elavult és nyelvtani gyakorlatai is esetlegesek. Ezért mi kiegészítjük kiejtésgyakorlattal, fejlesztjük a szókincset. Megtanítjuk őket a kulcsszavak és a tételmondatok kiemelésére és így a tanulás lényegére. A társas érintkezés nyelvi magatartásformáit is csiszoljuk. A diákok legjobban a kötetlen beszélgetést szeretik. pékét és szállítóeszközöket vásároljon. Ez évben szilárd burkolattal látják el a Hunyadi utcát, hogy a Somág-Kenderföld városrészeket bekapcsolhassák a helyijáratú közlekedésbe. Elvégzik az Irinyi János utca burkolatmegerősítését, szélesítik az út nyomvonalát a Ga* garin utcai iskolával szemben és az utca végén levő kanyarban. Több éves problémát oldanak meg azzal, hogy még idén a buszközlekedésre alkalmassá teszik a kórházhoz vezető utat a Bajcsy-Zsilinsz- ky úttól egészen a portáig. Megállóöblöket és buszfordulót építenek mintegy három- százezer forintos költséggel. Nagyobb figyelmet fordítanak az autóbuszmegálló-öblök kiépítésére. Komlón eddig kilencet alakítottak ki jórészt társadalmi munkában a Kőbánya és a Volán Vállalat dolgozói. Még hat megállóöblöt terveznek a Zobák-aknai, az Anna- aknai útra, a Kőbánya Vállalat előtt, valamint a mecsek- jánosi és a Csecsemőotthon felé vezető útnál. A városi tanács útfelújítási feladataihoz tartozik a bányaművelésből eredő károk helyreállítása is, erre a Mecseki Szénbányáktól évente félmillió forintot vesznek át. 1979-ben ebből az összegből a Béta-akna .és Koszonyatető közötti út rekonstrukcióját végzik el. Az idén kidolgozzák a város közlekedéshálózatának fejlesztéséről szóló távlati tervet a 12-es Volán Vállalat, valamint az MTESZ bevonásával. A tervkészítést megelőzően a város forgalmi és gyűjtőútjain a középiskolások részvételével forgalomszámlálást végeznek. Csak munkaszüneti napokon! Új buszjáratok Harkányba, Abaligetre, Orfűre Április 8-tól új, szezonjáratokat indít a 12. számú Volán Vállalat Harkányba, Abaligetre és Orfűre. Ezek a buszok szeptember 17-ig közlekednek majd, s csak munkaszüneti napokon. Pécsről Harkányba 6.15-kor indul egy busz. Hidasról ugyancsak Harkányba 6 órakor, és indul egy járat Mekényesről is Harkányba, reggel 5 óra 20 perckor. Hidasra 17.15-kor, Mekényes- re pedig 16.30-kor indul visz- sza a busz Harkányból. Megsűrűsödnek ezeken a napokon a járatok Abaiiget és Grfű felé és vissza is. Pécsről indul busz Abaligelre 6 órakor, 7.30-kor, 16 órakor és 18 órakor. Orfűre sok busz indul: 7 órakor, 7.30-kor, 8.15- kor, 9-kor, 10.30-kor, 11.30-kor, 14.30- kor, 15.30-kor, 15.45-kor, 16.30- kor, 17.30-kor, 18-korés 18 óra 30 perckor. Visszafelé Abaligetről Pécsre 4 óra 40 perckor, 7-kor és 19.30- kor jönnek buszok. Orfűről 8 órakor, 8.30-kor, 9.30- kor, 10-kor, 11.30-kor, 12.30kor, 15.30-kor, 16.30-kor, 16.45- kor, 17.30-kor, 18.30-kor, 19 órakor és 19 óra 30 perckor.
