Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)
1979-04-01 / 90. szám
DN HÉTVÉGE 6. MŰSORAJÁNLAT 1979. ÁPRILIS I. Április 6-án: Pannon Krónika Segítenek? Uralkodnak rajtunk? — a technikai újdonságok és mindennapi életünk kapcsolatai vetik fei ezeket a kérdéseket. Erről is szól a pécsi körzeti stúdió havi magazinja, amelyet április 6-án sugároz az I. progran* a dél-dunántúli tapasztalatok alapján. Pécsett működik például az ország jelenleg legkorszerűbb autóközlekedési tanbázisa, ahol az elméleti oktatást vizsgáztatógép, a gyakorlati ismeretek elsajátítását pedig rádióirányítá- sos tanpálya könnyíti meg a tanulóvezetőknek. Azok számára, akik még a „régi" ATI-nál tanultak, nem kell ennek a jelentőségét hangsúlyozni. A Pannon Krónika második témája valószínűleg kellemetlen emlékeket idéz majd fel a pécsiekben, hisz számukra a január elsejei áramkimaradás hosszú ideig emlékezetes marad. Nemcsak a fogyasztók, hanem a DÉDÁSZ is szeretné elkerülni az ilyen váratlan eseteket. Ezért körülnéztek kicsit a világban. Vásároltak egy olyan francia technológiát, amely lehetővé teszi, hogy a szükséges hálózati szereléseket feszültség alatt végezzék. Ahhoz, hogy ez országosan általánossá váljon, 150 millió forirvt szükséges öt év alatt. Az összeg nagynak tűnik, viszont nagyon rövid idő alatt megtérül: évi 90 millió forint megtakarítást eredményez. A Krónika harmadik tömbjét a sematikus „Van egy jó hírem és van egy rossz hírem" mondattal lehetne kezdeni. A jó hír az, hogy Barcson a Kemi- kál új terméket állít elő: a víz-, ben oldódó bitumen-emulziót amely forradalmasíthatja az útépítést. A rossz hír pedig természetesen az, hogy egyelőre még nem nagyon kapkodnak utána. A gyár jelenleg kapacitásának mindössze 25 százalékát használja ki. Az összeállítás befejező részében sajnos már csak rossz hírük volt a műsor készítőinek. Végigjárták ugyanis Dél-Dunán- túlt, s megnézték, hogyan gyűjtik, tárolják napjainkban az ipari és háztartási hulladékot. A kép szomorú: lakótelepek, falvak, erdők élnek szeméthegyek szomszédságában vagy éppen a szeméttel együtt. Ami még ennél is szomorúbb, az a nemtörődömség, amellyel a jövő szempontjából igen fontos kérdést illetékesek és egyszerű járókelők egyaránt kicsinyítik. Ambrus György A tisztességtudó utcalány Jelenet a tévéoperából: Pászthy Júlia (Az utcalány) és Polgár László (A néger) Fábián János felv. Jean-Paul Sartre (1905) francia filozófus, Nobel-díjas író és drámaíró egyik leghíresebb, legnagyobb hatású és sikerű drámája „A tisztpsségtudó utcalány". A mű öt világrész sok száz városának színpadán volt látható, világsikerű film készült belőle, sőt egy francia zeneszerző operát is írt belőle. Mindez talán érzékelteti Lendvay Kamil- ló vállalkozásának méreteit is. A kortársi zeneművészet neves komponistája kamaratörténetként dolgozta fel a drámát. Az Egyesült Államok egyik déli kisvárosába fiatal utcalány költözik. Első „hivatali" éjs;akáját egy jóképű, ismeretlen úrral tölti, akiről csak később tudja meg, hogy jelentős összeköttetésekkel rendelkező tanú egy gyilkossági ügyben. Azon az éjszakán ugyanis, amelyen a lány a városba érkezett, a vonaton meggyilkoltak egy néger fiatalembert. A szenátor fia azt szeretné, ha Lizzie a bíróság előtt azt vallaná: a gyilkosság oka „önvédelem" volt és azt állítaná, hogy a néger fiatalember Lizzie-re támadt, mire a vonat egyik fehér utasa, a szenátor másik fia, Lizzie segítségére sietett. Az összecsapás során azután a néger meghalt. Lizzie nem akarja vállalni a hamis tariúzást. A darab, illetve az opera története a lány erkölcsi, fizikai, lelki kényszerítésének, megtörésének históriája, egészen a sivár happy endig. Sartre 1946-ban írott darabjából Lendvay Kamilló úgy formált operát, hogy a zene lehetőségeit felhasználva még nagyobb drámai hangsúlyt biztosított az alapkonfliktusnak. Lendvay Kamilló operája a bemutatóval egyidőben hanglemezen is megjelenik. Az MTV Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényli, a címszerepet Pászthy Júlia énekli. (Adás: április 6. 21.20.) HDNGLEMEZ A napokban jelent meg a kirakatokban az OMEGA együttes kilencedik magyar nyelvű nagylemeze: a GAMMAPOLIS. Már a címe is sokat sejtető. Az Európa-szerte népszerű zenekar előző albumain messziről jött idegenek, a Névtelen utazó és az Égi vándor „tették tiszteletüket” nálunk. Most viszont OME- GÁ-ék új nagylemeze egy távoli mesevilágba, GAMMAPOLIS-ba — vagyis magyarul Gammavárosba — kalauzol bennünket. Mit mond az új lemezről Benkő László, az együttes vezetője?- Hozott-e valamilyen változást a stílusotokban a GAMMAPOLIS? - kérdeztük.- A GAMMAPOLIS a megelőző két nagylemezünk folytatása és mór a következő albumok irányába mutat. Stílusváltozásról nincs szó, csupán technikailag érzem kiforrottabbnak a játékunkat.. Mindenkinek a legfiatalabb, legkisebb gyerek a legkedvesebb,- de túl ezen, ' azt hiszem, nem vagyok elfogult, ha a GAMMAPOLIS-t tartom a legsikerültebb lemezünknek.- Nemrég jelent meg az Az űrzene és a Gammapolis angol nyelvű változata. Van-e már híretek; hogy fogadták Ny ugat-Európában? — A közelmúltban érkezett haza egy ismerősünk a Majna menti Frankfurtból, ö mesélte, hogy fél délelőtt járta a lemezboltokat, míg végre meg tudta venni az albumunkat. A legtöbb helyen két-három nap alatt szétkapkodtók. Mi ezt a sikert a Cannes-i MIDEM fesztiválon történtekkel magyarázzuk. Egyébként soha ilyen kevés idő nem telt el az angol és a magyar változat kiadása között. Úgy tudom, Nyugat-Euró- pában március 15. körül kezdték árusítani és két hétre rá a Pepita-lemezünk is a boltokba került. — Mi ösztönzött a GAMMA- POLIS-ra? — Részben tudatos, részben ösztönös elképzelések vezettek. Egyfelől a stílus — amit nevezhetünk űr-rocknak — szülte, másrészt ebbe a távoli mesevilágba érzékletesebben áthelyezhettem mindennapjaink gondjait. Ehhez kapcsolódik az is, amit már nagyon sokan megkérdeztek tőlünk; hogy került „Az arcnélküli ember" a lemezre? Nos, annak ellenére, hogy látszólag — legalábbis zeneileg — semmi köze az albumhoz, mégis nagyon tudatosan építettük be. Az volt vele a célunk, hogy — miután ez már a második oldalon található és a lemezhallgató figyelme ekkor már esetleg lankadni kezd — megtörve a tőlünk megszokott hangzásvilágot, ismét felcsigázzuk az érdeklődését.- Új nagylemez? — Jövő tavaszig vagyunk szerződésben a Belaphont céggel. Ha ők igénylik, esetleg az őszszel sor kerülhet új nagylemezre. Persze attól is függ: meghosszabbítjuk-e velük a szerződést, hiszen több cég is ajánlkozik 1980-tól a menedzselésünkre, szerződéskötésre.- Legközelebbi programotok? Elsősorban Pécsett? — Jelenleg igen sokat próbálunk. Napi öt-hat óra gyakorlással készülünk egy hosszabb európai turnéra. Július közepétől szeptember végéig itthon koncertezünk és valamikor e két időpont között kétszer lépünk fel Pécsett. Nógrádi Attila Mit jelent az ünnep a szervezőknek? Közeleg hazánk felszabadulásának 34. évfordulója. Az ünnep jegyében készülnek a hét rádióműsorai is. A hétfőn jelentkező ÖTTŐL HATIG című hangos újság tartalmáról Kovács Imre szerkesztő-riporter tájékoztatott: — A felszabadulás évfordulója alkalmából idén is több ünnepi eseményt rendeznek Pécsett. Kik azok, akik ezeket a protokolláris programokat, koszorúzásokat, ünnepségeket, delegációk fogadásait szervezik? Egyik riportunkban dr. Palotai Ferencné, dr. Sitek László és dr. Szűcs Imre százados beszél a protokoll-munkáról. Egyidősek a szabadsággal — 34 éves Zsolnay gyári munkások szólnak életükről. Folytatjuk a nemzetközi gyermekév alkalmából indított portrésorozatunkat, ezúttal Sziklai Tibi, 8. b-s beszél a pécsi Felső- vámház utcai iskolában arról, hogy ő nem akar továbbtanulni, ő az akar lenni, ami a nagyapja, az apja és az édesanyja: művelt munkásember. Jövő vasárnap rendezik a baranyai horgászközgyűlést. Dr, Galabár Tibor, az intéző bizottság elnöke összefoglalja az elmúlt évi eredményeket és szól az idei tervekről. Komló új szerepköréről szól Felső Pál kedden elhangzó riportja. A város január elsejétől járási székhely lett; 55 község tartozik hozzá. A műsor azt vizsgálja, hogyan felel meg a város ennek a feladatnak, továbbá, milyen hatása van a vonzáskörzetbe tartozó településekre. Ugyancsak kedden részletek hangzanak el a déldunántúli munkáskórusok és zenekarok „Zengjük a dalt” címmel a Liszt-teremben rendezett hangversenyéből. Szerdán, felszabadulásunk ünnepén riportok, tudósítások, beszámolók hangzanak el az ünnepi eseményekről, majd zenés összeállítás keretében mutatják be az ünnep alkalmával kitüntetetteket. Csütörtökön jelentkezik a SZÓLÍTSON CSAK NYUGDÍJASNAK című összeállítás, majd a Baranyában megjelenő üzemi lapok érdekesebb írásait ismertetik. Pénteken a DALOLÓ TÁJAK című népzenei összeállítás a véméndi német népdalkört mutatja be, valamint a kaposvári Kanyar József beszél útjáról, mely a népzenéhez vezetett. Vasárnap részletek hangzanak el a Pécsi ÁFÉSZ Janus Pannonius női karának jubileumi hangversenyéből. ANYANYELVÁPOLÁS A KLUBOKBAN A keddi német nyelvű műsorban Márhoffer Miklóssal, a Vörös Hadsereg egykori katonájával beszélget Reil József. Felelevenítik a forradalmi időket, a harcokat és azt, hogy hogyan, milyen módon kerül valaki huszárként a legnehezebb időkben, a nemzetközi burzsoázia nagyarányú támadása idején a világ első munkásállamának védelmére alakult szovjet Vörös Hadseregbe? Csütörtökön a horvát adásban Kátolyról hangzik el riport, ahol a helyi termelőszövetkezetben a magyarok mellett lelkiismeretesen dolgoznak a horvótok és németek is. Őket mutatja be a műsor. Pénteken a német nyelvű Kulturális magazinban Hetényi Árpád arra keres választ, miként szolgálják a nemzetiségi klubok programjukkal az anyanyelv ápolását, a nemzetiségek képzését és szórakozását? Hol? ■Iliikor? Gazdag szünidei program A tavaszi szünetre is gazdag programot szervezett a pécsi Ifjúsági Ház. SZÜNIDEI MATINÉK a következő filmekből lesznek: 5-én: Hugó, a víziló (magyar—USA), 6- án: A beszélő köntös (magyar), 7- én: Idegen levelek (szovjet), 9- én: Csínom Palkó (magyar), 10- én: A bátyámnak klassz öcscse van (cseh), 11-én: Lolka és Bolka a föld körül (lengyel), 12- én: A legszebb ló (szovjet), 13- án: Gerolsteini kaland (magyar), 14-én: Apacsok (NDK), 16-án: A kis Muck története (NDK), 17-én: Az éjszaka a betyároké (bolgár). Az előadások 14.00 órakor kezdődnek. EGYÉB PROGRAMOK: 5-én, 19.00 órakor: A Niger deltájánál — dr. Somody László diavetítéses előadássorozatának első része. 8-án, 18.00 órakor: Színházi nap a Szélrózsa klubban. Az ókori színház — Karsai György előadása. Az ázsiai színház — Duró Győző kisfilmvetíté- se a No és Kabuki színházról. A modern színház: — Csehov: Hattyúdal c. monodrámája. Cse- rényi Béla színművész előadásában. Hangmúzeum — Wagner zenedrámáiból. A folk mesterei VII. — Johnny Cash. 10-én, 19.00 órakor: A Friedrich-együttes jazz-hangversenye. Az együttes tagjai: Friedrich Károly, Rá- tonyi Róbert, Bencze Gábor, Baló István, Bontovics Kati. 11- én este színes televízión tekinthető meg az európai labdarúgó kupaelödöntő. 12-én, 19.00 órakor: Beszélgetés Somló Tamással, az LGT tagjával a poprock szakma hazai és nagyvilágbeli helyzetéről. A műsor keretében filmet vet.tenek az együttes 1975. évi amerikai turnéjáról. 16-án húsvéti tojástúrát szervez az Ifjúsági Ház. A túra programja: 8.20 — gyülekezés a Budai-vámnál, 9.15 — túrakezdés Petőfi-aknán, 12.00 — ebédfőzés és ebéd Rékakunyhó- nál, 14.00 — továbbindulás, 16.00 — érkezés Mecseknádasd- ra- — 17-én, 17.00 és 20.00 órakor a Hobo Blues koncertezik az Ifjúsági Házban. A hangversenyen közreműködnek: Beák ,,Bill” és Tolcsvay László. Filmklub Kémek és indiánok Westernek, gengszter- és kémfilmek szerepelnek a pécsi Ifjúsági Ház tavaszi filmklubjában. Tizenhat kalandfilm, a harmincas évektől napjaink filmgyártásáig. Mégis, filmklubok általában csak „komoly" filmeket vesznek műsorukba, westerneket ritkán . . . — Mert abba a hibába esnek, hogy lebecsülnek mindent, aminek a kalandhoz bármiféle köze van. Pedig a világirodalomhoz is a kalandon át vezet az út. Említhetem például az Odüsszeiát, ahol a főhős kalandozásain keresztül ismerjük meg az ókort. Minden epikus mű „rászorul” a kalandokra, a retardáló elemekre, a feloldó helyzetekre. Amelyikben ez nincs meg, az már nem lehet jó epikus alkotás — magyarázza dr. Nagy Imre megyei szakfelügyelő, a filmklub vezetője. — Sorozatunkban a kezdetektől indultunk el. King Vidor 1930-as westernje. a Billy, a kölyök, valóban a legelső lépést jelenti. A film lételeme a kaland, de míg például Chaplinnél ez csak eszköz, 'a wes- ternnél cél. De ez csak a sorozat első két filmjére jellem ző. Itt még nagyon romantiku san polarizált a világ; jókbó és gonoszokból áll . . . — Mi a. következő lépcső fok? — Amikor az igényesebi rendező észreveszi, hogy ez < világ csak a humoros oldaláró ábrázolva érdekes. Ilyen Dwar Nevadai hajtóvadászata. — És az úgynevezett „csú nya western"? — Itt megszűnik a polarizá lás. Minden bizonytalanná vá lik, kibontakozik a valóság Az emberek már nem csele kednek, hanem kallódnak. E: a fajta modern western reme kül ábrázolja a társadalmat bírálni is tud. Ilyen a Délidc vagy a Délutáni puskalövések — Melyik filmet tartja c műfaj csúcsának? — Ford Hatosfogatát. Szint« minden külső lehetőségről le mond a rendező. A külső ka land belsővé válik ... És ez i: a .célja a filmklubunknak, fi közönséget elvezetni a külső kaland szemlélésétől az emberi belső „kaland" megértéséig! B. A.
