Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)
1979-04-04 / 93. szám
1979. április 4., szerda Dunántúli napló 5 A magyar tudomány fejlődése a felszabadulás óta írta: Láng István, az MTA főtitkárhelyettese Nagy utat tett meg a magyar tudomány az elmúlt 34 év alatt. A II. világháborút közvetlenül megelőző időszakban csak igen szűk területen folyt tudományos kutatás Magyarországon; 1938-as adatok szerint 50 tudományos intézményt tartottak nyilván, de ezek egy része kizárólag rutin minőségi vizsgálatokat végzett. A tudományos kutatók száma mintegy 300 főre becsülhető a háború előtti kutatóintézetekben. Felsőfokú oktatás öt egyetemen és hat főiskolán folyt, ahol 380 tanszék működött, az oktatói létszám pedig 950 fő volt. Több ipari vállalatnál (pl. Egyesült Izzó, Gamma, Richter, Chinoin) kutató-fejlesztő részlegeket szerveztek. Nincsenek pontos adatok, de reális becslés szerint mintegy 150 kutató-fejlesztő mérnök dolgozott ezeken a helyeken. A múzeumok, könyvtárak, levéltárak, kórházak csak esetenként kaptak kutatásra anyagi támogatást. A felszabadulás előtti magyarországi kutatási-fejlesztési bázis keretében 1400 kutató, oktató, fejlesztő mérnök dolgozott. A ráfordítási összegek az akkori nemzeti jövedelemnek mintegy 0,15 százalékát jelentették. A II. világháború jelentős károkat okozott a korabeli tudományos intézményhálózatban is. Az újjáépítés és újjászerveződés csak lassan és fokozatosan bontakozott ki a felszabadulás utáni első években. A kormány 1948-ban létrehozta a Magyar Tudományos Tanácsot azzal a feladattal, hogy átfogó fejlesztési programot dolgozzon ki. Az első időszakban a kutatóintézetek és az egyetemek munkafeltételeinek javítása, illetve új intézetek és tanszékek szervezése állt a figyelem középpontjában. Az ipari vállalatoknál az újjáépítés, a napi gazdasági feladatok voltak elsődlegesek, ezért a kutató-fejlesztő tevékenységre kevés erő jutott. Tudományos kutatóbázis Miután végérvényesen eldőlt, hogy Magyarországon a társadalom fejlődése a szocializmus alapjainak megteremtésére irányul, a tudományos kutatás bázisának szélesítése is ezt az általános célkitűzést kívánta szolgálni. 1950-től kezdve jelentősen növelték a kutatóintézetek, egyetemi és főiskolai tanszékek, vállalati fejlesztő részlegek számát. Elkezdődött a szakemberek nagyarányú képzése. Jelentős anyagi juttatásokat kapott a tudományos kutatás. A szervezeti irányítás is korszerűsödött. A Magyar Tudományos Akadémiát 1949-ben átszervezték és egyik fontos feladatául azt tűzték ki, hogy saját kutatóintézeti hálózatot hozzon létre. A szakminisztériumok keretében is elkezdődött az ágazat gazdasági célkitűzéseivel összhangban álló kutatási bázis kiépítése. A központi és felsőszintű tudománypolitikai irányítást 1957—1967 között a Tudományos és Felsőoktatási Tanács látta el. 1970-től kezdve a kormánynak külön bizottsága van, a Tudománypolitikai Bizottság, amely a kutatás és fejlesztés egészét irányítja és ellenőrzi. A három évtizedes fejlesztési program eredményeként jelenleg a kutatóhelyi dolgozók összlétszáma 83 ezer fő, ezenbelül a tudományos munkát végző kutatók, oktatók, mérnökök száma meghaladja a 36 ezer főt. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználásához viszonyítva a teljes ráfordítások összege elérte a 3,5 százalékot. A kutatóintézetek száma 128, az egyetemi, főiskolai tanszékeké 1080, az egyéb kutatóhelyeké 264, melyek között a vállalati kutatófejlesztő részlegek igen jelentős arányt képviselnek. A párt vezető szervei többször foglalkoztak a tudományos kutatás helyzetével, alapvető fejlesztési stratégiájának megállapításával. Az MDP 1948. évi programnyilatkozata hangsúlyozta a tudományos kutatás fontosságát és az ország fejlődéséhez való hozzájárulás szükségességét. Az MSZMP KB 1969-ben fogadta el a „Tudománypolitikai irányelvek" elnevezésű dokumentumot, amely a minőségi fejlesztést helyezte előtérbe. Ezek az irányelvek hosszú időszakra határozták meg a magyar tudomány feladatait. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1977-ben értékelte az irányelvek érvényesülésének tapasztalatait. A gazdasági szféra szelektív fejlesztését elősegítő tudományos kutatások szükségességét erőteljesen húzta alá a Politikai Bizottság óllásfoglc- lása. A társadalomtudományi kutatásokkal szemben fokozottabban jelentkezik az igény, hogy segítsék elő a megfelelő politikai döntések meghozatalát, illetve alapozzák meg r végrehajtás módozatait. R tudomány a fejlődés alapja A felszabadulást követő néhány év a háborús károk helyreállítását jelentette. 1950-től napjainkig a nemzeti jövedelem több mint 4,5-szeresére, az ipar bruttó termelése kereken 8-szorosra, a mezőgazdaság bruttó termelése 2-szore- sére növekedett. A közoktatás, az egészségügyi ellátás, a kulturális lehetőségek köre számottevően fejlődött ebben ez időszakban. A tudományos kutatás és fejlesztés nagy mértékben járult hozzá ehhez az eredményes úthoz. Három területen különös fontosságú a tudomány szerepe: — önálló kísérleti eredmények elérése és ezek a'kalma- zása a gazdaságfejlesztés és a társadalomtervezés különböző ágazataiban; — szakemberek képzése és továbbképzése; — külföldi kutatási és fejlesztési eredmények átvétele, hazai adottságok közötti alkalmazása, továbbfejlesztése. Az egyes konkrét eredmények számbavétele igen részletes és hosszadalmas elemző munkát igényelne. Jellemző példaként azonban megemlíthetők a következők: Történelmi és kulturális örökségünk részletes feltárását és közkinccsé tételét jelentette az elmúlt három évtizedes időszak. A nyelvtudomány, a történettudományok, az irodalomtudomány, a régészet és művészet- történet, a néprajz és a zene- tudomány területén összefoglaló művek születtek. Folytatódott a nagy hagyományokra épülő orientalisztikai kutatás. A jogtudományok, a közgazdaságtudományok a szocialista fejlődés aktuális problémáira válaszoltak és segítették elő a közigazgatás, a jogrend, a gazdasági mechanizmus fejlődését. Olyan új társadalomtudományi irányok alakultak ki, illetve erősödtek meg, mint a szociológia, pszichológia, demográfiai kutatások. A valóságfeltárás és a tudatformálás egységes feladata valamennyi társadalomtudományi kutatás közös ügyévé vált. A marxizmus—leninizmus pozíciói ebben az időszakban alakultak ki a hazai társadalom- tudományokban. A természettudományok közül a fizika, a kémia, a biológia, a geológiai tudományok, illetve a matematika igen széles körű fejlődésnek indult. A tudományos kutatás alapozta meg az atomenergia gyakorlati eredményeinek hazai hasznosítását, illetve az elektronikai ipar kifejlődését. A számítástechnikával foglalkozó kutató, fejlesztő és adaptációs tevékenység a társadalmi gyakorlat legszélesebb területein tette lehetővé a számítógépek használatát, a számítástechnikai eszközök fejlesztését és gyártását. Részletes „leltár” készült hazánk növény- és állatvilágáról, talajtakarójáról, a földtani adottságairól. A műanyaggyártó ipar kifejlődését szintén segítette a hazai kémiai kutató-fejlesztő munka. A gyógyszeripar számára a szerves kémiai, biológiai és farmakológiái kutatások nyújtottak nagy támogatást. A hazai műtrágya-, növényvédőszer-, illetve petrolkémiai ipar fejlődéséhez is szükség volt arra a hozzájárulásra, amit a kutatás részben saját eredményeivel, részben külföldi szellemi termékek adaptálásával nyújtott. A föld- tudományok az ország természeti erőforrásainak hasznosítását alapozták meg. Az elméleti és klinikai orvos- tudományok közös eredménye, hogy több járványos betegség megszűnt hazánkban és lehetővé vált a legkorszerűbb gyógyítási módok és eljárások alkalmazása. A közegészségügy és az általános életszínvonal-emelkedés együttes következménye, hogy az átlagos élettartam az elmúlt három évtized alatt 10 évvel növekedett. Az agrártudományok eredményei között elsősorban az új növény- és állatfajtákat említhetjük meg, illetve a korszerű termelési technológiák kidolgozását, adoptálását. 1950-ben az aktív keresők 52 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, ma mindössze 22 százaléka. A termelés bőven fedezi a lakosság szükségleteit. A műszaki tudományok számos területen segítették a népgazdaságot. Az energetika fejlődését mutatja, hogy a háború előtt a villamosenergia-fogyasz- tás évi 2 milliárd kW volt, jelenleg kereken 24 milliárd kW. Kibontakozott az energetikai gépgyártás is, ami mögött szintén kutatási eredmények vannak. Az anyagmegmunkálás technológiája egész sor új lehetőséggel bővült. A híradástechnika fejlődése új gyártási ágazat kialakulását tette lehetővé. A közúti járműgyártás termékeit az egész világon ismerik. A könnyűiparon belül a textilipar és a papíripar említhető meg elsősorban, mint ahol a hazai kutatás-fejlesztés számottevő eredményeket mutathat fel. Új feladatok előtt összegezve megállapítható, hogy a hazai tudományos kutatás és fejlesztés fokozott figyelemmel fordult a társadalmi és gazdasági fejlődés tudományos közreműködést igénylő feladatai felé. A tudomány segítségével megnövekedett az anyagi, termelés. fejlődött a kultúra, a közművelődés és magasabb lett népünk életszínvonala. A céltudatos munkával kiépített tudományos potenciál alkalmas arra, hogy a következő időszakban még nagyobb feladatokat oldjon meg. Húszmillió forintos költséggel épül a hosszúhetényi iskola Társadalmi összefogás, helyi erőforrások Épülő általános iskolák Hosszúhetény, Somberek, Vajszló, Bicsérd, Nagypeterd A megyei tanács tervosztályvezetője szobájának a falán, az íróasztallal szemben Baranya megye korfája látható. A korfa alul kiszélesedik, ami azt jelzi, hogy a korábbi éveknél népesebb, jelenleg a 3—6 évesek korosztálya. Baranya megye művelődési fejlesztési programjában kiemelt helyen szerepel az alsófokú iskolai hálózat korszerűsítése. Fontos feladat a szak- rendszerű oktatás teljessé tétele, valamint a körzetesítés, a centralizálás. Ezeket a szempontokat kell figyelembe venni, amikor a most épülő általános iskolákról szólunk. A koncentrált jprfez- ményhálózat megteremtése érdekében már eddig is, jelentős lépések történtek. Ezt jelzi például, hogy amíg a közoktatáspolitikai határozat évében 365 iskola működött Baranyában, addig jelenleg 215 az iskolák száma. Ezenbelül az osztott iskolák száma 78-ról 112;re nőtt. A nagyarányú körzetesítések egyenes következményeként igen magas a bejárók száma; 7022. A körzetesítés, a centralizálás fontos minőségi következményeként a tanulók 98,6 százaléka szakrendszerű oktatásban vesz részt. A nagyarányú fejlődés ellenére még mindig 142 szükségtantermet kell fenntartani a megyében. A szükségtantermek száma még ebben az esztendőben az iskolai építések és -bővítések következtében jelentősen csökken. A megyeszékhelyen és a városokon kívül öt helyen folyik Baranyában iskolaépítés. Valamennyi községben a központi támogatás mellett jelentős helyi erőforrások is rendelkezésre álltak. Az idei iskolaépítési program legjelentősebb fejlesztése a hosszúhetényi. Több mint 20 millió forintos költséggel épül a korszerű követelményeknek megfelelő/új iskola. Az első ütembprf hat tanterem készül el,^melyek átadása után hozzálátnak további két tanterem és egy tornaterem megépítéséhez. Nagy szükség van e 3500 lakosú centrumközségnek az új iskolára, hiszen rendkívül mostoha körülmények között (régi felvonulási épületben is) folyik itt az oktatás. Tavaly július helyett csupán novemberre érkezett meg egy fontos szerkezeti elem, a zárófödém, így módosítani kellett a határidőket. Jelenleg a szerelés, a vakolás, a tetőszigetelés és a tereprendezés van még hátra. Az átadást 1980 márciusára ígéri a generál-kivitelező: a Pécsváradi Építőipari Szövetkezet. A hosszúhetényiek örülnének annak, ha e szövetkezet magáévá tenné a nemzetközi gyermekév egyik hazai felhívását, és még az idén, az új tanév kezdetére befejeződnének a szerelési munkálatok. Szakértők szerint ez nem lehetetlen. Somberekén szintén nyolctantermes, tornatermes iskola épül. A kivitelező a Béke Őre Termelőszövetkezetet. Az első négy tantermet még az idén, alkotmányunk ünnepén szeretnék átadni. Az építkezés egyébként 1978 nyarán kezdődött. A munkálatok jól haladnak; érezhető, hogy a termelőszövetkezet szívügyének tekinti a gondos, gyors és olcsó kivitelezést. Vajszlón is a szükségtantermek számának csökkentése, majd pedig felszámolása várható az új iskola elkészülte után. Nagyarányú társadalmi összefogás bontakozott ki e szépen fejlődő községben. A vejti tsz homokot szállít, a bo- ranyahidvégiek tíz fős építőbrigádot küldenek a munkákhoz, a Ganz-művek vállalta a vízvezeték-szerelést és 24 kisiparos is társadalmi munkában részt vesz a rövidesen megkezdődő építkezésen. A felsorolás nem teljes. Az új iskola elkészülte után az óvodások elhelyezési gondjai is enyhülnek majd. Nagypeterden önköltségi áron építi az Egyetértés Termelőszövetkezet a négy tantermet. Jelenleg hat különböző helyen folyik e községben az általános iskolai tanulók oktatása. Az építkezés néhány héttel ezelőtt kezdődött és a kivitelezők vállalták — a gyermekév tiszteletére —, hogy még az idén, a tanévkezdés előtt befejeződnek a munkák. A bicsérdi iskola építési költségeinek jelentősebb részét a megyei tanács fedezi. Hat tanterem készül el itt egy esztendő alatt. Átadási határidő: 1979. szeptember 1. A kivitelező a szentlőrinci Költség- vetési özem. A község lakói nagy értékű társadalmi munkával járulnak hozzá az iskola elkészültéhez. A hosszúhetényi késéstől eltekintve, tehát megállapíthatjuk, hogy mindenütt kellő ütemben halad az általános iskolák építése. Valamennyf községben társadalmi munkát is végeznek ennek érdekében. Általában a következő esztendőkben is fontos elv marad, hogy a megyei tanács azokhoz az iskolaépítési akciókhoz nyújt jelentősebb központi támogatási, amelyeknél jelentős helyi erőforrások állnak rendelkezésre és széles társadalmi összefogás bontakozik ki. Természetesen továbbra sem támogathatnak olyan elképzeléseket, melyek nem esnek egybe a településhálózati fejlesztés programjával. E. A. Somberekén nyolctantermes iskola épül
