Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)

1979-04-30 / 117. szám

0 AJÁNLATUNK: 2x3 m PERZSASZONYEGEK 1180-5700 Ft-ig, valamint extra méretű PAKISZTÁNI GYAPJÚSZÖNYEG 7290 Ft-ért Keressék fel osztályunkat, segítünk választani! Ujmecsekalja, vagy PVSK-pálya r Ujmecsekalja lesz a PMSC végleges otthona? A bázisvállalatok összefogására van szükség örökzöld téma a Pécsi MSC létesítményhelyzete. Nem vé­letlenül tűzte ismét .napirendre a napokban az egyesület el­nöksége. Vannak szép ered­mények ezen a téren, de a PMSC megalakulása óta állan­dóan vita a labdarúgók elhe­lyezése. Nem sokkal a fúziót köve­tően elkészült az újmecsekoljai sporttelep korszerűsítési terve és az elképzelés szerint kiala­kítottak volna egy 18 ezer né­zőt befogadó labdarúgó-sta­diont. Az előkészületeknél tar­tottak, amikor a csapat kiesett az NB l-böl és a bajnoki mér­kőzésekre elegendőnek bizo­nyult az akkori befogadóképes­ség. Két ével töltött a PMSC a második vonalban és amikor 1977 nyarán bajnokságot nyer­tek, akkor újból felvetődött a pálya kérdése. Elhangzott egy ésszerű ja­vaslat, hogy a PVSK-pályát megfelelő állapota, befogadó- képessége, valamint központi fekvése miatt célszerű lenne vá­rosi stadionná alakítani. A fel­újítási költségek csak egy há­nyadát tennék ki annak az ösz- szegnek, melyet az újmecsek- aljai pályára kellene fordítani, így lehetőség lenne a pálya vi­lágító berendezésének kiépíté­sére is. Elkészültek a tervek, csak o megvalósításból nem lett semmi. Ugyan a PVSK-atléták kaptak egy faházat öltözőnek, így a PMSC-labdarúgók szá­mára felszabadult az öltöző épületben a szükséges helyi­ség. Nyilatkoztak az egyesüle­tek, valamint a sportszervek képviselői, csak senki nem tett semmit, mindenki a másikra várt. így aztán jelenleg is o két évvel ezelőttihez hasonló a helyzet. A PVSK-sporttelep városi sta­dionná való átalakításának vol­tak ellenzői is. Azzal érveltek, hogy így a PMSC pályaválasztó­ként sem hazai pályán játszik, hi­szen az edzések színhelye vál­tozatlanul Ujmecsekalja. Ezen lehet vitatkozni, hiszen sorol­hatnánk a példákat azokról a külföldi városi stadionokról, ahol világhírű csapatok játsz- szák mérkőzéseiket és ez nem jelent hátrányt számukra. Az viszont részben elfogadható, hogy nem kényelmes egyik ed­zést ezen a pályán tartani, majd másnap becsomagolni a felszerelést és átmenni a város másik pontjáira az edzést meg­tartani. Ezért volt egy olyan ja­vaslat is, hogy a PMSC cserél­je el valamelyik sporttelepét a Pécsi Postással és ebben az esetben kialakítható lenne va­lójában egy városi sportköz­pont. Ez az elképzelés is csak terv maradt. Bár a téma két év óta szinte egy pillanatra sem került le a napirendről, most mégis foko­zottabban kell vele foglalkoz­ni. A PVSK labdarúgócsapata az NB I. kapuján kopogtat, nem elképzelhetetlen, hogy ősztől két élvonalbeli csapata lesz a városnak. Ha eddig nem sikerült döntésre vinni a dol­got, akkor most, amikor a PVSK számóro is nagyobb le­hetőségre lesz szüksége a sporttelepén, még nehezebb a megoldást megtalálni. Ezért határozott úgy a PMSC elnök­sége, hogy felújítja és NB l-es bajnoki mérkőzések lejátszásá­ra alkalmassá teszi az újme- csekaljai sporttelepet. A közelmúltban az érdekel­tek ^észvételével megbeszélés volt és megalakult egy koordi­nációs bizottság, mely az új- mecsekaljai pálya felújítási munkálatait készíti elő. A bi­zottság vezetője Orosz Ottó, a megyei TSH elnöke a PMSC legutóbbi elnökségi ülésén számolt be az eddig történtek­ről. A pálya felújítása csak a bázisvállalatok összefonásá- val képzelhető el. A végleges kép május végére alakul ki. Talán a PMSC labdarúgói­nak pályaügye mégsem merül feledésbe. Lázár Lajos Nagy öröm a kis medence Úszni tanulnak a szakmunkásjelöltek ■ Hasznos és szép létesítmény ■ Úszásoktatás-három műszakban Eléggé barátságtalan kis aj­tón kell belépni az uszodához, de a küszöbön belül annál szebb látvány fogadja a láto­gatót. Rejtett világítás áraszt fényt a kék műanyaggal szegé­lyezett medencére, a háttérben sárga támlájú székek sorakoz­nak, felül pedig a nagy üveg­ablakokon át a virágokkal dí­szített első emeleti folyosókról szűrődik át a napsugár. Persze, nemcsak szép, ha­nem roppant hasznos is a pé­csi Kereskedelmi és Vendéglá­tóipari Szakmunkásképző Is­kola tanmedencéje, melyet 1977 szeptemberében adott át a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. — Rengeteget jelent szá­munkra ez a 16x5 méteres víz­felület — mondta Tóth Károly- né igazgatóhelyettes. — Húsz évig nem volt sem tornater­münk, sem uszodánk, a folyo­són, az udvaron tartottuk a testnevelési órákat. Tornater­münk ugyan még nincs, de ez az uszoda nagy segítség. Közel 1300 tanulónk van, az első és másodéveseknek heti két, a harmadéveseknek heti egy test- nevelési órájuk van. Most ezek­ből legalább heti egyet a me­dencében tartunk. Diákjaink zöme vidékről jött, jószerével csak lavórban láttak azelőtt vizet, s itt most úszni tanul­nak. Négy testnevelő tanára van az iskolának, az igazgatóhe­lyettes véleménye szerint nagy­szerűen dolgoznak. Nem cso­da, hogy nincs baj az úszás- oktatással, hiszen Metzler A moszkvai olimpiai játékok idején naponta 2—2,5 milliárd sportkedvelő követheti figye­lemmel a sportágak legjobbjai­nak vetélkedőjét. Az olimpiai közvetítések há­zigazdáit, a rendezőket, opera­tőröket, a műszaki szolgálat dolgozóit, a kommentátorokat és tudósítókat nagy felelősség terheli. Ha összeadjuk a XXII. olimpiáról közvetített televíziós riportok idejét, ez közel 400 órát tesz ki, vagyis annyit, Györgyné, Kehidai László, Gyöngyösi Jánosné és Baracs Mária közül utóbbi kettőt nem kell bemutatni az úszást kedve­lőknek. Fiatal koruk ellenére régi „vízijártassággaT’ rendel­keznek. Baracs Mária éppen az ifjú pincértanulókat tessékelte a vízbe, amikor feltartottuk egy pillanatra. — Első éves diákjaimnak csak mintegy 15—20 százaléka tud úszni — mondta. — Először „barátságot kötnek'' a vízzel, majd sorravesszük az egyes úszásnemeket. A cél az, hogy legalább egy hosszat végig bírjanak, mire tőlünk elkerül­nek. A harmadik év végére csak a teljes víziszonyban szen­vedők nem tanulnak meg úsz­ni, mindenki más igen. Az iskolában két „műszak­ban" folyik a tanítás, de az esti órákban — a harmadik műszakban — sem üres a me­dence. Ilyenkor vízbeszállnak az 5—6 éves apróságok, gyer­mek úszásoktatást tart Baracs Mária tanárnő és Kovács Kál­mán úszómester. Jelenleg egy csoportot — közel negyven gyereket — tanítanak, jövőre szeretnék növelni a létszámot. Ottjártunkkor egy haladó osztály lubickolt oly vidáman, hogy a látogatónak is kedve lett volna egyet mártózni a me­dencében. Ha ez nem is tör­tént meg, sikerült osztatlan si­kert aratnia azzal, hogy a ba­rátságos búcsúzás közben gya­nútlanul, cipőstől belesétált a kijárati ajtó alatti lábmosóba... amennyi a moszkvai központi televízió egész évi sportprog­ja­A közvetítésekben 200 tele­víziós kamera és 40 mozgó te­levíziós állomás vesz részt. A szovjet televíziós csoport­nak közel 500 tagja van. Vala­mennyien jól felkészült szak­emberek. Az olimpia televíziós közvetítésének főpróbája a Szovjetunió népeinek VII. nyári spartakiádja lesz idén július- augusztusban. Kettős kézilabda- bajnoki mérkőzés A vórosi sportcsarnok ma délelőtt kettős kézilab- dabajjnoki mérkőzés szín­helye lesz. A PMSC férfi és női csapata a Bp. Spar­tacus együttesét fogadjo. A női mérkőzés 9.40-kor kezdődik és a piros-feketék szeretnének győzelemmel bem utatkozni hazai környe­zetben. A Spartacus az MNK-ban nagyszerűen sze­repelt, így nehéz percek várnak a pécsi csapatra. A PMSC férficsapata az elmúlt fordulóban régen látott jó játékkal győzött a Vasas ellen és győzelmi eséllyel lépnek pályára a mai mérkőzésen is. A ta­lálkozó kezdete 11 óra.----------------------------------­F egyver — az olimpiára Négyféle új sportfegyvert készítet­tek el és próbáltak ki az lzsevszki Mechanikai üzemben. E fegyverekkel a versenyzők az Európa- és világ- bajnokságok programjában szereplő 15 lövészszámban vehetnek részt. A konstruktőrök különösen az Izs— 34 jelzésű sportpisztolyra büszkék. A pisztoly agya kisebb, mint elődeié és kétszer gyorsabban hozható újra tüzelésre kész állapotba. Az új fegy­verrel eddig igen jó eredményeket értek el a versenyzők. A gyár most a moszkvai olimpioi játékokra készít egy szériát az új pisztolyból. Dunántúli nanlo Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: Mitzki Ervin Főszerkesztő-helyettesek: Báling József és Hallama Erzsébet Szerkesztőségi ügyelet 8-20 óráig 10-053, 20 óra után 15-726 Kiadja a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiodó: Braun Károly Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pécs, Pf.: 134. Hunyadi út 11. 7601 Telefon: 15-000, 15-762, 15-852, 15-245, 15-264 Szerkesztőség telex: 12-421 Kiadó telex: 12-320 Készült ofszet rotációs eljárással Saphir 96-os gépen Pécsi Szikra Nyomda Pécs, Engel János u. 8. 7630 Tel.: 13-177, 13-696. Telex: 12-211 Felelős vezető: Szendrői György Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hóra 30,— Ft negyedévre 90,— Ft, egy évre 560,— Ft Indexszám: 25 054 ISSN 0133-2007 Belénessy Csaba „Itt Moszkva..." Tömegsport és színvonal Az olimpiai játékok kö­zeledtét lemérhetjük tö­megsportunk fellendülésén is. Az Aranyjelvényesek az olimpiára akció múlt va­sárnapi futó-tömegde­monstrációja a Velencei tó körül, jó példa arra, hogy meg lehet „fogni” az em­bereket, elsősorban termé­szetesen a fiatalokat. Von­zó célkitűzésekkel — és vonzó jutalmakkal — való­ban ezreket lehet a még­oly nehéz versenysorozatra is rábeszélni. Nem véletlenül említet­tem a vonzó célkitűzést és a jutalmat. Mindkettő rop­pant fontos, néha meg­annyi meggyőzni szándé­kozó rábeszélésnél többet nyom a latban. Az arany­jelvényesek akción résztve­vőket nyilvánvalóan min­dennél jobban fűti a lehe­tőség: saját erejükből, sa­ját teljesítményük elismeré­seképpen juthatnak ki Moszkvába, az olimpiai já­tékokra. Ez már jelentős díj — igaz, jelentős erőfe­szítést is követel. Akik vé­gigcsinálják, bizonyos te­kintetben és mértékig, ha úgy tetszik, híres emberek is lesznek. Nos, ezt o mód­szert volna jó lefelé „be- gyűrűztetni”. Az értelemre ható jelszó: o tömegsport elsősorban az egészséges életmód feltétele, inkább azokat mozgatja meg való­jában, akik túlsúlyuktól kí­vánnak megszabadulni, akik valóban egészségügyi feladatnak érzik a koco­gást, a napi úszást, egy­szóval a testmozgást. De hányán vannak ilyenek? Gyanítom, nem képeznek tömegeket. És talán nem is a tizen-huszonévesek közül kerülnek ki ezek a „meg­szállottak". Miért? Talán azért is, mert az ilyesmi kevés sikerélményt ígér. Nincs mutogatnivaló érem, de mégcsak egy jelvény sem. Pedig a bizonyított és akár a legkisebb tárggyal elismert siker vonzza az if­júságot, éppen azért, mert alkalmas arra, hogy ver­senyszellemet teremtsen. Minden élsportoló büsz­kesége a vitrinje. Alig akad olyan, aki ne mutat­ná meg szívesen győzelmei trófeáit. Nagyon jó volna, ha a „sömegsportoló” is gyűjthetne hasonlót. Na­gyon sok fiatalt vonzana ez a sportpályákra, vagy bár­hová, ahol tömegsport­rendezvény zajlik. Kiérzik talán ezekből, hogy a tömegsport szín­vonalának az emelésén ér­demes volna gondolkodni. Mert valójában még min­dig legfontosabb feladat a nagy tömegek megnyerése. A sorozóorvosok és a hon­védségi testnevelők feje még mindig dzért fő, mert gyenge a fiatalok fizikai fejlettségének az átlaga. Ezt az átlagot feljavítandó kellene színvonalas és va­lóban tömegeket meg­mozgató és rendszeresen mozgásban is tartó verse­nyeket, akciókat, verseny- sorozatokat szervezni. Dicsértük az aranyjelvé­nyesek akcióját. Valóban kitűnő volt az ötlet, kitűnő a részvétel. De azért az ilyen rangos tömegsport­rendezvények színvonalas „ellátást” érdemelnének. A Velencei tó környéki futás­ra csaknem ezerháromszá­zán jelentkeztek. Voltak közöttük pécsiek is. ők mondták el, hogy akadtak, akik a 28 kilométeres táv közben pocsolyából ittak, mert az útvonalon nem volt, illetve kifogyott a „szolgálati" víz. Ennyi em­berre alig néhány zuha­nyozó jutott, de kevés volt a sátor is, ahol öltözni le­hetett. Apróság? Egyálta­lán nem. Mindezek meg­szabhatják a rendezvény színvonalát is. A tömegek sportja nagy dolog. Vonzani, vonzani, vonzani kell oda az embe­reket! — K —

Next

/
Thumbnails
Contents