Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)

1979-04-27 / 114. szám

1979. oprilis 27., péntek Dunantűit naplö 3 Ismét kiváló a Pécsi Postaigazgatóság Épül a pécsi, szekszárdi, paksi Crossbar-központ 85 millió levél, 1,5 millió csomag A Pécsi Postaigazgató- “ ság területén, Zala, Somogy, Tolna és Baranya megyében ebben az ötéves tervciklusban közel egymil- liárd forintot fordítanak a szolgálat fejlesztésére: új telefonközpontok, posta­műszaki épületek létesíté­sére, távbeszélő központok bővítésére, kábelezésre, egyéb műszaki, szociális és kulturális beruházásokra. Lassan közeledik az az idő, amikor a középtávú terv teljesítéséről számot kell adni. Varga Sándor, a Pécsi Pos­taigazgatóság vezetője erről az alábbi tájékoztatást adta la­punknak. Az igazgatóság dolgozói az elmúlt években fegyelmezetten gazdálkodtak, sikerült a szolgál­tatás színvonalát igen körülte­kintő, összehangolt munkával jó szinten tartani. Tavaly, az 1977-ben végzett munka elisme­réseképpen az igazgatóság el­nyerte az MSZMP KB jubileumi zászlaját, a kiváló igazgatóság címet. Az idén, a tavalyi év nyo­mán eredményei ismét kiválóak lettek. A négy megye 666 postahiva­talánál és nyolc postaműszaki bázisán folyó munkáról nehéz átfogó képet adni, oly össze­tettek a feladatok. (Zárójelben jegyezzük meg: ma Magyaror­szágon 64 ezer postás van, s ebből közel hét és fél ezer a Pécsi Postaigazgatóság kötelé­kében.) Az elmúlt évben közel 85 millió levelet juttattak el a címzetthez és másfél millió cso­magot kaptunk segítségükkel. Míg 1977-ben pontosan 36 441 518 hírlapot értékesítet­tek, addig 1978-ban 38 602 752 darabot. Mindez csak ízelítőnek munkájukból. Tavaly 108 mil­lió forintot fordítottak fenntartá­si-karbantartási feladatokra, s ez is meghatározója a szolgál­tatási tevékenységnek, a pos­tás dolgozók élet- és munkakö­rülményeit befolyásoló tényezők­nek. A beruházási tervet túltel­jesítették: a helyi távbeszélő szolgálat fejlesztésére 63 mil­lió, a helyközi távbeszélő szol­gálatra 15 millió, a postaszol­gálatra 23 millió, az üzemfej­lesztésre pedig 11 millió forin­tot fordítottak. Jelentős felada­tot kezdtek meg a pécsi távbe­szélő központ bővítésével. S ha minden a terveknek megfelelően halad, akkor megyeszékhelyünk lakói az idén, az utolsó negyed­évben már élvezhetik e központ­bővítés előnyeit. S bár e 7000-es kapacitásnövekedés a pécsi igényeket nem elégíti ki, az el­látási zavarokat feltétlenül eny­híti, s a jelenlegi állomásokat is tehermentesíti. Azaz: főleg az ellátatlan területek, köztük is Lvov-Kertváros kap az új készü­lékekből. A beruházási feladatok kö­zött igen jelentős helyet foglal­nak el a paksi és szekszárdi be­ruházások. Paks az elmúlt esz­tendőben 225 millió forintból egy új, négyszintes, minden igényt kielégítő postaműszaki épületet kapott, s folyik a Du­na menti város telefonhálózatá­nak korszerűsítése is. A tervek szerint a posta az idén a har­madik negyedévben átadja Pák. son 2000-res Crossbar-központ­ját. Hasonló — de nagyobb — központot kap Szekszárd, sőt ebben az ötéves tervben meg­valósulhat a kaposvári álom is: a pécsihez hasonló telefonköz­pont építése kezdődik rövide­sen 400 milliós beruházásból. A fejlesztések sorában — fő­leg a dolgozók munkakörülmé­nyeit figyelve — kiemelkedő a posta kispostaépítési akciója. Nyolc új kispostát adtak át a négy megyében: Murakeresztú­ron. Szabadszentkirályon, Hahó- ton, Miszlán, Gyulajon, Nagy- mányokon, Szentbalázson és Hedrehelyen. A gépi szállítás fejlesztésére jellemző, hogy az 1977. évi 291-ről 1978-ban 326- ra emelkedett a posta gépkocsi- állománya. A négy megye terü­letén 15 városban - helyen — állítottak fel modern kivitelű hírlapelárusító-pavilont. A műveltség általános növe­lésében, a szakmai színvonal megfelelő alakulásában jelen­tős szerepe volt tavaly is a kü­lönböző oktatási formáknak, s csak jellemzésképpen: az igaz­gatóság dolgozóinak közel egy- harmada tanult, hozzávetőlege­sen 2500-an vettek és vesznek részt a szakmai képzésben, to­vábbképzésben és az állami ok­tatásban. Mindent egybevéve - mint azt a posta elmúlt évének értéke­lése kapcsán Varga Sándor, a Pécsi Postaigazgatóság vezetője elmondotta - az 1978-as évben sikerült az V. ötéves terv első két évének lendületét megtarta­ni. Ez eredményezte azt, hogy a négy megye postásai az egy­re nehezedő körülmények elle­nére — főleg munkaerőgondok jelentkeztek - mind a szaktevé­kenység ellátásánál, mind a gazdálkodás területén teljesíte­ni tudták elképzeléseiket. Kozma Ferenc l Megvalósuló tanácsi határozatok A pécsváradi gyermekekért Bővítik a nő- és csecsemő­védelmi tanácsadót Évente 80—90 gyermek születik Pécsvóradon. Az ő, illetve a szüleik érdekében — a népesedéspolitikai hatá­rozat jegyében — négy évvel ezelőtt több olyan határo­zatot hozott a nagyközségi közös tanács, melyek egy része már valósággá vált, il­letve jelenleg munkálkodnak a megvalósításukon. Egyik legfontosabb felada­tuknak tekintették a fiatal házasok, illetve a többgyer­mekes családok lakáshelyze­tének javítását. A Zengő La­kásépítő Szövetkezet kereté­ben 1975 december óta fo­lyamatosan adták át azt a 48 lakást, melyek nagy része három-, illetve két és fél­szobás. Jelenleg épül az a 12 lakásos társasház, me­lyet ez év novemberében ad­nak át. Tavaly szanálták an­nak a területnek az épüle­teit, ahol további 48 lakást, illetve üzlethelyiségeket akar­nak építeni. A tervek már készülnek. Várható, hogy az ősszel megkezdődik az épít­kezés. A legfiatalabb lakosságot a Pécsről hetente három al­kalommal kijáró gyermékor- vos gyógyítja. A nagyközségi tanács tervei között szerepel az állandó gyermekorvosi rendelés bevezetése. Mivel úgy tűnik, hogy ez belátható időn belül valósággá válhat, már tervezik az új egészség- ügyi lakás építését. Szintén a legkisebbek ér­dekében kezdték e| a nő- és csecsemővédelmi tanács­adó bővítését. Az egy ren­delővel és közepes méretű váróval bővülő tanácsadóban jó 'körülmények között kísér­hetik figyelemmel a kisgyer­mekek fejlődését. A tervek ■ szerint csak idén kellett volna avatni, ám már tavaly átadták a nagyközség új, 75 'kisgyermek elhelyezé­sét biztosító óvodáját. Mivel a bölcsődei elhelyezésre is megnőttek az igények, a ta­nács ötvenszemélyes bölcső­de építésének gondolatával foglalkozik. Ezt azonban csak akkor tudják megvalósítani, ha a helyben levő vállala­tok, szövetkezetek segítik az építést. A kesztyűgyár l-es üzeme és az áfész már fel­ajánlotta támogatását. Mintaszerűen szervezett csapatmunka A gyorsított vasútrekonstrukció tapasztalatai Sínfektetési rekord született Országos modellként szolgálhat A megfeszített, kitűnően szervezett munkát bizonyító adatok: két év helyett egy hó­nap alatt végeztek a pécs— bicsérdi 12 km-es vasútszakasz teljes rekonstrukciójával. Or­szágos rekordnak számít, hogy naponta egykilométernyi új sínt fektettek a korábbi hazai eredmény, a 350—500 méter helyett. Kezdetben öt perc alatt tettek le egy tíz és fél méteres sínmezőt, ennyi időbe telt, míg összeszerelték, aztán háromnapi begyakorlás után elérték a négy percet, míg a 11. napon már a két és fél percet. Feszített tempóban A rostálógép óránként 80- 90 métert haladt, teljesen ki­tisztította, megforgatta maga alatt a régi kőágyazatot, de eközben műanyag szövetet is épített be, hogy védekezzenek a magas talajvíz ellen és így biztosítsák az ágyazat még erősebb stabilitását. De volt idő, amikor óránként 110—120 métert haladtak előre és néha a napi 12 órás vágányzárat 11 árára mérsékelték. Március 19-től, a gyorsított felújítás kezdetétől április 3-ig, a mun­kák dandárjának a befejez- téig beépítettek a vasúti töl­tésbe csaknem 30 ezer tonna új zúzott követ, ami az uzsai és a tályai kőbányából futott be. A hazai vasútépítő gépek reprezentánsai vonultak fel, több mint húsz, értékben leg­alább hatvanmilliós géppark. A három sínszabályozó gép­lánc például 12 gépből állt, de itt alkalmazták a legna­gyobb teljesítményű szovjet vágányfektető és -bontó daru­kat, valamint a Plasser osztrák ágyazatrostálókat is. Sülte Ferenc, a Dombóvári Építési Főnökség 35 éves mér­nök főcsoport-vezetője: — Nagyon fontos, hogy mi­ként fektetnek, rostálnak a modern import gépekkel, ame­lyek nem csodaberendezések. Ha kezelőik nem felkészültek, akkor a legmodernebb szerke­zet is felmondhatja a szolgá­latot. Óriási kollektív együtt­működésre vol; szükség a for­galmi, a vontatási, a biztosító- berendezési szolgálat és az építők részéről. Mindegyik berendezés rendkívül fontos a maga területén, ha eggyel is baj van, akkor a többi meg­érzi. A szalagszerű munka ele­ve nagyobb intenzitásra, jobb hozzáállásra ösztönzött. Nincs pardon, ami napi teendő, az nem csúszhat másnapra. Teljes felállásban ötkilométeres mun­kalánc alakult ki a legszigo­rúbb csapatmunkában, ahol az egyéni hősködés csak akkor számított eredménynek, ha a kollektívát is szolgálta. Kőszegi László, a MÁV Pé­csi Igazgatóság építési és pá­lyafenntartási osztályának he­lyettes vezetője:- Két vágányon könnyű zárt létrehozni, de nálunk csak egy vágány fut. így is éjszaka, a nyitott időszakban zavartalanul lement a teherforgalom. Nem érezték meg a vállalatok mindazok ellenére, hogy jó néhány már előre beszerezte áruféleségeit. Az építők olyan jól dolgoztak nappal, hogy éjszaka a hagyományos tíz kilométer helyett a pályase­besség elérhette a negyvenet is és 24—26 tehervonat halad­hatott át. Pontos számítás még nincs, de az biztos, hogy egy kilométer felújítása ilyen szervezésben jóval olcsóbb. Az építőgép- és eszközkoncentrá­ció révén sikerült elérni, hogy az óriás értékű gépek kihasz­náltsága a réginék csaknem a duplájára nőtt. Óramű pontos­sággal minden úgy történt, ahogy tervezték. Iharosi László, az abaligeti építésvezetőség 42 éves pálya­mestere :- A megterhelő igénybevé­tel főleg a mintegy hetven gépkezelőt viselte meg, hiszen állandóan figyelni kellett, egy­másra ügyelni több kilométer­nyi hosszúságban. A Platov fektető-" daru háromfős sze­mélyzete állandóan cserélte egymást. Három-négy napig mindenki kétkedett, szorongott, hogy nem sikerül a rekordidő tartása, de ezalatt a 30—35 fős munkacsoportok sikeresen összeszoktak. Tíz szocialista brigád ténykedett csaknem két­száz emberrel két építésveze­tőségről és a vasút összes épí­tésfőnökségéről. Zavartalan anyag- és alkatrész-ellátásban részesültek és egy üzemi bal­eset sem adódott. Mindenki részleteiben tudta, hogy mi a teendője, hisz heteken át erre készítettük fel őket. Kezdő munkásokat. alkalmaztunk, vagyis olyanokat, akik először vesznek részt vasútépítésben. Egyébként több évtizedes ta­pasztalattal rendelkező vasúti építőnek is megerőltető ilyen tempóban és szervezésben dolgozni. Nagy szerencse, hogy az időjárás nem késleltetett minket. Csöndes Józset 50 éves mér­nök-főtechnológus: — öt változatban dolgoztunk ki egy technológiai tervet at­tól függően, hogy milyen tö­kéletes az eszközellátottság, és az időjárás mennyire befolyá­sol. így is többször módosítot­tunk, például a délelőtti és a délutáni műszakváltás másfél órás idejét 55 percre mérsé­keltük. Vagy o zúzott követ és az új vágányt már menet­közben behoztuk, ezzel is időt nyertünk. A 25 fős tervező és irányító kollektíva állandóan a helyszínen tartózkodott, maguk a pályamesterek a munkások­kal együtt kinn aludtak. Ha­sonló tempóval dolgoztunk ko­rábban, amikor a Dombóvár- Gyékényes közötti és a dél­balatoni vasútvonalai újítottuk fel szintén szalagrendszerben, de naponta csak 360 méter új, sínt helyeztünk el a nyolc­órás vágányzárban. A gyorsított vágányépítés tervét az építési és a pálya- fenntartási osztály irányításá­val a Dombóvári Építési Fő­nökség kollektívája alkotta meg, ami országos modellként szolgál ezek után egy 12 ki­lométeres pályaszakasz felújí­tásához. De már azon gondol­kodnak, hogy 20—30—35 kilo­méteres szakaszokra milyen tervekeí dolgozhatnának ki úgy, hogy a vágányzár idejét to­vább csökkentsék, hogy keve­sebb eszközt vegyenek igény­be, hoqy a kiszolgálás már két irányból folyamatos legyen. A cél: világ- színvonal Mindennek feltétele, hogy a legjobb erőgépekhez időben jussanak, hogy a sínmező-tá- rolós gondjai megszűnjenek. Épp ezért Vásárosdombán egy modern kötő- és bontótelep építését kezdték meg. A tét nem kevés, hisz a világszínvo­nalat tartó osztrák vasútépítő­ket szeretnék utolérni, akik óránként 300 méter új vasúti sínt fektetnek. Csuti János

Next

/
Thumbnails
Contents