Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)

1979-04-26 / 113. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 113. szám 1979. április 26., csütörtök Ára: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Ki kereshet többet? Elvileg elképzelhető, hogy aki jobban dolgozik, az töb­bet is keres. Kérdés, hogy min­den esetben többet keres-e, s ha igen, akkor mennyivel? Statisztikai adatok idézgetése nélkül, csupán tapasztalati té­nyek alapján is kijelenthető, hogy nem sokkal... Mert ha ez esetben valóban hatékony anyagi ösztönzés működne, ak­kor nincs helye a további me­ditációnak; akkor a termékek minőségével sem lenne annyi gondunk, mint amennyivel mostanság — és már jó ideje — bajlódunk. A következtetés látszólag roppant egyszerű: tessék jobban, a jelenleginél sokkal jobban fizetni a jó munkát, tessék az átlagbérek többszörösét adni azoknak, akik csak és kizárólag kifo­gástalan munkát adnak ki a kezük közül. Ha ez ilyen egyszerű len­ne! Mellesleg kipróbálták, ne­vezetesen éppen az építőipar­ban. Néhány kisebb vállalat­nál bevezették az úgynevezett egyösszegű bérutalványozást. A módszer lényegéről — a rész­letek mellőzésével — csak annyit, hogy az anyagi ösz­tönzésnek ez a formája kinek- kinek a legszemélyesebb ér­dekévé teszi, hogy csakis ki­fogástalan munkát végezzen. S ezzel a kifogástalan mun­kával lényegesen többet ke­reshettek azok, akik vállalták és teljesítették a feltételeket. De mert rettegünk a jelentő­sebb béraránytalanságoktól, a módszer maradt egyelőre kí­sérlet. Igaz: nem is alkalmaz­ható mindenütt, ám feltételez­hető, hogy ahol az egyösszegű bérutalványozásnak nincsenek meg a feltételei, ott kispeku­lálható valami más, jobb mun­kára, nagyobb teljesítményre ösztönző bérezési szisztéma. De a jelek szerint éppen ez nem megy. Mármint a gondol­kodás, a kitalálás. Való igaz: a bérezési for­mák kidolgozói nincsenek könnyű helyzetben. Itt van például a teljesítménybérezés. Ha nem kombinálják minőségi tényezőkkel, akkor kizárólag csak a mennyiségi munkára ösztönöz. Ha pedig túl ma­gas a minőségtől függő moz­gó bér aránya, akkor bajok lesznek a termelékenységgel. A legegyszerűbb a jelenle­gi gyakorlat. Szokványos, év­tizedek óta megmerevedett bérformák kombinálása vala­micske — hatásában gyakorla­tilag észrevétlen — minőségi prémiummal; rég elavult — s csak rutinszerű „karbantartott” munkanormák alapján, illetve a legtöbb munkakörben említés­re sem méltó teljesítménykö­vetelményekkel. S ha valaki netán úgy döntene, hogy nem a második gazdaságban — közkeletűbb kifejezéssel élve: nem „maszekban" —■ akar több pénzhez, magasabb ke­resethez jutni, hanem első szá­mú munkaadójánál, főhivatású állásában, annak a mennyisé­get kell fokoznia, mégpedig a lehető legnagyobb mérték­ben. Marad tehát a túlmunka, a vasárnapi műszak, aminek lehetőségei szinte korlátlanok. Ez sok munkát jelent és sok pénzt. S ahol hajrá van, ott a minőség gyakran tizedrangú szempont. S ez nem a mun­kavállaló hibája; ő csak a kö­rülményekhez, a feltételekhez, a lehetőségekhez igazodik. E körülmények és feltételek pe­dig csak szolidan, szerényen szolgálják a minőség és a va­lóságos teljesítés annyira óhaj­tott javitását. V. Cs. Az egészségügy legfontosabb lépése a gondozói munka javítása •• Üzemorvosi tudományos konferencia Pécsett A munkásember egészségének megvédése, munkaképes­ségének megtartása érdekében telt a tegnap délelőtt és délután a MÉV Ságvári Endre művelődési házában. Az üzemegészségügyi hónap egyik kiemelt rendezvényét tartot­ták, mégpedig üzemorvosi tudományos konferenciát, melyen szinte a megye valamennyi üzemorvosa részt vett. A téma — amely igen szenvedélyes vitát provokált — az üzemorvosi gon­dozás, a gondozói tevékenység szerepe volt. Dr. Berki László, megyénk üzemi főorvosa, a Megyei Kór­ház Rendelőintézet főigazgató­helyettese köszöntötte a meg­jelenteket, köztük dr. Reményi lenét, a Baranya megyei Ta­nács egészségügyi osztályának helyettes vezetőjét, majd me­gyénk üzemegészségügyi háló­zatának szerepét taglalta. A hálózat országosan is a leg­jobbak közé tartozik. Ugyan­akkor — s ez országos gondunk is — a hálózaton belül a gon­dozási munka nem a legjobb, nincsenek egységesítve alap­elvei. Az azonos elvek kidolgo­zása tehát az üzemegészség­ügy legégetőbb feladata, s a konferencia is éppen ezért vá­lasztotta témájául az üzemor­vosi gondozást, ezen belül is a mozgásszervi, a légúti gon­dozás témáját, valamint az al­koholisták gondozását. A konferenciát Tóka Jenő, a megyei párt-végrehajtóbizott­ság tagja, a MÉV igazgatója nyitotta meg, majd Balázs Jó­zsef né, a Magyar Vöröskereszt Baranya megyei Elnökségének titkára méltatta a 24 éve folyó üzemegészségügyi hónapok je­lentőségét. A konferencia első előadója, dr. Buda József, a POTE szer- vezéstani intézetének helyettes vezetője a gondozói tevékeny­ség általános elveiről szólt, s mint mondotta többek között, a gondozási munka sikerre vi­tele jelentheti ma az egész­ségügy legnagyobb lépését. Dr. Kálózdi Tamás, a Harkányi Reumakórház osztályvezető fő- orvosa a Gondozást igénylő mozgásszervi megbetegedések a nehéz fizikai munkát végzők körében címmel tartotta meg referátumát. Mint említette, a mozgásszervi megbetegedések a lakosság legalább 10 száza­lékát érintik. Minden lehetőt Baranyában főleg a bányá­szokról van szó — aktív munka- képességének megtartása érde­kében minden lehetőt meg kell tenni. Dr. Mándi András, az Or­szágos Munka- és üzemegész­ségügyi Intézet docense a lég­úti megbetegedések gondozá­sáról tartott előadást, majd dr. Ozsváth Károly, a pécsi Hon­védkórház osztályvezető főorvo­sa az alkoholizmus pszichiát­riai és társadalmi vonatkozá­sait taglalta a gondozás tükré­ben. Sok hasznos javaslat A konferencia a zárszóval azonban nem ért véget. A fel­vetett gondok és problémák, s azok mielőbbi megoldásának szándéka a laikus számára is csak egy következtetést ad: megyénk üzemorvosai e napon hasznos információkat tehettek tarsolyukba, s feltehetően min­dennapi munkájuk során ka­matoztatni fogják azt. Az egyik hozzászólásban elhangzott: attól, hogy valakiről kartonokat fektetnek fel, állapotjelentése­ket rögzítve, még nem válik gondozottá, bármilyen színű is az a karton. Több kell hozzá. K. F. Portugál pártmunkások látogatása Baranyában Luis Só, a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága mellett működő helyhatóságok támoga­tására alakult bizottság tagja vezetésével küldött­ség látogatott tegnap Ba­ranyába. A portugál dele­gációt a megye párt- és állami vezető tisztségvise­lői fogadták a megyei pártbizottságon. Czégény József, a megyei párt-vb tagja, a megyei pártbi­zottság titkára és dr. Dá-' nyi Pál, a megyei tanács elnökhelyettese tájékoz­tatót adott Baranya gaz­dasági, politikai helyzeté­ről, a megye kommunális fejlesztésének tanácsi fel­adatairól, különös tekintet­tel a vízellátás, a szenny­víz-elvezetés és a szemét- gyűjtés lehetőségeiről. A tájékoztatón részt vett Her­nádi Alajos, a Dél-du­nántúli Vízügyi Igazgató­ság vezetője. A portugál delegáció tagjai délután látogatást tettek a Pécsi Vízmű Vállalatnál, ezt kö­vetően megtekintették a pécsi múzeumokat és a felszabadulási emlékmű­vet, majd visszautaztak Bu­dapestre. Kiváló vállalat afÄiii ^S^TfTTa HÖSZÖOTJÜH Bmuepi THIHcskdzjís 1 RömiEuŐÍT Dr. Szente Imre az oklevél átadása előtt méltatja a vállalat mun­káját. Mellette dr. Nagy József, dr. Petőházi Szilveszter és Kabács Béla. Hz egész régió ellátásáért felelős Lobog-e a tűz a kályhákban? Hol szerezhetnénk elegendő és jó minőségű építőanyagot? Van-e fa vagy műanyag fal­burkoló; lehet-e csempét kap­ni? Hányféle típusból választ­hat faházat az üdülni vágyó? Mindezekre a TOZÉP tud választ adni, s úgy látszik, az elmúlt évben jó választ adott a lakosságnak és a közéletek­nek a három megyét, Baranyát, Somogyot, Tolnát ellátó Dél­dunántúli TÖZÉP Vállalat. S hogy a fenti kérdésekre — és még ezeken kívül számos más­ra is — jó választ adtak, tehát hogy jól dolgoztak, annak kéz­zel fogható bizonyítéka is van: tegnap vette át Kabács Béla igazgató a Belkereskedelmi Minisztérium és a KPVDSZ ál­tal adományozott „Kiváló Vál­lalat" kitüntető címet dr. Szen­te Imrétől, a Belkereskedelmi Minisztéruim kultúrcikk és TÜZÉP főosztály-vezetőjétől. Valamennyi hozzászólásból kiderült — s nyilván ezt a vá­sárlók is érzékelhették —, a Dél-dunántúli TÜZÉP Vállalat az elmúlt évben folyamatos, jó ellátást biztosított, aktív, érté­kesítés-centrikus üzletpolitikát folytatott. Ezt bizonyítja egy meg kell tenni E témában felszólalók több­sége a munkaalkalmassági vizsgálatok szükségességét hangoztatta, hiszen a nehéz fi­zikai munka a mozgásszervi be­tegségek kialakulásának me­legágya, s azt, aki nem alkal­mas nehéz fizikai munkára, s mégis arra ajánlkozik, saját érdekében — s ez egyben tár­sadalmi érdek is - el kell ta­nácsolni, más munkahelyre kell irányítani. Ugyanakkor a ne­héz fizikai munkát végzők — s A Csepeli Csőgyárnak készít két karusszel kemencét a Cserkúti Mezőgép Vállalat szi­getvári gyáregysége. A kisebb nyolc tonna/órás kapacitású, mig a képen szereplő ki­lencmillió forint értékű kemence 20 tonna csőanyagot tud melegíteni óránként és jú­nius végéig készül el Szigetváron. számadat: a megelőző évhez képest 53 százalékkal növelte értékesítési eredményét. Ehhez természetesen sok minden hoz­zájárult; így például, hogy a hagyományos árucikkeken túl új termékeket is forgalmaztak, többek között új, jó hatásfokú építési vegyianyagokat, kötés- és szilárdulásgyorsító vegyi ter­mékeket. Nagyobb lett a választék a belső burkolóanyagok körében is: a fa mellett megjelentek a több színű műanyag falbur­kolók is. S hogy mindezek lé­téről tudjanak is azok, akiknek szükségük van e termékekre, a vásárlók tájékoztatására sza­badtéri és belső bemutatókat tart a vállalat rendszeresen, a régió különböző városaiban. Siófokon például berendezve tekinthetik meg az érdeklődők a különböző típusú faházakat; a falburkoló csempéket és padlólapokat; Mohácson és Szekszárdon is bemutatták a burkolóanyagokat. Az elmúlt évben Pakson új telepet létesí­tett a most már 28 teleppel, 4 önálló bolttal s 14 olajkúttal működő vállalat. Mindez rendkívül fontos ab­ból a szempontból is ■— mint ezt dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára el­mondta —, mint hogy a ke­reskedelmi ellátás szintje, e szint megtartása illetve eme­lése nem csupán szakmai, de politikai tényező is, s a keres­kedelemnek rendkívül nagy a szerepe az életkörülmények ja­vításában. S ha mindezt figye­lembe vesszük, akkor értékel­hető igazán a kitüntető okle­vél. Az pedig külön említésre és figyelemre méltó tény, hogy tavalyi munkájukért idén húsz baranyai vállalat illetve szövet­kezet kapta meg a Kiváló cí­met, s ez minden bizonnyal valamennyi vállalatot tovább­ra is még nagyobb szakmai felelősségre és még jobb mun­kára ösztönöz. Az oklevél átnyújtása után a vállalat igazgatója a TÜZÉP dolgozóinak és kollektív/áinak kitüntetéseket és jutalmakat adott át. Az ünnepségen részt vett dr. Petőházi Szilveszter, a Pécsi városi Pártbizottság titkára és Jakabos Zoltánná, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője is. Dücső Csilla

Next

/
Thumbnails
Contents