Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)
1979-04-25 / 112. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 112. szám 1979. április 25., szerda Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Behozatal Idén több mint nyolcmillió tonna kőolajat vásárolunk külföldön — döntő részben: a Szov. jetuniótól —, s hozunk be az országba. Látványos), meggyőző példája az import, azaz a behozatal jelentőségének, súlyának, s egyben érzékeltetője annak is, ritka kivételtől eltekintve minden ország kettős szerepben, eladóként és vevőként van jelen a nemzetközi kereskedelemben. Vevőként: tavaly kezdte meg hazánk a nagy teljesítményű lengyel gabonakombájnok behozatalát, importból származó metrómotorkocsik futnak a főváros alatt, s külföldi vásáriá. saink egy különleges - de nem ritka — formája a Hajdúsági Cukorgyár építése, melyet a vállalkozó kulcsrakészen ad át a megrendelőnek. A szocialista országokból származó behozatal 1978-ban 10,5, a nem szocialista országokból származó 14,8 százalékkal növekedett. Ez utóbbi a tervezettnél jóval nagyobb mértékben, nehéz gondokat okozva. A mondat befejező részével azt is leírtuk: a behozatal nem tetszés szerint alakítható, hanem megtervezett, s a lehetőségekhez folyamatként igazodó lényeges eleme a népgazdaság egyensúlyának. Volt olyan időszak hazánkban, amikor — vélve: előállítunk mindent vagy majdnem mindent magunk — a behozatalnak pusztán hiányt ellensúlyozó, azaz kiegészítő szerepe érvényesült. Napjainkban, a gazdaságfejlesztés intenzív szakaszában az ún. aktív szerep a jellemző: az import szerves része mind a termelésnek, mind a fogyasztásnak. A behozatal egy része kényszer jellegű: itthon hiányzó, vagy kellő mennyiségben elő nem állítható javak — például energiahordozók, anyagok stb. — megvásárlása. Mind jobban előtérbe kerül azonban a nem kényszer jellegű, az ésszerű nemzetközi munkamegosztásra alapozott import, hatékonysági, gazdaságossági szempontok alapján döntve arról, mit érdemes itthon megtermelni, s mi az, amit kifizetődőbb külföldön megvásárolni. Az ilyesfajta elhatározás egyben a fejlesztési-visszafejlesztési irányok kijelölése is. Nagyon egyszerű oka van annak, hogy részletekbe menően szükséges vizsgálni, milyen a fejlesztés importigényessége: a behozatalért fizetni kell. A behozatal áruösszetételéből lényegében megállapítható, egy-egy ország gazdasági haladásának melyik szakaszában tart, s tapasztalati tény: a haladás fokozza az importigényeket. Ezek általában mindig nagyobbak, mint a tényleges behozatali lehetőségek, ezért rangsorolni kell. A rangsorolás az import ésszerű mennyiségének, összetételének, a beszerzési forrásoknak, a fizetési módoknak stb. a meghatározása. Tavaly 25 milliárd forintnál nagyobb értékben hoztunk be az országba fogyasztási iparcikkeket, s ki vitathatná, hogy áldásos hatást gyakoroltak ezek az ellátásra? Ugyancsak 1978- ban hatmilliárd forint fejében vásároltunk külföldön traktorokat, mezőgazdasági gépeket, s itt sincs szükség különösebb indokolásra. ám az már kérdéses, jogos-e, hofjy ugyanekkora — tekintélyes — summáért vettünk szerszámokat, szerelvényeket, fémtömegcikkeket? A jól megválasztott import gazdag forrása a termelésfejlesztésnek — így például fontos szerepe lehet az exportnövekedésben —, a rögtönzésekre hagyatkozó behozatal viszont szükségtelenül felemésztheti azt a jövedelmet, melyet a kivitel hoz. L. G. Tudományos-műszaki információcsere KGST tanácskozás Hz információcsere automatizálásának lehetőségei a szénbányászatban A KGST szénbányászati állandó bizottsága keretében, a tagországok közötti tudományos-műszaki tájékozódás a kölcsönös -információcsere fokozása érdekében, 1973-ban alakult az INFORMUGOLJ elnevezésű rendszertanács, amely munkájával elősegíti a párhuzamos kutatások elkerülését, egyes országok élenjáró eredményeinek, rekordteljesítményeinek megismerését, nagy horderejű újítások széles körű elterjedését. A rendszertanács 10. jubileumi ülését hazánkban, a Mecseki Szénbányák pécsi központjában tartja április 24—28. között. A kedden megnyílt ülésen Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, a Mongol Népköztársaság, Románia, a Szovjetunió, Csehszlovákia, valamint a KGST-titkárság képviselői vesznek részt. Megvitatják a KGST célprogramjaival kapcsolatos információ-ellátás tökéletesítésének kérdéseit, foglalkoznak a tudományos információs tevékenység automatizálási lehetőségeivel, egybekötve a számítógépes rendszerek alkalmazásával. A tanácskozás résztvevői megismerkednek a mecseki szénbányászattal. Programjukban üzemlátogatás is szerepel a komlói Kossuth-bányá- ban. Hné Párizsban magyar műszaki tájékoztatási központ nyílt A franciaországi magyar gazdasági és műszaki napok keretében kedden délelőtt ünnepélyes keretek között megnyitották a Kleber-sugórúton, a Diadalív közvetlen közelében a magyar műszaki tájékoztatási központot. Az avatáson beszédet mondott Raymond Barre miniszter- elnök nevében Aigrain miniszterelnökségi államtitkár, Marjai József, a magyar Minisztertanács elnökhelyettese, Philippe Duseigneur, a magyar technika terjesztésére alakult francia társaság elnöke, Francois Ceyrac, a Francia Munkaadók Országos Tanácsának elnöke, Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke és Rédei Jenő, a kamara elnökhelyettese. A magyar tájékoztatási központ rögtön az átadás után megkezdte működését: 11 órakor az első magyar előadók tartottak tájékoztatót. Az előadások egész héten tartanak. Szerdától péntekig Lyonban is magyar gazdasági napokattartanak, Marjai József és kísérete szerdán Lyonba utazik. A magyar Minisztertanács elnök- helyettese csütörtökön fejezi be franciaországi látogatását. Nemeth Károly látogatása Lengyelországban Edward Gierek, a LEMP KB első titkára kedden fogadta Németh Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, aki a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására látogatott Lengyelországba. A megbeszélésen, amelyen részt vett Edward Babiuch, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, áttekintették az MSZMP és a LEMP együttműködése szorosabbra fűzésének fő irányait Foglalkoztak a Lengyel- ország és Magyarország közti széles körű, baráti együttműködés fejlesztésének fő feladataival, különös tekintettel a Kádár János és Edward Gierek tárgyalásai során született megállapodások realizálására. Németh Károly látogatásának második napján a délelőtti órákban látogatást tett a Lengyel Egyesült Munkáspárt varsói bizottságán. Németh Károly kedden este befejezte lengyelországi látogatását és hazautazott. Helikopterrel permetezik a búzát a Szigetvári Állami Gazdaságban A Borgazdasági Kombinát kiváló vállalat Töretlen fejlődés, jó minőségű termékek Az aranylón gyöngyöző, vagy rubinszínben fénylő bor — s itt nem a mértéktelenül fogyasztókra gondolok - életünk eseményeit ünnepibbé teszi. Immár elmaradhatatlan kellék azóta, hogy a rómaiak meghonosították e gyümölcsfajtát nálunk És bár harcolunk az alkoholizmus ellen, senki sem vitatja, hogy a gasztronómiai élvezetekhez ez is hozzátartozik. Ám, míg a bor ünnepi poharainkba jut, sok-sok embernek kell egész évben helytállni, a szőlő- termelés nehéz munkáját végezni. és mivel fontos, valutát jelentő exporttermékünk is, ezért kell különösen a történelmi borvidék dolgozóinak, gazdaságainak mindent elkövetni a minőségi és természetesen a mennyiségi termelés fokozására. Nos, ennek a feladatnak magas színvonalon tesz eleget a Villóny-Mecsekalji Borkombinát az elmúlt évben és ezzel elnyerte a kiváló vállalat elismerő kitüntetést, amit tegnap az Ifjúsági Házban ünnepélyes keretek között vettek át. Az ünnepség meghívott vendégei voltak többek között: Kurucsai József, a borkombinát vezérigazgatója ünnepi beszédét mondja. lerszi István, az MSZMP Baranya megyei végrehajtó bizottságának tagja, a pártbizottság titkára, dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese, dr. Pető- házi Szilveszter, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára, Molnár Olivér, a MÉM képviselője, Borsodi Miklós, a Borgazdasági Vállalatok Trösztjének igazgatója. Kurucsai József, a borkombinát vezérigazgatója ünnepi beszámolójában a következőket mondta: — A borgazdasági kombinát létrehozása a társulási célok megvalósítását egyszerűsítette és gyorsította. A munka hatékonyságát jelzi, hogy 1978-ban megindult a borvidék szőlőtelepítése és az év tavaszára közel 200 hektár szőlőt telepítünk a taggazdaságokkal közösen. Kedvező ökológiai adottságainkat kihasználva, a világpiaci igényeket figyeJembevéve, a súlyt a vörösbor-termelésre helyeztük. — Jól bevált a hazai szőlőfajták mellett, magas biológiai értékkel rendelkező import szaporítóanyaggal bővítettük a termesztendő fajtákat. A saját igények ellátása mellett jelentős exportot is bonyolítottunk és más hazai borvidéket, így Zala megyét is segítettük szaporítóanyaggal. Termelési terveinket, valamint a lakosság hazai ellátásának ránk háruló feladatát teljesítettük. Szocialista exportszerződéseinknek eleget tettünk, a tőkés kivitelre tervezett 40 vagonnal szemben 110 vagonnal értékesítettünk. Az élesedő verseny megköveteli a minőséq további javítását. Az 1978-ban megtartott 16. országos borversenyen forgalmi termékeinkkel elnyertük a MÉM vándordíját. Ezt követően dr. Petőházi Szilveszter gratulált az eredményekhez, melynek értékét még az is emeli — mint mondta —, hogy az átszervezés, változás alatt a fejlődés, a kiváló termelés töretlen maradt. Kiváló vállalat kitüntetést, valamint a Borgazdasági Vállalatok Trösztjének jutalmát Kurucsai Józsefnek Balogh Károlyné, az ÉDOSZ főtitkára nyújtotta át. S. Zs.
